SZERZŐDÉSELMÉLETEKRŐL ÉS A RENDŐRI HIVATÁSRÓL
4. A társadalmi szerződés elméletei és a rendőri hivatás
Szűcs Anita szerint „A kormány per definitionem (definíció szerint) olyan forma-lizált, intézményesített hatalom, ahol a törvények végrehajtását a rendőrség biz-tosítja, még akkor is, ha a kormány politikája a társadalom széles körű ellenállá-sába ütközik.”21 Ebben a fejezetben két olyan író munkásságát fogom bemutatni, akik a társadalmi szerződéselméletek segítségével alapozzák meg a rendőri hiva-tás társadalmi szerepvállalását.
4.1. A rendőri hivatás erkölcsi dimenziója a társadalmi szerződéselméletek tükrében
Az angolszász szakirodalom Cohen és Feldberg: Power and restraint. The Moral Dimension of the Police Work című könyvében22 a társadalmi szerződéselméletek-ből kiindulva vezeti le a hivatással járó gyakorlatot, melyet a köztisztviselők fel-adatainak elvégzése során jelen lévő felelősségre vezetnek vissza. Az elmélet alapját az angol társadalom társadalmi berendezkedése és kormányzati formája képezi. Az államok legfontosabb politikai dokumentumai, a Függetlenségi Nyi-latkozat és az Alkotmány mélyen tükrözik a 17. és 18. századi társadalmi szerző-désfilozófia hatását.23 Hobbes és Locke a kormányról alkotott képet a polgárok közötti megállapodás eredményeként alakította ki. A társadalmi szerződés elmé-lete tehát magát a kormányt és az általa gyakorolt hatalmat is az uralkodók és az állampolgárok között létrejött szerződésként vagy kompakt termékként kezeli.
Ez a szerződés meghatározza a mindkét fél számára előírt jogokat és kötelezett-ségeket.24 Hobbes elképzelése szerint kevés korlátot szabtak az uralkodó visel-kedésére vagy hatalmára. Mindaddig, amíg biztonságot nyújtott az állampolgárok életéhez és vagyonához, gyakorlatilag bármelyik eszközt választhatta, amellyel kormányzott.25 Az állam megalakulását követően sem egyszerűsödtek az egyén
20 Bayer, i. m., 176.
21 Szűcs Anita: „Locke relevanciája napjaink nemzetközi rendszerének értelmezésében”.
Politikatudományi Szemle, XXII. évf. 2013, 2. sz. 93–114. 107.
22 Cohen, Howard – Feldberg, Michael: Power and Restraint. The Moral Dimension of Police Work. London, Prager, 1991.
23 Uo. 24.
24 Uo. 25.
25 Uo. 26.
150
jogai akkor sem, ha teljesen átadta magát annak a kormánynak. A kormányzat célja, hogy „biztosítsa” azokat a jogokat, amelyekkel az állampolgárok már ren-delkeznek, de annak önerőből történő fenntartása nehézkessé válik. Ezért az emberek beleegyeznek, hogy saját hatalmukat átadják vagy átruházzák a kormány-ra, amivel a társadalom részévé válnak, és nem minden energiájukat az önvédelem és az anyagi javak védelmének küzdelmeibe töltik.
4.2. A rendészeti etika és a társadalmi szerződéselméletek
John Kleinig: The ethics of policing címmel írt könyve26 a rendőri etika egyik leg-átfogóbb módon rendszerbe foglalt filozófiai elemzését foglalja össze. Kleining szintén John Locke Második értekezés a polgári kormányzásról című művére hi-vatkozva azt állítja, hogy az általa természeti állapotnak nevezett életet bizonyos kellemetlenségek fogják korlátozni, amelyek a racionális embereket ösztönözni fogják a megőrzése iránti vágyra. Az alapvető joguk, hogy ezt a természetes ál-lapotot polgári állapotban hagyják.27 Bár Locke szerint az embereket teremtőjük és racionális természetük folytán bizonyos alapvető jogokkal – az életre, a sza-badságra és a tulajdonra való joggal – ruházza fel, e képességek gyakorlásának és biztosításának képességét jelentősen gátolja a tudatlanság, a figyelmetlenség, az elfogultság, bármilyen hatalom hiánya, és szinte biztosan garantálja, hogy a természeti állapotban lévő életet a félelem, a bizonytalanság és az önhatalmú zavargások állapota jellemzi. Ilyen körülmények között Locke úgy véli, hogy ér-demes lenne bizonyos szabadságjogokra cserélni a polgári kormányzat valamilyen formája által megígért nagyobb biztonságot.28 Részletesen elemzi azokat az ér-tékeket, melyeket a hivatásosoknak be kell tartaniuk feladatuk teljesítése során.
Kevés hivatás igényel ugyanis olyan erkölcsi követelményeket a gyakorlói részé-ről, mint a rendfenntartás, aminek ellenére egyetlen foglalkozás sem volt annyi-ra hiányosan felkészülve a vele szemben támasztott erkölcsi követelményekre, mint a rendőri.
5. Záró gondolatok
A rendőrség alapvető feladata a közrend és a közbiztonság fenntartása. Az ilyen-formán betöltött társadalmi szerep a hivatásos szolgálati feladatok ellátását,
26 Kleining, John: The ethics of policing. New York, Cambridge University, 1996, 12.
27 Uo. 12.
28 Uo.
Honestas.indd 150
Honestas.indd 150 2021. 06. 21. 9:18:132021. 06. 21. 9:18:13
vagyis a közjó szolgálatát is jelenti egyben. A klasszikus társadalmi szerződésel-mélet az állam általában vett működését igazoló elszerződésel-mélete, ami az egyetemes er-kölcsi rend létét feltételező független és ideális törvény. Az állam célja a közjó megteremtése tehát, amelynek révén az államérdek megvalósul, és lehetővé teszi a liberális jogbiztonságot. Az igazságszoltáltatásnak mindemellett összhangban kell lennie a közjó és a közérdek érvényesülésével, ami szerint a rendőrség az állam létének szükséges eleme, melynek révén az államérdek megvalósul.
Hivatkozásjegyzék
Bayer József: A politikai gondolkodás története. Budapest, Osiris, 1998.
Cohen, Howard S. – Feldberg, Michael: Power and Restraint. The Moral Dimension of Police Work. London, Praeger, 1991.
Finszter Géza: Rendészetelmélet. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, 2014.
Hobbes, Thomas: Leviatán. Budapest, Kossuth, 1999.
Kleining, John: The ethics of policing. New York, Cambridge University, 1996.
Locke, John: Értekezés a polgári kormányzatról. Budapest, Gondolat, 1986.
Locke, John: Második értekezés a polgári kormányzatról. Kolozsvár, Polis, 1999.
Rousseau, Jean-Jacques: A társadalmi szerződésről. Budapest, PannonKlett, 1997.
Szűcs Anita: „Locke relevanciája napjaink nemzetközi rendszerének értelmezésében”.
Politikatudományi Szemle, XXII. évf. 2013, 2. sz. 93–114.
Takács Péter: A társadalmi szerződés elméletei. Jean-Jacques Rousseau a társadalmi szerződésről. In Egresi Katalin – Pongrácz Alex – Szigeti Péter – Takács Péter (szerk.): Államelmélet. Győr, Széchenyi István Egyetem Jogelméleti Tanszék, 2016, 78–83.