Konklúzió – A tudás megosztása

A Magyar Írássajátosságok Országos Adatbázisának illúziója nem alap nélküli, tekintettel arra, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megnyitotta az utat egy rugalmasabb és technikailag képzettebb írásszakértői réteg felnövekedése előtt.

A fiatal szakértők jobban átérzik az írásszakértés mai kor követelményeihez való igazításának szükségességét, és talán a tudásukat is szívesebben megosztják egy-mással. Ennek az okos rendszernek a használata lehetőséget adna a szakértői munkafolyamatok számszerű adatokkal való alátámasztására és a döntésünket megalapozó eredmények tényszerű alapokon nyugvó bemutatására a hatóság előtt.

A közös adatbázis elindíthatna egy szakértői tudásbázis-építő folyamatot a modern írásszakértői terminológia szótár összeállításától kezdve a bővített és módosított írásszakértői metodikán keresztül a döntéstámogatásig, kifejezetten nagy hang-súlyt fektetve a szakértők közötti tudás megosztására. A hálózathoz csatlakozott szakértők az írássajátosságok gyakorisági adataiból mutatókat, összefüggéseket kapnának a rendszertől, cserébe a tagságért. A statisztikai támogatottság révén a vizsgáló szakértő minden lépésben ellenőrizni tudná munkájának helyességét, 39 Antal Péter – Hullám Gábor – Millinghoffer András – Hajós Gergely – Antos András:

„Valószínűségi döntéstámogató rendszerek”, BME, 2014. http://www.tankonyvtar.hu/hu/

tartalom/tamop412A/2011_0079_antal_valoszinusegi/ar01s09.html (letöltés dátuma:

2021.02.06.)

40 Kaye, David H.: „Revisiting Dreyfus: A More Complete Account of a Trial by Mathematics”.

Minnesota Law Review, XCI. évf., 2007, 825–835.

46

így adott döntési pontnál nem siklana félre a vizsgálat. Minden bizonnyal egy öngerjesztő folyamat beindulása által további írásfelismeréssel, írásvizsgálatokkal, szakértői bizonyítással foglalkozó kutatási és publikálási kedv jönne létre nemcsak a fiatal írásszakértők, de matematikusok, informatikusok, jogászok, pszicho-lógusok között is. A rendszer egyetlen hátránya, hogy a hálózatban részt vevő írásszakértőknek az ügyek megoldását, vagy legalábbis a vizsgálati anyagok sajá-tosságfeltáró részét számítógépen kellene elvégezniük, hogy a sajátosságok bekerülhessenek az adatbázisba. Sajnos a nagy tapasztalatú, idősebb, számítógé-pet nem használó szakértők erre biztosan nem vállalkoznának, de a fiatalok igen, mivel többségük a szakértői munkafolyamatok jó részét jelenleg is valamilyen szöveg- és képszerkesztő programmal végzik. Minél több szakértő csatlakozik a hálózathoz, a rendszer annál pontosabb és szélesebb körű döntéstámogató infor-mációkkal szolgálhat tagjainak. A rendszer használata csökkentené a szakértői leterheltséget és az ebből eredő szakértői melléfogásokat, csökkentené a perkölt-ségeket, a hatósági eljárások lefutási idejét, és nem utolsó sorban növelné az emberek igazságszolgáltatásba vetett hitét.

Az írássajátosságok adatbázisával elindulhatna a magyar írásszakértésnek egy olyan tudományos irányú fejlődése, amely a régi orosz módszer elvitathatatlan érdemeinek, jól bevált metodikájának elismerése és megtartása mellett a folya-matokat újra értelmezi (akár újra szervezi), azokat a szükséges pontokon kiegé-szíti, bővíti, objektivizálja, modern technikai-informatikai megoldásokkal segíti, és természetesen az írásszakértői vizsgálatok hiteltérdemlőségét javítja.

Hivatkozásjegyzék

Antal Péter – Hullám Gábor – Millinghoffer András – Hajós Gergely–Antos András:

„Valószínűségi döntéstámogató rendszerek”. BME, 2014, http://www.tankonyvtar.

hu/hu/tartalom/tamop412A/2011_0079_antal_valoszinusegi/ar01s09.html (letöltés dátuma: 2021.02.06.)

