I. Fülek és a ferencesek a XIX. század végétől 1918-ig
3. A ferencesek szerepe a város/térség történetében
3.2. Társadalmi és politikai folyamatok alakulása Füleken
Fülek társadalmi és politikai életének alakulásáról kevés adat áll rendelkezésre. A társadalmi és politikai kapcsolatokat és a község fejlődését főleg a népszámlások és a választási jegyzékek alapján lehet feltérképezni. Míg a népszámlálások a város társadalmi szerkezetéről adnak képet, addig a választási jegyzék a választási census alapján, az egyén társadalomban betöltött pozíciójáról tanúskodik. A választási cenzusból kiderül, hogy kik voltak a város legmódosabb polgárai és kik képezték a hivatali és városi elitet.
Az első teljeskörű a lakosság egészére kiterjedő népszámlálásra II. József uralkodása idején került sor, majd ezt követően 1850-ben és 1857-ben az osztrák adminisztráció hajtott végre népszámlálást. Az első magyar közigazgatás által végrehajtott összeírást 1870 elején tartották.
Az 1869. évi III. törvénycikk alapján Magyarországon a hivatalos népszámlálás 1870 januárjától vette kezdetét.
Az 1870-es népszámlálás szerint Füleken 295 lakóház állott. A lakosság létszáma 1692 fő, ebből 825 volt férfi és 867 nő. Helyi lakos 1418 fő, ebből 675 volt férfi és 743 nő. Más községekből 140 férfi és 122 nő tartózkodott Füleken. Ezenkívül még 2 külföldi élt a városban.
236
Műveltség szempontjából a következőt jegyezték fel: olvasni tudó férfi 69, nő 267, azaz összesen 336. Írni-olvasni tudó férfi 397, nő 218, összesen 612. Analfabéta 741 fő, ebből 359 volt férfi és 382 nő. A város lakossága foglalkozás szerint a következőképpen oszlott meg: 6 szerzetes és pap, 16 közhivatalnok (6 állami hivatalnok, 4 megyei és járási, 6 városi), 2 tanító, 2 tanuló, 21 művész, 1 ügyvéd, 2 orvos, 1 bába, összesen 30 személy. Mezőgazdaságból élők:
72 birtokos, 10 gazdatiszt, 120 évesszolga és 284 napszámos, összesen 486. Az iparban dolgozók száma: 65 önálló vállalkozó, 12 hivatalnok, 58 munkás, összesen 135 egyén.
A kereskedelemben 19 önálló vállalkozó és 11 munkás dolgozott. 1870-ben a lakosság 29 százaléka a mezőgazdaságban, 4 százaléka az iparban, 3 százaléka a közigazgatásban és
236 Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt , Athenaeum Nyomda, Pest, 1871.
67 közszolgáltatásban dolgozott. A város lakóinak a megélhetést, a fő jövedelmet és a bevételi forrást a földművelés biztosította.237
2. táblázat: Fülek lakosságának anyanyelvhasználat szerinti megoszlása 1870-1910 között.
3. táblázat: Fülek lakosságának felekezeti megoszlása 1870-1910 között
237 Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt , Athenaeum Nyomda, Pest, 1871.
238 Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt , Athenaeum Nyomda, Pest, 1871.
239 Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint rendezve, II. kötet, Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság , Budapest,1882. Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat Nyomása , Budapest, 1912.
243 Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt , Athenaeum Nyomda, Pest, 1871.
244 Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint rendezve, II. kötet, Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság , Budapest,1882. Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat Nyomása , Budapest, 1912.
év lakosok
katolikus evangélikus református izraelita görög kat.
68 4. táblázat: Fülek lakosainak foglalkozás szerinti megoszlása 1870-1910 között.
A táblázat szerint 1900-ban jelentősen megnőtt az iparban dolgozók száma. Füleken már nemcsak egy-két főt alkalmazó magánvállalkozók voltak, hanem a város egy 13 holdon elterülő gőztéglagyárral is rendelkezett. A téglagyárat Stephany Ervin alapította 1897-ben.
