A mai Tatabánya nevét adó település a bányanyitást követően alakult ki Asló-galla területén. Magját, a bánya körül épült úgynevezett ótelepi kolónia képezte.
Plébániája ma is Óváros néven szerepel.
A MÁK Rt. vezetősége a szélrózsa minden irányából érkező bányászok lelki gondozását elsősorban a római katolikus bányalelkészség segítségével kívánta megoldani. E célból a részvénytársaság mint kegyuraság 1903 októberére gróf Széchenyi Miklós győri megyéspüspökkel egyetértésben bányalelkészséget ho
zott létre, melynek élére a püspök bizalmából Seedoch Károly korábbi csornai káplán került, aki 32 évig, 1935-ig szolgált e poszton.
A lelkészlakást a MÁK Rt. két lakás összevonása révén 1904 elején hozta létre.
Ugyanekkor alakították ki az úgynevezett Libadombon az első templomot.
A megoldást ideiglenesnek tartották, s szinte azonnal megindulnak a tárgya
lások a győri püspök és a MÁK Rt. között, egy új templom építése érdekében.
Négy esztendei munkálkodás eredményeként 1908-ra Ullein József elkészült a tervekkel. A háromhajós, 12 oszlopos szüéziai gótikus vonásokat hordozó, eklek
tikus bazilika jellegű templom alapító okmányát 1911 januárjában írták alá. Alig több mint egy esztendővel később 1912. május 12-én dr. Várady Lipót Árpád győri megyéspüspök Szent István király tiszteletére már fel is szentelhette a
templomot. Eredeti fő és két mellékoltára Tirolban készült. Főoltárának képe ismeretlen festő alkotása. Az országot Magyarok Nagyasszonyának felajánló Szent István királyt ábrázolja.
Jelenleg a torony feljáróban látható. Máig megmaradtak eredeti színesüvegab
lakai is. Az apszisban lévő három üvegablak közül a középső a Golgotát, a balol
dali Szent László, míg a jobboldali Szent Imre herceget ábrázolja.
A templom orgonája az 1930-as években készült Rieger Ottó műhelyében.
Keresztelő kútját egy Schima Bandi nevű fiatal iparművész készítette 1939-ben.
A templom belső terében 1978-ban, Brückner Ákos Előd plébánossága idején hajtottak végre jelentős átalakítást, a második vatikáni zsinat szellemében.
Brückner a Győregyházmegyei Művészeti Tanács tagjaként és egyben plébános
ként irányította Makovecz Imre tervei szerint a munkát. Lebontatta a szószéket, valamint az áldoztató rácsot. Az oltár alsó részéből minimális átalakítással szem
bemiséző oltárt alakított ki. Az új főoltár szimbolikája az Ószövetségre utal. Az Ó- és az Újszövetség együttléte jellemző az egész szentély szellemiségére, mivel a főoltár egy, az Ószövetséget idéző, angyalszárnyak által övezett sátor jellegű tabernákulumot és egy bizánci jellegű keresztet mintáz. Hasonló stílusban ké
szültek a szentély egyéb berendezési tárgyai is.
A két régi mellékoltár szintén lebontásra került. A jobboldali mellékoltár he
lyén keresztelő kápolnát alakítottak ki. Az itt látható szakrális műalkotások Kopp Judit fafaragó iparművész alkotásai. Nagyméretű faragott dombormű a régi főoltárkép témája: Szent István király felajánlja az országot a Magyarok Nagyasszonyának. Figyelemre méltó az alatta elhelyezett virágállvány, a húsvéti gyertyatartó és a feszület. A két utóbbi alkotás a feltámadt és a megfeszített Krisztus jelképe. A baloldali mellékoltár alsó része megmaradt, ám a régi főoltár felső részével egészült ki. Itt két, Szent Borbálát ábrázoló alkotás kapott helyet.
A templom 1983-ban került vállalati tulajdonból egyházi tulajdonba. Anya
könyveit 1903. október l-jétől vezetik. Az előtte keletkezetteket Alsógalla plé
bániája őrzi.
A MÁK Rt. e templomon kívül még kettőt építtetett a két világháború között.
Ezek gondozását is ez a bányalelkészség látta el. 1929. december 8-án szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás az újtelepi templomot a Szent Család tiszte
letére. ( 1 .sz.mell.) Az új templom hajójának hossza 26 m, szélesége 13 m, magas
sága 11,5 m volt. Szentélyének szélessége és magassága egyaránt 6 méter, magassága 8 méter. Az 5 x 5 méter alapterületű torony teljes magassága 38,5 méter, az épület teljes külső hossza 38,5 méter. A hajó boltozatát három 8 méte
res zónába osztott keresztboltozat, egy-egy 13 méteres és egy-egy 8 méteres donga metszése képezte. Az épületet Székely Jenő a MÁK Rt. társulati főépítésze tervezte. A festett ablakokat Masshovszkyné Szirmai Lili tervezte. A festés, az oltárok, a szószék, a stációk Reischl Károly festőművész munkája, a harangokat a Walser Ferenc cég készítette. A templom elé 1930-ban Szent Imre herceget ábrázoló szobrot állítottak. Az épületet a negyvenes évek elejére alábányászták, s 1945 után felrobbantották.
