3. BRICS ORSZÁGOK FELSŐOKTATÁSÁNAK HELYZETE
3.2. A BRICS CSOPORTOT ALKOTÓ ORSZÁGOK KORMÁNYAINAK FELSŐOKTATÁSSAL , ILLETVE NEMZETKÖZI
XXI. század elején
Az állami szerepvállalás általános megítélése igen eltérő az egyes gazdasági szereplők oldaláról. A felsőoktatással kapcsolatban is hasonló a helyzet, jelentősége erősen függ az adott ország történelmi örökségétől, hagyományaitól, illetve a nemzetközi felsőoktatásban betöltött szerepétől. A feltörekvő országok esetében versenyképes felsőoktatás létrehozása állami szerepvállalás nélkül szinte megvalósíthatatlan. A globalizációs folyamatok következtében a verseny a pénzügyi források megszerzése mellett a hazai és nemzetközi hallgatókért, illetve oktatókért is folyik (Horta, 2009).
3.2.1. Brazília – "STEM" területi és szendvics programok
A brazil kormány 2011 nyarán meghirdette a "Tudomány határok nélkül" (Science Without Borders’(SWB), Ciências sem Fronteiras) programot a 2011-től 2015-ig tartó időszakra. Ez a program 75 ezer államilag és további 25 ezer magánszektor által finanszírozott külföldi tanulmányi ösztöndíjat jelentett meg. A program a kutatás és a
49
humán erőforrás kapacitás (STEM13) bővítésére irányult. A brazil kormány elsődleges célja a következő országokba irányuló felsőfokú oktatásban résztvevő hallgatók támogatása: Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Németország. Kiemelt figyelmet kap a THE – Times Higher Education World University Rankings14 és a QS World University Rankings legjobb 50 egyeteme, de a rangsorokban szereplő 300 legjobb egyetemet is figyelembe veszik az ösztöndíjak odaítélésénél. A brazil kormány által meghatározott fő célkitűzések a nemzetközi mobilitáson keresztül a brazil tudományos, technológiai, innovációs és ipari versenyképesség növelése, a brazil kutatók és diákok számának növelése a világ legjobb egyetemein, a brazil egyetemek nemzetköziesedésének elősegítése, az iparban dolgozók szakértelmének javítása, illetve az ország vonzóvá tétele a fiatal tehetségek és magasan képzett kutatók számára (Brazília, Tudományos és Technológiai Minisztérium, 2011).
3.2.2. Oroszország
Oroszország a 2013-ban indult új, ambiciózus, 2000 egyetemi hallgatót érintő állami ösztöndíjas programban azoknak a külföldi tanulmányoknak a támogatását tűzte ki célul, amely a természet-, a műszaki-, az orvos-, és a társadalomtudomány területekre irányulnak. A programban való részvétel feltételei között szerepel, hogy csak az olyan külföldi egyetemre lehet ösztöndíjat kérni, amely szerepel a Times Higher Education World University Rankings rangsor 300 legjobb egyeteme között. A hallgatónak blog-ot kell vezetnie a külföldi tanulmányai tapasztalatairól, illetve később a munkájáról is.
A tanulmányok elvégzése után 3 évet Oroszországban kell dolgoznia, szerződésszegés esetén a teljes összeg visszafizetésére kötelesek. A külföldi egyetemekre való bejutást nem az orosz adminisztratív szervek, hanem a fogadó intézmény felvételi bizottsága hozza meg. Ez a rendszer pozitívumaként értékelhető, hiszen egyértelműen a favoritizmus és a korrupció elkerülése a cél. Komoly kihívásként jelentkezik az orosz
13 STEM: tudomány és technológia, mérnök és matematika területek angol rövidítéséből (Science, technology, engineering and mathematics).
14THE – Times Higher Education World University Rankings (2013/14) rangsor első 300 helyén szereplő országok több mint 50%-át három ország adja: Amerikai Egyesült Államok: 30%, Egyesült Királyság:
13% és Németország: 7%. A BRICS országok közül az első 300 egyetem között Kína 6, Dél-Afrika 3, India 2, Oroszország és Brazília 1-1 felsőoktatási intézménnyel szerepel (saját összegzés).
50
felsőoktatás, ezen belül is a felsőoktatási szolgáltatások nemzetközi versenyképességének javítása. Az orosz kormány célkitűzései között szerepel, hogy az orosz felsőfokú oktatásban tanulók 10%-a nemzetközi hallgató legyen (EC, 2012a).
3.2.3. India
Az indiai kormány 12. ötéves tervében (2012-17) központi szerepet tölt be az egyetemi oktatás színvonalának és nagyságának növelése, amelyet részben a meglévő 3 éves képzések 4 évessé alakításával kívánnak elérni. Ezt az extra évet kutatásokban való részvételek ösztönzésére használják. Az Indiában szokásos év végi vizsgák rendszerét kreditrendszerre cserélik. Az akkreditációs rendszer megerősítése és a kormányzati szervekkel történő szorosabb együttműködés kiépítése is fontos célkitűzés, valamint 20 kutató egyetem létrehozása a már meglévő egyetemek kibővítése mellett. További célként fogalmazták meg az indiai PhD hallgatók és egyetemi dolgozók részére kiírt ösztöndíjak létrehozását, illetve a külföldi hallgatók fogadásának létszámnövelését (Government of India Planning Commission, 2012; Stolarick, 2014).
3.2.4. Kína – HDDP magas színvonalú személyes dialógus program
A kínai kormány a HDDP15 program keretén belül közel 200 oroszországi, egyesült államokbeli, Európai Uniós, Egyesült Királyság-beli és francia felsőoktatási intézménnyel írt alá megállapodást hallgatói és oktatói mobilitásról. A kínai oktatási minisztérium komoly támogatást biztosít a kínai egyetemek azon célkitűzéséhez, hogy külföldi diákokat fogadjanak. A kínai kormány 2010-ben közzétette a ”The National Outline for Medium and Long-Term Education Reform and Development (2010–
2020)” programját, amelyben a nemzetközi kapcsolatok és együttműködések, illetve a felsőoktatási intézmények közötti kommunikáció fejlesztése a cél. A kínai szakpolitikusok a kapcsolatok bővítésével kívánják elérni, hogy 2020-ra a Kínába érkező nemzetközi hallgatók száma elérje az 500 ezer főt (China Education Reform, 2010-2020).
15 HDDP: high-level people-to-people dialogue
51 3.2.5. Dél-afrikai Köztársaság
Az UNESCO 2012-es elemzése alapján a SADC16 országokból érkező hallgatók több mint a fele a Dél-afrikai Köztársaságot választja külföldi tanulmányainak célországaként. Az elemzéshez felhasznált adatok 1999-2009 közötti időszakra vonatkoztak az UIS, OECD és EUROSTAT adatbázisok közel 200 országára vonatkozóan. A Dél-afrikai Köztársaságba érkező külföldi hallgatók 72%-ban bachelor és mester programokban vesznek részt. A tanulmány rámutatott arra, hogy a Dél-afrikai Köztársaság regionális központja a nemzetközi hallgatóáramlásnak (UNESCO 2012).