A kolostorok szerepe az átutazók ellátásában és a vendégek elszállásolásában

A kolostornak a hívek lelki gondozása mellett mindenkor volt egy másik íratlan szabálya, illetve feladata, mégpedig az utazók elszállásolása. Füleken 1800 és 1910 között csekély számú szálláslehetőséggel csak néhány kisebb kocsma és vendéglő rendelkezett.²⁷³ A füleki templomot és a kolostort gyakran látogatták meg környékbeli és átutazóban lévő papok és szerzetesek, akik útjuk során egy-egy éjszakára, vagy egy ebédre megálltak a ferenceseknél.

Szerzeteseken és papokon kívül a kolostor számos magas rangú személyt is vendégül látott.

Ezek közé tartozott többek között gróf Czebrián László, aki 1889. június 24-én látogatta meg a ferenceseket, továbbá dr. Lajosi losonci főgimnáziumi tanár, Borbás Géza vilkei és dr. Valihora János losonci plébános. Ezek az urak és papok mindig a zárda szívesen látott vendégei voltak.²⁷⁴ A szerzetesi és papi látogatók száma 1905 és 1910 között jelentősen megnövekedett, átlagosan havonta egy vagy két egyházi személy vendégeskedett Füleken. A rövidebb hosszabb ideig tartó látogatásoknak a kolostorban több oka is lehetett. Egyik, hogy Kassa, Pozsony, Besztercebánya és Budapest irányába Fülek mindig fontos közlekedési csomópont volt.

A másik pedig, ahogy már említésre került, Füleken nem volt megfelelő szállás, fogadó vagy vendéglő, ami az ide érkező átutazók igényeinek megfelelt volna. Ezt a feltételezésemet erősíti a zárdafőnök egyik feljegyzése is: „1894. deczember. Erős hidegek jellemzik a hónapot. Kint minden hóban; úgy mint minden hónapban ebben is gyakori vendégek látogatták a zárdát.

Különösen idegen papok- nem lévén keresztény vendéglő- éjjeli szállást-ingyen a klástromban keresnek és találnak.“²⁷⁵

Az átutazók elszállásolásában és vendéglátásában a pozsonyi rendház is hasonló szerepet töltött be mint a füleki. Figyelembe véve a város jelentőségét és elhelyezkedését a pozsonyi kolostort jóval magasabb rangú személyek is meglátogatták. A mohácsi vészt 1526-ot követően a pozsonyi ferencrendiek kolostora országos viszonylatban is kiemelt szerephez jutott, jelentős hellyé vált. A ferences kolostor gyakran volt országos szintű és jelentőségű események színhelye. II. Lajos király halála után 1526. december 17-én a Ferdinándot támogatók a ferencesek ebédlőjében tartották gyűlésüket. I. Ferdinándot másnap ugyanitt kiáltották ki magyar királlyá. A kolostor jövedelemszerzés céljából időnként bérbe adta

273 Drenko 1993, 111-112.

274 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 197.

275 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 234.

76 helyiségeit. Például havonta fizetett bérleti díj fejében 1529 és 1530 között Haller János pénzverdének bérelte ki a kolostor egy részét.²⁷⁶ A városi tanács pedig a Pozsonyba érkező vendégeket rendszerint a ferenceseknél szállásolta el. A fülekihez hasonlóan a pozsonyi rendháznak is fontos szerepe volt az átutazók elszállásolásában.

Az országgyűlésre érkező követek, küldöttek is sokszor választották tanácskozásuk helyszínéül a kolostor termeit. A Magyar Királyság történetét befolyásoló fontos események közvetlen vagy közvetett színhelye nem egyszer volt a pozsonyi ferences templom és kolostor.

Főleg 1541 után értékelődött fel a szerepe, mikor Pozsony lett a Magyar Királyság fővárosa.

A Szent-Márton templomban megkoronázott király kíséretével átvonult az úgynevezett

„második ünnepség“ helyszínére a ferencesek templomába, hogy ott lovaggá üsse az aranysarkantyús vitézeket.

Előfordult, hogy kíséretével maga a király látogatta meg a kolostort. Így volt ez 1638.

január 17-én is, mikor a pozsonyi ferences kolostorban ebéden látták vendégül III. Ferdinánd királyt és kísérőjét Lipót főherceget. ²⁷⁷

Fülekhez hasonlóan a zárda vendégszeretét nemcsak világi, hanem egyházi méltóságok is igénybe vették. Átutazásuk során a kolostorban gyakran szálltak meg püspökök és érsekek, sőt volt olyan főpap is, aki végrendeletében meghagyta, hogy a pozsonyi ferences templomban helyezzék örök nyugalomra. Az első főpap Frangepán Ferenc egri püspök volt, akinek az volt az óhaja, hogy a ferencrendiek templombejárata elé temessék. A püspök végrendeletében 100 aranyat és két értékes miseruhát hagyott a barátokra. Fejérkövi István, aki hosszú időn át királyi helytartó és egy rövid ideig esztergomi érsek is volt, szintén a pozsonyi ferences templomot választotta végső nyughelyéül. Ide temették a ferencesek igazi, bőkezű támogatóját Telegdy János kalocsai érseket is.²⁷⁸

Ahogy fentebb említettem Füleken az 1900-as évek elején nem volt megfelelő szálláshely, vagy fogadó, ezért a kolostorban az átutazóban lévő papokon kívül gyakran megszálltak, vagy étkeztek magas rangú tisztviselők, országgyűlési képviselők, katonák, főurak is. Ezekkel a vendégül látott magas rangú egyénekkel a házfőnök általában jó kapcsolatot alakított ki, akiknek későbbiekben számíthatott a támogatására, esetleg segítségére. A zárdafőnök feljegyzéseiben gyakran ír az átutazók feladatáról, úti céljáról és a fülekiekkel való kapcsolatukról is.