A bányalelkészség harmadik temploma a VI-os telepen működött. Ez 1934.
május 27-re készült el. A Szent Imre herceg tiszteletére szentelt templom harang
jai néhány nappal korábban május 22-én érkeztek meg. A 320 m2 alapterületű templomot meglévő 6-ajtós épületből alakították ki, 15 m magas tornyot építve elébe. Itt kapott helyet Szent Imre szobra, valamint Szent István és Szent László
69
domborműve. Anyakönyveit 1944-től őrzi. Előtte Tatabánya Óvárosnál vezet
ték. Jelenleg f elsőgalla filiá jaként misézőhely.
Az 1904-ben kialakított bányalelkészi és plébániaépületére 1939 táján dr.
Kriegler György plébános emeletet húzott. 1970-ben Káli László plébános az épület egy részét átadta az Irodagép Vállalatnak, más részéből lakás lett. így csak kisebb - mára igen rossz állapotú - része maradt meg plébánia céljára.
A bányalelkészség fontos szerepet játszott Ótelep, Újtelep és a VT-os telep társadalmi életének formálásában.
Maga az egyházközség 1929-ben alakult, s ezzel egyidejűleg útjára indult az Egyházközségi Értesítő is, melynek 1937-től használatos címlapját Dobroszlav Lajos festőművész, polgáriiskolai tanár tervezte. Ugyanebben az esztendőben jött létre a Katolikus Lányok Szövetsége a KALÁSZ, a VJI-es (Új) Telepi Temp
lomi Dalkör Pálmai János vezetésével, ugyanakkor a tatabányai "Credo" Férfi Egyesület, a Tatabányai r.kath. Ifjúsági Egyesület. 1932-ben a Tatabányai Lá
nyok Máriakongregációjának három csoportja Ótelep, Újtelep, VIos Telep -működött, az ifjúsági egyesület keretében élte életét a "Szerencse fel" 463. sz.
cserkészcsapat. Az említetteken túl Kath. Legényegylet, Szívgárdák, Oltáregye
sületek, Jézus Szíve Szövetség működésére utalnak a források.
A lelkészség vezető bányalelkészei a következők voltak: Seedoch Vincze Ká
roly (1903-1935), dr. Kriegler György (1936-1960), Nedesovszky János (1960-1969), Káli László (1969-1976), Mátéffy Balázs adm. (1970-1976), Brückner Ákos (Előd) (1976-1981), eddig vezető bányalelkész 1981-1989 -ig mint plébá
nos, Lándori Tamás (1989-1991).
Jelenlegi plébánosa Kóczán Árpád ( 1991 -).
Bánhida
Az Árpád-kori település első okleveles említése 1283 körül Bánhida. 1288-ban az esztergomi káptalannak adományozza IV. László király a Budáról Győrbe vezető fő kereskedelmi útvonal bánhidai vámját. Maga a település egyházigazga
tási szempontból ekkor a budai főesperességhez tartozott. Papja 1332-ben 16, 1334-ben 6 garas tizedet fizetett. 1402-ben temploma és plébániája is volt. Papja Nikolaus de Bánhyda. Bánhida 1426-ig Tata, ezt követően Vitány várához tarto
zott. A török időkben, 1543-ban elpusztult. 1686-ban egy esztendeig ismeretlen nevű plébános nyújtott lelkigondozást a kevésszámú itt élőnek. Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt, s valószínűleg még a török előtt épült templomát 1732-ben használták. Anyakönyveit is ez időtől vezetik. 1732-ben filiája volt Szent György, és a síkvölgyi puszta, 1743-ban Felsőgalla növelte a filiák számát, valamint Szőlős, mely településnek saját temploma is volt. 1733-46 között Ester
házy József szlovák telepesekkel népesítette be. 1755-ben Fellner Jakab tervei szerint épült a település barokk plébániaháza. Ezzel szinte egyidőben 1774-75-ben, szintén Fellner Jakab tervei alapján átépítették a templomot is.
A plébánia mellett Bányi János kovácsmester révén már korán megszervező
dött az első iskola, mely folyamatosan működött és bővült. így az 1848-as álla
mosítások előtt három épületben 2 iskolája működött a katolikus egyháznak.
A templom újabb átépítésére 1885-ben került sor Feszti Adolf tervei alapján.
A megújult épület a neoromán jegyeit viseli. A templomot ékítő alkotások közül a szószék, a feszület és két mellékalakja Szűz Mária és Szent János a majki reme
teségből származik. A plébánia 1335-1992-ig esperesi székhelyként is működött.
Filiája nincs. Nagy László prépost-plébános műküdése alatt épült 1989-ben Kis András tervei szerint a tatabánya-kertvárosi templom, melynek stációit Szakái Ernő készítette, aki az Országos Műemléki Felügyelőség szoborrestauráló cso
portjának vezetőjeként számtalan érmet, domborművet, stukkót állított helyre, így pl. az ő nevéhez fűződik a visegrádi királyi palota díszkútjának helyreállítása is.
Plébánosok:
Nikolaus de Bánhyda 1401-?, Ismeretlen nevű: 1686 után egy évig, Stubics György: 1714-1718, Tatáról gondozzák 1718-1732, Katinka György
1732-1748, Malik Márton 1748-1757, Zing Miklós 1757-1763 Priklovics Jakab 1763-1794, Darnady István 1794-1831,Nagykálnai KálnayRudolf 1831-1848,Fioba József 1848-1848, Garomata János 1849-1854, Makara Mihály 1854-1863, Horváth József 1863-1882, Vencel Károly 1882-1886, Rudnay Alajos
1886-1901, Stiglicz Ferenc 1901-1921, Mokk Béla 1921-1950, Farkas Antal 1951-1953, Pócza Ernő 1953-1954, Somogyi Béla 1954-1958, Nagy István 1958-1971, Nagy László