T ÉMAVÁLASZTÁS AKTUALITÁSA

1. Bevezetés

1.1. Témaválasztás aktualitása

A felsőoktatást érintő változások és összefüggések vizsgálata mind hazai, mind nemzetközi szinten elengedhetetlen a nemzetgazdasági célkitűzések támogatása és a piaci versenyben való helytállás szempontjából. A felgyorsult globalizációs folyamatok, valamint a világgazdaság dinamikus átalakulásának következményeként a nemzetköziesedés minden fejlett és feltörekvő országbeli felsőoktatási intézményre hatással van. A hazai felsőoktatási igények kielégítése mellett a nemzetközi piacokon való versenyképes helytállás napjainkban ugyanolyan központi célként fogalmazódik meg a felsőoktatási intézmények esetében, mint a vállalati szférában működő, nemzetközi piacokra is termelő cégek tekintetében.

Hazánkban a felsőoktatás helyzetével és versenyképességének vizsgálatával kapcsolatosan több tanulmány született (Barakonyi, 2010, 2014; Chikán, 2014; Fábri, 2008; 2014; Hrubos, 2014b; Török, 2006a, 2008, 2014). A nemzetközi felsőoktatás, ezen belül is a feltörekvő országokban bekövetkező változások vizsgálata kevés számú kutatás tárgyát képezi. Ennek a területnek a tanulmányozása rendkívül időszerű egyrészt a csökkenő európai népesség, illetve Európa elöregedését mutató előrejelzések, másrészt a nemzetközi hallgatóáramlásban rejlő piaci lehetőségek miatt.

Magyarországon 2006 óta folyamatos a hallgatói létszámcsökkenés a felsőfokú oktatásban. A 2014/15-ös tanévben 307 ezer hallgató iratkozott be, ami 14 ezer fővel kevesebb volt, mint az azt megelőző tanévben. A külföldi hallgatók száma 25 ezer fő volt, ami 8,1%-a az összes magyar felsőoktatásban tanulók létszámának (Emberi Erőforrás Minisztériuma, 2014). Ezeknek az adatoknak a tükrében elmondható, hogy hazánk számára fontos a potenciális nemzetközi hallgatók piacának feltérképezése.

Ennek ismerete hozzájárulhat olyan stratégiák kidolgozásához, amelyek elősegíthetik a hallgatói létszám növekedését a magyar felsőfokú oktatásban.

12

A nemzetközi hallgatók fogadásának pozitív hatásai közül kiemelendő a hosszú távú, országok közötti kapcsolatokat elősegítő, valamint a gazdaságnövelő hatást. A NAFSA elemzése szerint az 1 millió fő külföldi hallgató, aki az Amerikai Egyesült Államok felsőoktatási intézményeiben tanult a 2015/16-os tanévben, közel 33 milliárd dollár bevételt és 400 ezer munkahelyet jelentett az ország számára (NAFSA, 2015). A Deloitte elemzése szerint a 2014/15-ös tanévben az Ausztráliában tanuló 500 ezer fő nemzetközi hallgató közel 17 milliárd dollár bevételt és 130 ezer munkahelyet jelentett az ország számára (Deloitte, 2015). A nemzetközi hallgatók fogadásának gazdaságélénkítő hatását kanadai elemzések is alátámasztják. A 2010/11-es tanévben a közel 220 ezer fő - több mint 6 hónapig az országban tanuló külföldi hallgató - 4,2 milliárd dollár GDP hozzájárulást és 81 ezer munkahelyet teremtett Kanadában (Global Affairs Canada, 2012).

A nemzetközi együttműködések erősítése és a nemzetközi kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázása elengedhetetlen feltétele a versenyképes felsőoktatási és kereskedelmi piaci jelenlétnek és pozíciójavításnak. Az országok gazdasági és felsőoktatási versenyképessége között szoros kapcsolat van, egymásra gyakorolt hatásuk miatt a kettőt együtt célszerű vizsgálni (Chikán, 2014).

