mellyet az nemes-szemely Teyfalvi Chiba Marton egy papista vállásra te- velyedet attyafíanak irt es bereg szaszi praedicator lévén, hazajának ajanlot. [Debrecen] 1637 [Fodorik].
X12, XX11*1, A 12- V 12 X 11 = [45] + 526 [recte 499] + [3] pag. - 12° - Orn., init.
RMK I 667
Református vallási vitairat. - A címlap hátán bibliai idézet olvasható. A bevezető részek a következők: Tejfalvi Csiba Márton ajánlása 1636. március 8-i kelettel Perényi Gábornak, Ugo
csa és Abaujvár megyéknek örökös ispánjának és kegyes házastársának, Salgai Kata asszony
nak. Kismarjai Veszelin Pál időmértékes verse, Kegyes intés a pápás eklézsiához, kezdősora: Ó Babylon! Élted gyalázat, majd betűrendes tárgymutató: Mutató tábla. A főrész élén Tejfalvi Csiba Márton előszava áll: Pozsony, Moson és Komárom vármegyékben lakozó vérszerinti atya
fiainak Istentől minden üdvösséges áldást kíván, kelte Beregszász 1637 január. A vitairat tör zse A tévelygő atyafinak cédulájára küldött levelemnek summája tíz részből áll. Ennek végén Appendix. A nyomtatványt utószó Keresztyén olvasó az Ur legyen veled, és a sajtóhibák jegy
zéke Errata zárják.
Az ajanlásnak a Perényi család történetére vonatkozó részleteit közölte Kemény József:
Történelmi és irodalmi kalászatok. Pest 1851, 176-177.
Tejfalvi Csiba Márton Debrecenben, majd 1622-tól a wittenbergi, odera-frankfurti és a franekeri egyetemen tanult. Hazatérve rektor Nagybányán, 1625-tól Túrterebesen, 1632-tól Beregszászon lelkész. 1637 után élete ismeretlen. Könyve megírására, amint az az ajánlásból kitűnik: egy vérszerinti rokonának katolizálása késztette. Műve számos katolikus teológus munkáját idézi, fiiként azonban Pázmány Péter Kalauzával vitatkozik (1059). Célja megmu
tatni, hogy a római katolikus vallás tanításai ellenkeznek a Szentírással, az apostoli hagyo
mánnyal, az ökumenikus zsinatokkal és önmagukkal is, egyeznek viszont a regi eretneksé
gekkel. Az Appendix ennek ellenkezőjét fejti ki a protestánsokról.
E nyomtatvány Szabó Károly szerint a debreceni nyomdában készült. Ezt betűtípusainak vizsgálata is megerősíti.
Cf. 1059
In 13 bibliothecis 18 expl. - Budapest Acad, Nat, R ef - Cluj-Napoca Acad, Univ - Debrecen Ref, Univ - Kecskemét R ef - Sárospatak R e f - Tárgu Mure§ - etc.
1672 1637 G Y U L A F E H É R V Á R
1672
ALSTED, Johann Heinrich: Veraedvs ad perillustrem dominum... Wolfgan- gum Hofímannum, liberum baronem in Grünpühel, etc. e Transylvania in Moraviam expeditus a Johanne Henrico Alstedio. Editio secunda. Albae- Juliae 1637 [typ. principis],
A 12 = 24 pag. - 12° - Orn.
