indice... ex impressione Lipsiensi excusa Coronae MDCXXXIIX typis et sumptibus Hermanni. - Auffgeschlossene güldene Sprachen-Thür oder ein Pflantz-Garten aller Sprachen und Wissenschafften... Die vierte AuBfer- tigung... auB den Leibzigischen Exemplar nachgedruckt zu Cronstadt MDCXXXIIX Michael Hermann.
[ ]9, As- R 8 S5 = [18] + 274 + [10] pag. - 8° - 1 ins., orn., init.
RMK II 520 - Nágler 229-230
Nyelvtanulás céljából összeállított enciklopédia latin és német nyelven. - A kétnyelvű címlevelek után a fordítónak, Zacharias Schneidernek, a lipcsei egyetem professzorának 1634.
augusztus 1-jén kelt Lectori beneuolo s. szóló ajánlása olvasható. Ezt követi Simon Albelius, eccl[esi]ae Coronen. pastor, scholaeque ibidem inspector Coronae 1638. január 14-én kelt ajánlása Scholasticis Coronensibus omnium ordinurn címezve. Majd Georgius Vechnerus üd
vözlő' verse következik Ad autorem Januae. A versszerző monogramja után Brassó városának fametszetű címere látható. A főrész két hasábba szedve száz fejezetben és ezer pontban témák szerint összefoglalja a kor makro- és mikrokozmoszra vonatkozó ismereteit nyelvtanulás cél
jából latinul és németül. A kötetet Index titulorum sive capitum zárja.
A Janua első kiadása 1631-ben Lesznóban jelent meg. Comenius ennek előszavában el
mondja, hogy az ír jezsuiták hasonló című művéből indult ki (Janua linguarum, seu modus maximé accomodatus, quo patefit aditus ad omnes linguas intelligendas, industria patrum Hibernorum Societatis Jesu..., in quo... totius linguae vocabula... continentur. Salamanticae 1611. - Sommervogel I 1009). De tőlük eltérően a nyelvtanítást az organikus egészként felfo
gott világjelenségeinek a bemutatásával kötötte össze.
A Janua hamarosan igen népszerű lett. Kiadásainak és fordításainak történetet Jaromír Cervenka (Janua linguarum reserata. Editio synoptica et critica... Praecedit commentatio...
Curavit Jaromír Cervenka. Praha 1959.), magyarországi kiadásait Bartók István ismertette (37-40).
Megállapítása szerint ez az első magyarországi kiadás a Zacharias Schneider lipcsei pro
fesszor által átdolgozott és kibővített német nyelvű változatot vette át, amely 1634-ben Lip
csében jelent meg (Cervenka: i.m. XXXII-XXXIII). Miként Simon Albelius lelkipásztornak, a brassói iskola felügyelőjének az ajánlásából kiderül, e tankönyv a brassói iskola tanulói szá
mára készült.
Bakos József, Comenius műveinek magyarországi kiadásairól készített összeállításában a kinyomtatás évét tévesen 1639-re tette (A magyar Komensky-irodalom. Bp. 1952, 75). Jaromír Cervenka említi e munka 1655. évi brassói kiadását is (i.m. XXXIII), minthogy azonban nem hivatkozik se példányra, se szakirodalmi forrására, ez az adat nem erősíthető meg.
A brassói nyomda új tulajdonosának, Michael Herrmann-nak a neve 1638 és 1660 között szerepel a műhely kiadványain, de a tipográfia még 1692-ben is a Herrmann család tulajdo
nában volt (KorblVerSiebLkde 1886: 40, Teutsch, Friedrich Johann).
Cf. - 1983, 2002, 2039, 2064, 2211, 2265(1), 2581, —
Bra§ov Arch ® - BraíjOv Ev © - Budapest Acad © - Cluj-Napoca Univ 2) - Esztergom Dioec <S>* - Sibiu Mus © ©
1638 B R A S S Ó 1717
1718-1719 16 38 Gy u l a f e h é r v á r
1718
ALSTED, Johann Heinrich: Assertio sacro-sanctae Trinitatis, quam sub praesidio Johannis Henrici Alstedii in... schola Albensi publice sustinebit Petrus Mylius Polonus... d(ie) 21. Aug. Albae-Juliae MDCXXXVIII [typ.
principis]
A\ [ ]2 = 12 pag. - 4° - Init.
