I. Fülek és a ferencesek a XIX. század végétől 1918-ig
2. Belső rendtörténet
2.8. A füleki magyar oktatásügy története az első Csehszlovák Köztársaság alatt
2.8. A füleki magyar oktatásügy története az első Csehszlovák Köztársaság alatt
A csehszlovák államhatalom 1919-ben megkezdte a magyar tannyelvű iskolarendszer felszámolását. Először a felsőoktatást likvidálta, majd ezután a magyar nép-és reáliskolák következtek a szlovák és a rutén többségű városokban. Magyar nyelven tanulás lehetőségét csak a végzős, kimenő osztályoknak engedélyezték. A felvidéki magyar pártok a magyarlakta területeken népgyűléseket szerveztek, hogy így tiltakozzanak az iskolaügyben véghezvitt pusztítás ellen. Különösen látványosak és összehangoltak voltak az 1922 júliusában és augusztusában Pozsonytól egészen Nagyszőlősig rendezett tömeggyűlések, így Dunaszerdahelyen, Pozsonyban, Komáromban, Léván, Losoncon, Rozsnyón, Szepsiben, Kassán és más nagyobb településeken.725
Ebbe a tiltakozó hullámba illeszkedik bele a füleki Magyar Kisgazda Földműves és Kisiparos Párt által a magyar iskolák védelmében szervezett tömeggyűlés is. Az ide vonatkozó idézetből kiderül, hogy a ferencesek feljegyezték azokat a momentumokat is, mikor a cseh hivatalnokok akciói a füleki magyarság érdekeit erősen csorbították, vagy rendezvényeiket szabotálták.:
721 Bizonylat, FFRK Füleki Ferences Levéltár okiratai 1. doboz.
722FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 93.
723 Az említett összeget március 2-án utalták át az építkezési hivatalnak. (FFRK Füleki Ferences Levéltár okiratai 1. doboz.)
724FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 95-96.
725 Popély 2014, 201-203.
198
„1922 augusztusában a füleki Magyar Kisgazda Földműves és Kisiparos Párt Csaba József elnöklete alatt elhatározta, hogy a magyar tannyelvű iskolák fönntartása és fejlesztése érdekében népgyűlést hív össze és annak megtartását a járási főszolgabírótól kérelmezi, illetve bejelenti. A hatóság a népgyűlést folyó hó 27-re délelőtt 10 ½ órára engedélyezte a templomtéren, de reá egy félórára ugyanazon helyre szlovák népgyűlést is engedélyezett. Ezen intézkedéssel a magyar népgyűlés sima lefolyása veszélyeztetve volt. És csakugyan alig kezdődött meg a gyűlés, az első szónok Sörös Béla losonczi református lelkész alig fogott beszédjébe a vasút felől több csehszlovák polgár tódult a gyűlés színterére, meglehetősen be voltak szeszelve és oly éktelen zajt és lármát csaptak, hogy a gyűlést tovább folytatni lehetetlen volt. Mire a hatósági kiküldött a népgyűlést feloszlatta. A magyarság felzúdult a jogtalan eljárás fölött és csak vezetők tapintatosságának lehet köszönni, hogy komoly összetűzésre nem került a sor. A felizgult kedélyeket sikerült lecsendesíteni és mintegy 2000 főre rúgó tömeg csendben szétoszlott. Különben feltűzött szuronnyal felvonult a csendőrség is és a teret hamarosan megtisztították mindenkit távozásra szólítva föl. Majd utána a csehek rendeztek fölvonulást a főutcán zeneszó mellett és megtartották gyűlésüket háborítatlanul. Az összes italméréseket lezártatták este 8 óráig, csak egy maradt nyitva az ő számukra. Így festett a szabadság, a gyülekezés és szólási jog egy726 „demokratikus államban“.727
Benkó János iskolaigazgató és kántortanító 1923-ban nyugdíjba vonult, helyére Nagy Pált nevezték ki.728 Benkó János 35 éven keresztül volt Fülek város megbecsült tanítója, akinek keze alól nemzedékek sokasága került ki. A háztörténet a következőképpen emlékezett meg az igazgató-tanító nyugalomba vonulásáról.:
„December helybeli állami iskola érdemes igazgató-tanítója Benkó János 43 évi működése után folyó hó 1-én jól megérdemelt nyugalomba vonult. Ezen alkalomból tisztelői és volt tanítványai értékes ajándékokkal lepték meg és ünnepi banket keretében ünnepelték a népszerű igazgatót, aki 35 évig tanított Füleken; egész nemzedékeket nevelt és ezen hosszú idő alatt, mint a füleki római katolikus hitközség kántora is működött közmegelégedésre. A kántori állást továbbra is megtartotta. Adja Isten, hogy sokáig élvezhesse a derék férfiú a jól megérdemelt nyugdíjat teljes testi és szellemi erőben!“729
726A tüntetések visszhangja süket fülekre talált, a pusztítás a felvidéki magyar iskolaügyben zavartalanul tovább folytatódott. Vavro Šrobár politikus és orvos 1922. szeptemberében a tüntetések margójára fölényesen a következőt nyilatkozata: „A magyarság tanulja meg az állam nyelvét, ha boldogulni akar, ahogy a zsidók is megtanulták mindig annak az államnak a nyelvét, amelyben laktak, hogy boldogulni tudjanak. ”Popély 2014, 203.
