Személyiségpszichológia és közlekedés

Vannak, akik hajlamosabbak balesetet okozni, mint mások. A gyakorlatban azon-ban nehéz kapcsolatot találni a személyiségjellemzők és a vezetési teljesítmény között, ami betudható a személyiség mérésének. Mindannyiunknak megvan a megérzése (intuíciója) a személyiségről, de ez nem alapja a tudományos bizo-nyításnak. A személyiségjegyek lényegében statisztikai konstrukciók, amelyek abból fakadnak, hogy az emberek hogyan válaszolnak a kérdőívre. A személyi-ségteszt valóban képes mérni az egységes tulajdonságot, és az is lehetséges, hogy a tulajdonság egyes szempontjai elősegíthetik a biztonságos vezetést, má-sok azonban nem.

A legtöbb személyiségelméletet kutató szakember törekszik a normális viselke-dési változékonyságot korlátozott számú dimenzió vagy tulajdonság alapján értel-mezni. Az egyén személyisége az egyes tulajdonságok mennyiségéből adódik, ame-lyek birtokában van. A tulajdonságok számának becslése változó, de a jelenlegi konszenzus szerint öt tényező elegendő a személyiség legtöbb aspektusának ma-gyarázatához, amit Paul Costa és Robert McCrae¹³ rendkívül népszerű OCEAN-mo-dellje (Nagy ötök) támaszt alá. E tulajdonságok (nyitottság, lelkiismeretesség, extrovertáltság, barátságosság, érzelmi stabilitás) mindegyike különféle aspektu-sokra oszlik, amelyek viszont mérhetők. Más modellek is léteznek, azonban a leg-több vezetéssel kapcsolatos kutatás a Big Five modellt használta.

Az extroverzió tekintetében magas értékűek társaságkedvelők, kalandvágyók, vakmerők, kockázatvállalók, optimisták, kifelé irányítottak. Fokozott baleseti részvétel, szabálysértések és a kockázatos vezetés egyéb formái jelennek meg náluk.

Az alacsony értékűek visszahúzódók, zárkózottak, tartózkodók, óvatosak, be-felé irányítottak.

Hans Eysenck¹⁴ eredeti koncepciója az extraverzióról az volt, hogy az extro-vertáltak krónikusan nem voltak izgatottak, ezért több külső stimulációra van szükségük annak érdekében, hogy az izgalom szintjét optimálisra emeljék, ami 13 Costa, Paul T. – McCrae, Robert R.: The Five-Factor Model, Five-Factor Theory, and Interpersonal Psychology. In Horowitz, Leonard M. – Strack, Stephen (szerk.): Handbook of Interpersonal Psychology: Theory, Research, Assessment, and Therapeutic Interventions.

Canada, John Wiley and Sons, 2012.

14 Eysenck, Hans: Manual of the EPQ (Personality Questionnaire). San Diego CA, Educatio-nal and Industrial Testing Service, 1975.

Honestas.indd 110

Honestas.indd 110 2021. 06. 21. 9:18:112021. 06. 21. 9:18:11

magas szenzáció keresővé teszi őket. Ők kevésbé foglalkoznak a feladatokkal, különösen a monoton feladatokkal, és hajlamosabbak lehetnek a fáradtságra, amely önmagában a balesetek egyik fő tényezője. A külső figyelem azonban arra kész-tetheti őket, hogy jobban figyeljenek a környezetükre, és ezáltal jobban tudatában legyenek a közelgő veszélyeknek.

A személyiségváltozók és a balesetek aránya nagyon alacsony volt,¹⁵ de látszott, hogy van valamilyen összefüggés az extroverzió és a közúti balesetek között.

Valójában a nem és az életkor után az extraverzió tűnik a vezetési teljesítmény egyik legjobb előrejelzőjének.

A neurotizmusban szenvedő személyek zavarók, bizonytalanok, feszültek, tü-relmetlenek, ingerültek, szorongók, pesszimisták, önsajnálók és neheztelők.¹⁶ Hajlamosak negatív érzelmeket átélni, és nehézségeik vannak a problémák keze-lésében. Az erősen neurotikus egyének hatástalanok a stressz leküzdésében, és hajlamosak irracionális gondolkodásra.

Az alacsony neurotizmusban szenvedő egyének nyugodtak, biztonságosak, fesztelenek és elégedettek. A magas neurotizmus kockázatos vezetéssel és agresz-szív vezetéssel jár. Úgy tűnik, hogy ez a személyiségi tényező közvetett módon befolyásolja a vezetést: a magas neurotizmusban szenvedő járművezetők zava-róbbak lehetnek (mert saját szorongásaik foglalkoztatják őket), stresszesebbek, nagyobb valószínűséggel negatív hangulatúak, és nagyobb valószínűséggel hara-gosak, ha provokálják őket. Ezen jellemzők egyike sem ígéri a biztonságos vezetést.