Református teológiai vizsgatételek. - A respondens külön szöveg nélküli ajánlását a kö
vetkező' személyekhez intézte: Zbygnevo de Gorái Goraisky et Stanislao de Drohojow Drohojowsky uerae religionis defensoribus... dominis mecoenatibus..., ut et Stephano K. Gelei, ecclesiarum Transylvanicarum episcopo... antistiti ecclesiae Albensis primario... fautori...;
Johanni Henrico Alstedio... theologiae professori... praesidi et praeceptori...; Thomae Wegi- ersky, ecclesiarum per min. Polon. orthodoxarum superattendenti... seniori Sendomiriensium...
promotori...; mag. Jacobo Mylio p. I. c. eloquiorum divinorum apud Lublinenses et Belzycenses dispensatori... patri...; Adamo Preusio coetus Drohoviensis praeposito. A főrész belső címe:
Assertio sacrosanctae Trinitatis paucis aphorismis comprehensa.
A disputáció harmincöt tézist foglal magában azokról a bibliai helyekről, amelyek Krisz
tust és a Szentlelket az Atyával megegyező módon az Isten névvel illetik. Ezeket tartotta ugyanis - amint az első tézisből kitűnik - még az antitrinitarius Faustus Socinus is Tractatus de Deo, Christo et Spiritu Sancto (Racoviae 1611) című művében a Szentháromság mellett szóló legerősebb bizonyítékoknak.
E disputációt a kis-lengyelországi Petrus Mylius védte meg a gyulafehérvári akadémián 1638. augusztus 21-én.
A bibliográfiailag eddig ismeretlen nyomtatványt Balázs Mihály fedezte fel a szebeni Brukenthal Múzeum állományában.
Budapest Nat cop. - Sibiu Mus ©
Alsted, Johann Heinrich: Schola triumphata... Albae Juliae 16 38. - Vide 1 7 2 2 (2 )
1719
(ARTICVLI dominorum regnicolarum trium nationum regni TransylvaniSe et partium Hungáriáé eidem annexarum in generalibus eorum comitiis in civitate Álba Júlia ad diem 23 mensis Április anni Domini 1638. indictis, celebratis conclusi.) [Gyulafehérvár 1638 typ. principis.]
A6 = [6] föl. - 2° - Init.
Sztripszky I 1954/161 <— MKsz 1895: 261 - Dézsi: Suppl. 56
I
Erdélyi országgyűlési törvénycikkek magyar nyelven. - A mű külön címlap nélkül I. Rá
kóczi György erdélyi fejedelem latin nyelvű oklevelével kezdődik. Ez foglalja magában az 1638.
április 23. és 1638. május 16. között Gyulafehérvárott tartott országgyűlés harminckilenc arti- kulusba foglalt végzéseinek szövegét. A végén latin nyelvű záradék 1638. május 16-i kelettel.
Szövegkiadás: ErdOgyEml X 135-149.
A kiadvány a betűtípusok tanúsága szerint a gyulafehérvári fejedelmi nyomdaban készült (MKsz 1968: 207, Fazakas József és OSzKÉvk 1978: 327, V. Ecsedy Judit).
Cf. 1005*!; 1641! —
Budapest Nat © - Budapest Univ © - Cluj-Napoca Acad © - Cluj-Napoca Univ © - Sighi§oara ®*
1638 G Y U L A F E H É R V Á R 1720
1720
GELEJI KATONA István: Praeconivm evangelicvm, in quo evangelia omnia anniversaria, vulgo Dominicalia vocitata concionibus CCXII. ... explicantur ac enarrantur..., quod quidem in aedificationem imprimis aulae Transsylvanicae ac ecclesiae Albae-Juliensis... enuntiatum, nunc verő...
recognitum, auctum ac in gratiam neophitorum verbi Dei praeconum...
publici juris et usus factum per Stephanvm Katona Gelejinum... (Praeconii evangelici tomvs primvs, seu pars hyemalis ac vemalis continens omnium evangeliorum Dominicalium a Dominica I. Adventus ad festum usque Pen- tecostes novae... concionibus C. et XIX. comprehensam analysin ac exegesin, cum indice triplici... stúdió et opera Stephani Katona de Gelej... typis et impensis Transsylvaniae principis.) Albae Juliae MDCXXXVIII [typ.
principis].
»•-«*, A4- Z 4, Aa4-Z z 4, Aaa4-Z z z 4, Aaaa4-Z zzz4, Aaaaa4- V w w 4, Qqqqq4 R rrrr Sssss6 = [40]
+ 866 + [58] pag. - 2° - 1 ins., init.