A téglagyár a maga 17 épületével, amiből 12 téglaszárító volt, 1900 elején modern létesítménynek számított. A termelékenységet egy 27 lóerős gőzgép is segítette. A gyár éves termelése elérte a kétmillió téglát.254
Az 1900-as felmérésből kiderül, hogy 100 kataszteri holdnál nagyobb területtel rendelkező földbirtokos egy , haszonbérlő 2 volt, ezenkívül 34 kisbirtokos vagy bérlő és 38 kisbirtokos-napszámos lakott Füleken.255
A zománcgyár működésének beindulása magával hozta a munkások létszámának ugrásszerű növekedését. Az ipar 1910-ben már 965 embernek biztosíott megélhetést. A Füleki Edénysajtoló- és Zománczozó - Művek épületeinek alapkövét 1906-ban Barok Miksa
248 Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt , Athenaeum Nyomda, Pest, 1871.
249 Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás főbb eredményei megyék és községek szerint rendezve, II. kötet, Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság , Budapest,1882.
250 A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás, Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság , Budapest, 1882.
251 A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása 1. A népesség általános leírása községenként, Pesti Könyvnyomda Részvény-Társaság , Budapest, 1902.
252 251 munkásból 33 a gőztéglagyárban dolgozik.
253 1910. évi népszámlálás 1. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat Nyomása 1912.
254 Drenko 1993, 119.
255 A magyar korona országainak 1900. évi népszámlálása 2. A népesség foglalkozása községenként. Pesti Könyvnyomda-Részvénytársaság, Budapest, 54-55.
Év lakosok
száma köztisztviselő mezőgazdaság ipar/ nagyipar szolgáltatás
(pénzintézet, forgalom)
69 magántőkés és Mészáros Ádám vállalkozó rakta le. Több más jelentkező közül a választás azért esett Fülekre, mert vasúti csomópontban helyezkedett el. Így Salgótarjánból könnyen a gyárba lehetett szállítani a barnaszenet, az Union zólyomi lemezgyárból pedig az edénysajtoláshoz szükséges lemezt. 1910-ben a gyárnak 255 munkása volt, 1918-ban pedig már 450 volt az alkalmazottak száma.256
A „füleki zománcgyár“ történetének és fejlődésének legmeghatározóbb alakja a Bánságból Fülekre került örmény származású Hulita Vilmos volt. A gyár szolgálatába 1915.
február 18-án lépett. Fülekre egykori iskolatársa Horváth Henrik műfordító révén került, akinek bátyja Albert mérnökként dolgozott a gyárban. Horváth Albert 1915-ben bevonult katonai szolgálatra, és az ő helyére került a mérnöki diplomával nem rendelkező Hulita Vilmos (a Műegyetemet négy félév után otthagyta). Füleki pályafutását a horganyozóműhely vezetőjeként katonacsajkák gyártásával kezdte. Hulita Vilmos gyárigazgatói kinevezésekor az üzemnek körülbelül 400 alkalmazottja volt. 257
Az ipari fejlődést Füleken és a monarchia egész területén a vasút megjelenése tette lehetővé. 1871. május 4-én megindult a közlekedés a Fülek-Salgótarján, majd 1871. június 18-án a Fülek-Losonc-Zólyom vonalon. 1873. szeptember 10-én adták át a Fülek-Feled-B18-ánréve összekötő vasútvonalat, így közlekedés szempontjából Fülek össze lett kötve a rima-murányi régióval. Füleken 1910-ben a vasút már 505 embernek adott munkát és családjának biztos megélhetést.258
Az 1900-as népszámlálás eredményeit tartalmazó negyedik összefoglaló kötet külön kitér a Füleki járásra. A Füleki járás abba a kilenc járásba tartozott, ahol a foglalkoztatás az iparban és közlekedésben 40 százalék felett volt. Füleken az ipar és a közlekedés a lakosság 37 százalékát foglalkoztatta, ami országos szinten is előkelő helyet jelentett.259 Az összegzés szerint a Füleki járás azon négy járás közé tartozott, ahol a lakosok 30-40 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban. Füleken ez az arány 39 százalék volt.
