Adalékok a négy bányaközség helyi önkormányzatának történetéhez 1945-től 1947. október 10-ig, Tatabánya
megyei város létrejöttéig Leblancné Kelemen Mária Bevezető
Előadásom Tatabánya megyei város közigazgatástörténetének egy szakaszát öleli fel.
Negyvenöt év igen rövid idő egy város, egy település életében, de talán mégis érdemes felvillantani a várossá nyilvánítás előzményeit, az ezt megelőző évek fontosabb eseményeit.
Közel három évtizeddel a várossá alakulás előtt már kialakultak, kialakulóban voltak a várossá válás objektív feltételei; a népesség létszáma, azonos életformá
ja, megélhetési viszonyai, a települések egybeépülése stb. Az egyesítés gondolata a történelem során már többször felmerült, így 1919-ben, 1921-ben, 1938-ban,
1941-ben. 1938-ban Magyary Zoltán megállapítása, javaslata:"...a megyei vá
rossá való egyesítésük nemcsak indokolt, hanem a feladatok megoldhatása vé
gett szükséges is." A községek fejlődésének alapja a szénmedence, amelynek gazdasági kiaknázása a MÁK Rt. kezében van, közigazgatásüag van a terület négy nagyközségre feldarabolva - olvashatjuk Magyary Zoltán-Kiss István: A közigazgatás és az emberek. Ténymegállapító tanulmány a Tatai járás közigaz
gatásáról c. 1939-ben megjelent munkában.
A bányaközségek önkormányzatának megalakulása a második világháború befejezése után;
első intézkedéseik
1945 tavaszán új fejezet kezdődött az egész ország, a négy bányaközség életé
ben.
1944 decemberétől az Ideiglenes Nemzeti Kormány intézkedései és a folya
matosan alakuló népi szervek (nemzeti-, üzemi-, földosztó bizottságokstb.) tevé
kenysége nyomán bontakozott az új élet.
A közigazgatás ideiglenes rendezéséről intézkedő 1014/1945. ME.sz.
(1945.1.14.) és az ennek módosítását, kiegészítését tartalmazó 1030/1945.
ME.SZ. ( 1945.IV.26.) rendelet alapvetően meghatározta a közigazgatás megindí
tására, újjászervezésére vonatkozó tennivalókat. A kezdetben közigazgatási fel
adatokat is ellátó nemzeti bizottságok helyét egyre inkább a városi, községi képviselő-testületek, elöljáróságok, a vármegyei önkormányzat, a vármegyei törvényhatósági bizottságok vették át. A közigazgatás újjászervezésekor a nem
zeti bizottságok már csak a képviselő-testületek létrehozásában tevékenyked
tek. A nemzeti bizottságok határozták meg az arányokat az alakuló képviselő-testületekben a már működő pártok taglétszámának megfelelően.
Bánhidán 1945. július 19-én tartotta alakuló ülését a képviselő-testület. A Magyar Kommunista Párt (MKP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a szak
szervezetek küldöttei voltak túlsúlyban; mellettük a hivatalból tagokat, elöljáró
kat, a pártonkívülieket találjuk.
107
A tatabányai képviselő-testület alakuló ülésén, 1945. július 20-án, a fenteb
biek mellett a bányavezetőség képviseletében az igazgatót és helyettesét, vala
mint az egyház képviselőjét találjuk a képviselő-testületi tagok sorában.
Alsógallán 1945. július 21 -én volt a képviselő-testület alakuló ülése.