Bócz Endre (szerk.): Kriminalisztika 1. Budapest, BM Duna Palota Kiadó, 2004.

Committee on Identifying the Needs of the Forensic Sciences Community National Research Council: Strengthening Forensic Science in the United States: A Path Forward.

Washington, D.C., National Academies Press, 2009.

Czebe András – Kovács Gábor: „Egyes kognitív, emberi tényezők szerepe a szakértői vélemény-alkotásban”. Belügyi Szemle, 2017, 10. sz. 89–109.

Kaye, David H.: „Revisiting Dreyfus: A More Complete Account of a Trial by Mathe-matics”. Minnesota Law Review, XCI. évf. 2007, 825–835.

Wickmann, Dieter: Bayes-statisztika. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 1990.

Honestas.indd 46

Honestas.indd 46 2021. 06. 21. 9:18:082021. 06. 21. 9:18:08

Dobi Anita: „Recenzió Vargha László: Kézírásvizsgálat. Kandidátusi disszertáció a kriminalisztika köréből (1959) című monográfiájához”, 2013. https://ujbtk.hu/

dr-dobi-anita-recenzio-vargha-laszlo-kezirasvizsgalat-kandidatusi-disszerta-cio-a-kriminalisztika-korebol-1959-cimu-monografiajahoz-pte-ajk-pecs-2013 (le-töltés dátuma: 2021.02.06.)

Elek Balázs: „A sztereotípiák szerepe a bizonyítási eljárásban”, 2012, http://www.deb- recenijogimuhely.hu/archivum/2_2012/sztereotipiak_szerepe_a_bizonyitasi_elja-rasban (letöltés dátuma: 2021.03.06.)

Hafemann, Luiz Gustavo – Sabourin, Robert – de Oliveira, Luiz Eduardo Soares:

Offline Handwritten Signature Verification, Literature Review, 2017 Seventh Interna-tional Conference on Image Processing Theory, Tools and Applications (IPTA), Montreal, 2017. DOI: 10.1109/IPTA.2017.8310112.

Hecker, Manfred: „Forensische Handschriftenvergleiche”. Anmerkungen zu amerika-nischen Zweifeln am Beweiswert von Schriftgutachten. Kriminalistik, 1998‚ 3. sz.‚ 209–213.

Hengl Melinda: A komplex kézírásvizsgálat interdiszciplináris megközelítése. Doktori ér-tekezés, Pécs, 2019.

Kármán Gabriella: A kriminalisztikai szakértői bizonyítás. Doktori értekezés, Budapest, 2017.

Franke, Katrin: A FISH called WANDA. NIST Campus, Conference & Webcast 4./5, 2013. https://www.nist.gov/system/files/documents/oles/MSSFAH-Franke-WAN-DA-Conference-Presentation.pdf (letöltés dátuma: 2021.02.06.)

Kertész Imre: „A tudományos bizonyíték”. Belügyi Szemle, 2002, 11-12. sz. 149–170.

Kiss Lajos: Az igazságügyi kézírásszakértői vizsgálat alapjai. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1977.

Kovács Gábor – Czebe András: „An Introduction to Forensic CogInfoCom”. Ügyészek Lapja, 2017, 1. sz. 85–64.

Kovács Gábor – Nogel Mónika: „Comparative Analisys of the Legal Regulation of Forensic Experts in Europe”. Forensic Science International. CCLXXVII. évf., 2017.

Kovács Gábor: Az ítéletalkotás csapdái. In Madai Sándor – Pallagi Anikó – Polt Péter (szerk.): Sic itur ad astra: Ünnepi kötet a 70 éves Blaskó Béla tiszteletére. Budapest, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2020.

Kovács Gábor: Igazságügyi szakértő alkalmazása a büntetőeljárásban. In Szakály, Zsu-zsa (szerk.): Szakkérdésekről szakértőknek – Igazságügyi szakértőkre vonatkozó jogi kérdések tudományos és gyakorlati megközelítésből. Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, 2020.

