(•)4, A4- Z 4, a,,- e 4 = [7] + 224 pag. - 4°
RMK I 662 - Caplovic 827
Református agenda. - A kegyes olvasónak, s főképpen az egyházi rendeknek szóló elöljáró levél 1632. május 27-én Halászin kelt és aláírója Johannes Samaraeus episcopus. Majd a Mu
tató tábla következik. A mű huszonhét részben (fejezetben) a rendszeres szertartásokat, vagy
is az egyházi ünnepekre és szertartásokra vonatkozó előírásokat, továbbá a szertartások szö
vegét tartalmazza. A fejezetcímek: I. A szent gyülekezetről - II. A szent gyülekezetnek helyerői és a templomról - III. A templom szentelésben való ceremóniáknak rendiről — IV. A szent gyü
lekezetnek bizonyos idejéről és az ünnepnapokról - V. A közönséges imádságokról - VI. Az éneklésről - VII. A katekizmusról - Vili. Az Isten igéjének prédikálásáról - IX. A szent sacramentomoknak kiszolgáltatásokról - X. A szent keresztségben való rendtartásokról - XI.
Formája a gyermek keresztségének - XII. Az öregeknek keresztségekről - XIII. Az egyházhoz ke
lő asszonyállatoknak oktatásokról - XIV. Az Úrvacsorájának ceremóniáiról - XV. Rendi az Úr
vacsorája kiszolgáltatásának - XVI. A nőtlenségnek, özvegységnek és a házasságnak állapotjukról - XVII. A házasoknak összeadattatásoknak rendiről - XVIII. A közönséges penitentiatartásról és böjtölésről - XIX. Az egyházi embereknek választásokról és fölszentelésekről - XX. A szent gyülekezetből való kitiltásról. Formája az excommunicationak, formája a suspensionak és degradationak - XXI. A kitiltott bűnösöknek penitentiatartásokról -X X II. A megoldozásról, és bevételről - XXIII. Rendi a bevételnek és megoldozásnak. Formája az egyházi tisztre való sza- badításnak — XXIV. A nyomorultadnak látogatásokról - XXV. A Halottaknak temetésekről — XXVI. Az ördögi kísértetnek jelenségiről - XXVII. Az ördögűzésben való rendtartásokról.
Samarjai János életéről, egyházkormányzati tevékenységéről Thury Etele értekezett (A dunántúli református egyházkerület története. Pápa 1908, 379-460). Kathona Géza elemezte Samaijai agendájának irénikus tendenciáját és a katolikus hagyományokhoz, valamint a ko
rábbi reformátori kezdeményezésekhez fűződő kapcsolatát (Theologiai Szemle 1939, 324-544, és 1980, 230-255). Bucsay Mihály szerint Samarjai agendája az istentisztelet Luthertől örö
költ elemeit megtartva csak kevéssel távolodik el XVI. századi mintáitól (Dér Protestantismus in Ungarn 1521-1978. Teil I. Wien - Köln - Graz 1977, 209; uő.: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945. Bp. 1985, 132-133).
In 26 bibliothecis 40 expl. - Bratislava Acad - Budapest Acad, Nat, Univ - Cluj-Napoca Acad, Univ - Debrecen Ref, Univ - Sárospatak R e f - Szeged Civ
1636 L Ő C S E 1655
1655
TRANOVSKY, Jirík: [Písné duchovní staré y nővé, kterychz cyrkev kresti- anská... uzívá: K nímz pridanv jsau Písné D. M. Luthera, vsecky v némec- ké recí do nasí slovenské prelozené od knéze Jiríka Tranovského sluzebníka Páné pri cyrkvi Svato-Mikulásské v Liptové.] (W Lewoci MDCXXXVI) v Wawrince Brewera.
A8, *8, B8- V 8, W8- Z 8, Aa8-V v 8 Ww8 Xx8 Yy8 + ? = [32] + 700 + [36+?] pag. - 8° - J>, 1 ins„
orn., init.
Caplovic 828 - Knihopis 16.302
Evangélikus énekeskönyv biblikus cseh nyelven. - A cím fordítása: Régi es új vallásos énekek, amelyeket a keresztyén egyház... használ: Ezekhez hozzáadattak D. M. Luther Éne
kei mind német nyelven, a mi szlovák nyelvünkre fordíttattak Jirík Tranovsky pap, az Úr Liptóban lévő szentmiklósi egyházának szolgája által. Ján Caplovic leírása szerint a kötet
16SS 1636 l ő c s e
élén Tranovsky Szunyogh Jánoshoz intézett ajánlása állt. Ez a ma ismert valamennyi pél
dányból hiányzik. A Pfedmluva (Előszó) ismerteti a kutet tartalmi sajátosságait. Keltezése:
Z fáry Svato-Mikulásské 1. die Xbris... anno MDCXXXV. (A [nptó]szentmiklósi parókiáról).
