Harangszentelés Füleken a monarchia alatt és a harangok sorsa az első

1909 novemberében megrepedt a templom harangja, ezért a zárdafőnök adakozásra kérte fel a híveket. Felszólítását pusztába kiáltott szóhoz hasonlította, mely süket fülekre talált.³⁸⁹ Ezután kereste meg Stephani Ervint, aki szintén elutasító volt. Végül a harangkészítés ügyében segítségért Czebrián István özvegyéhez Vécsey Magdolna bárónőhöz fordult, aki támogatta a zárdafőnök kérését. Kapás Arnold hálája jeléül a segítőkész bárónőnek megígérte, hogy:

„Glóriára szólal meg az új harang úgy is történt. Adja a jó Isten, hogy ezen plébánián örökké boldog legyen az áldott szívű grófné!”

A harangot Temesváron Novothny Antal harangöntő mester készítette, a felszentelését a csanádi püspök végezte el.³⁹⁰

387FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 253.

388 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 253.

389 Feltűnő, hogy milyen nagy különbség van az 1910-es, majd a későbbiekben említésre kerülő 1924-es harangszentelés között. Míg 1910-ben a hívek közömbösen viselkedtek, addig 1924-ben Trianon után egész népünnepélyt szerveztek a harangszentelés köré. Véleményem szerint, míg Trianon után minden nyilvános esemény jól jött az összetartozás demonstrálására, addig „a boldog békeidőkben” nem volt igény a kölcsönösség érzésének kimutatására.

390 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 355-354.

102 A monarchia alatt tartott harangszentelés sokkal szerényebb keretek között zajlott, mint a későbbiekben említésre kerülő 1924-es ünnepség. Kapás Arnold sajnálatát fejezte ki, hogy a füleki hívek mennyire elzárkóztak az adakozástól.

Az 1914. július 28-án kitört első világháború hatását hamarosan érzékelték a város lakói.

1915 novemberében Fülekre érkezett az eddig Lembergben állomásozó Schoedler 30. ³⁹¹ Gyalogezred³⁹². A városban rövid idő alatt ezer embert kellett elszállásolni, ezért lefoglalták az iskola tantermeit és az olvasókör épületét. A karácsonyi ünnepséget az olvasókör nagytermében tartották, ahol Bálint Benedek zárdafőnök ünnepi beszédet intézett a katonákhoz.³⁹³

Az 1916-os román betörés Erdélybe Fülekre is hatással volt. A magyar hatóságok a támadást követő napokban elrendelték a Maroson túl fekvő területek kiürítését, ami elsősorban a Székelyföldet és a szászok által lakott vidékeket érintette. A kétszázezer főt is meghaladó fejvesztve menekülő polgári lakosság vasúton és közúton igyekezett az ország belseje felé. A menekülők Temesvárig, Nagyenyedig, Kolozsvárig, az Alföldig, Debrecenig, Budapestig és Fülekig is eljutottak. A városba nagyszámú menekült érkezett, akiknek elszállásolása és élelmezése nagy feladatot jelentett a füleki lakosok számára. A kialakult helyzetről pontos képet kapunk a háztöténet feljegyzéseiből:

„Az 1916-os szeptemberi román támadás után sok pap elmenekült Erdélyből. A füleki zárdában Csáky Gyula lónyatelepi plébános kért lakhatást, aki később az egyházmegye rendeletére Budapestre távozott. ³⁹⁴

Október elején 300 székely menekült érkezett községünkbe, akik egyes házaknál lettek elszállásolva. Szegény honfitársainkat a község lakossága szeretettel fogadta.“³⁹⁵

Az erdélyi menekültek élelmezési költségének biztosítására Fülek város vezető polgáraiból bizottság alakult, mely célul tűzte ki, hogy a községben lévő menekültek részére a legszükségesebb élelmezési cikkeket beszerzi és beszerzési áron árusítja. Az áruk beszerzéséhez szükséges tőkét – 25 000 koronát – a község jobb módú polgárai adták össze és előlegezték meg a bizottságnak. Az élelmiszereket (liszt, zsír, burgonya, bab stb.) a községháza egyik üres boltjában árúsították. Az erdélyi menekültek méltányos áron jutottak hozzá a

391 Az alakulat a császári és királyi 30. „Schoedler” gyalogezred (Lemberg) I-II-III-IV. zászlóalja lehetett.

Vezetője Schoedler Ferenc gyalogsági tábornok a 11. hadtest parancsnoka, lembergi vezénylő tábornok, aki 1910-ben lett a 30. sz. gyalogezred ezredtulajdonosa volt. Metz Rezső altábornagy a gorlicei áttörés egyik hőse volt.

