1203.2. Külföldi fogalomhasználat
4. Indikátorlista
4.1. Indikátorlista a gyűlölet-bűncselekmények felismerésére 14
Azon túl, hogy a törvény meghatározza a különleges bánásmódra jogosult szemé-lyek lehetséges körét, valamint a már jelzett adatlap használatával elősegíti az ilyen személyek azonosítását, további jogszabály helyeken találkozhatunk olyan részletező szabályokkal is, amelyek segítséget kívánnak nyújtani az eljáró ha-tóságoknak a különleges bánásmódról való döntésben. Ahogy láthattuk, a gyű-lölet-bűncselekmény áldozatai nincsenek nevesítve a különleges bánásmódot igénylő személyi körben. Azonban történt egy fontos lépés: az országos rendőrfő-kapitány 30/2019. (VII. 18.) ORFK utasítása a gyűlölet-bűncselekmények kezelé-sével összefüggő rendőrségi feladatok végrehajtásáról szóló protokollja kimon-dottan olyan eljárást ír elő, amely az ilyen bűncselekmény áldozatainak nagyfokú figyelembevételét, a kíméletes eljárást tűzi ki célul. Itt találhatjuk meg azt a ren-delkezést (11. pont b), amely explicit módon is utat nyit az ilyen áldozatok külön-leges bánásmódot biztosító státuszához (ha az eljáró rendőr így ítéli meg).
A fókuszt most az utasítás 8. pontjában rögzített indikátorlistára helyezem, amely eligazítást ad a gyűlölet-bűncselekmények áldozatainak azonosítására az eljáró rendőrök számára, ugyanis ez az a momentum, amelynek elmaradása már önmagában csorbítja a megfelelő igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést:15
14 A gyűlölet-bűncselekményekről általában ld. Pap András László: Rendészet és sokszínűség.
Budapest, Dialóg Campus, 2019, 47–63.
15 Dombos Tamás et al.: Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásokban. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) tapasztalatai.
Gyű-122
„8. Gyűlölet motiválta incidens felmerülése esetén a helyszíni intézkedésről készült rendőri jelentésben rögzíteni, valamint a büntetőeljárás során vizsgálni kell a gyű-lölet-bűncselekmények felismerését segítő alábbi előítélet-indikátorokat:
a) a sértett vagy más tanú észlelése, véleménye, különös tekintettel az esetleges szé-gyenérzetből fakadó sértetti elfedésre;
b) a gyanúsított jellemzői, megjelenése, megnyilvánulása a cselekménnyel összefüg-gésben, különösen az általa használt többletelemet hordozó gesztusok, általa viselt ruházat, alkalmazott verbális megnyilvánulások;
c) a gyanúsított és a sértett közötti vélt vagy valós csoportkülönbség, amely kiterjed-het a sértett érdekében fellépő vagy hozzá tartozó személyekre is;
d) a sértett megjelenése, viselkedése, így jellemzően az általa preferált/megválasztott helyszín, az általa használt idegen nyelv vagy akcentus, faji, vallási hovatartozást szimbolizáló ruházat;
e) a gyanúsított előítéletes beállítottsága, amelyre utalhatnak általa látogatott prog-ramok/rendezvények, preferált zenekarok, olvasmányok, közösségimédia-felületek;
f) szervezett gyűlöletcsoportok részvétele, amelyre utalhat a gyanúsítotti csoport szimbolikáját hordozó megjelenése, gesztusai, illetve a csoport maga (elkövetésben való szerepvállalással);
g) a cselekmény helyszíne, amely utalhat a sértett közösségi hovatartozására, vagy köthető korábban elkövetett gyűlölet-bűncselekményhez;
h) a cselekmény időpontja, amely kapcsolódhat a sértetti közösség ünnepeihez, ren-dezvényeihez vagy a gyanúsított által preferált történelmi eseményekhez;
i) az erőszak mértéke, módja, eszköze, elsősorban annak eltúlzott vagy különösen megalázó, öncélú vagy szimbolikus eszközökkel kivitelezett módja;
j) a nyilvánosság, amely elsősorban az elkövetői üzenetet hivatott közvetíteni;
lölet-bűncselemények Elleni Munkacsoport, 2014. https://gyuloletellen.hu/sites/default/
files/ejk_esetosszefoglalo.pdf
Honestas.indd 122
Honestas.indd 122 2021. 06. 21. 9:18:122021. 06. 21. 9:18:12
k) más indíték hiánya, így különösen ismeretlen sértett előzmény nélküli bántalma-zása, megalázása.”