RMK II 521 - Nagler 231-233
Református postillák. - Geleji Katona István két részből álló latin nyelvű prédikációi első kötetének élén a gyűjtemény összefoglaló, közös címlevele áll, noha a második kötet csak két évvel később, 1640-ben jelent meg (1825). E közös címlevél hátlapján szentírási idézetek ol
vashatók, valamint Erdély és a Rákóczi-család egyesített, fametszetes címere látható. Ezt kö
veti a postillák első részének önálló, belső címlevele, majd a szerző bevezető verse: Epigram- ma autoris ad candidos, zoilos ac aduersarios. Az 1638. szeptember 15-én Gyulafehérvárott kelt ajánlást, amelyet a Praefatio dedicatoria élőfej kísér végig, Georgio Rakod... principi Transsylvaniae intézte Stephanus Katona Gelejinus. Ebben az igehirdetés szükségességéről szólva röviden összefoglalja a reformáció európai és hazai történetét, utóbbiról az előszó szö
vegébe illesztette a gyulafehérvári fejedelmi könyvtár egyik erre vonatkozó kéziratos tudósí
tását: Modus et tempus Reformationis religionis apud Hungaros. Majd saját prédikálási mód szerét és e postillák megírásának körülményeit ismerteti. Végül közli Johann Heinrich Alsted
1635. november 30-án Gyulafehérvárott kelt levelét, amelyben Alsted a munka kiadását ja va
solja. Az ajánlást az olvasókhoz címzett előszó egészíti ki Praemonitio autoris ad lectores Ezu
tán olvashatók a Gelejihez írt üdvözlő versek, amelyeknek szerzői: Johann Henricus Alstedius 9. April anno Christi 1636. aet. 49. climacterio - M. Philippi Ludovici Piscatoris - Albertus Niciassius, ecclesiastes Petro-Paulinus Dantisci, amicitiae, olim in Academia Heydelbergensi cultae, confirmandae causa - Johannes Henricus Bisterfeldius philosophiae in illustri schola Albensi professor - Paulus Keresztúri... pnncipis filiorum ephorus. A három mutató közül az Index I. Dominicarum et concionum una cum numero ac summariis earum megelőzi a prédi kációkat. A nyomtatvány főrészét, Geleji latin nyelvű postilláinak első kötetét az angyali üd
vözletről írott három prédikáció vezeti be: Ex annuntiatione seu salutatio angelica conciones Ezek után az advent első vasárnapjától pünkösdig terjedő időszak vasárnapjaira és ünnep
napjaira írott további 116 beszéd következik. Minden alkalomra több, legalább kettő, és leg
feljebb hét beszéd található, amelyeket bevezetésképpen a megfelelő perikópa teljes szövege, es az elofejben az ünnep vagy vasárnap latin elnevezése foglal egységbe. Az egyes prédikációk Concio I Concio II etc. címmel, témájuk megjelölésével és a perikópából kiemelt textussal kezdődnek, szövegüket a margon a beszédek szerkezetére és tartalmára utaló megjegyzések kísérik. E prédikációk Geleji Katona homiletikai elveinek megfelelően a református hittételek magyarazatát és védelmét, valamint az ettől eltérő, elsősorban zsidó, szentháromságtagadó és katolikus, továbbá az evangélikus vallási tanítások cáfolását tartalmazzák A főrész után ujabb két mutató zárja a kötetet. Az Index II. locorum Sacrae Scripturae a prédikációk szöve
geben megmagyarázott vagy csupán idézett bibliai helyek visszakeresését segíti Az Index III rerum et uerborum memorabiliorum előtt rövid megjegyzés olvasható arról, hogy a nyomdász a 727. lap után elrontotta a lapszámozást, amelyet innét kezdve végig tollal újra el kell végezni, hogy a mutatók használhatóvá váljanak. Az utolsó oldal helyesen nyomtatott lapszáma 866 A kiadvany legvégén Errata címmel a sajtóhibák jegyzéke áll.
Geleji Katona István (1589-1649) heidelbergi egyetemi tanulmányait Bethlen Gábor tá mogatasaval végezte. 1621-101 egészen haláláig Gyulafehérvárott udvari prédikátor. 1633-tól az erdelyi református egyház püspöke, jelentős egyházszervező. Önéletrajza a Praeconium evangelicum második kötetében (1825) olvasható. Latin nyelvű prédikációinak eddigi legtelje
sebb elemzését és értékelését Gál Lajos végezte el (Theológiai Szemle 1939- 3-34, S Í -178, 187-218, vö. még Bartók 197, 258-259).
Cf. 1825
In 20 bibliothecis 38 expl. - Budapest Acad, Nat, Univ - Cluj-Napoca Acad, Univ - Debre
cen Ref, Univ Sárospatak R e f - Szeged Univ - Tárgu Mure§ - etc.
1721 1638 G Y U L A F E H É R V Á R