Kovács Gábor: Igazságügyi szakértők átértékelődő szerepe a büntetőeljárásban. In Bihari Mihály – Patyi András (szerk.): Ünnepi kötet Szalay Gyula tiszteletére, 65.

születésnapjára. Győr. Universitas-Győr Kht., 2010.

48

M. M. Fahmy, Maged: „Online handwritten signature verification system based on DWT features extraction and neural network classification”. Ain Shams Engineering Journal, I. évf., 2010, 1. sz. 59–70.

Magyarország Bíróságai, 2021. https://birosag.hu/birosagi-hatarozatok-gyujtemenye Van Erp, Merijn – Vuurpijl, Louis G. – Franke, Katrin – Schoomaker, Lambert R.B.:

„The WANDA Measurement Tool for Forensic Document Examination”. Journal of Forensic Document Examination, XVI. évf., 2005, 103–118.

Nogel Mónika: „A szakértői bizonyítással szemben támasztott követelmények szigo-rodása az Amerikai Egyesült Államokban”. Jog – Állam – Politika, 2019. 3. sz. 19–35.

Nogel Mónika: „A szakértői minőségbiztosítási rendszer kialakításának előkérdései és alapfogalmai”. Jog – Állam – Politika 2017, 1. sz. 115–133.

Nogel Mónika: „A hazai szakértői minőségbiztosítás rendszerének vázlata és annak jelentősége a büntetőeljárásban”. Magyar Jog, 2018‚ 7. sz. 162–168.

Nogel Mónika: A szakértői bizonyítás aktuális kérdései. Budapest, HVG-ORAC, 2020.

Nogel Mónika: A szakértői bizonyítás aktuális kérdései. Budapest, HVG-ORAC, 2020.

Nogel Mónika: „Az igazságügyi szakértői szakterületek tagolása és a szakértői kom-petencia”, 2019, http://ugyeszeklapja.hu/?p=2702 (letöltés dátuma: 2021.03.06.) Shaohua Deng, Peter – Mark Liao, Hong-Yuan – Ho, Chin Wen – Tyan, Hsiao-Rong:

„Wavelet-based Off-line Signature Verification”. Computer Vision and Image Un-derstanding, LXXVI. évf., 1999, 3. sz. 173–190.

Executive Office of the President President’s Council of Advisors on Science and Technology: „Report to the President Forensic Science in Criminal Courts: En-suring Scientific Validity of Feature-Comparison Methods”, 2016. https://obamaw-hitehouse.archives.gov/sites/default/files/microsites/ostp/PCAST/pcast_forensic_

science_report_final.pdf (letöltés dátuma: 2021.02.07.)

Niels, Ralph – Vuurpijl, Louis – Schomaker, Lambert: „Introducing TRIGRAPH – Tri-modal writer identification”, [é.n.], http://citeseerx.ist.psu.edu/viewdoc/downlo-ad?doi=10.1.1.60.7731&rep=rep1&type=pdf (letöltés dátuma: 2021.02.06.) Srihari, Sargur N. – Cha, Sung-Hyuk – Arora, Hina – Lee, Sangjik: „Individuality of

Handwriting”. Journal of Forensic Sciences, 47. évf., 2002, 4. sz. 856-872.

Srihari, Sargur N.: „Statistical Examination of Handwriting Characteristics using Au-tomated Tools”, 2013, http://www.crime-scene-investigator.net/StatisticalExami-nationHandwriting.pdf (letöltés dátuma: 2021.02.06.)

Tóth J. Zoltán – Ézsiás Béla Gábor: „A szakértő rendszerek a jogalkalmazásban”, 2002.

http://jesz.ajk.elte.hu/toth11.html (letöltés dátuma: 2021.02.06.)

Vargha László: Kézírás-vizsgálat. Kandidátusi értekezés a kriminalisztika köréből: Dok-tori disszertáció, Pécs, 1958.

Vass Kálmán: A kézírás vizsgálata. Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1973.

Vigh András: Az igazságügyi kézírásvizsgálatok aktuális kérdései. Doktori értekezés, 2007.

Honestas.indd 48

Honestas.indd 48 2021. 06. 21. 9:18:082021. 06. 21. 9:18:08