haza menése es attyának hozzá való kegyessége iratik meg, authore Iohanne B. Szentmartoni. Ad notam: Oh te keresztyén ember, serkeny fel álmodbol, etc. Ez história melle adatott az Vasról való enek-is. Claudiopoli 1636 typis Heltanis Georgius Abrugi.
A M > = [12] föl. - 4° - 1 ill., init.
RMK I 661
Verses bibliai história. - A címlapot fametszet díszíti. Hátán latin vers szól Ad lectorem, amelynek szerzője valószínűleg ugyancsak Szentmártoni Bodó János. A tékozló fiúról szóló história három részre tagozódik, Applicatio-val a végén. Az incipitmutatóra utaló kezdősora:
Szertelen rút dolog volt bűnnel megrakodni. Az utolsó versszak szerint a história 1628-ban keletkezett. A nyomtatványt A vasról szóló vers zárja. Incipitmutatóra utaló kezdősora: ím, minden rendek dolgokban eljárnak. Keltezési ideje a záró vdísszak szerint 1625.
Szövegkiadás: ld. incipitmutató.
Szentmártoni Bodó János (?-1648) Kolozsvárt végezte tanulmányait. 1618-ban Dicsőszent- mártonban volt rektor, 1622-től Torockón unitárius lelkész. 1635-től a kolozsi egyházközség
ben működött. Életét és munkásságát Varga Imre foglalta össze (RMKT XVII/4 659-664).
Cf. 2215, ->
Budapest Acad ® - Budapest Nat cop. (Cluj-Napoca) - Cluj-Napoca Univ © - Szeged Univ ©
1636 L Ő C S E 1648-1649
1648
»VÁRFALVI KÓSA János: Az Üdvösségnek Fundamentumáról ki adatott Tanúságnak Szent írásból való meg mutogatása az Öregekért, kik az Kér
déseket és Feleleteket meg tanulták, az fellyül meg írt Kérdezkedésnek rendi szerént. Kolosvárban nyomtattatott Abrugi György által [typ. Heltai]
1636. 12°«
RMK I 659 - Kénosi 83, 140
Unitárius katekizmus. - E példányból ma már nem ismert nyomtatványt Kénosi Tó'zsér János részletesen leírta (Kénosi 83, 140). A kiadvány Várfalvi Kósa úgynevezett „középső katekizmusát” (vö. Kénosi 140) tartalmazta, amely a „kis katekizmustól” (1290(2); 2061) annyiban különbözött, hogy ebben a kérdés-feleletek szövegét szentírási idézetek egészítet
ték ki. A középső katekizmus ma csupán az 1659. évi kiaaás kéziratos másolatából ismere
tes (Szeged Univ MS 1626). A kis- és középső katekizmusok elnevezésekből logikusan követ
kezne, hogy Várfalvi egy nagy katekizmust is írt. Erről azonban semmiféle adat vagy utalás nem maradt fenn. Kénosi leírása szerint ezen 1636. évi kiadás függelékét a következő fejeze
tek alkották: „A megmosogatásban való igének formája” - „Intés a megmosódtakhoz” - „Pre- cationes matutinae trés” - „Benedictiones am e et post sumptum cibum binae” - „Precationes vespertinae duae” - „A sok egymással ellenkező értelmek között, mint kell az együgyü em bernek fel keresni az igasságot” . A nyomdász neve és a nyomtatás évszáma a kolofonban volt olvasható.
Szabó Károly az utolsó, függelék részt, „Az sok egymással etc...” Kemény József „Lexicon eruditorum Hung. et Trans.” című kézirata és Aranyos-Rákosi Székely Sándor híradása alapján (Unitaria vallás történetei Erdélyben. Kolozsvár 1839, 119) önálló nyomtatványként vette fel bibliográfiájába (RMK I 659). Kénosi pontosabb leírása és a káté 1659. évi említett kéziratos másolata alapján azonban kétséget kizáróan megállapítható, hogy a Szabó által idé
zett cím nem önálló alkotást rejt, hanem e katekizmus függelékét. Kénosi leírását Kanyaró Ferenc is ismertette (KerMagv 1908: 215-216).
Szinnyei bio-bibliográfiája (V 1080) tévesen tartja az Ájtatos isteni dicséretek című énekes
könyv toldalékénak e középső katekizmust, mivel abban csupán a nyolclevélnyi kis katekiz
mus volt olvasható (vö. 1290(2)).