Az utasítás 22. pontjából kiderül, hogy a Rendőrség intranetes oldalán keresztül elérhető egy olyan – nem nyilvános – dokumentum, amelyben példákkal is segítik az egyes indikátorok felismerését. A listát a Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport segített kidolgozni16, és az ő honlapjukon meg is található egy példákkal ellátott verzió17, azonban azt nem tudhatjuk biztosra, hogy ez teljesen azonos-e az intranetes dokumentummal, ezt szükséges a hatóságoktól kérelem útján kikérni majd az összehasonlítás céljából. Pap András László megfogalma-zását követve a következőket mondhatjuk az indikátorlistáról:
„Az előítélet-indikátorok olyan objektív tények vagy körülmények, amelyekből arra következtethetünk, hogy egy bűncselekményt részben vagy teljes mértékben előítéletes indítékból követtek el. Az indikátorok ugyan önmagukban nem bizonyítják az elő-ítéletes indítékot, ugyanakkor már egyetlen indikátor jelenléte is megköveteli, hogy a nyomozás az esetleges előítéletes indítékra is kiterjedjen.”18
(Az EBESZ/ ODIHR által tett javaslatok a gyűlölet-bűncselekmények adatgyűjté-si és monitorozáadatgyűjté-si mechanizmusai körében nagyon hasonló koncepciót rajzolnak ki az előítélet-indikátorokról.)19
Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által készített jelentés rámutat, hogy Európa más országaiban is alkalmazzák ezt az indikátorlistát a gyűlölet-bűncse-lekmények azonosításának elősegítésére. A jelentés alapvetően a gyűlölet-bűn-cselekmények rögzítési és adatgyűjtési gyakorlatáról szól, és bemutatja, hogy az EU tagállamai közül 13 rendelkezik ilyen indikátorlistával. Érdekes, hogy a fent már említett országoknál, így Ausztriában, Romániában, Szlovákiában, Szlové-niában nincs ilyen indikátorlista, Csehországban pedig nincs adat arról, hogy
16 Gyűlölet-Bűncselekmények Elleni Munkacsoport: „Gyűlölet-bűncselekmény nyomozati protokollt fogadott el a rendőrség”, 2019, https://gyuloletellen.hu/aktualitasok/gyulo-let-buncselekmeny-nyomozati-protokollt-fogadott-el-rendorseg (letöltés dátuma: 2021.
02. 09.)
17 Gyűlölet-Bűncselekmények Elleni Munkacsoport: „Előítélet-indikátorok”, [é.n.], http://
gyuloletellen.hu/sites/default/files/gyem_indikatorlista_haromolszopos_vegleges.pdf (letöltés dátuma: 2021. 02. 09.)
18 Pap András László: i. m., 55.
19 Organization for Security and Co-operation in Europe (OSCE)/ Office for Democratic Institutions and Human Rights (ODIHR): Hate Crime Data-Collectionand Monitoring Mechanisms. A Practical Guide. Warsaw, OSCE Office for Democratic Institutions and Human Rights (ODIHR), 2014.
124
lenne ilyen, a horvát pedig publikus is.20 Európán túlra tekintve az Egyesült Álla-mokban is – bár nem állami vagy szövetségi szinten – az International Association of Chiefs of Police összefoglalva, tulajdonképpen iránymutatásként szintén fel-sorol egy indikátorlistát. De nem csak ennyit tesz: számos tanácsot is ad, hogyan kell kezelni egy ilyen bűncselekmény felderítését a kezdetektől, vagy hogy hogyan lehet kíméletesen eljárni a sértett tekintetében.21 Tehát egy fontos összefoglalást és „mankót” nyújt az eljáró rendőrök számára.
5. Összegzés
A törvényi definíció, az adatlap és az indikátorlista kapcsán azt érdemes megál-lapítanunk, hogy ezek valóban segítik a tágan meghatározott különleges bánás-módra jogosultak körét konkretizálni, ezzel is biztosítva az ilyen speciális része-sülés lehetőségét, azonban ezek egyelőre egy-egy esetkörre vonatkoznak, így a további, nem egyértelmű esetekben (pl. kik az idős áldozatok) még nem ad egye-lőre iránymutatást jogszabályi rendelkezés. A vulnerábilis személyek (részbeni) definiálása, valamint az eljáró hatóságok számára kialakított adatlap és indiká-torlista, amelyek tisztább kiindulópontot teremtenek ezeknek az áldozatoknak, fontos lépést jelentenek az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés előmozdítá-sában, ám mindennek a hatásfokát majd a gyakorlatban szükséges lemérnünk.
