A TERRORIZMUS BÜNTETŐJOGI DEFINIÁLÁSÁNAK NÉHÁNY PROMBLÉMÁJA
3. A terrorizmus egységes fogalmának hiánya a tudományban
A tudomány a globális, regionális és nemzetállami jogalkotásához hasonlóan az elmúlt évtizedekben szintén adós maradt egy egységes terrorizmus definícióval annak ellenére, hogy jelenleg több száz definíció ismert a tudományban.
14 Homeland Security Act 2. fejezet 15. pont https://www.dhs.gov/sites/default/files/publi-cations/hr_5005_enr.pdf (letöltés dátuma: 2020.09.30.)
Honestas.indd 176
Honestas.indd 176 2021. 06. 21. 9:18:132021. 06. 21. 9:18:13
Néhány szkeptikus szerint a terrorizmus globális15, illetve az Európai Unióban regionális szinten nem definiálható.16 Didier Bigo szerint „a terrorizmus nem létezik: vagy precízebben, az a társadalomtudományban nem használható foga-lom” 17. Walter Laquer szerint egységes terrorizmus fogalom azért nem lesz, mert
„az egyik ember terrorista, a másik meg szabadságharcos”18. Más kutatók pedig új és új definíciókat alkotnak és próbálják abba a terrorizmus új és új elemeit, jelenségeit bevonni.19
A magyar kutatók is az egységes definíció megalkotásával küzdenek, de ugyan-úgy jellemző a hazai kutatásokra is, hogy a terrorizmus egyes jelenségeit, fajtáit vonják be a fogalomba, és azt bővítik újabb és újabb elemekkel.20
A több száz definíciót vizsgálva azonban szintén nem egyszerű egységes fo-galmat alkotni az egyes definíciók eltérő tartalmi elemei miatt, melynek szinte-tizálása nehéz.21
És annak kiválasztása, hogy éppen melyik definíciót használjuk, részben a jogalkotó választásának kérdése, részben a kutató, vagy tudós társadalmi beágya-zottságától függhet. Az egységes fogalom meghatározását nem segíti az sem, hogy magát a terrorizmust mint jelenséget nehéz tipologizálni22 az eltérő formái, az abban részt vevők és azt alakítók miatt is.
15 Parker, Tom – Sitter, Nick: „The Four Horsemen of Terrorism – It’s not Waves, it’s Stra-ins”. Terrorism and Political Violence, 28. évf., 2015, 2. sz. 1–30.
16 Vass György: „Egységes meghatározás a terrorizmusra”. Hadtudományi Szemle, 2. évf., 2009, 4. sz. 11.
17 Schmid, Alex P.: „Radicalisation, De-Radicalisation, Counter-Radicalisation: A Conceptual Discussion and Literature Review. International Center for Counter Terrorism”, The International Centre for Counter-Terrorism – The Hague, 2013, 1-91. https://icct.nl/app/
uploads/2013/03/ICCT-Schmid-Radicalisation-De-Radicalisation-Counter-Radicalisa-tion-March-2013_2.pdf (letöltés dátuma: 2020.09.30.)
18 Ganor, Boaz: „Defining Terrorism: Is one man’s terrorist another man’s freedom fighter?”
Police Practice and Research, 3. évf., 2010, 4. sz. 287–304.
19 Barker, Jonathan: A terrorizmus. Budapest, HVG Kiadói Rt., 2003. 17-19., Bruce, Gregor:
„Definition of Terrorism Social and Political Effects”. Journal of Military and Veterans’
Health, 21. évf., 2013, 2. sz. 26–30., Coady, Ceci A.J.: „Terrorism and innocence”. The Journal of Ethics, 8. évf., 2004, 1. sz. 39., Ganor i. m., Schmid, 2004. i. m., Maras, Ma-rie-Helen: A terrorizmus elmélete és gyakorlata. Budapest, Antal József Tudásközpont Tan-műhely, 2016. 33–37., Schmid, Alex P.: „The way forward on counter-terrorism: Global perspectives”. Strathmore Law Journal, 2. évf., 2016, 1. sz. 50–54.,
20 Boda József: „A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével”. Belügyi Szemle, 50. évf., 2002, 6-7. sz. 127. Korinek László: Kriminológia II. kötet. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2010, 407.
21 Weinberg, Leonard – Pedahzur, Ami – Hirsch-Hoefler, Sivan: „The Challenges of Con-ceptualizing Terrorism”. Terrorism and Political Violence, 16. évf., 2004, 4. sz. 777–794.
22 Marsden, Sarah V. – Schmid, Alex. P.: Typologies of Terrorism and Political Violence. The Routledge Handbook of Terrorism Research, London and New York, Routledge
Hand-178 4. Összegzés
Amint láthattuk, a terrorizmus egyes cselekményeit számtalan globális, regioná-lis egyezmény és nemzetállami büntető anyagi jogi jogszabály szabályozza ugyan, de egységes terrorizmus definíciót nem találunk sehol sem. Annak megalkotása globális szinten jelenleg kizárt, míg regionális és állami szinten lehetséges, de jelenleg alapvetően a terrorista- és terrorcselekmények szabályozására kerül sor.