727 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 74.
728 Drenko 1996, 256-257.
729 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 79.
199 A cseh hivatalnokok gyermekei számára Füleken az 1922/1923-as tanévben a magyar iskola egyik tantermében730 megnyílt az első szlovák tannyelvű osztatlan osztály, vagyis az I.-IV. osztályos tanulók egy osztályba voltak beosztva. A szlovák osztály 83 tanulóját Kudlák István oktatta. A szlovák tagozat 1924. február elsejétől önállósult és Kudlák István igazgató-tanító vezetésével létrehozták a külön szlovák iskolát.731 A hitoktatást dr. Rónai János füleksávolyi plébános végezte, mert a füleki ferencesek nem tudtak szlovákul.732
Füleken az 1931/1932-es tanévben 9 magyar osztály és 6 szlovák volt. Ez az arány 1937/1938-ban a szlovák osztályok javára változott, mert 9 magyar mellett már 7 szlovák osztály volt.733
A magyar iskola igazgató-tanítója 1928-ban az a Nagy Pál volt, akinek neve a „füleki afférral” kapcsolatban előzőleg már említésre került, és akinek leváltásában Kósa P. Szalvátor házfőnöknek is szerepe volt. A két diáklány zaklatásával megvádolt és leváltott Nagy Pál esetét már az előbbiekben tárgyaltam. Lehet, hogy az igazgató ellen felhozott vádak hamisak voltak, mert Nagy Pált félév után hazaengedték a vizsgálati fogságból. A vádló Kósa P. Szalvátor igen konfliktusos személyiség volt, aki a magyar közösségen belül gyakran folytatott bomlasztó tevékenységet. Nagy Pál letartóztatása után a magyar iskola vezetésével Kudlák Istvánt a szlovák iskola igazgatóját bízták meg, így a két iskola egy irányítás alá került. Kudlák 1935-ben lemondott a szlovák iskola igazgatásáról, már csak a magyar iskolát irányította egészen 1938 februárjáig, amikor Boczkó Kálmán vette át az iskola vezetését.734
Boczkó Kálmán volt az, aki Füleken felkarolta és vezette a magyar cserkészetet, miután P. Kósa Szalvátor intrikája miatt az alapító P. Engelbert elhagyta a várost, és nem volt aki vezesse a cserkészcsapatot.
Boczkó Kálmán Füleken egészen 1945-ig igazgatta a magyar iskolát. Csehszlovákia területén 1945 után bezárták a magyar intézményeket, köztük a füleki magyar iskolát is. Boczkó tanár úr a „lakosságcsere” keretén belül három családtagjával felkerült a kiteleptendők listájára, de kitelepítésére nem került sor.735
Ahogy már előzőleg említésre került azokon a településeken, ahol a magyarság aránya nem érte el a 20 százalékot, ott beszüntették a magyar nyelvű istentiszteletet és bezárták a
730 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 77.
731 Drenko 1996, 257.
732 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 77.
733 Drenko 1996, 257.
734 Drenko 1996, 257.
735 http://adatbank.sk/dokumentumok/a-lakossagcsere-kereteben-magyarorszagi-attelepitesre-kijelolt-szlovakiai-
magyarok-nevjegyzekei-1946/page/133/?site_section&fbclid=IwAR1yulO-1Ni68rHhF21BEIeQPSC-TXlJFvHwRbWftn93qcUseEQBHcxx1IM Letöltés dátuma 2019. november. 21.
200 magyar iskolákat. Viszont azokon a többségében magyarlakta területeken, ahol minimális számú cseh vagy szlovák bevándorló telepedett le, (számuk nem érte el a 20 százalékot) az államapparátus diszkriminatív módon törvényben biztosította a szlovák nyelvű szentmiséket és iskolákat.736
Ebben a fejezetben a füleki ferences kolostor történetét egy konkrét időszakban vizsgáltam. A füleki ferences rend története, vagyis a háztörténet egy mozgalmas, változásokkal teli időszakot tár elénk. A házfőnök feladatának tartotta, hogy foglakozzon a hívek lelki életével, testi jólétével, valamint szellemi fejlődésével. Központi szerepet kapott a város különböző egyesületeinek vezetésében is. Fülek város társadalmi életében a ferencesek jelentőségét igazolja, hogy mikor Bálint Benedek zárdafőnök életének egy fontos állomásához érkezett az ezüstmisén valamennyi egyesület képviseltette magát, és a nagy számban megjelent tagok a mise végén szeretettel gratuláltak papjuknak.
A ferences rend története szorosan összefonódik a városéval. A Historia Domus Filekiensis a város történetéből számos olyan mozzanatot örökít meg, mely sehol máshol nincs írásba foglalva. Tehát a háztörténet egy fontos, felbecsülhetetlen értékű kordokumentum, mely adalékokkal szolgál a város történetéhez.