A terrorizmus szabályozása a globális, regionális és néhány állami büntetőjogban

2.1. Egyesült Nemzetek Szervezete

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének – mint az egyetlen globális ( jogalkotó) szervezetnek – annak ellenére nem sikerült a terrorizmus egységes definícióját megalkotni, hogy 12 egyezménye, 2 kiegészítő jegyzőkönyve és a Biztonsági Tanács határozatai² – mint elsődleges nemzetközi büntetőjogi jogforrások – egyes ter-rorista jellegű cselekményeket definiáltak, büntetendő cselekménnyé nyilvání-tottak, és azok a terrorizmus elleni küzdelem elsődleges eszközei is.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete akkor állt legközelebb az egységes terroriz-mus definíció megalkotásához, amikor a Terrorizterroriz-mus elleni Ad-hoc Bizottság a Nemzetközi Terrorizmus elleni Egyezmény tervezetének 2. cikkében³

megalkot-2 [sz.n.] Multilateral Treaties deposited with the Secretary General, megalkot-2019, https://treaties.

un.org/doc/source/titles/english.pdf (letöltés dátuma: 2020.09.30.)

3 United Nations: Ad Hoc Committee on Terrorism 2001 Informal texts of article 2 of the draft comprehensive convention, Document A/C.6/56/L9, [é.n.] https://documents-dds-ny.un.org/

doc/UNDOC/LTD/N01/608/85/PDF/N0160885.pdf?OpenElement (letöltés ideje: 2020.

09.30.)

Honestas.indd 172

Honestas.indd 172 2021. 06. 21. 9:18:132021. 06. 21. 9:18:13

ta a terrorizmus fogalmát. A tervezetet a közgyűlés sohasem fogadta el és így annak jogi kötőereje sincsen.⁴

Globális szinten a Libanoni Nemzetközi Törvényszék volt az, amely először definiálta büntetőjogi értelemben a terrorizmus egyik megjelenési formáját, a transznacionális terrorizmust, bár az Egyesült Nemzetek egyezményei, illetve Biztonsági Tanácsi határozatai nemzetközi terrorizmust vagy csak terrorizmust említenek büntetendő cselekményként. Eszerint a transznacionális terrorizmus elemei:

a) egy büntetendő cselekmény elkövetése vagy azzal való fenyegetés (mint emberölés, emberrablás, túszejtés, gyújtogatás stb.);

b) azon szándék, hogy a lakosságban félelmet keltsen, vagy közvetlenül/köz-vetve egy nemzeti vagy nemzetközi hatóságot kényszerítsen cselekvésre, vagy attól való tartózkodásra;

c) ha a cselekmény transznacionális elemet is tartamaz.⁵

Véleményem szerint egységes fogalom megalkotása globális szinten nem várható, hiszen a szervezet államai között a terrorizmussal kapcsolatban nincsen egyet-értés, és inkább politikai oldalról közelítik meg a terrorizmust, így sok esetben az egyik állam által politikailag terroristának nevezett személy a másik államban szabadságharcos.

Regionális szinten három nagy kontinentális szervezet van (Európai Unió, Afrikai Egység Szervezete, Shanghaji Együttműködés), amelynek a terrorizmussal kapcsolatos szabályozása, egyezménye kiemelendő és amelyek szabályozása ha-sonló is egyben.

2.2. Európai Unió

Az Európai Unióban a terrorizmus elleni szabályozás alapját az Európai Unió Működéséről szóló Egységes Szerkezetbe foglalt Szerződés 222. cikkében foglalt szolidaritási klauzula, valamint a Harmadik rész V. cím 1. fejezetében és 4. feje-zetében szabályozott közös, a szabadságon, biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség cím alatt írt rendelkezések teremtik meg.⁶

4 Schmid, Alex P.: „Terrorism – The definitional Problem”, Case Western Reserve Journal of International, 36. évf., 2004, 2. sz. 375–419.

