A társadalmi szerződés elméletei

A klasszikus társadalmi szerződéselméletek azok teljességében a 17–18. században bontakoztak ki, és Thomas Hobbes, John Locke és Jean-Jacques Rousseau mun-kássága nyomán váltak alapvetően ismertté. Olyan máig ható gondolatvilágot alkottak meg, ami a társadalom és az állam létrejötte; a közhatalom eredetének, a hatalomgyakorlásnak, valamint a hatalom iránti engedelmességnek, az ellenál-lás jogosságának avagy jogtalanságának filozófiai magyarázatául szolgált. A tár-sadalmi szerződéselméletek alaptézise szerint a társadalom és az állam megala-kulása előtt létezett egy úgynevezett természeti állapot, amelyet a feltételezés szerint kiszolgáltatottság, és ennek okán bizonytalan körülmények jellemeztek.

Eme áldatlan állapot felismerése vezette az embereket arra a megállapításra, hogy biztonságuk érdekében lemondva természetes jogaikról vagy azok egy részéről, önként társulási szerződést kössenek, ezáltal hozva létre egy szervezett társadal-mat és államot. A klasszikus szerződéselméletekben a következő kérdésekre ke-restem a választ: Hogyan jön létre az állam? Mi igazolja az állam hatalomgyakor-lását? Mi indokolja az engedelmességet? Melyek az állam tevékenységének fő irányai, funkciói?

A politikai individualizmus képviselője, Thomas Hobbes véleménye szerint az állam értelme a mesterséges gondviselésben rejlik. Hobbes-nál a morál (erkölcs) a joghoz hasonlóan az állammal együtt jelenik meg. Az emberi természetben a viszálykodásnak három fő okát lehet megtalálni: a versengést, a bizalmatlanságot

2 Uo. 178.

Honestas.indd 144

Honestas.indd 144 2021. 06. 21. 9:18:122021. 06. 21. 9:18:12

és a dicsvágyat.³ Az első arra motiválja az embert, hogy nyereségért, a második, hogy biztonságért, a harmadik pedig, hogy hírnévért törjön rá másokra. Az első azért alkalmaz erőszakot, hogy uralkodhasson mások személye felett, a második, hogy mindezt megvédje, a harmadik pedig semmiségek, egy szó, egy eltérő vé-lemény vagy a lebecsülésének bármilyen más jele miatt. Ezekből következik te-hát, hogy amíg nincs közhatalom, amely mindenkit kordában tart, addig az em-berek olyan állapotban élnek, amit háborúnak nevezünk, mindenki háborúja mindenki ellen.⁴

Hobbes szerint a társadalmi szerződés nem csupán a törvények elfogadásában mutatkozik meg, hiszen az emberek vágyak, érdekek és szenvedély alapján cselek-szenek, és épp ezek miatt nem tartanák be a törvényt. A békés együttélés alaptör-vényeinek betartásához kényszerítő eszközre – államhatalomra – van szükség. Az államhatalom, melyet Hobbes Leviatánnak nevez, egyfajta mesterségesen létreho-zott ember, aminek szükséges voltát az emberek értelmi úton ismerik fel, de a természeti állapot következményeitől való félelem miatt fogadják el. A közhatalom parancsainak, a pozitív jognak a betartását szintén biztosítja, amelynek megsérté-se emegsérté-setén az emberek a rájuk váró kiszabható büntetéstől félnek. A vétkekért kilá-tásba helyezett büntetés képezi tehát azt a visszatartó erőt, ami az embereket a törvények betartására ösztökéli. Ezért az instruált közhatalom feladata az, hogy kordában tartsa a büntetéstől való félelem eszközével, megállapodásai teljesítésé-re és a természeti törvények betartására kényszerítse az embeteljesítésé-reket.

John Locke az értekezés a polgári kormányzatról és a második értekezés a polgári kormányzatról című műveiben⁵ egy a Hobbes-étól eltérő vagy különbö-zőnek tekinthető liberális szerződéselméletet fejtett ki, melyet a polgári demok-rácia igazolására használt fel. Politikai hatalom az a jog, ami a tulajdon szabályo-zása és védelme céljából törvényeket hoz. A törvények végrehajtása csakis a közjó érdekében történhet. Bayer szerint:

„John Locke politikai nézetei nem légüres térben keletkeztek, hanem mindinkább a korabeli kormánypártiak, Cromwell hívei (independensek), a levellerek (és a tulaj-dont felszámolni akaró diggerek) és a forradalomban létrejött más, többé-kevésbé radikális áramlatok által teremtett atmoszférában születtek meg.”⁶

3 Hobbes, Thomas: Leviatán. Budapest, Kossuth Kiadó, 1999, 168.

4 Uo. 168.

5 Locke, John: Értekezés a polgári kormányzatról. Budapest, Gondolat Kiadó, 1986; Locke, John: Második értekezés a polgári kormányzatról. Kolozsvár, Polis. 1999.