(Hegedűs Elemér 2011: A gorlicei áttörés egyik hőse: vitéz lovag spondalungai Metz Rezső altábornagy, Győri Tanulmányok. Tudományos Szemle 2011 (32) 35-50, 44.)

392 A gyalogosezred 1916. június 30-án távozott Fülekről.

393 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 22-23.

394 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 27.

395 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 29.

103 legszükségesebb élelmiszerekhez. A menekültek nagy része Udvarhely vármegyéből jött, de voltak közöttük Csik megyeiek is. ³⁹⁶

A fegyveriparban hamar fémhiány lépett fel, amit a hadsereg vezetése harangrekvirálással próbált kompenzálni. Az egyházmegyei főhatóságokhoz intézett 4316/1916. számú körlevél tájékoztatott a harangok leszerelésének és átvételének rendjéről. A leszerelés költségei a hadvezetőséget terhelték a lebonyolítást az általuk megbízott vállalkozók végezték. A leszerelési munkákat először a nagyobb városokban kezdték el. A harangleszerelés tényét és a térítési díjként kifizetendő 4 korona/kg összeget jegyzőkönyvben rögzítették. A leszerelés során a tornyokban keletkezett esetleges károkat a katonai parancsnokságnak kötelessége volt helyreállítani. A vallási ténykedéshez szükséges, valamint a műértékkel bíró harangok mentesültek a leszerelés kötelezettsége alól. A körlevélben kötelezték az egyházmegyei hatóságokat, hogy minderről előre tájékoztassák a plébániákat.³⁹⁷

Fülekre a katonai harangleszerelő bizottság 1916. december 11-én érkezett meg. A templomtoronyból elvitték a nagy és a két kisebb harangot.:

„ Búcsúzóul reggel ½ 8 órakor még utoljára meghúzták a harangokat, majd a katonák leszerelték azokat. Előbb a toronyban darabokra törték és a toronyablakon át ledobálták a kertbe. Levették a nagy harangot és a két kisebbet is, egyedül a második harangot hagyták meg.

A három harang összsúlya 594 kilogram volt, s a katonai kincstár kilogramonként négy koronát fizetett értük. A harangokat elszállításuk előtt, tanítóik vezetése mellett, az iskola diákjai nemzeti színű szalaggal ellátott koszorúkkal díszítették fel. A templomtéren összegyűlt nép könnyezve búcsúzott kedves megszokott harangjaitól.“³⁹⁸

A harangok leszerelése alkalmával felvett bizottsági jegyzőkönyv alapján a Császári és Királyi Kassai Hadtest Parancsnokság, 1917 januárjában a ferenceseknek a következő összegeket utalta át:

1., A 3 drb. füleki harangért: 2376 koronát.

2., A 2. drb. fülekkovácsi harangért: 596 koronát.

396 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 28-30.

396 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 16-17.

396 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 20.

397Az Esztergomi Főegyházmegye körlevelei 1916, 1558 sz., A harangok átvétele hadi célokra, 58-60.

398 Bizonylat, FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 32.

104 Az 1., szám alatti összeg, „gyümölcsöztetés“ végett felsőbb rendeletre fel lett küldve Gyöngyösre³⁹⁹ a főtisztelendő Rendtartományfőnöki Hivatalhoz; a 2-es számú összeg pedig az Egyházmegyei Hatósághoz Rozsnyóra.“⁴⁰⁰

1918-ban újabb veszteség érte a templomot. A honvédség március 6-án az orgonából elvitt 54 darab, 65 kilogramm összsúlyú sípot. Az 1918-ban megcsonkított orgonát 1907-ben nyolcvanadik születésnapja alkalmából Stephani Ervin ajándékozta⁴⁰¹ a füleki híveknek. Az orgonát Rieger Ottó⁴⁰² orgonakészítő mester gyárában készítették el. A hangszernek április elején már Füleken kellett volna lennie, de csúszott a szállítás, mert az orgonakészítő gyárosnak egy budapesti kiállításra két nagy orgonát kellett elkészítenie. Végül az orgona 1907. május 10-én megérkezett a füleki vasútállomásra, ahonnan 6 kocsival 30 mázsát kellett elszállítani⁴⁰³atemplomba.