Ami a mezőgazdaságból élőket illeti Füleken 1910-ben már nem volt olyan földbirtokos, akinek 100 kataszteri hold feletti földje lett volna, csak egy haszonbérlő művelt
256 Drenko 1993, 111-118.
257AGÓCS ATTILA 2008: Hulita Vilmos, A füleki gyár változó életlehetőségekhez alkalmazkodni tudó igazgatója In: A Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve XXXII., Salgótarján 2008, 9-21.
258 Drenko 1993, 119.
259 1900. évi népszámlálása, végeredmények összefoglalása , Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat Nyomása , Budapest, 1909, 154.
70 meg 100 kataszteri holdnál nagyobb területet. 10 és 100 kataszteri hold között 15 fő, 10 kataszteri hold alatti kisbirtokos vagy napszámból élő 51 fő volt.260
A Füleki járás az 1910-es népszámlálás értekelésében ismét előkelő helyen szerepelt.
Az iparban dolgozók 58 százalékával országos viszonylatban az ötödik helyre került. A Füleki járást a Kispesti 76, a Petrozsényi 68, a Gölnicbányai 62 és az Ózdi járás 58 százalékkal előzte meg. A Füleki járás megelőzte a Tatai, a Breznóbányai, a Váci, a Nagymartoni és a Besztercebányai járást. Az összegzés szerint a Füleki járás ezt az előkelő pozíciót a „bányásznépességnek“ köszönhette.261
Ha a kimutatásba beleszámítjuk a gyáriparban és a közlekedés terén dolgozókat is, akkor Füleken 2665 lakosból az ipar 1594-nek biztosított megélhetést, ami a lakosság 60 százalékát jelentette. Az aktív keresők számát figyelembe véve az iparban 632-en dolgoztak, ez az össes 1214 aktív kereső 52 százaléka.262 Összességében elmondható, hogy a járás többi településével ellentétben Füleken nem a bányászat nyújtotta a fő munkalehetőséget, hanem a gyári termelés és a vasút.
A település 1910-ben már jelentős munkásréteggel rendelkezett, ami a ferenceseknek nem kis fejtörést okozott, hogy miként pasztorizálják a felduzzadt munkáslétszámot.
A munkások megjelenésével Füleken már az 1900-as évek elején tartott canonica visitatiók is foglalkoztak. A plébániai hívek magatartásával a canonica visitatiók 11-es pontja foglalkozik, és a plébánosnak a következő kérdéseket kellett megválaszolni: „Nem uralkodnak-e a hívuralkodnak-ek között valamuralkodnak-ely nuralkodnak-evuralkodnak-ezuralkodnak-eturalkodnak-esuralkodnak-ebb uralkodnak-erkölcsturalkodnak-eluralkodnak-en hajlamok vagy szokások? Érduralkodnak-eklődnuralkodnak-ek-uralkodnak-e egyházi és vallási ügyeik iránt? Szorgalmasan látogatják-e az istentiszteletet? Szívesen szolgáltatják-e ki a plébánost megillető járandóságokat vagy a stólát? Vannak-e ágyasságok?
A vegyes házasságokból született gyermekek mily vallásban neveltetnek és a plébános figyelemmel kíséri-e azokat?“
A füleki hívekről az 1906-1910 között tartott canonica visitatiókban legtöbbször a következő nem éppen pozitív bejegyzések találhatók: „A hívek nem a legjobbak, templomba ugyan eljárnak, de a plébános csekély járandóságát sem fizetik.“263
260 1910. évi népszámlálás 2. rész A népesség foglakozása és a nagyipari vállalatok községenkint, Magyar Kir.