Hivatkozásjegyzék
Dombos Tamás et al.: Jogalkalmazási problémák a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcso-latos eljárásokban. A Gyűlölet-bűncselekmények Elleni Munkacsoport (GYEM) tapasz-talatai. Gyűlölet-bűncselemények Elleni Munkacsoport, 2014. https://gyuloletellen.
hu/sites/default/files/ejk_esetosszefoglalo.pdf
Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és Európa Tanács: Kézikönyv az igazságszolgálta-táshoz való hozzáférésre vonatkozó európai jogról. Luxembourg, Az Európai Unió Kiadóhivatala, 2016. 16.
European Union Agency for Fundamental Rights: Hate crime recording and data col-lection practice across the EU. Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2018.
20 European Union Agency for Fundamental Rights: Hate crime recording and data collection practice across the EU. Luxembourg, Publications Office of the European Union, 2018.
21 International Association of Chiefs of Police (IACP): „Responding to Hate Crimes:
A Police Officer’s Guide to Investigation and Prevention”, [é.n.], https://www.theiacp.
org/resources/responding-to-hate-crimes-a-police-officers-guide-to-investiga-tion-and-prevention (letöltés dátuma: 2021. 02. 09.)
Honestas.indd 124
Honestas.indd 124 2021. 06. 21. 9:18:122021. 06. 21. 9:18:12
FRA – European Union Agency for Fundamental Rights: Access to justice in Europe: an overview of challenges and opportunities. Luxembourg: Publications Office of the Europe-an Union, 2011.
Gerards, Janneke H., és Glas, Lize R.: “Access to Justice in the European Convention on Human Rights System.” Netherlands Quarterly of Human Rights, XXXV. évf., 2017, 1. sz. https://doi.org/10.1177/0924051917693988.
Gyűlölet-Bűncselekmények Elleni Munkacsoport: „Gyűlölet-bűncselekmény nyomo-zati protokollt fogadott el a rendőrség”, 2019, https://gyuloletellen.hu/aktualitasok/
gyulolet-buncselekmeny-nyomozati-protokollt-fogadott-el-rendorseg (letöltés dátuma: 2021.02.09.)
Gyűlölet-Bűncselekmények Elleni Munkacsoport: „Előítélet-indikátorok”, [é.n.], http://gyuloletellen.hu/sites/default/files/gyem_indikatorlista_haromolszopos_veg-leges.pdf (letöltés dátuma: 2021.02.09.)
International Association of Chiefs of Police (IACP): „Responding to Hate Crimes:
A Police Officer’s Guide to Investigation and Prevention”, [é.n.], https://www.
theiacp.org/resources/responding-to-hate-crimes-a-police-officers-guide-to-in-vestigation-and-prevention (letöltés dátuma: 2021.02.09.)
Kiss Anna: A különleges bánásmódot igénylő személyek jogai a büntetőeljárásban. In Hollán Miklós – Mezei Kitti (szerk.): A büntetőjog hazai rendszere megújításának koncepcionális céljai és hatásai. Budapest, Társadalomtudományi Kutatóközpont, Jogtudományi Intézet, 2020, 60.
Lencse Balázs: „Specifikus védelmi szükséglet, avagy különleges bánásmód az uniós normáktól az új büntetőeljárási kódexig”. Büntetőjogi Szemle, 2018, 2. sz.
Organization for Security and Co-operation in Europe (OSCE)/ Office for Democra-tic Institutions and Human Rights (ODIHR): Hate Crime Data-Collectionand Mo-nitoring Mechanisms. A Practical Guide. Warsaw, OSCE Office for Democratic Ins-titutions and Human Rights (ODIHR), 2014.
Pap András László: Rendészet és sokszínűség. Budapest, Dialóg Campus, 2019.
Rácz Anna: A sértetti jogok a magyar büntetőeljárásban a XXI. század második évti-zedében. In Fazekas Mariann (szerk.): Jogi tanulmányok. Jogtudományi előadások az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Doktori Iskoláinak Konferenciáján. Budapest, ELTE Állam-és Jogtudományi Kar, Állam-és Jogtudo-mányi Doktori Iskola, 2018, 153–163.
Soós László: Különleges bánásmód biztosítása a büntetőeljárásban. In Belegi József (szerk.): Büntetőeljárás jog I-II. – új Be. – Kommentár a gyakorlat számára, frissítve:
2019. november 30., Budapest, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2019.
Questionnaire for the preparation of the CCPE Opinion No. 12 (2017): “The rights of victims, witnesses and vulnerable persons”.