A barátságosság tükrözi az egyén kapcsolatát más emberekkel. Magas érték mögött egy bizalommal teli, önzetlen, empatikus, segítőkész, jóindulatú, udvari-as egyén áll. Az alacsony értékkel bíró egocentrikus, ellenséges (antagonisztikus), gyakorlatias észjárású, manipulatív, durva, ingerlékeny, agresszív, rosszindulatú, versenyképes, könyörtelen, konfrontatív és bizalmatlan. Az alacsony szint össze-függésbe hozható agresszív viselkedéssel és különösen a vezetéssel kapcsolatos agresszióval, azonban kevés olyan tanulmány létezik, amely empirikusan meg-erősítette ezt a kapcsolatot.¹⁷

Nyitottság tekintetében a magas értékű független, kíváncsi, nem konvencioná-lis, idealista, ötletes. Fogékony az új tapasztalatokra és ötletekre, toleráns az új-donságokkal és az ismeretlenekkel szemben. Kész a tanulásra, ugyanakkor

nyi-15 Clarke, Sharon – Robertson, Ivan T.: „A Meta-Analytic Review of the Big Five Personality Factors and Accident Involvement in Occupational and Non-Occupational Settings”.

Journal of Occupational and Organizational Psychology, LXXVIII. évf., 2005, 3. sz. 355–376.

16 Hole, Graham: The psychology of driving. London and New York, Routledge Taylor &

Francis Group, 2019.

17 Juhász Márta: Job analysis and personality research, A személyiség és képesség szerepe a telje-sítmény előrejelzésében. Oktatási segédlet, Budapest, 2002.

112

tottabb a szabályok megsértésére, a kísérletezésre és az improvizációra. Ami a munkakörnyezetben előnyös, a közúton meggátolhatja őket abban, hogy bizton-ságos gépjárművezetők legyenek.

Az alacsony értékű elfogadó (konformista), praktikus, szűk érdeklődési körrel rendelkezik és nem fogadja el az új ötleteket.

Benfield és társai¹⁸ következtetései szerint a vezetés közben tapasztalt agresz-szív magatartások többsége a nyitottsági skálán elért alacsony pontszámmal és a skálán elért alacsony pontszámokkal társul, amelyek a barátságosságot és a lel-kiismeretet mérik.

A magas értékű lelkiismeretes vezető felelősségteljes, jól szervezett, megbízha-tó, körültekintő, alapos, önfegyelmezett és céltudatos.

Az alacsony értékű antiszociális, szervezetlen, impulzív, lázadó, hanyag.

A döntéshozatal alaposságának hiánya az előremutató tervezés hiányával jár együtt.¹⁹ Hajlamosak az azonnali szükségletekre összpontosítani, és nem tartják be a szabályokat és előírásokat. A magas lelkiismeretesség ezzel szemben alacsony baleseti részvétellel jár.

A személyiségjellemzők összes egydimenziós mértéke esetében a tesztpont-számok és a balesetek aránya közötti összefüggés általában meglehetősen kicsi.

Ez azt jelenti, hogy az ember tesztelési pontszámának ismerete egyetlen szemé-lyiségmérőn a gyakorlatban keveset mondana arról, hogy mennyire kockázatos a vezetése. Egyes kutatók ezért megkísérelték megnézni, hogy a személyiségprofi-lok jobb útmutatást nyújtanak-e a vezető kockázatosságához.

A személyiségi pontszámok alapján a klaszteranalízissel végzett tanulmány²⁰ három vezetőtípust azonosított. A reziliens vezetőknél alacsony volt a neuroticiz-mus, a másik négy skálán pedig átlag feletti. A túlkontrollált járművezetők magas neurotizmussal és lelkiismerettel rendelkeztek, átlagosak a barátságosság terén, alacsonyak az extraverzió és a nyitottság szempontjából. A három típus külön-bözött egymástól. A túlkontrollált csoport vezetői közül 56%-nak és a rugalmas csoportban élők 43%-ának soha nem volt balesete, míg ez az alulkontrollált cso-portnál csak a 23% -ára volt igaz. Az alulkontrollált csoportban volt a legtöbb vezető, akiknél több baleset is történt. A múltbeli meggyőződéseket tekintve a túlkontrollált járművezetők 81% -ának volt vezetői engedélye, szemben a rugalmas

18 Benfield, Jacob A. – Szlemko, William J. – Bell, Paul A.: „Driver personality and anthro-pomorphic attribution relate to reported aggressive driving tendencies”. Personality and Individual Differences, XLII. évf., 2007, 2. sz. 247–258.

19 Benfield – Szlemko – Bell: i. m.

20 Herzberg, Philipp Y. – Roth, Marcus: „Beyond resilients, undercontrollers, and overcont-rollers? An extension of personality prototype research”. European Journal of Personality, XX. évf., 2006, 1. sz. 5–28.

Honestas.indd 112

Honestas.indd 112 2021. 06. 21. 9:18:122021. 06. 21. 9:18:12

és az alulellenőrzött csoportok 60% -ával. Kétszer annyi túlkontrollált kapott négy vagy több bírságot a többi csoporthoz képest, és az alulkontrolláltak 30%

-át eltiltották a vezetéstől, míg a túlkontrollált csoportnak csak 19% -át. Az alul-kontrolláltak vezettek legnagyobb valószínűséggel ittasan, és a reziliens vezetők a legkevésbé.