Cf. 1290(2); - , 2061, 2526, —
1649
(Almanach und Prognosticon auf das Jahr 1637. Leutschau 1636 Brewer. - 16°)
A naptársorozat többi tagja alapján feltételezhető. - Naptár és prognosztikon.
Dávid Frölich német nyelvű naptára - a magyar naptársorozat és a nyomda folyamatos működése alapján - feltehetően minden évben megjelent Lőcsén, annak ellenére, hogy csak az 1635. és 1650. (1596 és 2273) évi naptárak példányai maradtak fenn. Valószínűleg az 1637.
évi lőcsei német naptárára utalt Frölich az 1634. évi boroszlói kalendárium egy kézírásos marginális bejegyzésében: „Ao 37 K[a]L[endarium] Sep. Germ.” (MKsz 1996: 434, Pavercsik Ilona).
Cf. 1370!*; 2273!
Cebani, Abraham: Cygnea cantio... Leutschoviae 1633-1640 között. - Vide 1728
1650 1636 l ő c s e
1650
[1] DÁVID F r o e l i c h i u s késmárki astronomus calendarioma, Chris- tus urunk születése után MDOXXXVII. esztendőre szereztetett és ez ma
gyar országhi s- erdélyi eghez szorgalmatosan alkolmaztatot. - [2] (Judicium astrologicum az az; az csillagoknak forgasibol és cselekedetiböl vött jöven
dölés ez 1637. esztendőre, melly Magyar és Erdély orszaghra alkolmaztatot és rendeltetet F r o e l i c h D á v i d késmarki astronomus által.) Lőcsén [1636] Brever Lörincz.
A8-E6 F3*' = [43] föl. - 16° - Orn.
Sztripszky I 1953/160 *— MKsz 1895: 3 3 8 - Caplovic 824
Űj-naptár ó-naptárral és prognosztikon. - E kiadvány két fennmaradt csonka példánya k i
egészíti egymást. A címlevél hátán a szerző In honorem... Francisci Darholcz de Finta ajánlja művét. A naptárjegyek magyarázata után a hónapok naptártáblái következnek, magyar nyel
vű Cisio Janussal. Az önálló címlappal kezdődő prognosztikon fejezetei: A télről - A kikeletről - A nyárról - Az őszről - Eklipszisekről, a planétáknak tettetes aspectusokról és azokra követke
zendő történetekről - A bornak terméséről és a szüretnek alkalmas idejéről - A gabonának és af
féle veteményeknek terméséről - Némely házi regulák a holdnak állapota után megtartandók. A prognosztikon után Következik szép röuid krónika, mely esztendőnként szokott a. kalendári- omba helyheztetni: most megjobbíttatott. Ennek utolsó adata az 1636. évhez fűződik. A kiad
ványt a Sokadalmak, Felső- és Alsó-Magyarországban, é^ egész Erdélyben is című vásárjegy
zék zárja.
Lorenz Brewer nyomdája 1625-től folyamatosan működött Lőcsén, mint a század egyik legter
mékenyebb műhelye. Az alapító Lorenz Brewer halála után (1664) fia Sámuel vette át a műhelyt, amely a XVIII. század derekáig a család tulajdonában maradt. Pavercsik Ilona részletesen is
mertette a nyomda történetét (OSzKÉvk. 1979: 353-408 és OSzKÉvk 1980: 349-373).
Cf. 1342!; 1680, 1729, 1775, 1834, 1900, 1948, 2010, 2074, 2108, 2148, 2178, 2230, 2278, 2333, 2377, 2420, 2478, 2538, 2592,
Budapest Nat ®* ®*
1636 L Ő C S E 1651-1652
1651
»FRÖLICH, Dávid: Ephemeris... ad annum 1637. Leutschoviae 1636 Lau- rentius Brewer. - 4°«
Naptár és prognosztikon. - A példányból ma már ismeretlen kiadványra az 1637. évre szóló, tizenhatodrét alakú, Frölich által szerkesztett magyar nyelvű kalendárium (1650) kö
vetkező mondatából lehet következtetni: Aki többet effélét az esztendőnek állapotáról, avagy egyéb philologua [!] matériák vizsgálásra méltó dolgok felől kíván tudni, vegye meg magának az én deák öreg kalendáriomat (D2 levél verzó). Frölich Ephemeris című latin nyelvű naptárso
rozata 1633-tól jelent meg Lőcsén. A korábbi vélemény, amely az 1636. év után kétségbe von
ta a latin naptár megjelenését, az idézett mondat alapján nem bizonyult megalapozottnak (1624). A kiadvány beosztása megegyezhetett az 1633. évi kiadással (1550).