sos énekek harmadik resze, melyeket az igaz keresztyének általában minden alkalomkor, minden szükségben énekelnek), a Tfetí díl (Harmadik rész) után egész lapot betöltő famet
szet Calix Domini salutaris - Georgius Tranoscius 1628 felirattal, majd Pfídavek zialmüv Starého y Nového zákona (Az Ó- és Újszövetség zsoltárainak toldaléka). Az énekeskönyv zárórészében található a Symbolum Athanasii aneb vyznání víry (hitvallás), a Magnificat, a Te Deum, Versíkové... pfed cítaním collect (kollekták olvasása előtti versikék), a Napomenutí kantorúm potfebné (A kántoroknak szükséges figyelmeztetés) és a mutató Poznamenání písní nékterych (Néhány ének felsorolása) címmel. Ezután Na kauciónál tento (Erre a kanci- onáléra) címmel egy köszöntő vers olvasható Dániel Sidonius, in ecclesia Terstenensi minis- tér aláírással. A trsztenai pap verse után az alábbi latin nyelvű költemények állnak (leírá
suk a prágai példány és a Knihopis alapján): Syncharmata in sacras cantiones... Georgii Tranoscii... Jacobus Splenius V. C. Lyptoviensis senior - Michael Okolicznaij ab Okoliczna...
— Ad lectorem et cantorem praesentium canticorum...', Johannes Lochmannus, pastor ecclesiae Teuto-Lipczensis... - A ndrtas Reissius Teschinien. eccl. in Tothpronná minister... - Scribe- batur a Johanne Marklowsky Teschin. p. t. ad D. Helenam pastore... - Georgius Tranoscius anagrammatice... Joh. Machilles Teschinien. eccl. Cassov. Slavonicae minister - In nomen et symbolum autoris... Jacobus Clibanides, eccl. S. Crucis minister... - In nonnulla autoris scripta... Johannes Burius, eccl. S. Andreám pastor... - Allusio ad libri titulum, exA poc. 5. v.
8. ... Vencesilaus Adanu Neo Comenus, eccl. Kubiniensis diaconus... - In ejusdem autoris nomen, cognomen, pátriám et sortem anagramma... Matthias Gazur, Mossovien. Illaviae f.
anno 1635. - Acrostichis.. Michael Stankovius Teschin. p. t. scholae Olassinae in Sepus. rect.
f. A latin versek után Registrík na písné kancionálu tohoto (E kancionálé énekeinek registru- ma) című mutató áll, majd kolofon zárja a kötetet.
A kiadványból csupán néhány csonka, címlap nélküli példány maradt fenn. A bibliográfiai leírás a Magyar Tudományos Akadémia mikrofilmjén alapul (A 1615/11), amely a liptószent- miklósi Tranoscius könyvtár példányáról készült. Az ebből hiányzó részek leírása Ján Caplo- vic (828) és a Knihopis (16.302) alapján történt. A példányok csonkasága miatt a nyomtatvány bevezető és záró részeinek terjedelme teljes bizonyossággal nem állapítható meg. A fenti le
írás a prágai, a turócszentmartoni és Lptószentmiklósi példányok kollációjának összevetése alapján kikövetkeztethető terjedelmet tükrözi. A legelső meglévő levél a budapesti mikrofil
men az Aia, ezen kezdődik a Pfedmluva. Az első számozott lap a Bia, s a lapszámozás a
„Ww6b’’-n, vagyis a 700. lapon fejeződik be. A végén legteljesebb prágai példány az Yyeb lappal a regiszter vége előtt nem sokkal szakad meg. Nehézséget okozott a terjedelem megállapítá
sában, hogy a liptószentmiklósi példány budapesti mikrofilmjén a jelű füzetet ismét egy ,A ” jelű füzet követi, amely az A2-A7 leveleket tartalmazza. A rajtuk olvasható adventi éneKek tartalmilag beilleszkednek e kiadványba, de a füzet szedéstükréből mégis biztonságosan meg
állapítható, hogy a könyvtest egészétől eltérő kiadásból származik.