Minta a szerző enciklopédikus kézikönyvéből. - E bibliográfiailag eddig ismeretlen nyom
tatványból csak a legutóbbi időben került elő példány. A címlevél hátán kezdődik a szerző, Johannes-Henricus Alstedius 1637. január 12-én kelt ajánlólevele Wolfgango Hoffmanno, hoero baroni in Grünpühel et Strechaw, domino in Rabenstein et Jannowitz etc. supremo haereditario, tűm Ducatus Styriae curiae-praefectn, tűm Archiducatus Austriae marescallo, sacraeque caes. majestatis camerario etc. Ebben elmondja, hogy a Veraedus (= Postaló) az elő
ző év végén elkészült Colophon de reformatione philosophiue et reliquarum facultatum subjiciendus censurae illorum, qui naevos tűm suos, tutn suorum praeceptorum et discipu lorum agnoscunt et sublatos cupient című új művét kívánja bemutatni. A Colophon segédesz
köz kíván lenni a meditatiok, seriptiok és dissertatiok létrehozásában. Ennek érdekében az egyes tudományágak fogalomköreit összesen 28 circulusba foglalta. Ezek címét is felsorolja az ajánlólevél. A főrész kettőből közöl mutatványt: A Circulus lexieus, exemplo illustratus Christus személye köré csoportosítható szavakat, kifejezéseket tartalmaz alfabetikus rend
ben. A Circulus historicus az ószövetségi pátriárkákkal kezdve II. Ferdinánd trónralépéséig, 1619-ig ad kronológiai áttekintést a fontosabb uralkodókról. Végül rövid Praxis magyarázza e circulus használatát.
i
A címlap szerint e kiadvány már második kiadás. Nem zárható ki, de nem is bizonyítható, hogy Alsted az elsőt is Gyulafehérvárott nyomtattatta ki, de azt valószínűleg más személynek
ajánlotta. A Colophon de reformatione phüosophiae című mű megjelenésére a mai ismeretek szerint azonban nem került sor.
Budapest Nat cop. - Praha Nat ©
I b d 7 G Y U L A F E H É R V Á R 1673-1674
1673
(ARTICVLI dominorum regnicolarum trium nationum regni Transsylva- niae et partium Hungáriáé eidem annexarum in generalibus eorum comi- tiis in civitate Meggyes ad diem primum mensis Martij anni Domini 1637.
indictis, celebratis conclusi.) [Gyulafehérvár 1637 typ. principis.]
A6 = [61 föl. - 2° - Init.
Sztripszky I 1952/159 «— MKsz 1895: 260 - Dézsi: Suppl. 55
Erdélyi országgyűlési törvénycikkek magyar nyelven. - A mű külön címlap nélkül I. Rá
kóczi György erdélyi fejedelem latin nyelvű oklevelével kezdó'dik. Ez foglalja magában az 1637. március 1 és 22 között Medgyesen tartott országgyűlés huszonnyolc artikulusának szö
vegét. A végén latin nyelvű záradék 1637. március 22-i kelettel.
Szövegkiadás: ErdOgyEml IX 588-598.
A kiadvány a betűtípusok tanúsága szerint a gyulafehérvári fejedelmi nyomdában készült (MKsz 1968: 206, Fazakas József és Q S z K É v k 1978: 327, V. Ecsedy Judit).
Cf. 1005*!; 1 6 4 1 !,-,
Budapest Arch © - Budapest Nat © - Budapest Univ © - Cluj-Napoca Acad © - Cluj- Napoca Univ © - Sighi^oara ©
1674
KERESZTÚRI Pál: Christianus lactens, quem... dn. Georgius et dn. Sigis- mundus Rakoci... universis auditoribus applaudentibus repraesentarunt, quando tyrocinium Christianismi sui deposuerunt in solenni examine, quod 15. Augusti anno 1637. celsissimus Transylvaniae princeps praemitti voluit administrationi Sacrae Coenae, in qua postridie hi duó suae Celsitu- dinis filii fídem suam publice primum obsignarunt, praeeunte Paulo B.
Keresztúri, praeceptore illustrium dominorum. Albae-Juliae 1637 typis cel- sissimi principis.
a4 b4, ):(2, A4- V 4 = [20] + 160 pag. - 4° - Orn., init.