Cf. 1 5 5 0 !;-, 1682
1652
»GAMELIA Votiva in solemnitatem nuptiarum Iuvenis... Thomae Fickheri, ... Reip. Leutschov. Civis primar. ac Negotient. ... Viri... Michaelis Fickheri, ejusdem Reip. quondam Senatoris... filii sponsi, cum... Virgine Catharina, Viri... Iohannis Láng, iudicis dictae Reip. ... ac Negotiatoris... Filia... Sponsa A. 1636 12. Calend. Maji... Qbeundam scripta ac decantata. [Leutschoviae]
(1636) [Brewer] 4°«
Caplovic 825
Lakodalmi köszöntő versek. - E példányból ma már ismeretlen nyomtatvány adatai Mar
tin Laucek Turócszentmártonban őrzött kéziratos Collectaneá-]áhan (Vol. XIV. 175) és Schulek Józsefnek Budapesten az Evangélikus Országos Levéltárban őrzött Collectaneájában (Archí
vum generális ecclesiae V. 58, 396) maradtak fenn. Bibliográfiailag Laucek híradása alapján Ján Caplovic ismertette (825). A kiadvány Thomas Ficker lőcsei kereskedő és Joannes Láng lőcsei bíró leányának, CatharinánaV. 1636. április 20-án tartott esküvőjére készült. Laucek feljegyezte a köszöntő versek szerzőit is: (1) „M. Iohan. Vindisch, scholae patr. rector - (2) Elias Lanj, scholae p. t. Leutschov. conrector - (3) Balthasar Apelles, scholae Leutschov.
cantor - (4) Petrus Dingisch, collega 3. classis”.
A kiadvány nyomtatási helyére vonatkozó adatokat sem Laucek, sem Schulek nem közölt, de az ünnepeltek és köszöntőik mind lőcseiek voltak, ezért Ján Caplovic joggal feltételezte, hogy ezek a versek Lőcsén láttak napvilágot (825).
1653
(Mautner, Johann: Io. Mautneri, Pannonii, Anagrammatum Libri duó, in quibus Rosa Varniaca, seu Brevis Commemoratio praecipuorum Acad.
Rostochianae Virorum, continetur. Editi primum 1635. nunc denuo reco- gniti, ad Senatum Populumque Leutschoviensem. [Leutschoviae] 1636 Bre- wer. 217 pag. 12°)
Caplovic 826
XVIII. századi adat alapján feltételezhető. - Köszöntő versek.
E nyomtatvány létezésére először Dávid Czvittinger utalt Johann Mautner életrajzában a következőképpen: „Anagrammata diversis ex nominibus atque argumentis concinnata a. 1636.
in salutem eruditorum emisit” (Specimen 252). A Jöcher-lexikon szerint (Adelung, Johann Christoph - Rotermund, Heinrich Wilhelm: Fortsetzung und Ergánzungen zu Christian Gottlieb Jöchers allgemeinen Gelehrten Lexikon. IV. Hildesheim 1961, 1059) ugyancsak 1636- ban jelent meg e munka második kiadása „correctius et auctius” . Ján Caplovic, Sámuel Vilhelm Serpiliusnak Czvittinger Specimenjéhez készített kéziratos kiegészítése alapján (Bratislava A cad) a fent idézett címen vette fel bibliográfiájába (826). Johann Sámuel Klein Nachrichten-jének kéziratban maradt negyedik kötete ugyancsak említi az anagrammákat 1640 körüli lőcsei kiadványként. A feljegyzés szerint terjedelme 217 lap volt és „in usum scholae Cassoviensis” készült. (Az adatokat közölte Kathona Géza MKsz 1987: 65).
Címéből ítélve a kiadvány a rostocki Akadémia kiválóságainak nevére írt, feltehetően ver
ses anagrammákat tartalmazott, s a ma bibliográfiailag ismeretlen első kiadást 1635-ben nyomtatták valószínűleg Rostockban. Czvittinger, Serpilius és Jöcher egybehangzó közlése alapján valóban feltételezhető, hogy a második javított és bővített kiadás 1636-ban jelent meg.
A lőcsei szenátushoz intézett ajánlásból pedig már Ján Caplovic is joggal következtetett arra, hogy a nyomtatás helye Lőcse volt Mautner 1640-ben kiadott logikatankönyvéhez hasonlóan (1836).
1653-1654 1636 L Ő C S E