Felsögallán 1945. augusztus 9-én az MKP, az SZDP, a szakszervezetek kül
döttei mellett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) kép
viselője is bekerült a képviselő-testületbe. Természetesen a koalíciós pártok változásának, taglétszámuk alakulásának, az 1945. novemberi és az 1947. évi országgyűlési választásoknak megfelelően a képviselő-testületek összetétele többször módosult, változott.1
A négy bányaközség képviselő-testülete az alakuló ülés alkalmával megvá
lasztotta végrehajtó apparátusát, a községi elöljáróságot, valamint a képviselő
testület munkáját segítő bizottságokat, albizottságokat. Bánhidán Dodek József építőmestert választotta a képviselő-testület a községi bírónak; Ogonovszky Fe
renc főjegyzőt állásában megerősítette. Tatabányán - szótöbbséggel - községi bíró lett Supka Kálmán. A volt tatabányai vezető jegyző, Béldi György távollété
ben 1945. július 1 -jétől Siklós Ferenc felsogallai aljegyző látta el a vezetőjegyzői teendőket. A képviselő-testület Siklós Ferenc h. főjegyzőt az 1945. december 10-i rendkívüli közgyűlésen vezetőjegyzői állásában megerősítette; bár időköz
ben Béldi György volt főjegyzőjét az igazoló bizottság igazolta. Felsögallán Virágh Béla bányász, a felsogallai nemzeti bizottság volt elnöke lett a községi bíró, Vesztergomi Béla főjegyzőt állásában megerősítette. Alsógalla község képviselő-testülete Csakmag Ferencet bíróvá választotta, a h. vezetőjegyző Far-nadi Jakab lett.2
A Tatai járás főjegyzője "A községi képviselő-testületek megalakítása" tár
gyában készült jelentését 1945. november 17-én küldte el az alispánnak. Ebben azt kérte, hogy az alispán javasolja a belügyminiszterhez teendő előterjesztésé
ben Baj és Agostyán község autonómiájának felfüggesztését. 1946. január 9-én már a Tatai járás valamennyi, túlnyomórészt német lakosságú községe -Alsógal
la, Baj, Agostyán, Szomor, Kecskéd, Várgesztes, Környe, Dunaszentmiklós, Vér
testolna, Tarján, Vértessomló - autonómiájának felfüggesztését kérte, mivel úgy látta, hogy "a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepíté
se tárgyában kiadott 12,330/1945. ME.sz. rendelet végrehajtásánál" ezen közsé
gekre, elöljáróságaikra nem számíthat.
A belügyminisztérium A Isógalla község autonóm jogait felfüggesztette, így dr. Tehlár Miklós járási főjegyző 1946. április 12-én Alsógalla község elöljárósá
gát tisztségéből felmentette a 9560/1945. ME.sz. rendeletben kapott felhatalma
zás alapján és új elöljáróságot nevezett ki olyan egyénekből, '...akik elfogulatlanul dolgozhatnak."3
A járási főjegyző az új elöljáróság tagjait 1946. december 3-án tisztségükből felmentette az elöljáróság tagjai közötti "békétlenség" miatt. Az elmozdítottak ügye végül, 1947. március 10-én, felkerült az alispánhoz.4
A képviselő-testület tevékenységét alapvetően meghatározta a tagok száma, összetétele. Tatabányán 30, Felsögallán 34, Bánhidán 38, Alsógallán 25 fő volt a képviselő-testületi tagok száma 1945-ben, a testület alakulása időpontjában.
A képviselő-testületek összetételére csak következtetni tudunk, mivel a jegy
zőkönyvekből, egyéb dokumentumokból a tagok foglalkozása csak részben álla
pítható meg.
A képviselő-testület elnöke változatlanul a községi bíró, a közigazgatás gya
korlati irányítója a vezetőjegyző, aki a végrehajtó apparátust is személyes felelő
séggel irányította.
Kiemelt feladat volt tehát a képviselő-testületek tevékenységében a község háztartásának alakítása. A község anyagi erőforrásai (adók, hitelek, saját va
gyon -üzemek, ingatlanok bevétele, tőkepénzek-, a községnek átengedett köz
adók, illetékek, juttatások, a község lakóitól igénybevehető természetbeni szolgáltatások stb.), azok felhasználása, a községi bevételek, zárszámadások ada -tai; a községfejlesztési célok megvalósulásának lehetősége mind-mind tükröző
dik a képviselő-testületi jegyzőkönyvekben.5
1945-ben a bányaközségek és minden település gazdálkodását, a költségve
tés alakulását a háborús károk helyreállítása, az élet megindítása, a közellátás, az újjáépítés ezernyi gond ja határozta meg. Minden önkormányzatnak az általános szegénysége mellett a községi bevételek átmeneti szünetelésével, illetve nagy
mértékű csökkenésével kellett számolnia, valamint a pengőnek már szinte meg sem állapítható értékcsökkenésével. - Az alispán csak a halaszthatatlan kiadáso
kat tartalmazó új, 1945. évi költségvetéseket hagyhatta jóvá.