A füleki orgonasípokat⁴⁰⁴ a magyar királyi honvédelmi miniszter 1917. évi 23.738-as számú rendelete alapján vitték el. A rendelet az összes ónból vagy ónötvezetből készült külső orgonasípokra vonatkozott. A külső sípok alatt azokat az orgonasípokat értették, amelyek az orgona külső (prospekt) felületén kívülről voltak felszerelve, vagy arra voltak szánva. A beszolgáltatás kiterjedt úgy az orgonákba már beszerelt, mint a még be nem szerelt orgonasípokra is. A rendeletet 1917. november 15-től kezdték végrehajtani.⁴⁰⁵ Az orgonát Országh János orgonakészítő és fia szedte szét. A honvédség a sípokat a budapesti fémközpontba szállíttatta, ahonnan a kolostornak áprilisban megküldték az orgonasípok

399 Bizonylat, FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-19445, 31. A zárdafőnök egy későbbi időpontban (1920) megemlíti, hogy Gyöngyösről ezt az összeget soha nem kapta vissza „pedig ezekben a nehéz időkben igen szüksége lett volna a pénzre a szegény kolostornak.”

400 Bizonylat az összeg kifizetéséről, FFRK Füleki Ferences Levéltár okiratai 1. doboz.

401 Stephani Ervin földbirtokos 5000 koronával járult hozzá az orgona elkészítéséhez. Ebből ezer koronát a felállításkor fizetett ki. Az összeg következő részletét 1908. május elsején kamat nélkül utalta, míg az adomány fennmaradó részét mindig a rákövetkező év május 1-én 5%-os kamattal fizette ki. FFRK Költségvetési kimutatás, Füleki Ferences Levéltár okiratai 1. doboz.

402 A Rieger orgonagyárat Franz Rieger (1812-1885) orgonaépítő mester alapította 1844-ben Jägerndorfban (Krnov, Csehország). 1872-ben a fiai, Ottó és Gusztáv vették át a virágzó céget. Orgonáik az 1878-as párizsi világkiállításon nagysikert arattak, ezután külföldről is sok megrendelést kaptak. 1945-ig a pécsi Angster-cég mellett a Rieger Testvérek Orgonagyára volt a legjelentősebb magyarországi orgonaüzem. A budapesti Rieger-orgonagyár tulajdonképpen a Szudéta-vidéken alapított üzem leányvállalata volt. A Rieger Testvérek 1894-ben Budapesten alapított leányvállalata 1952-ig használhatta a nevét, később állami vállalat lett. Berényi István 1980 : Osztrák Rieger-orgona Magyarországon in Muzsika, 1980 23. évf. 6. szám, 44.

403 A zárdafőnök panaszosan írja, hogy kocsikat kért a füleki hívektől, de a füleki gazdák nem segítettek: ”mert ha segíteni kell, megszűnnek jó katolikusnak lenni.” Miután a földesgazdák nem voltak hajlandóak behozni az új orgonát a vasútról, ezért a zárda Stephani Ervin földesurat kérte meg, hogy segítsen. Végül az ő kocsijaival és a zárdáéval sikerült az orgonát a templomba szállítani. A zárdafőnök így reagált az esetre: „bámuló nép volt, de segítő nem.” 19-én az orgonagyárból megérkezett Szeid Ferenc orgonaépítő és Cséman János asztalos, akik a zárda által fizetett napszámosok segítségével az orgonát:„ úgy mint volt pakolva kötelek segítségével a chorusra felhúzták. Ezután 3 napig éjjel nappal dolgoztak.” FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 324-325.

405 Rendeletek tára, 1917, 704. A magyar királyi honvédelmi miniszter 1917. évi 23.738. eln. számú rendelete, az orgonasípoknak hadicélokra igénybevételéről, 2596-2597.

105 ellenértékét a 975⁴⁰⁶ koronát(1kg/15korona).⁴⁰⁷ Ezt az összeget a kolostor később Népbankban helyezte el.⁴⁰⁸