Választásom azért esett a BRICS országokra, mert ezen országoknak a XX. század utolsó évtizedeitől jelentős szerepük van a világgazdasági, illetve a világkereskedelmi átrendeződések alakulásában. A BRICS országok globalizációs folyamatokban betöltött szerepük mellett regionális vezetői tevékenységük is számottevő (Chen et al.

2013). A gazdasági folyamatok empirikus vizsgálatai a globalizációt és a regionalizációt egymással ellentétes gazdasági folyamatnak tekintik (Lorenz, 1991;

Lévai, 2006; Lengyel et al. 2009; Hirata et al. 2013). A hálózatelméleti módszerekkel történő elemzések ezzel ellentétben rámutatnak arra, hogy a globalizációs folyamatok, illetve a regionális hálózatok kialakulása között szoros az összefüggés (Zhou et al.

2014).

A BRICS országcsoport a fejlődő országok sokszínűségét mutatja (Srinivasan, 2014).

Közös jellemzőjük, hogy geopolitikai befolyással rendelkeznek, munkaerő kapacitásban és természeti erőforrásokban bővelkedő országok (Thakur, 2014). A gazdasági növekedés üteme azonban képzett munkaerő állomány nélkül nem tartható

13

(Smith, 1992). Széchenyit idézve: „ A tudományos emberfő mennyisége a nemzet igazi hatalma.”, illetve „Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik”

(Széchenyi, 1830). A felsőoktatás minősége és annak versenyképessége szoros kapcsolatban áll az adott ország átfogó versenyképességével (Chikán, 2014).

A megfelelő színvonalú felsőfokú végzettségű munkaerő képzése hazai, illetve külföldi intézmények bevonásával valósulhat meg. A hazai felsőfokú intézményekben történő versenyképes szakemberképzés az adott ország felsőoktatásának fejlesztését és versenyképességének javítását feltételezi. A külföldi felsőfokú oktatás igénybevétele esetén a nemzetközi hallgatóküldésben nő meg az adott országok szerepe.

Kutatásom középpontjában a BRICS országok nemzetközi felsőoktatásban és kereskedelemben betöltött szerepének vizsgálata áll. A szakirodalom feldolgozása alapján megállapítható, hogy világkereskedelem export és import adatainak és a felsőoktatás nemzetközi hallgatóáramlásának összehasonlítására csak részleges vizsgálatok (Jiang, 2013; Zheng, 2014; British Council, 2014) születtek. A kutatási téma kiválasztásának mérlegelésben fontos szerepet játszott, hogy azok a következtetések, amelyek 2016-ban a dolgozatkészítés idején megfogalmazódtak, a vizsgált országok, illetve a vezető nagyhatalmak bel,- és külpolitikai célkitűzései miatt megváltozhatnak. Ezek hatása a dolgozat készítés időpontjában még nem látható, de a jövőt tekintve befolyásoló erejük nem hagyható figyelmen kívül.

Elemzésem a nemzetközi hallgatói mobilitás (hallgatófogadás és hallgatóküldés) és a nemzetközi kereskedelem (export és import) kapcsolati hálózatára irányul. A kutatás kiterjed a BRICS országok versenyképességi rangsorokban, illetve a nemzetközi felsőoktatási rangsorokban elfoglalt pozícióinak elemzésére. A versenytársak ismerete és a vizsgált BRICS országok nemzetközi mezőnyben elfoglalt helye és helyzetének változása előremutató lehet a XXI. század első évtizedeinek globális változásaira nézve. A nemzetközi felsőoktatás, ezen belül is a feltörekvő országokból érkező hallgatóáramlások tanulmányozása a magyar felsőoktatási intézmények szempontjából is fontos, egyrészt a folyamatosan csökkenő felsőoktatásban beiskolázott hazai hallgatói létszám, másrészt a nemzetközi hallgatók fogadásának gazdaságélénkítő hatása miatt.

14