-A bányaközségek háztartásának alakulását a fentebbieken túl még több té
nyező befolyásolta. A bányaközségek pótadóalapjának jelentős hányadát a MÁK Rt. által fizetett társulati adó képezte. AII. világháború után a MÁK Rt.
szinte fizetésképtelen, így a bányaközségek pótadóalapjának óriási csökkenése érthető. A bányák államosítása a bányaközségek helyzetét még tovább nehezítet
te, hiszen a községek legjelentékenyebb adóbevételeiket vesztették el.6
A pénzügyi stabilizáció után az 1946/47. évre készítették a bányaközségek az első költségvetést. Ezt és a későbbieket is jellemezte, hogy a bevétel-kiadás, illetve a fedezet-szükséglet egyensúly csak pótköltségvetéssel, hitel-, kölcsönfel
vételével, hitel-túllépéssel volt egyensúlyban tartható. Az egyes évek gazdasági nehézségei hatottak a költségvetés alakulására. A kiadásokban fontos tényező volt az iskolák segélyezése, a fenntartásukhoz való hozzájárulás, az újjáépítéssel, s három éves terv beindításával, megvalósításával kapcsolatos kiadások, a tör
vény szabta szigorú takarékosság követelményeinek szem előtt tartásával.
Általános jelenség volt a (B-listázások következtében különösen), hogy a köz
ségi önkormányzatok kevés alkalmazottal dolgoztak, így ha nem is minden terü
let, de az adóügy, az adópolitika, a köztartozások behajtása a szükségesnél kevesebb figyelmet kapott. Ezért a pénzügyigazgatóság, az alispán, a járási fő
jegyző, a községi elöljárók kiemelt feladata volt már 1946 második felében az
"önkormányzatok háztartási egyensúlyának helyreállítása."1
A belügyminiszter, az alispán mint a községi költségvetések felülvizsgáló, jó
váhagyó fóruma sok észrevétellel segítette a községi önkormányzatokat a pénz
ügyi stabilizáció utáni első, 1946/47. évi költségvetések felülvizsgálata alkalmával. A belügyminiszteri felülvizsgálat valamennyi észrevétele (pl. a köz
ségek iskolafenntartási kötelezettségei, a községek egyházi és kegyúri kiadásai, a községekben a villamosenergia-szolgáltatás kérdése, a községi ingatlanok pon
tos nyüvántartása, hasznosítása, a középületek helyreállítása, karbantartása, a különböző fogyasztási adók kezelésének megszervezése stb.) a hivatalok, a lakos
ság, az önkormányzatok jobb munkáját kívánta elősegíteni.8
A községek iskolafenntartási kötelezettségével kapcsolatban tudjuk, hogy a felekezeti iskolák dologi kiadásait teljes mértékben a község fedezi az iskolai
109
költségvetés alapján a községi költségvetésbe beállított és a miniszterközi bizott
ság által jóváhagyott összeggel; vagy a községi képviselő-testület szavaz meg bizonyos segélyt erre a célra. Utóbbi esetről volt szó, midőn Felsőgalla község képviselő-testülete 1946. április 11 -i rendkívüli közgyűlésén az alábbi határoza
tot hozta: "...a róm. kat. Szent Imre egyházközség 1946. évi elemi iskolai költség
vetésének ismertetése után, az iskola dologi kiadásai részbeni fedezésére az 1946/47. évre 24.000 Ft segélykénti megadását megszavazza. ...Felhívja a képvi
selő-testület az elöljáróságot, hogy ezen összeget az 1946/47. évi háztartási költ
ségvetésbe állítsa be."9
A község háztartását terhelte bizonyos fokig az orvosi körök költségelőirányzata.
