Az elektronikus adatok szerepe

A nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatóság – a feljelentés tartalma vagy saját felderítő tevékenysége alapján – a rendelkezésre álló adatokat felhasz-nálva mérlegeli, hogy az adott eljárás szempontjából mi tekinthető bizonyítéknak, és e bizonyítékokat milyen módon és milyen jellegű eljárási cselekmény keretében lehet beszerezni. A felmerülő bizonyítékok kapcsán fontos már az eljárás elején tisztázni, hogy azok milyen szerepet játszanak a bizonyításban (pl. kapcsolódnak-e a cselekményhez vagy az elkövetőhöz). A számítógépes bűncselekmények elkö-vetése során keletkező bizonyítékokat gyakorlati szempontból két csoportba le-het sorolni. Az első csoportba tartoznak azok a tárgyi bizonyítási eszközök, ame-lyek a bűncselekményhez kapcsolódnak (pl. elkövetési eszközként), a második csoportba pedig a digitális térben keletkezett és/vagy ott tárolt adatok (ilyen maga a pornográf felvétel is) tartoznak. A pornográf felvételek és az ehhez kapcsolódó elektronikus adatok kapcsolata alapján meg lehet határozni azt, hogy a bizonyí-táshoz szükséges elektronikus adatokat önálló rögzítéssel, adatkérés útján vagy esetleg kényszerintézkedés keretében lehet beszerezni. A nyomozó hatóságnak mérlegelni kell, hogy az elektronikus adatok:

a) milyen jellegűek (pl. log adat, metaadat, kép, hang, videó fájl) és terjedel-műek,

b) hol találhatók és kinek a birtokában vannak (vagy ki tárolja),

c) a hatóság általi hozzáférésnek vannak-e akadályai (pl. az elkövető által használt weboldal szervere külföldön található),

d) fel kell-e dolgozni az adatokat (a szükséges vizsgálatot csak a helyszínen lehet elvégezni vagy akár utólag is).

A nyomozás célja a korábban megtörtént események utólagos rekonstruálása, amelynek kettős szerepe van: a jogellenes cselekmény körülményeinek tisztázá-sa és az elkövető kilétének megállapítátisztázá-sa. A tényállás felderítéséhez elengedhe-tetlen a cselekményhez kapcsolódó – és a terhelt büntetőjogi felelősségét meg-alapozó – személyi és tárgyi bizonyítékok felderítése és begyűjtése (indokolt

15 25/2013 (VI.24.) BM rendelet a Rendőrség nyomozó hatóságainak hatásköréről és ille-tékességéről.

140

esetben ezek feldolgozása és elemzése is). A gyermekpornográfia nyomozása kapcsán valamennyi – törvényben meghatározott (Be. 165. §) – bizonyítási eszköz felmerülhet, amelyek külön-külön és együttesen is fontos szerepet játszhatnak az ügy felderítésében. Kiemelt szerepe van ugyanakkor az elektronikus adatok-nak¹⁶, amelyek bizonyítási eszközként betöltött szerepe – különösen a digitális térben – megkérdőjelezhetetlen, ugyanis a legtöbb pornográf felvétel kizárólag elektronikus adat formájában létezik. A gyermekpornográfia felderítése kapcsán különösen az alábbi elektronikus adatoknak lehet jelentősége:

a) a terhelt birtokában lévő számítástechnikai- és telekommunikációs eszkö-zök adattartalma,

b) a terhelt birtokában lévő adathordozók (pl. optikai lemezek, merevlemezek, memóriakártyák) adattartalma,

c) felhő alapú szolgáltatásban tárolt adatok, d) kriptovaluták,

e) az elektronikus levelezés, illetve egyéb kommunikációs adatok (pl. alkal-mazáson belüli beszélgetések),

F) kép- és videófájlok, hangfelvételek,

g) az alkalmazáshoz kapcsolódó regisztrációs és felhasználói adatok, h) telekommunikációs adatok (pl. terhelt mobilkészülékének földrajzi adatai,

kimenő- és bejövő hívások, alkalmazás-használat).

Mivel az elkövetéshez kapcsolódó tárgyi bizonyítási eszközök és elektronikus adatok többnyire az elkövető birtokában vannak, ezért a nyomozás során kiemelt szerepe van a kutatásnak, illetve az ehhez kapcsolódó lefoglalásnak. A kutatást nyomozástechnikai szempontból célszerű a gyanúsított kihallgatását megelőző-en lefolytatni, mivel – különösmegelőző-en a terhelt lakóhelyéről – olyan bizonyítékok ke-rülhetnek elő, amelyek az elkövetés gyanúját erősítik. A kutatás és a lefoglalás elrendelése határozattal történik, amelyet a nyomozó hatóság az eljárási cselek-mény megkezdése előtt bocsát ki, kivételes esetben – halaszthatatlan eljárási cselekmény esetén – a határozat meghozatala utólag is lehetséges. Elektronikus adat esetén a lefoglalást lehetőleg úgy kell végrehajtani, hogy az csak a bizonyítás szempontjából szükséges adatokra terjedjen ki, a kényszerintézkedés teljes in-formációs rendszerre vagy adathordozóra csak akkor terjedhet ki, ha az elko-bozható (esetleg vagyonelkobzás alá esik), tárgyi bizonyítási eszközként bír je-lentőséggel, illetve a bizonyítás érdekében az abban tárolt (előre meg nem

16 A Be. 205. § (1) bekezdés alapján az elektronikus adat „a tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra al-kalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.”