RMK II 508
Református katekizmus. - A kiadvány élén Dedicatio áll, amelyet Sigismundus R akod atyjához, Georgio Rakod... principi Transylvaniae intézett. Ezt beszéd követi: Oratiuncula Sigismundi, quam ante examen dedam avit. Ezután Macte Prindpes indyti kezdetű ajánló
szöveg vezeti be az ifiabb Rákóczi Györgyöt és öccsét, Zsigmondot köszöntő verseket. Szer
zőik a következők: Stephanus Katona Gelejius, Joannes Henricus Alstedius, M. Philippus Piscator, Johannes Henricus Bisterfeldius. A mű törzse két nagyobb egységre tagolódik:
Catechesis religionis Christianae fere juxta methodum Catechismi Heidelbergensis és Questiones controversae in religionis negotio. Maximam partém oppositae Bellarmino, retenta ipsius fere methodum. Mindkét rész szövegét a lapszélen bibliai hivatkozások egé
szítik ki, ugyanitt jelöli azt is a kiadvány, hogy mely kérdésekre adott választ György és melyekre Zsigmond.
Keresztúri Bíró Pál (16047-1655) itthon Sárospatakon tanult, ahol 1620-1622-ben senior is volt. Külföldi egyetemi tanulmányait Heidelbergben, Odera-Frankfurtban, Leidenben vé
gezte, Angliába is átment. 1630-tól a gyulafehérvári kollégium tanára, 1636-tól I. Rákóczi György udvari iskoláját vezette. A fejedelem fiainak, Zsigmondnak és Györgynek, később Bethlen Miklósnak lett a nevelője. 1640-től az ifjú Rákóczi György udvari papja volt.
Rákóczi Zsigmond ajánlásában köszönetét mond szüleinek gyermekeik helyes neveltetésé
ért, s megemlíti, hogy Keresztúri Pál előtt Prónai Mátyás volt a tanítójuk. A törzsrész a fejedelemfiak konfirmáció előtti vizsgájának anyagát tartalmazza, amelyet Keresztúri állított össze. A katekizmus a Heidelbergi Káténak jelentősen bővített változata. Czeglédy Sándor szerint Keresztúrinak a káté szövegébe lépten-nyomon beleszőtt kérdés-feleletei a káté ma
gyarázatának tekinthetők, s egyéni jellegű ortodox teológiai felfogást tükröznek (Studia et acta I 133-134). A kiadvány második felében Keresztúri nagyobbrészt közvetlenül bibliai idé
zetekkel, kisebb részben az idézett locusokra alapított következtetésekkel fejti ki néhány vita
tott dogmatikai kérdésben - Bellarminóval vitázva - az ortodox református felfogást. Az egész mű jól reprezentálja Keresztúri Pál kérdés-feleletre építő pedagógiai módszerét, amelyet már tanítványa, Bethlen Miklós is lelkesen méltatott (Bethlen Miklós önéletírása. Kiadta V.
Windisch Éva. Bp. 19 55 ,1 141-156).
1638-ban Keresztúri magyarul is kiadta e munkáját (1721).
Cf. - , 1721, 1841, 1914, 1953
In 15 bibliothecis 18 expl. - Berlin Univ Inst - Budapest Acad, Nat, Univ - Cluj-Napoca Univ - Decrecen Ref, Univ - Sárospatak R e f - Tárgu Mure§ - Warszava Univ - etc.
1675 1637 K A S S A
1675
»[l-2] KALENDÁRIUM és prognosztikon az 1638. esztendőre. Kassa 1637 Schultz Dánielné. - 16°«
MKSz 1905: 84 - Caplovic 549
Naptár és prognosztikon. - E ma már példány alapján ismeretlen kiadvány emlékét a kas
sai tanács jegyzőkönyvének 1638. március 11-én kelt bejegyzése őrizte meg: „Schulcz Dánielné fizetést kér az calendariumokért. Deliberatum: Dabuntur talleri 3.” (MKSz 1905: 84, Kemény
Lajos). A kiadvány feltehetően magyar nyelvű lehetett, mert 1610-től a magyar nyelvű nap
társorozat jelent meg rendszeresen Kassán (vö. 997 és 1584), német nyelvű naptárak közül ellenben csak kettő ismeretes példányból vagy egykorú említésből (1086, 1388).
Dániel Schultz özvegyének nyomdája csak 1634-ig működött folyamatosan, ezért az 1635.