így pl. a bánhidai érdekeltségi körbe tartozó községeknek a körorvos és körál
latorvos illetményéhez való hozzájárulás arányát a 305.899/1927. BM.sz. rende
let 3. pontja alapján állapította meg az alispán az 1946/47. évre.1 °
Az újjáépítés az ország minden községének, háztartásának gondját hatványo
zottan növelte. Különösen érvényes ez a megállapítás azokra a területekre, ame
lyek az átlagnál is súlyosabban károsodtak a háború idején.
Komárom-Esztergom vármegye területén három hónapig állt a front. Az álló front, később pedig a hadműveletek igen megnehezítették az életet a vármegye egész területén, amit még fokozott a Duna bal partjáról áttelepített magyar la
kosság elhelyezése, élelmezése.
A belügyminiszter felhívására az alispán a 28.140/1945. UM.sz. rendeletre állította össze Komárom-Esztergom megye öt közigazgatási egysége (Esztergom város, Komárom város, az Esztergomi, Tatai, Gesztesi járás) háborús károsodása ismeretében Komárom-Esztergom vármegye újjáépítési tervét. Ebben olvas
hatjuk többek között: Bánhida középületei állagának megóvása érdekében a helyreállítási költség, pala, cserép, egyéb anyag ára 912.850 P. Helyreállítási célra a község sehonnan semmi összeget nem kapott. A közmunkaváltság még nem folyt be. Felsőgalla községben különösen a magántulajdonban lévő házak károsodtak. Ezeknek a helyreállítási költsége 824.000 P-t tesz ki. Szükség volna mintegy 160.000 db. cserépre. A középületek közül különösen az elemi-, a polgári iskola, a templom tetőzete sérült. A község semmi segélyt nem kapott; a közmun
kaváltság még nem folyt be.11
Alsógallán helyreállították a felrobbantott fahidat. A középületeket anyagiak híján csak részben sikerült rendbehozatni.
Felsőgallán a hidakat, az utak egyrészét kijavították. Tatabányán a kisebb sérüléseket már helyreállították. A középületek üvegezésére költségvetési fede
zet nincs - jelentette a főjegyző, ezért az újjáépítési alapból kért segélyt a község 1947 januárjában. *2
A négy bányaközség egyesítése; Tatabánya megyei város létrejötte A bányaközségek elöljáróságaihoz még 1945 őszén érkezett az alispáni javas
lat a négy település egyesítése érdekében. Szinte természetes volt az elutasító állásfoglalás az 1945. november 10-i jegyzői értekezleten,13 valamint a községi képviselő-testületek ülésein.
"Felsőgalla, Alsógalla, Bánhida és Tatabánya községek megyei várossá egye
sítését célszerűnek és szükségesnek látja, de nem tartja időszerűnek, ezért az egyesítést egyelőre nem kéri..." - olvashatjuk a bánhidai képviselő-testület 1945.
november 15-i rendkívüli közgyűlésének határozatában.l *
"Kéri a képviselő-testület az Alispán Urat, hogy az egyesítés kérdését szíves
kedjék későbbi időpontra halasztani. Oly időre, amikor a mostani helyzet követ
keztében előállott nehézségek már megszűnnek, vagy legalábbis már szűnőben lesznek...." - így szól a tatabányai képviselő-testület 1945. november 20-i rend
kívüli közgyűlésének határozata.15
"Elvi szempontból az egyesüléshez hozzájárulna, anyagi szempontból azon
ban előreláthatólag meghatározott időn belül hozzájárulni nem tud...." - olvas
ható az alsógallai képviselő-testület 1945. november 24-i határozatában.16
Felsőgalla község képviselő-testülete 1945. december 17-én nyilatkoztatta ki - névszerinti szavazás után -, egyhangú határozattal a megyei várossá alakulás, az egyesítés elutasítását, fontosabbnak tartván pillanatnyilag a háborús károk felszámolását.17
1946-ban a községi nemzeti bizottságok, a képviselő-testületek ismét tárgyal
tak a négy település egyesítéséről.
A bányaközségek sorsának alakulásában az 1947-es év jelentette a. fordulatot.
Felsőgalla község képviselő-testülete a május 10-i rendkívüli közgyűlésen 22:1 arányban mondta ki, hogy kéri a négy bányaközség egyesítését, Tatabánya me
gyei város létrejöttét.