A kiadvány tényleges megjelenésének évét: 1636, a Knihopis a kolofon alapján határozta meg (Knihopis 16.302; vö. A p p e n d ix 154). Ez ma egyik hozzáférhető példányban sem talál
ható. Ján P. Durovic : Zivotopis Juraja Tranovského. Liptovsky Mikulásl942 című monográfi
ájában azonban a függelékben lapszámozás nélkül közreadott illusztrációk között látható róla egy fotókópia, amelynek eredetije ma nem azonosítható. A Knihopis leírása szerint a kolofon a Zzsb lapon volt olvasható, de ez elírás lehet, mert az általa megadott terjedelem alapján, amely egyezik a fenti leírásban is feltüntetettel, a nyomtatvány az Yysb lapon ért véget, bizo
nyára itt volt található a kolofon is. A Knihopis (16.302) és Caplovii (828) is feltehetően az 1639. évi második lőcsei kiadásból kiindulva ()780), és az előszó keltezését is figyelembe véve a kikövetkeztetett címlapon is jelzi az 1635. évszámot. Sőt Óaplovic feltünteti a későbbi kia
dások címkezdő sorait: Cithara Sanctorum, Apoc. 5. v. 8. Ez, mivel a címlap valamennyi is
mert példányból hiányzik, csupán feltételezés. A teljes példányból is ismert kiadások közül csupán az 1659. évi trencséni (Caplovic 1865) címlapján olvasható először, de jogosságát mégis igazolja a latin üdvözlő versek között található Allusio ad libri titulum.
A szlovák szakirodalomban Juraj Tranovsky formában használt szerzői név alatt számon tartott híres énekeskönyvnek, amely a későbbiekben Cithara Sanctorum néven vált ismertté, ez az első ismert kiadása, amelyet a legutóbbi időkig másfélszáznál is több követett. A gyűj
temény 414 éneket tartalmaz. Több mint 200 cseh eredetű, 90-et maga az összeállító írt, 8-at ugyanő latinból, 60-at németből fordított, 40 ének pedig korábbi magyarországi forrásokból (Ján Silván, Éliás Láni és névtelen szerzők) származik. A kor művelt cseh irodalmi nyelve használatos ebben és a többi korai kiadásban. A dallamokra is a latin gregorián és a német, il
letve a cseh reformációs enekköltészet hatása jellemző. A későbbi kiadások nyelvén a szlovák hatás a XVII század végétől érződik. Tranovsky életét és munkásságát Jozef Minárik foglalta össze (Renesancná a humanistická literatúra. Bratislava 1985, 197-201) és adott róla reszletes bibliográfiát Haan Lajostól (Cithara Sanctorum, její história... v Peáti 1873) napjainkig (Minarik: i.m. 231-234). A magyarországi evangélikus szlovákok vallásos életében és népszoká
saiban játszott szerepéről ld. Tábori György: A rézveretes Tranoscius. Békéscsaba 1986.
Cf. - , 1780, 2195, 2477, -»
Budapest Acad cop. («— Liptovsky Mikulás) - Liptovsky Mikuláá Eu ® O - Martin MS ® - Praha Hús ® - Valasské M eziííu Mus ©
1636 Po z s o n y 1656
1656
(Catechismus P. Canisij e Latino in linguam Valachicam [translatus].
Posonii 1636 opera P. Jacobi Nemethi [typ. Societatis Jesu].)
Sztripszky II 2525/73 - ArchVerSiebLkde XIX 629 - Caplovic 309 - BRV I 35/1 Egykorú adat alapján feltételezhető. • Katolikus katekizmus román nyelven.
E nyomtatványról a nagyszombati egyetem Dobronoki György által vezetett naplója tudó
sít. Dobronoki 1636. február 2-án kelt följegyzését előbb Friedrich Müller (ArchVerSiebLkde XIX 629), majd Iványi Béla (Adattár 11 208), újabban pedig Holl Béla közölte (MKsz 1989:
184): „Accepi e Karan Sebes a nostris Patribus Catechismum P. Canisij e Latino in Linguam
Valachicam imprimendum Posonij opera P. Jacobi Nemethi.” Ennek alapján joggal feltételez
hető, hogy Petrus Canisius Catechismus parvusát 1636-ban kinyomtatták román nyelven Po
zsonyban. loan Bianu és Nerva Hodo§ véleménye szerint (BRV I 35/1) ez volt az első kiadása Gheorghe Buitul jezsuita 1703-ban Kolozsvárott „de isznove tiperit”, „újból nyomtatott” kate
kizmusfordításának (RMK II 2155). Veress Endre, nem ismerve Buitul életrajzi adatait, cáfol
ta e véleményt (Veress 34). Újabban azonban ismertté vált Buitul életútja. 1591-ben született Karánsebesen, s 1627-től haláláig, 1635. szeptember 10-ig itt volt a jezsuita misszió vezetője (Lukács: Catalogi personarum II 555). Valószínű tehát, hogy néhány hónappal halála után, az ő hagyatékaDÓl küldték el Dobronokinak a káté román fordításának kéziratát.
Cf. 860*!, 1259*!; - , 1665, 2281, —
1657-1658 1636 P O Z S O N Y