Központi Statisztikai Hivatal, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat Nyomása , Budapest, 1913, 242-243.
261 1910. évi népszámlálása, végeredmények összefoglalása, Magyar Kir. Központi Statisztikai Hivatal, Az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat Nyomása , Budapest, 1920, 123.
262 1910. Évi népszámlálás 2. rész, A népesség foglalkozása és a nagyipari vállalatok községenkint, Magyar Kir.
Központi Statisztikai Hivatal, 1913, 992-993.
263 RPL Canonica Visitatio, Fülek 1910. augusztus 22.
71 Az 1911-es canonica visitatióban már utalnak a hívek magaviseletének a romlására, de itt még nem említik meg a munkásságot. A hangulatváltozást viszont már lejegyzték: „ A hívek eljárnak a templomba, de a füleki hívek ellen több kifogást lehet tenni, meglehetősen nyers emberek, kik azt a csekélységet, mivel tartoznak sem fizetik. A vegyes házasságokból született gyermekek kevés kivétellel a kath. Hitben neveltetnek.“264
Az ipari munkások jelenlétével és viselkedésével először az 1916-os canonica visitatió foglalkozik.: „A hívek, főképp a gyári és vasúti munkások, nem a legjobbak. Az istentiszteletet elég szorgalmasan látogatják, de plébánosukat nem igen fizetik, illetve a neki járó csekély járandóságnak elég kis részét fizetik meg. A vegyes házasságokból született gyermekek majdnem kivétel nélkül katholikus Hitben nevelkednek.“265
Az 1917-es visitatió hangneme már kritikusabb a gyári munkásokkal szemben: „ A hívek elég szorgalmasak az istentisztelet és szentségek látogatásában, de a sok gyári munkás csak a hívek romlására van. A helyi plébánosnak alig fizetnek valamit.“266 A visitatió írója ebben az esetben már külön kitér a gyári munkásokra, és felrója negatív hatásukat a templomba járó hívekre. Figyelemre méltó, hogy több negatívumot nem ír a munkásokról, vagyis a plébános és az ipari munkásság között a kapcsolat, ha nem is felhőtlen, de legalább békés volt.
Nem fordult elő kirívó eset, vagy rossz példa, amit érdemes lett volna lejegyezni.
A dokumentumok alapján a füleki munkásság nem volt buzgón vallásos, de eljárt a templomba, amit alátámaszt az 1918-as canonica visitaió is: „ A hívek nem a legjobbak, különösen a zománcgyári munkások, templomba eljárnak, de a helyi plébánost nem igen fizetik.“267 Figyelembe kell venni, hogy az első világháború végén vagyunk, és a háború következményeként általában emelkedik a vallási buzgalom és erősödik a hitélet. A ferencesek miközben szem előtt tartották a munkásság pasztorációját, igyekeztek alkalmazkodni az új társadalmi helyzethez és megérteni a munkások igényeit. A házfőnök 1917 októberében a háztörténetbe a következőt jegyezte be:
„Október 14-én a helybeli katholikus olvasókör helyiségében keresztény szocialista értekezlet volt, melyen az iparosok és gyári munkások részéről többen megjelentek. Az értekezleten Székely János központi titkár tartott tanulságos előadást a munkások helyzetéről, majd utána meg lett választva az előkészítő bizottság, melynek feladata a helybeli keresztény szociális szervezet megalakítása és a keresztény szocialista eszmék terjesztése.“268
264 RPL Canonica Visitatio, Fülek 1911. január 24.
265 RPL Canonica Visitatio, Fülek 1916. július 24.
266 RPL Canonica Visitatio, Fülek 1917. július 16.
267 RPL Canonica Visitatio, Fülek 1918. július 4.
268 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1) 945, 35.
72