A tatabányai községi képviselő-testület május 15-í üléséről érdemes kiemelni Siklós Ferenc főjegyző összefoglalójából néhány gondolatot: Tatabánya csak nyerhet az egyesítéssel ! Tatabánya községnek nincs számottevő önálló iparosa, kereskedője. Néhány magánház kivételével minden a szénbánya tulajdona ! Je
lentős ipari üzeme sincs a gépműhelyt, a szénosztályozót, az erőművet leszámít
va. A többi üzem kislétszámú, ahonnan igen kevés az adóbevétel. "Állami támogatásra sokkal jobban számíthat egy 40.000 lakosú város, mint a kisebb közigazgatási feladatokkal felruházott és külön-külön kisebb lélekszámú bánya
községek." Ezért is szükséges az egyesítés ! Az összeépített bányaközségek egy
séges tervek szerint való továbbfejlesztése szintén az egyesítés mellett szól ! A döntés végül egyhangú "igen" volt.
A bánhidai képviselő-testület a június 5-i rendes közgyűlésen vita, a kommu
nisták-szociáldemokraták "összecsapása" után, hét "nem" szavazattal, négy tar
tózkodással mondta ki, hogy "a négy bányaközség egyesítéséhez és várossá fejlesztéséhez hozzájárul." l °
Alsógalla község önkormányzata - mint tudjuk - felfüggesztve.
Ezt követően írta alá 1947. augusztus 15-én Rajk László belügyminiszter a 179.238/1947. IJI.3. sz. rendeletet, amely kimondta 1947. október 1 -jével (ideig
lenes nevén) Tatabánya megyei város megalakulását. Ezután indult meg a konk
rét szervező munka az egyesítés, a várossá alakulás előkészítésére.
A belügyminiszteri rendelet értelmében a vármegye alispánja az átszervezés végrehajtásával kapcsolatban kiadott "Határozat"-ában a négy bányaközség képviselő-testületeinek utolsó ülését 1947. október 1-jére tűzte ki; valójában október 9-én tartották az alispán által egységesen szabályozott napirend szerint.
Eddigi ismereteinkkel ellentétben, bár Alsógalla község önkormányzata fel
függesztve, az 1947. október 9-i utolsó ülést dr. Tehlár Miklós járási főjegyző rendelkezésére és jelenlétében, valamint a községi elöljáróság jelenlétében az alsógallai képviselő-testület is megtartotta az alispán által előírt napirend sze
rint.19
111
Az 1947. október 9-i ülésen került sor a községek vagyonának egyesítésére, a községi elöljárók felmentésére, az új megyei város ideiglenes nevének elfogadá
sára, a megyei város ideiglenes székhelyének kijelölésére, a községi felelős szá
madók felmentésére, a községi képviselő-testületek feloszlatására?0
1947. október 10-én nyílt meg a megyei város, Tatabánya alakuló képviselő
testületi ülése, mely új fejezet kezdetét jelentette a település, a lakosság életében.
Dr. Borbély György vármegyei főjegyző, alispánhelyettes nyitotta meg a me
gye város alakuló képviselő-testületi ülését; mint elnök felolvasta a képviselő
testületet alkotó 60 rendes és 27 póttag nevét. "A képviselő-testület megalakításával Tatabánya megyei város közigazgatáspolitikailag is megala
kult."
Döntött a képviselő-testület a város nevének és székhelyének, ideiglenes pe
csétjének kérdésében; közfelkiáltással megválasztotta a város polgármesterét Andó Gyurka Ferenc személyében. A város egyes vezetői állásait behelyettesítés útján töltötték be.