6 Bayer: i. m., 124.

146

A szerződés, az állam, a természetes jogok és a természeti állapot Locke elméle-tében is az emberek közötti egyenlőség és a szabadság világaként jelentek meg, ám azt Hobbes tanaival szemben nem „mindenki harca mindenki ellen”-ként jellemezte. Az emberek békés együttélését ugyanis nemcsak az erős államhatalom képes megteremteni, hanem az egyéneket összefogó olyan intézmények is, mint a család, a hagyomány, a szokás és az erkölcs.

Az állam formája Locke értelmezésében a munkamegosztást tekintve a nép(ér-dek)képviselet; az állam(érdek)feladat végrehajtása, vagyis az igazságszolgálta-tás, a törvények betartatása; valamint a külügy. Az állam feladata az élet, a vagyon és a szabadság megóvása; vagyis a közjó biztosítása. A megbízás bizalmi alapon történik, mely a megbízott részéről szolgálatot feltételez. A közhatalom felada-ta, hogy a megbízóit tehát – e tekintetben a polgári társadalmat – kell szolgálnia.

Következésképpen a megbízók kezében a legfőbb hatalom a továbbiakban is megmarad, melynek értelmében a közhatalom képviselőjének megbízatása visz-szavonható, amennyiben a belé vetett bizalom megrendül. A kormány megbízá-sos jellegéből adódóan a szerződés megszegése esetén a hatalom visszaszáll a társadalomra, fellebbezni pedig az éghez kell. A törvényhozók hatalma a társa-dalomban a közjó megteremtésére korlátozódik.⁷ A társadalmi békét és bizton-ságot továbbá Locke Hobbes-szal ellentétben nem tekintette magától értetődő-nek, hanem arra mindinkább mint a természetes javak, vagyis a tulajdon biztonságos élvezetét garantáló rendként gondolt.

A szerződéselméletek radikálisabb megalkotója Jean-Jacques Rousseau volt, aki a természetjog létezését is megkérdőjelezte. A tiszta ész századában az érzelmek jogait hangsúlyozta, a kritikai értelem arroganciájával szemben az egyszer érzés tisztaságát, a jóindulat és a kölcsönös tisztelet szerepét hangsúlyozta ki. A rous-seau-i paradoxonnak⁸ is keresztelt megállapítása szerint, a természeti állapot békésnek volt tekinthető: az emberek egymástól függetlenül, önfenntartóként éltek egymás mellett, és természetüket az általános jóság állapota jellemezte.

A társadalom megalakulásával, a család, a munkamegosztás, a tulajdon megjele-nésével és a föld felosztásával egyenlőtlenség keletkezett, és ez hadiállapot be-következéséhez vezetett. Ennek következményeként az erősek szolgaságba taszí-tották a gyengébbeket.⁹ Adódik tehát a kérdés: vissza kell-e térni a természethez?

A legszélsőségesebb gondolkodóként is aposztrofált szerző, aki a fejlődés értelmét 7 Locke, John: Értekezés a polgári kormányzatról. Budapest, Gondolat Kiadó, 1986, 189–192.

8 Takács Péter: A társadalmi szerződés elméletei. Jean-Jacques Rousseau a társadalmi szerződésről. In Egresi Katalin – Pongrácz Alex – Szigeti Péter – Takács Péter (szerk.):

Államelmélet. Győr, Széchenyi István Egyetem Jogelméleti Tanszék, 2016, 78–83. 83.

9 Rousseau, Jean-Jacques: A társadalmi szerződésről. Budapest, PannonKlett Könyvkiadó, 1997, 22–23.

Honestas.indd 146

Honestas.indd 146 2021. 06. 21. 9:18:132021. 06. 21. 9:18:13

is megkérdőjelezte, arra a következtetésre jut, hogy a társadalomban kell ered-ményesen élni.¹⁰ A társadalom igazságtalannak tartott rendjét véleménye szerint, a társadalmi szerződés alapjainak újragondolásával lehet orvosolni; egy igazsá-gosabb, demokratikusabb közrend létrehozásával.¹¹ Az új társadalmi állapotban Rousseau előfeltételezi, hogy a polgárok már rendelkeznek a szükséges köztársa-sági erényekkel.¹²

A társadalmi szerződés Rousseau-nál külsődleges alaki, amit az emberek nem egymással, illetve nem is az emberek és az uralkodó kötnek egymással szerződést, sokkal inkább az egyes emberek önmagukkal kötik, hallgatólagosan. Olyan szer-ződést kell kötni véleménye szerint, amelyben szabadok és erényesek maradnak az emberek. Mindez az emberi természet megváltoztatása révén tud megvalósul-ni. Amennyiben ugyanis a társadalmi lét a természeti állapot jóságos emberét önzővé tudta változtatni, akkor ez azt is jelenti egyúttal, hogy az emberi természet – például neveléssel – alakítható. ¹³