Honestas.indd 140

Honestas.indd 140 2021. 06. 21. 9:18:122021. 06. 21. 9:18:12

határozható vagy jelentős mennyiségű) elektronikus adat¹⁷ átvizsgálása szüksé-gesnek látszik. A végrehajtás módját tekintve a lefoglalás eltérő módokon való-sulhat meg. Az új büntetőeljárási törvény¹⁸ legnagyobb érdeme az elektronikus adatokra vonatkozó részletes szabályozás, ami azért is megkerülhetetlen, mivel ezek esetében például a birtokbavétel vagy az őrizetben hagyás – lévén, hogy fi-zikai kiterjedése nincs – nem értelmezhető. Az elektronikus adat lefoglalásának módjai az alábbiak:

• az elektronikus adatról történő másolat készítésével,

• az elektronikus adat áthelyezésével,

• az elektronikus adatot tartalmazó információs rendszer vagy adathordo-zó teljes tartalmáról történő másolat készítésével,

• az elektronikus adatot tartalmazó információs rendszer vagy adathordo-zó lefoglalásával, vagy

• jogszabályban meghatározott más módon (pl. kriptovaluták esetén szám-láról történő átvezetéssel).¹⁹

Mivel a nyomozás tartalmilag a büntetőeljárás bírósági szakaszának előkészíté-sére szolgál, ezért a bizonyítékok összegyűjtése és biztosítása során arra is ügyel-ni kell, hogy a nyomozó hatóság eleget tegyen azoknak a követelményeknek, amelyek a bizonyítás törvényességéhez kapcsolódnak. Ilyen például a felderített bizonyítékok rögzítésének törvényessége, illetve – amennyiben feldolgozásuk szükséges – az abból nyert információk megkérdőjelezhetetlensége is. Utóbbi magában foglalja az adatok eredeti és hiteles jellegét, valamint azt is, hogy feldol-gozásukra befolyásolástól mentesen került sor.

5. Összegzés

A gyermekek és a fiatalkorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények száma év-ről-évre nő. Ez világszerte általános tendencia, ami nem csak az online tér és a különböző technikai eszközök használatának elterjedésével magyarázható, hanem azzal is, hogy egyre több bűncselekmény jut a hatóságok tudomására. A kiber-bűncselekmények felderítése kapcsán – a technikai háttér mellett – különösen fontos szerepet kap a nemzetközi együttműködés és információcsere is, amely hatványozottan igaz a gyermekpornográfiára, mivel e bűncselekménynél a legtöbb

17 Fantoly – Budaházi: i. m., 40.

18 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról.

19 Ez a felsorolás – az arányosság követelményét alapul véve – egyfajta sorrendiséget fejez ki, mivel a lefoglalás az adatok birtokosának jogait fokozatosan korlátozza, a körülmények függvényében.

142

esetben már a nyomozás megindításakor rendelkezésre áll az eljárás tárgyát ké-pező jogellenes tartalom (pornográf felvétel). Az együttműködés az eljárás to-vábbi részében is fontos szerepet kap, mivel a hazai nyomozóhatóságok rendsze-resen együttműködnek más államok bűnüldöző hatóságaival, az Europollal (Európai Rendőrségi Hivatal), illetve az olyan szervezetekkel is, mint például a NCMEC (National Center for Missing and Exploited Children)²⁰ az adatgyűjtés, a nyomozati cselekmények, valamint az áldozatvédelem érdekében.

Hivatkozásjegyzék

Broadhurst, Roderic G. – Grabosky, Peter – Bouhours, Brigette – Alazab, Mamoun – Chon, Steve – Da, Chen: „Crime in Cyberspace: Offenders and the Role of Orga-nized Crime Groups”. Working Paper, Canberra, Australian National University Cybercrime Observatory, 2013, 1–42.

Fantoly Zsanett – Budaházi Árpád: Büntető eljárásjogi ismeretek – I. Statikus rész. Bu-dapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019.

Gazdag Ferenc – Remek Éva: A biztonsági tanulmányok alapjai. Budapest, Dialóg Cam-pus Kiadó, 2018.

Haig Zsolt: Információs műveletek a kibertérben. Budapest, Dialóg Campus Kiadó, 2019.

[sz.n.]: „Kiberbűnözés és a virtuális tér veszélyei – interjú az Internet Világnapja al-kalmából”, 2018, https://birosag.hu/hirek/kategoria/magazin/kiberbunozes-es-vir-tualis-ter-veszelyei-interju-az-internet-vilagnapja (letöltés dátuma: 2020.05.06.)

20 Az Amerikai Egyesült Államokban létrehozott nonprofit szervezet, amely elősegíti az amerikai és külföldi nyomozóhatóságok munkáját az online térben megjelenő, jogellenes szexuális tartalmak monitorozásával és jelentésével.

Honestas.indd 142

Honestas.indd 142 2021. 06. 21. 9:18:122021. 06. 21. 9:18:12