A városi tanács megalakítása, a rendőri büntetőbíró megbízása, a volt bánya
községek vagyonának egyesítése, a polgármester felhatalmazása, hogy a volt bá
nyaközségek 1946/47. évi költségvetési keretei között gazdálkodjék, amíg a város saját költségvetése el nem készül - ezek voltak az október 10-i ülés legfontosabb napirendi pontjai, amelyek alapjaiban határozták meg az új közigazgatási egység igazgatási teendőit.21
Jegyzetek
1. Komárom-Esztergom Megyei Levéltár (továbbiakban K-EML) Bánhida község képviselő
testületi jegyzőkönyve (továbbiakban Bh. Kjkv.) 1945. július 19., Tatabánya község képvise
lő-testületi jegyzőkönyve (továbbiakban Tb. Kjkv.) 1945. július 20., Alsógalla község képviselő-testületi jegyzőkönyve (továbbiakban Ág. Kjkv.) 1945. július 21., Felsőgalla község képviselő-testületi jegyzőkönyve (továbbiakban Fg. Kjkv.) 1945. augusztus 9., közgyűlés (továbbiakban kgy.)
2. K-EML Bh. Kjkv., Tb. Kjkv., Fg. Kjkv., Ag. Kjkv., tatai járási főjegyzőjének iratai (továbbiak
ban T.j.fjző) 1738/1946.
3. K-EML T.j.fjző 123l/1947.,Ag.Kjkv. 1946.április 12-ikgy.azújelöljáróságtagjai:községi bíró Csakmag Ferenc, törvénybíró Szabó Imre, közgyám Varga Péter, pénztárnok Schiller István, elöljárók (esküdtek) Tóth Ferenc, Fonyódi Kálmán, Mészáros István, Gaál József alsógallai lakosok.
4. K-EML T.j. f jzó 1231/1947., Ag. Kjkv. 1946. december 3-i kgy., a kinevezett új községi elöljáróság tagjai: községi bíró Németh László, törvénybíró ifj. Hubert József, közgyám Her
mann János, pénztárnok Schiller István, elöljárók (esküdtek) if j . Riesz József, Fehér István, Barta László, Csapó Sándor alsógallai lakosok.
5. Csizmadia Andor: A nemzeti bizottságok állami tevékenysége ( 1944-1949) (továbbiakban Csizmadia A.: A nemzeti bizottságok ...) Bp., 1969. 316-317., Ahelytörténetírás levéltári forrásai Ül. 1944-1971. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 9.sz. (továbbiakban H-BMLtár Kőzi. 9. A helytörténetírás...) Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1976.99-101., Perlaky István: A község háztartása. Bp., 1947.5-6.
6. K-EML Tb. Kjkv. 1945. november 20. rendkV-li (továbbiakban rk.) kgy., Ag. Kjkv. 1945.
november 24. rk. kgy., Bh. Kjkv. 1946. szeptember 18. rendes (továbbiakban r.) kgy., Tb. Kjkv.
1946. szeptember 18. r. kgy. 30/1946. közgyűlési szám, Határozat (továbbiakban kgysz.
Hat.)
7. K-EML T.j. fjző 4872/1946.
8. K-EML Komárom-Esztergom vármegye Alispánjának iratai (továbbiakban K-E. vm. Alisp.) 74/1947.
9. uo.
10. uo. 12.520/1946.
11. uo. 20/1946.
12. uo. 48 34/1946., T.j. fjző 4725/1946.
13. K-EML T.j. fjző 1738/1946.
14. K-EML Bh. Kjkv. 1945. november 15. rk. kgy. 52/1945. kgysz.
15. K-EML Tb. Kjkv. 1945. november 20. rk. kgy. 26/1945. kgysz.
16. K-EMLAg.Kjkv. 1945.november24.rk.kgy.20/1945.kgysz.
17. K-EML Fg. Kjkv. 1945. december 17. rk. kgy. 43/1945. kgysz.
18. K-EML Fg. Kjkv. 29/1947. kgysz. 1947. május 10. rk. kgy., Tb. Kjkv. 22., 25/1947. kgysz.
1947. május 15. rk. kgy., Bh. Kjkv. 56/1947. kgysz. 1947. június 5. r. kgy.
19. K-EML Ag. Kjkv. 1947. október 9-i kgy.
20. K-EML K-E. vm. Alisp. 5135/1947.
21. így kezdődött... (Dokumentumgyűjtemény a tatai szénmedence községeinek egyesítéséről 1945-1947) Tatabánya, 1972.30-34.