4. Záró gondolatok

Az ember nem tudja mindig a teljesítőképessége maximumát nyújtani. Az embe-ri hibák gyakran azért következnek be, mert a másik két rendszer ( jármű – út és környezet) kialakításakor nem veszik figyelembe az emberi tényezőket (pl. fá-radtság, beidegződések, figyelmi kapacitás korlátossága, az észlelés jellemzői).

Sokszor az emberi hiba nem oka a balesetnek, hanem a közlekedési környezet rossz kialakításának a következménye.

A viselkedés a személyiség és a szituációs változók kölcsönhatásának az ered-ménye, amiben meghatározó még az attitűdöktől eltérő tényezők szerepe. Az egyik nyilvánvaló faktor a kényszerítő korlátok ereje: gyakran kell oly módon cselekednünk, ami nem áll összehangban azzal, amit érzünk vagy hiszünk. Az azonos korú társak nyomása főleg fiatalabbak esetén lényeges, akikre inkább jel-lemző a kockázatvállaló vezetési stílus.

A járművezetők viselkedését nem kizárólag személyiségjegyeik határozzák meg, hanem a tulajdonságok és a szituációk közötti kölcsönhatás is. Azt, hogy a kockázatos vezetés katasztrófával végződik-e, nem csak az határozza meg, hogy a vezető hogyan viselkedik. Egyesek jól kompenzálhatják valaki rossz vezetését, és a szerencse is szerepet játszhat. Mindenesetre úgy tűnik, hogy a járművezető viselkedését jobban megjósolja a személyiségprofilja (egyéni különbségek a sze-mélyiség tulajdonságainak spektrumában), mint csupán egyetlen szesze-mélyiségté- személyiségté-nyező mérése. Az ezen a területen folytatott jövőbeni kutatások hasznosak lehet-nek annak megválaszolására, hogy a személyiség hogyan befolyásolja a vezetési magatartást, nem pedig általában a viselkedést.

Hivatkozásjegyzék

Allen, Vernon L. – Levine, John M.: „Consensus and conformity”. Journal of Experi-mental Social Psychology, V. évf., 1969, 5. sz. 389–399.

Atkinson, Richard – Hilgard, Ernest: Pszichológia. Budapest, Osiris, 2005.

Benfield, Jacob A. – Szlemko, William J. – Bell, Paul A.: „Driver personality and anthro-pomorphic attribution relate to reported aggressive driving tendencies”. Persona-lity and Individual Differences, XLII. évf., 2007, 2. sz. 247–258.

114

Clarke, Sharon – Robertson, Ivan T.: „A Meta-Analytic Review of the Big Five Perso-nality Factors and Accident Involvement in Occupational and Non-Occupational Settings”. Journal of Occupational and Organizational Psychology, LXXVIII. évf., 2005, 3. sz. 355–376.

Costa, Paul T. – McCrae, Robert R.: The Five-Factor Model, Five-Factor Theory, and Interpersonal Psychology. In Horowitz, Leonard M. – Strack, Stephen (szerk.):

Handbook of Interpersonal Psychology: Theory, Research, Assessment, and Therapeutic Interventions. Canada, John Wiley and Sons, 2012, 91–104.

Csepeli György: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó, 2001.

Eysenck, Hans: Manual of the EPQ (Personality Questionnaire). San Diego, CA: Educa-tional and Industrial Testing Service, 1975.

Fogarasi Mihály: „A mentalizáció zavarának szerepe az indulati agresszióban”. Rend-védelmi füzetek, V. évf., 2011, 32. sz. 13–44.

Hole, Graham: The psychology of driving. London and New York, Routledge Taylor &

Francis Group, 2019.

Holland, Carol – Geraghty, Jennifer – Shah, Kruti: „Differential moderating effect of locus of control on effect of driving experience in young male and female drivers”.

Personality and Individaul Differences, XLVIII. évf., 2010, 7. sz. 821–826.

Johnson, Robert – McCann, Vivian – Zimbardo, Philip: Pszichológia mindenkinek – Agyműködés – Öröklés – Észlelés – Fejlődés. Budapest, Libri Könyvkiadó Kft., 2019.

Juhász Márta: Job analysis and personality research, A személyiség és képesség szerepe a teljesítmény előrejelzésében. Oktatási segédlet, Budapest, 2002.

Mackie, Diane M. – Smith, Eliot R. – Hunyady György: Szociálpszichológia. Budapest, Osiris Kiadó Kft., 2004.

Mischel, Walter – Shoda, Yuichi: „A cognitive-affective system theory of personality:

Reconceptualizing situations, dispositions, dynamics, and invariance in persona-lity structure”. Psychological Review, CII. évf., 1995, 2. sz. 246–268.

Honestas.indd 114

Honestas.indd 114 2021. 06. 21. 9:18:122021. 06. 21. 9:18:12