és az 1638. évre szóló naptárakon kívül, amelyekről tanácsülési jegyzőkönyvek tanúskodnak, nem szükséges további naptárkiadások feltételezése. Az 1644., 1651., 1652. és 1653. évre szóló kalendáriumok, amelyeket Valentin Gevers kassai könyvkötő ajándékozott a városi tanács
nak, nem kassai nyomtatványok, mert a kassai nyomda működése a mai ismeretek szerint 1640-1652 között szünetelt (MKSz 1889: 233-234, 1905: 84-85, Kemény Lajos).
Cf. 997*!; - , 2467, 2520, 2578, —
1637 K A S S E L 1676
1676
[1] MONUMENTUM sepvlcrale ad... principis ac domini... Mavritii, Hassiae landgravij, comitis Cattimoelibocorum, Deciorum, Zigenhainiae et Niddae, etc. principis... memóriám glóriáé sempiternam erectum... - [2] (Mausolei Mauritiani pars altéra, qva... Mauritii... vitám, virtutes, obitum... Aca- demiae Cassellanae professores... epicediis... publice ponunt... Cassellis MDCXXXV apud Johannem Saurium.) - [3] (Viginti Academiarum et scho- larum illustrium tam intra, qvam extra Rom(anum) imp(erium), ... epice- dia, quibus... moecenatis et nutritii quondam... Mauritii, Hass(iae) landg(ra- vii)... obitum... deplorant. Cassellis MDCXXXV apud Johannem Saurium.) - [4] (Epicedia exterarum nationum: Gallorum, Anglorum, Scotorum, Bohe- morum, Belgarum, Helvetiorum, Silesiorum, Moravorum et Transilvano- rum... in... ex hac vita discessum Mauritii... fusa Cassellis MDCXXXV apud Johannem Saurium.) — [51 (Seqvuntur orationes et carmina in obitus... Othonis, ... Mauritii, ... Philippi, ... Philippi junioris... et... Mauritii junioris... habita et fusa a professoribus Marpurgensis et Cassellanae Academiarum. Cassellis MDCXXXV apud Johannem Saurium.) Cassellis 1637 prostat Francofurti apud Johannem Ammonium.
A9 B2 C1 D2 E4 F3 G2 H“ Ha H3 1' K2 L4 M2 N4 O' P2, *4, A4- Z 4, Aa4-Z z 4, Aaa4-E ee4 FfP; AA4- RR3; A A a'-ZZ z4, AAaa4-K K kk3; a4- l 4 m6 = [1] föl. + 11 pag. + 12. föl. + [1] föl. + 13-15. föl. + 16-17, 18-20 [recte 18-19] pag. + 19. föl. + 21-30. pag. + 31-32 föl. + 33-40 pag. + 37. föl. + 43-44. pag. + 45. föl. + 46-49 pag. + 50-63 föl. + 64-71 pag.; + 418; 134; 262 + 90 + [6] pag. - 2° - Múlt. ill. calc., orn., init.
MKsz 1977: 191-193
Magyar verseket is tartalmazó gyászversgyűjtemény. - A nyomtatvány az 1632-ben el
hunyt Móric hesseni tartománygróf emlékére készült. Az összefoglaló címlapon szereplő év
szám a nyomtatvány első változatában 1637 (A variáns), a másodikban 1638 (B variáns), a harmadikban 1640 (C variáns). A kötet további részei teljesen azonosak.
A kiadvány két főrészből all. Az első ([1]), rézmetszetes rész a 49. pagináig tart. A gyász- szertartásról és a fejedelmi család tagjairól készült metszeteket és metszett szöveget egyaránt tartalmaz. A második ([2]), nyomtatott rész a következő megjegyzéssel kezdődik: Folgen etliche Schriften und Carmina. Ez, valamint a ma ismert példányok, amelyekben a két rész többnyire együtt maradt fenn, bizonyítják a két rész együttes megjelentetésének szándékai.