5 Libanoni Nemzetközi Törvényszék STL-II-0111. számú ügye, 85. és 111. pont (a szerző saját fordítása)

6 Európai Unió: „Európai Unió Működéséről szóló Egységes Szerkezetbe foglalt Szerződés”, Európai Unió Hivatalos Lapja, 55. évf., 2012, 326. sz. 326–390.

174

A 222. cikk rendelkezése szerint: „Ha egy tagállamot terrortámadás ér, illetve ha természeti vagy ember okozta katasztrófa áldozatává válik, az Unió és tagál-lamai a szolidaritás szellemében együttesen lépnek fel. Az Unió minden rendel-kezésére álló eszközt, ideértve a tagállamok által rendelkezésre bocsátott katonai erőforrásokat is, mozgósít annak érdekében, hogy:

a) megelőzze a terrorista fenyegetést a tagállamok területén,

– megvédje a demokratikus intézményeket és a polgári lakosságot egy eset-leges terrortámadástól,

– terrortámadás esetén egy tagállamnak, politikai vezetése kérésére, a te-rületén segítséget nyújtson;

b) természeti vagy ember okozta katasztrófa esetén egy tagállamnak, politikai vezetése kérésére, a területén segítséget nyújtson.”

A terrorizmus elleni küzdelem részletszabályait először a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat⁷ tartalmazta, melyet 2017. március 15. napján felváltott az Euró-pai Parlament és a Tanács 2017/541 irányelve.⁸ Az irányelv tagállami jogrendbe történő átültetésének határideje 2018. szeptember 8. napja volt.

Az irányelv – jellegéből adódóan – a terrorista bűncselekmények minimum-szabályait állapítja meg anélkül, hogy definiálná a terrorizmus vagy a terrorista fogalmát. Ennek megfelelően a szabályozás csak keretszabályozás, és túlságosan részletes. Tíz pontban sorolja fel azon bűncselekmény fajtákat, amelyek ha állam vagy nemzetközi szervezetek ellen irányulnak meghatározott céllal, akkor meg-valósítják a terrorizmust, és ekként büntetendő cselekmények. A túlságosan rész-letező, nem világos fogalmakat használó meghatározások mellett az irányelvre is jellemző az eltérő szóhasználat. Magában a preambulumban terrorcselekmények, terrorista bűncselekmények, terrorista veszély is szerepel azzal, hogy azok pontos alkalmazási köre nincsen meghatározva.

7 Európai Tanács kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről 2002/475/IB, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32002F0475 (letöltés dátuma: 2019.10.10.)

8 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 IRÁNYELVE (2017.03.15.) a terro-rizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról https://eur-lex.europa.eu/legal-content/

HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32017L0541&from=HU (letöltés dátuma: 2019.10.10.)

Honestas.indd 174

Honestas.indd 174 2021. 06. 21. 9:18:132021. 06. 21. 9:18:13

2.3. Afrikai Egység Szervezete

Az Afrikai Egység Szervezete 1999. július 1. napján fogadta el a Terrorizmus elle-ni küzdelemről és megelőzéséről szóló Egyezményt⁹, mely 2020. december 6.

napján lépett hatályba, miután az 50 aláíró ország közül 43 ratifikálta is azt.

Az egyezmény a terrorizmust ugyan nem, de néhány terrorista cselekményt meg-határoz azzal, hogy a részletezett bűncselekmények megmeg-határozott eredmény bekövetkezése esetén (pl. vészhelyzet előidézése vagy közszolgáltatás megzava-rása) terrorista cselekménynek minősülnek.

