2. VERSENYKÉPESSÉG, FELSŐOKTATÁS ÉS A BRICS ORSZÁGOK
2.1. V ERSENYKÉPESSÉGI FOGALMAK , MÉRHETŐSÉGI PROBLÉMÁK
2.1.2. Nemzetközi versenyképességi rangsorok és kritikájuk
2.1.2.1. IMD, WEF versenyképességi rangsorok, mérések (adatok és felhasználhatóság)
Az országok versenyképességének vizsgálatát végző két legismertebb és legnépszerűbb versenyképességi jelentés az International Institute for Management Development (IMD) által készített World Competitiveness Yearbook (WCY) és a World Economic Forum (WEF) által évente megjelentetett Global Competitiveness Report (GCR) versenyképességi rangsora a Global Competitiveness Index (GCI). A két versenyképességi rangsor összehasonlítása az 1. számú táblázatban látható.
1. táblázat: A IMD és a WEF versenyképességi rangsorok tulajdonságai és módszertana (2013)
4 főfaktor / 20 részfaktor 135 statisztikai adat
GDP szerinti besorolás
$10000/fő alatt és felett 3 fő és 2 köztes csoport
Forrás: saját szerkesztés, IMD-WCY és WEF-GCR 2013-es kiadványai alapján
25
Annak ellenére, hogy jelentősek az eltérések a vizsgált országok számában, a rangsorok összeállításának szempontjaiban, illetve az országok csoportosításában, a két rangsort több tanulmányban (Báthory, 2005; Csuka, 2012) összehasonlították.
Ezek az elemzések azt mutatták, hogy a rangsorok között erős a korreláció, vagyis a két versenyképességi rangsor között elhanyagolhatóak a különbségek, ezért bármelyik rangsor használható a további elemzésekhez. A korábbi évek kutatási eredményeinek alátámásztása érdekében a 2013-as év versenyképességi rangsorok adataira is elvégeztem az összehasonlító vizsgálatot, amelynek eredménye a 2. számú táblázatban látható. Az elemszámot az IMD-WCY elemzésében szereplő 60 ország szabja meg. Az IMD-WCY, illetve a WEF-GCI 2013-as rangsorokban szereplő országok és a hozzájuk tartozó rangsorpozíciók a 3. számú mellékletben találhatóak.
2. táblázat: Versenyképességi rangsorok összehasonlítása (2013)
Correlations IMD-WCY WEF-GCI
Kendall's tau_b IMD-WCY Correlation Coefficient 1,000 ,686**
Sig. (2-tailed) ,000
N 60 60
WEF-GCI Correlation Coefficient ,686** 1,000
Sig. (2-tailed) ,000
N 60 60
Spearman's rho IMD-WCY Correlation Coefficient 1,000 ,871**
Sig. (2-tailed) ,000
N 60 60
WEF-GCI Correlation Coefficient ,871** 1,000
Sig. (2-tailed) ,000
N 60 60
**. Correlation is significant at the 0.01 level (2-tailed).
Forrás: saját szerkesztés, IMD-WCY és WEF-GCR 2013-es kiadványa alapján
Megállapítható, hogy a korrelációs együtthatók szignifikánsak 0,01 szintnél. A Kendall’ tau_b kapcsolat erősséget mérő szimmetrikus táblák esetén használható mutatószám közepesen erős pozitív kapcsolatot (0,686) mutat a két rangsor között. A Spearman-féle kapcsolatok szorosságát és irányát leíró rangkorreláció számítás erős pozitív kapcsolatot (0,871) mutat a két rangsor között. A korábbi években végzett elemzésekhez hasonlóan, a vizsgált országok összesített versenyképességi rangsorértékei szoros kapcsolatot mutatnak a 2013-as évre vonatkozóan is, vagyis a két versenyképességi rangsor között elhanyagolható különbség van, ezért bármelyik rangsor használható a további elemzésekhez. A kollelációs együttható lehetséges értékei a 4. számú mellékletben találhatóak.
26
A nemzetgazdaságok versenyképességét egyik legösszetettebb módon a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Indexe (Global Competitiveness Index, GCI) méri. A globális versenyképességi index a nemzetgazdaságok nemzetközi versenyképességének összehasonlítására kifejlesztett mutató, amely komplexitásának köszönhetően átfogó képet ad a globális versenyképességet meghatározó tényezőkről, a világpiaci versenyt befolyásoló faktorokról. A WEF különbözőbb statisztikai forrásokat (UNESCO, IMF, WHO) használ a globális versenyképességi jelentés elkészítéséhez.