Rousseau szerint a jó állam kiemelt feladata az általános emberi akarat kép-viselete. A végrehajtás a kormány feladata, ami a főhatalom és a társadalom közé iktatott testület. A törvényhozás során a társadalomra tartozik, ezért közvetlenül vesznek részt a döntéshozatalban, ennélfogva az nem a közhivatalnokok vagy a főhatalom képviselőinek a feladata. A törvény tehát az általános emberi akarat megnyilvánulása. A törvények célkitűzései elsősorban a szabadság, valamint az egyenlőség.¹⁴ A kormány feladata továbbá, hogy az egyenlőséget megőrizze, vagy-is arra kell törekednie, hogy a mesterségesen létrehozott polgári társadalomban minden ember egyenlőképpen részesüljön a javakból, a mértékletesség betartá-sának kötelezettségei mentén.¹⁵ Az állam számára igencsak fontos, hogy minden polgárnak legyen vallása, amely megtanítja szeretni a kötelességeit.¹⁶ A hatalmat gyakorló korlátja abban mutatkozik meg, hogy az emberek alapvető jogaiba – úgymint a (magán)tulajdon, a vallás, a lelkiismeret és az egyesüléshez való jogai – nem avatkozhat be.

A szerződéselméletek közös és kötelező elemei alapján tehát egy olyan termé-szeti állapotot feltételez, amely megelőzte az állami és a társadalmi állapotot, valamint a tételes törvényeket. Az okot, amely miatt a természeti állapotban az emberek ésszerű döntésre alapozva szükségszerűnek érzik azt, hogy a közjó

vé-10 Rousseau: i. m., 23–24.

11 Bayer: i. m., 136.

12 Uo. 140.

13 Rousseau: i. m., 43–46.

14 Uo. 30–40.

15 Uo. 58–59.

16 Bayer: i. m., 143.

148

delme és a béke megőrzése érdekében önként társulásra lépjenek. A szabad aka-ratból meghozott társulási szerződés lévén a nép engedelmesen aláveti magát az uralkodónak, kormányzásnak; amiért az cserébe jó kormányzást és általános biz-tonságot ígér. A szerződés lévén létrehozott tételes ember által alkotott törvény-ről azt feltételezi, hogy az az egyetemes erkölcsi rendre épül, és ennek okán meg-felel a természetjognak.

A társadalmi szerződéselméletek Hobbes-nál, Locke-nál és Rousseau-nál is politikai társadalmat eredményeztek. A polgári társadalom a politikai államtól megkülönböztetve egy új, modern világot alkotott, mely a tőkés magántulajdon és a szabadpiac termékeként jött létre. Az egyének életesélyeit már nem a szüle-tés rendje döntötte el a világban, hanem minden polgár alapvető jogi egyenlősé-ge, alkotmányosan biztosított politikai részvételi lehetősége és az esély, hogy a társadalmi helyzetét saját hivatásában elért teljesítménye alapozza meg, nem pedig a rendi privilégiumok. A polgárság eszménye a szabad és egyenjogú polgá-rok társadalma volt tehát. Ez a szabadság mindenekelőtt a tulajdon biztonságának és a vállalkozás szabadságának volt köszönhető.¹⁷

A Hobbes és Locke szerződéselméletei között nehéz megállapítani, hogy kinek is lehetett igaza az ember eredendőségét illetően. Hobbesnak, aki szerint a vadság állapotából vezeti ki az embereket a társadalmi szerződés vagy Locke-nak, aki az embereket eredendően jónak és együttműködőnek tételezte.¹⁸ A jog számára mindebből két következtetés vezethető le. Az egyik szerint kétséges a szabadság-jogoknak az emberi természetre való visszaszorítása, mert ezzel a logikával a zsarnokság létjogosultságát lehetne indokolni. A másik szerint a demokráciát nem tekinthetjük az emberi lényeg természetes állapotának, ami automatikusan kész megteremteni magát. Ellenkezőleg, a demokrácia állandó veszélyben van, azt szüntelenül építeni és óvni kell. A veszélyek növekedésével nő az önkény vissza-állításának esélye, mert a zsarnokság hivatkozhat a rációra és a többség igényére.¹⁹ Locke elmélete Hobbes elméletével ellentétben már nem csupán kiinduló-pontjában tekinthető liberálisnak. A kormányzat hatalmát nemcsak az egyénektől, a kormányzottak beleegyezéséből származtatja, hanem azt eleve korlátozottnak is tekinti. A polgári társadalom kialakulása és a forradalmi kihívás a régi, feudális uralmi renddel szemben, amely a francia forradalom hármas jelszavában – sza-badság, egyenlőség, testvériség – öltött maradandó ideológiai alakot, meg határozta

17 Uo. 175–176.

18 Finszter Géza: Rendészetelmélet. Budapest, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiadó, 2014, 77–78.

19 Uo. 77–78.

Honestas.indd 148

Honestas.indd 148 2021. 06. 21. 9:18:132021. 06. 21. 9:18:13

az egész század eszmetörténetét, legalábbis Nyugat-Európában és Észak-Ameri-kában mindenképp.²⁰