Az egységes, büntető anyagi jogi terrorizmus fogalom megalkotásánál az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni:
a) Az egységes fogalomnak rövidnek, tömörnek és alkalmasnak kell lennie arra, hogy újfajta cselekmények megjelenése (pl. kiberterrorizmus) esetén azokra is alkalmazható legyen anélkül, hogy a fogalmat módosítani és újra szabályozni kellene. Az egységes fogalom-meghatározásnál pedig kerülni kell a túlságosan részletes és minden cselekményre kiterjedő szabályozást, mert az a gyakorlati használatot nehezíti. E körben hagyni kell, hogy a jogalkalmazó tartalommal tölthesse ki az új fogalmat. Lehetőséget kellene adni arra, hogy a szabályozás a jogalkalmazás során is bővíthető legyen akár értelmezéssel, akár jogesetek révén. Ezzel elkerülhető a túlzott jog-alkotás és az is, hogy a jogjog-alkotás az élet után kullogjon, és új és új megje-lenési formáknál újabb szabályozást, vagy a meglévők módosítását kellene eszközölni.23
b) A terrorizmus és a terror, illetve abból adódóan a terrorista és terrorszer-vezet, terrorista és terrorcselekmények fogalmi elemeit is tartalmaznia kell az új fogalomnak, ugyanakkor a terrorizmust el kell határolni a háborús, illetve az emberiség elleni bűncselekményektől.
c) Szükséges lenne az állami terrorizmus helyének meghatározása, újragon-dolása, mivel annak elkövetése nem zárható ki, akár az állam képviselőinek ténylegesen véghezvitt terrorista cselekményeivel, akár terrorizmus finan-szírozásával, támogatásával.
d) A szabályozásnál maradéktalanul, még hangsúlyosabban figyelembe kelle-ne venni az emberi jogokat is.
books Online, 2011. 158–200. https://www.routledgehandbooks.com/doi/10.4324/
9780203828731.ch3 (letöltés dátuma: 2019.10.12.)
23 Cohen, Jessica – Blanco, Jose Maria: „Knowledge, the Great Challenge to Deal with Terrorism”. Revista de Estudios en Seguridad Internacional, 2. évf., 2016, 1. sz. 44.
Honestas.indd 178
Honestas.indd 178 2021. 06. 21. 9:18:142021. 06. 21. 9:18:14
Hivatkozásjegyzék
Barker, Jonathan: A terrorizmus. Budapest, HVG Kiadói Rt., 2003, 17–19.
Boda József: „A terrorizmus egy volt „terrorista” szemével”. Belügyi Szemle, 50. évf., 2002, 6-7. sz. 127.
Bruce, Gregor: „Definition of Terrorism Social and Political Effects”. Journal of Mili-tary and Veterans’ Health, 21. évf., 2013, 2. sz. 26–30.
Coady, Ceci A.J.: „Terrorism and innocence”. The Journal of Ethics, 8. évf., 2004, 1.
sz. 39.
Cohen, Jessica – Blanco, Jose Maria: „Knowledge, the Great Challenge to Deal with Terrorism”. Revista de Estudios en Seguridad Internacional, 2. évf., 2016. 1. sz. 44.
Európai Unió: „Európai Unió Működéséről szóló Egységes Szerkezetbe foglalt Szer-ződés”, Európai Unió Hivatalos Lapja, 55. évf., 2012, 326. sz. 326–390.
Ganor, Boaz: „Defining Terrorism: Is one man’s terrorist another man’s freedom fi-ghter?” Police Practice and Research, 3. évf., 2010, 4. sz. 287–304.
Korinek László: Kriminológia II. kötet. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2010, 407.
Maras, Marie-Helen: A terrorizmus elmélete és gyakorlata. Budapest, Antal József Tu-dásközpont Tanműhely, 2016, 33–37.
Marsden, S. V. – Schmid, A. P.: Typologies of Terrorism and Political Violence. Szerk.:
Alex P. Schmid, The Routledge Handbook of Terrorism Research, London and New York, Routledge Handbooks Online, 2011, 158–200.
Parker, Tom – Sitter, Nick: „The Four Horsemen of Terrorism – It’s not Waves, it’s Strains”. Terrorism and Political Violence, 28. évf., 2015, 2. sz. 1–30.
Schmid, Alex P.: „Radicalisation, De-Radicalisation, Counter-Radicalisation: A Con-ceptual Discussion and Literature Review. International Center for Counter Ter-rorism”, The International Centre for Counter-Terrorism – The Hague, 2013, 1–91.
https://icct.nl/app/uploads/2013/03/ICCT-Schmid-Radicalisation-De-Radicalisa-tion-Counter-Radicalisation-March-2013_2.pdf (letöltés dátuma: 2020.09.30.) Schmid, Alex P.: „Terrorism – The definitional Problem”, Case Western Reserve Journal
of International, 36. évf., 2004, 2. sz. 375–419.
Schmid, Alex P.: „The way forward on counter-terrorism: Global perspectives”. Strath-more Law Journal, 2. évf., 2016, 1. sz. 50–54.
Vass György: „Egységes meghatározás a terrorizmusra”. Hadtudományi Szemle, 2. évf., 2009, 4. sz. 11.
Weinberg, Leonard – Pedahzur, Ami – Hirsch-Hoefler, Sivan: „The Challenges of Conceptualizing Terrorism”. Terrorism and Political Violence, 16. évf., 2004, 4. sz.
777–794.