3. táblázat: A WEF globális versenyképességi index pillérei
Pillér Leírás
1. Intézményi környezet Azokat az intézményeket vizsgálják, amelyek közvetve vagy közvetlenül hatással vannak a gazdasági életre, a gazdasági aktivitásra.
2. Infrastruktúra A közlekedési és a kommunikációs infrastruktúra helyzetének vizsgálata.
3. Makrogazdasági környezet Stabilitás vizsgálata, mint például a befektetői környezet változása.
4. Egészségügyi ellátás és alapfokú oktatás
Az aktív lakosság egészségi állapotának és alapképzettségének vizsgálata.
5. Felsőoktatás és továbbképzés A felsőoktatás és a továbbképzési rendszer fejlettségének vizsgálata.
6. Árupiac A tényleges piaci (kereslet és kínálat) verseny mértékét, jelenlétét mutatja, kiegészítve az állam szabályozó szerepének vizsgálatával.
7. Munkaerőpiac A munkaerőpiac hatékonyságát és rugalmasságát vizsgálja.
8. Pénzügyi piac A kockázat mértéke és a befektetések védelme mellett vizsgálja a megtakarítások kezelését.
9. Technológiai befogadóképesség A munkaerő állomány adaptációs képességnek mértékét mutatja meg új, importált technológia ismeretek elsajátítására.
10. Piac mérete A méretgazdaságosság vizsgálata.
11. Üzleti környezet és hagyományok Az üzleti kapcsolatok, a vállalatok működésének sajátosságainak, illetve stratégiáinak vizsgálata.
12. Innováció A nemzetgazdaság innovációs képességét és innováció terjesztését, terjedését méri.
Forrás: saját szerkesztés, WEF-GCI
Megjegyzés: Az 5. pillér, a felsőoktatás és továbbképzés, pirossal kiemelve a további vizsgálatok miatt.
A jelentés 12 tényező segítségével méri és rangsorolja 2005 óta az egyes országok világgazdasági versenyképességét, így megalkotva a globális versenyképességi indexet (3. számú táblázat). A versenyképességi rangsor megállapításához 1989 és 2005 között más mutatókat is használtak (üzleti versenyképesség index vagy piaci részesedés index), de 2005 óta kizárólag a GCI a rangsorolás alapja.
27
Disszertációmban a vizsgálatokhoz a WEF-GCR versenyképességi rangsor helyezéseinek adatait és az árnyaltabb különbségek pontosabb bemutatása miatt, annak pontszám ”score” értékeit használtam. A mutató értékét a részelemek súlyozott átlaga adja, a súlyozás módja pedig a vizsgált ország fejlettségétől függ (WEF-GCI, 2008). A WEF 3 fő (tényezővezérelt, hatékonyság-vezérelt és innováció-vezérelt) és 2 köztes kategóriába (átmenti stádium a tényezővezérelt és a hatékonyság-vezérelt, illetve a hatékonyság-vezérelt és az innováció-vezérelt között) osztotta fejlettségi fázisok szerint a vizsgált országokat, amelynek alapja nem az elért pontszám, hanem az egy főre jutó GDP (WEF-GCI, 2008). A fejlettségi állapotnak megfelelő besorolás megalkotásának alapját Porter 1990-es tanulmánya adta (Porter, 1990). Az 5. számú mellékletben a WEF-GCI 2012/13 kiadványában szereplő 150 ország fejlettségi fázisuk szerinti besorolása látható (WEF, 2014).
4. táblázat: A BRICS országok a WEF fejlettségi fázisok szerinti kategóriákban (2003 - 2008 - 2013)
Fejlettségi fázisok 20033 2008 2013
Stage 1: Tényezővezérelt (factor-driven) (2 000 $ GDP/fő alatt)
India Kína
India India
Köztes csoport – átmenti stádium a tényezővezérelt és a hatékonyság-vezérelt Köztes csoport – átmeneti stádium a
hatékonyság-vezérelt és az innováció vezérelt csoport között
(9 000 – 17 000 $ GDP/fő között)
Oroszország Brazília Oroszország
Stage 3: Innováció - vezérelt (innovation-driven) (17 000 $ GDP/fő felett)
Forrás: WEF-GCI, saját szerkesztés
Megjegyzés: A WEF 2003-04-es jelentése az országok fejlettségi fázisai szerinti besorolását még nem tartalmazta, ezért a 2006-07-es jelentésben található besorolást használtam.