2.4. Shanghaji Együttműködés Szervezete

Ezen Egyezményhez hasonlóan a Shanghaji Együttműködés Szervezete által 2001.

június 15. napján elfogadott Terrorizmus, Szeparatizmus és Extrémizmus elleni küzdelemről szóló Egyezmény¹⁰ sem definiálja a terrorizmust magát, hanem csak néhány, az egyezmény mellékletében írt cselekményt, és azon cselekményeket minősíti terrorista cselekménynek, melyek a lakosságban félelmet keltenek, vagy közbiztonság ellen irányulnak, vagy hatóságot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítenek, hogy valamit tegyen, vagy ne tegyen.¹¹

2.5. Néhány nemzetállami szabályozás

Az államok szintjén természetesen számos büntető törvénykönyvet vagy éppen speciális terrorizmus elleni törvényt találunk, melyek szabályozzák a terrorista bűncselekményeket. Az Európai Unió tagállamai a szabályozásnál természetesen követik a már hivatkozott irányelvet, és jogi szabályozásuk során az abban fog-laltakat beépítik saját jogszabályaikba. A magyar büntető törvénykönyvben¹² az irányelv lefordítása került szövegként beépítésre és hazai jogunk terrorcselekmé-nyek cím alatt szabályozza a büntetendő cselekméterrorcselekmé-nyeket.

Az Egyesült Királyságban – mely a terrorizmus által az egyik leginkább érintett ország Európában – már 2000-ben megjelent az első terrorizmus törvény ¹³, mely 9 Organization of African Unity Convention on the Prevention and Combatting of Terro-rism, https://au.int/en/treaties/oau-convention-prevention-and-combating-terrorism (letöltés dátuma: 2020.09.30.)

10 Shanghai Convention on Combatting Terrorism, Separatism and Extremism. https://

www.refworld.org/pdfid/49f5d9f92.pdf (letöltés ideje: 2020.09.30.) 11 Shanghai Convention: i. m.

12 2012. évi C. törvény 314–319. §

13 Terrorism Act, 2000, http://www.legislation.gov.uk/ukpga/2000/11/section/1#statusWar-ningSubSections (letöltés dátuma: 2020.09.30.)

176

terrorizmusként szabályozta az erőszak és megfélemlítés alkalmazását személy, tulajdon, közjó ellen, ha annak célja a közvélemény, kormány, kormányzati szerv befolyásolása politikai, vallási vagy ideológiai okból.

Az Egyesült Államokban – mely szintén jelentősen érintett ebben a vonatko-zásban – számtalan jogszabály és szervezet foglalkozik a terrorizmus elleni küz-delemmel és a terrorista cselekmények szabályozásával. A 2002-ben elfogadott nemzetbiztonsági törvény¹⁴ az emberélet, a kritikus infrastruktúra és a civil la-kosság és a nemzet védelmét helyezi előtérbe, és az ezeket támadó cselekménye-ket minősíti terrorista cselekménynek.

Az idézett anyagi büntetőjogi definíciók alapján megállapíthatjuk, hogy jelen-leg globális, regionális szinten, továbbá a vizsgált nemzetállamok büntetőjogában a terrorizmus különféle megjelenési formái vannak definiálva. A szabályozások alapján a joggyakorlatban kétféle esettípus fordul elő a terrorizmussal kapcsola-tos anyagi büntetőjogban. Az első típusba tartoznak azon egyes cselekmények, melyeket az egyezmények, büntető anyagi jogi aktusok nyilvánítanak büntetendő cselekményé (pl. légi jármű eltérítése; terrorizmus finanszírozása; visszatérő har-cosok). A második eset azon cselekményeket öleli fel, melyek az egyezmények, büntető anyagi jogi aktusok keretszabályozása alapján lesznek terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények (pl. gépjárművel tömegbe vagy épületbe hajtás, utcai lövöldözés meghatározott személyekre, vallási épületek támadása). Utób-binál a joggyakorlatnak fontos szerepe van abban, hogy tartalommal töltse ki a keretszabályokat, és így értelmezze azokat.

A szabályozás regionális és állami szinten elég sokféle, de az alapprobléma megmarad, hogy nincsen egységes definíció, és többségében egyes terrorista jel-legű cselekményt minősítenek a törvények, egyezmények büntetendővé. A sok-féle szabályozás indoka a terrorizmus állandóan változó megjelenési formája, elkövetési módjai, nem is beszélve a telekommunikációs eszközök használatáról (pl. interneten való toborzás, propaganda, kiberterrorizmus).