A kiadványnak ez a második, nyomtatott fele négy önálló címlappal kezdődő, kisebb egy
ségből áll. Összefoglaló és belső címlapjai mind a három variánsban az 1635. évet tüntetik fel megjelenési évként. Az első rész ([3]) Móric fejedelem életéről szól. Majd új belső címlap után, de folytatólagos ívjelzéssel következik az a fejezet ([4]), amelyben húsz németországi és kül
földi akadémia tanári kara és hallgatósága búcsúzott el mecénásától, Mórictól. Ennek a 24 1- 250. lapjain (HHhh-ib-IIiii) található VII. fejezete az Epicedia Transilvanorum. Phoenicem sui seculi Mauritium Hass. Landgravium, etc. principem... supremo hoc honore affn.it... schola Bethleno-Rakocziana, quae est Albae Juliae Transilvanorum, 27. sextilis anno 1634. címet vi
seli, es erdélyi személyiségek gyászverseit tartalmazza. Latin versben búcsúztatták a feje
delmet a következő szerzők: I-II.: Johann. Henricus Alstedius - [III] M. Philippus Ludovicus Piscator, professor ibidem - [IV] tíeorgius Judex m. d. ... Transilv. princ. a consiliis medicis -
|V] Johannes Henricus Bisterfeldius, publicus philosophiae professor. Majd [VI] Dávid Valerius Hispanus... publicus philosophiae professor spanyol verse következik. Ezután [Vili Aliud című latin vers olvasható a szerző megjelölése nélkül. - [VIII] Franciscus Szigheti, regens Coll. Albani magyar nyelvű, Rhythmi Hungarici című költeménnyel búcsúzott. Incipit- mutatóra utaló kezdősora: Boldog, kinek addig nyúlt napjai hossza. Majd [IX] Franciscus Thesaurarius Pannonius c. p. Aliud című latin verse és ugyanannak [X] Idem Ungarice című magyar verse következik. Kezdó'sora: Noha most Fidély [ - Erdély] kesergi halottját.
Az ötödik rész ([5]) a marburgi es kasseli akadémiák professzorainak gyászbeszédeit és gyászverseit tartalmazza.
Az I—II. számú versek szövegkiadása: MKsz 1977: 192-193; a [VII-X] számú verseké:
RMKT XVII/9 616-617 és 169-172.
E kiadványt Varjas Béla találta meg a marburgi Egyetemi Könyvtárban. Bibliográfiai le
írását először Varga Imre publikálta (MKsz 1977: 191-193).
A magyar versszerzők közül Szigeti Ferenc valószínűleg azonos azzal a Szigetivel, aki 1633-ban Bázelben védte meg vizsgatételeit (RMK III 1491). 1634 és 1637 között a gyulafe
hérvári Kollégium igazgatója volt. 1638-ban prédikátorként majd esperesként működött Désen (Adattár I 192, 384). Varga Imre neki tulajdonította a [VII] számú, Aliud című verset is (RMKT XVI1/9 616-617).
A Franciscus Thesaurarius neve mellett szereplő rövidítés feloldása: classis poeseos, vagyis Gyulafehérváron a poézis tanára volt 1634-ben (Vö.: RMKT XVII/9 617).
A belső címlapok tanúsága szerint a nyomtatott rész különböző fejezeteit mar 1635-ben kinyomtatták, de az emlékkötet a rézmetszetes összefoglaló címlap szerint csak 1637-ben lá
tott napvilágot először, majd ezt követően új (címlap) kiadásban 1638-ban és 1640-ben.
Budapest Nat cop. partim (A variáns Marburg, B variáns Marburg, C variáns Wien) - Marburg o Univ (A variáns) O (B variáns) - Wolfenbüttel ® <D ®* (B variáns) © (C variáns) - Wien Nat © (C variáns)
1676 1637 K A S S A
1677
(Kalendárium és prognosztikon az 1638. esztendőre. Kolozsvár 1637 typ.
Heltai. - 16°)
A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. - Naptár és prognosztikon.
Cf. 1828!
1637 l e i d e n 1677-1678