A BRICS országok fejlettségi fázisok szerinti besorolását a 4. számú táblázatban emeltem ki. Megállapítható, hogy az általam vizsgált 2003-es 2008-as és 2013-as években Kína és Oroszország folyamatosan magasabb fejlettségi szintű csoportba került, ezzel ellentétben India és a Dél-afrikai Köztársaság fejlettségi besorolási
3 A WEF 2006-07-es jelentésében tette közzé először a világ országainak fejlettségi szintű besorolását, ezért ezt használtam fel az összehasonlító táblázat 2003-as besorolásához.
28
helyzete nem változott. Brazília 2003-ban és 2008-ban a Hatékonyság-vezérelt szakaszban volt, amelyből 2013-ra a Köztes csoport – átmeneti stádium a hatékonyság-vezérelt és az innováció vezérelt csoport között szakaszba jutott.
Az országcsoportok GDP/fő alapon történő kialakításával kapcsolatosan jelentősek a kritikai észrevételek (Costanza et al. 2009; Bauer, 2012), hiszen a WEF-GCI olyan országokat rendel egy kategóriába, amelyek igen különböznek egymástól a nemzetközi gazdasági és politikai erejük tekintetében. A jelentés szerint Kína a hatékonyságvezérelt gazdaságok közé tartozik (2013), amíg Magyarország a köztes csoportban (2013), az ”átmeneti stádium a hatékonyság vezérelt és az innováció vezérelt csoport között” vagy Csehország (2013) a ”innováció vezérelt” gazdaságok csoport tagja (WEF-GCI, 2013; Pelle, 2014). Előfordulhat ugyanakkor, hogy a nemzetközi piaci szereplők egy kínai terméket vagy tőkebefektetési lehetőséget versenyképesebbnek ítélnek a másik két, magasabb kategóriába rendelt országéhoz képest.
5. táblázat: A BRICS országok a WEF versenyképességi rangsorban (2003 - 2013)
Brazília Oroszország India Kína Dél-Afrika
WEF GCI 2003-04 54 70 56 44 42
2004 57 70 55 46 41
2005 65 75 45 49 42
2006 66 59 43 35 36
2007 72 58 48 34 44
WEF GCI 2008-09 64 51 50 30 45
2009 56 63 49 29 45
2010 58 63 51 27 54
2011 53 66 56 26 50
2012 48 67 59 29 52
WEF GCI 2013-14 56 64 60 29 53
Forrás: saját szerkesztés, WEF-GCI adatok alapján
Megjegyzés: A WEF-GCI 2003-ban 102, 2008-ban 133, 2013-ban 148 országot rangsorolt.
A BRICS országok a WEF-GCI 2003-as versenyképességi rangsorában, (102 ország szerepelt összesen a rangsorban) Oroszország kivételével az erős középmezőnyhöz
29
tartoztak. Oroszország és Kína versenyképessége a 2008-as rangsorban jelentős mértékű pozíciójavulást mutat. WEF-GCI 2013-ban 148 országot rangsorolt, összességében az általam vizsgált országok versenyképessége – Kína kivételével – a 2003-as rangsorban elfoglalt pozíciójához képest nem változott jelentős mértékben (5.
táblázat).
A BRICS országok WEF – GCI rangsorban 2003 és 2013 között elfoglalt helyének grafikus ábrázolása a 2. ábrán látható. Brazília, India és Dél-afrikai Köztársaság látszólagos pozícióromlása ellenére megállapítható, hogy Brazília és India versenyképességi pozíciójában alapvetően nem történt változás, míg a Dél-afrikai Köztársaság esetében enyhe visszaesés tapasztalható. ugyanakkor Kína jelentősen javított korábbi versenyképességi helyzetén. (WEF 2003, 2008, 2013).
2. ábra: BRICS országok a WEF rangsor (2003 - 2013)
Forrás: saját szerkesztés, WEF-GCI adatok alapján
A versenyképességi rangsorok értékéről és hasznosságukról eltérő véleménnyel vannak az elemzők és közgazdászok (Török, 2006; Hrubos, 2014a). A jelentős kritikai észrevételek ellenére az országok összehasonlításához és fejlődésének nyomonkövetéséhez ezek a jelentések felhasználhatók és támpontot adhatnak.
0 10 20 30 40 50 60 70 80
2003 2005 2007 2009 2011 2013
Brazília Oroszország India Kína Dél-Afrika
Rangsor helyezés
30