276 Karácsonyi 1924, 229-230.

277 Karácsonyi 1924, 235.

278 Karácsonyi 1924, 236.

77 Íme néhány tisztviselő és magasrangú személy neve, akik megfordultak a kolostorban.

1889. június 25-én Jakobovics József²⁷⁹ balassagyarmati törvényszéki bíró volt a kolostor vendége, akinek tiszteletére a kolostorban vacsorát adtak, amelyre hivatalos volt a füleki intelligencia és a városvezetés is. A törvényszéki bíró az éjszakát is a zárdában töltötte. ²⁸⁰ A füleki városvezetés, azért a kolostorban találkozott a magasrangú vendéggel, mert a városháza épülete csak 1905-ben épült meg, és az akkori középületek nem voltak megfelelőek egy ilyen ünnepi találkozó megrendezésére.

1892. augusztus 30-án az esti vonattal kisfiával együtt Szegedről Fülekre érkezett a Szegedi Törvényszék elnöke Muskó Sándor²⁸¹. A házfőnök szerint: „ő a szegedi zárdánk angyala, akit természetesen szíves fogadtatásban, a vendéget megtisztelő ellátásban részesítettük. Másnap délután Csízbe utaztak tovább.“²⁸²

1894. augusztus 15-én a füleki búcsú napján a díszebéden a szép számban megjelent papságot: „megörvendeztette a zárdát látogató nagyságos gróf Weinkheim Ferenc²⁸³ családjával. Ő méltóságaik igen jól érezték magukat mint a zárda vendégei, s csak este 6 órakor távoztak el 4-es fogatukon lakásukba a híres Gács várába.“²⁸⁴

Köztisztviselőkön kívül magas rangú katonák és csendőrök is gyakran voltak a kolostor vendégei, mint például 1891. április 26-án Radecky János császári és királyi őrnagy Budapestről, akit Záborszky György tekintetes úr kísért el.²⁸⁵ Marsó Verebélyi Lőrinc²⁸⁶ magyar királyi csendőrfőhadnagy 1893. június 10-én volt a kolostor vendége.²⁸⁷

279 Jakobovics (Dobonyosi) József, 1908. április 23-ától a királyi ítélőtábla bírája volt. (Reiszig Ede 1911:

Nógrád vármegye nemes családjai. In Borovszky Samu (szerk): Nógrád vármegye története, Budapest, Országos Monográfia Társaság, 614.)

280FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 197.

281 Muskó Sándor (1844-1897), Kúriai bíró és törvényszéki elnök volt. Élete jelentős részét szülővárosában Szegeden töltötte. Kitűnő jogász hírében állt és országos elismertségnek örvendett. A Dégenfeld-Schomburg-féle peres ügyben és a hódmezővásárhelyi méregkeverők ügyében különösen kitűnt bírói tehetsége. Az 1860-as években a Szabados János szerkesztése alatt álló Szegedi Híradónak volt a munkatársa. Jogi lapokban és folyóiratokban számos szakcikke és írása jelent meg. (Szinnyei József 1903: Magyar írók élete és munkái, 9.

kötet, Budapest, Hornyánszky Viktor Könyvkereskedés., 214.)

282FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 220.

283Wenkheim Ferenc gróf 1855. december 14-én Bécsben született. A katonai pályát választotta, belépett a császári és királyi lovas testőrség századába, ahol főhadnagyi rangig vitte. 1881-ben kamarási méltóságot adományoztak neki. A census alapján a főrendiháznak is tagja volt. 1884–1887. évi országgyűlés (Halász Sándor, szerk.:

Országgyülési almanach 1887. Főrendiház Budapest, 1887. 171.)

284FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 232.

285FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 211.

286 A család Nyitra vármegyéből származott, leszármazottaik a 18. században Trencsénben, Heves és Külső-Szolnok vármegyében is éltek. A nemesi rangot 1665. január 19-én I. Lipót király adományozta a családnak. 1795-ben Marsó József, János és György verbói lakososok (Nyitra vármegye) nemesség igazoló pert indítottak. Miután hiteles dokumentumokkal bizonyították származásukat, kérelmüket elfogadták, sőt 1891-ben Marsó Lajosnak engedélyezték a »verebélyi« nemesi előnév használatát. A család nevét néhány esetben »zs« betűvel is írják. (Dr.

Komáromy András 1899:In Nagy Iván (szerk): családtörténeti értesítő 1. 1899 , Budapest, 111-112.)

287 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 224.

78 1896. december 17-én Csáky-Pallavicini²⁸⁸ Hyppolit²⁸⁹ őrgróf személyében ismét egy rangos személyiség látogatta meg a kolostort, akit egy szerény ebéddel vendégeltek meg.

A zárdafőnök a Historia Domusban leírtak alapján részletesen tájékoztat úgy a kolostorba látogatókról, mint a jelentősebb füleki eseményekről, történésekről, így például egy nagyobb tűzesetről: „17-én hétfőn midőn üres volt a város, az emberek kocsikon elvitték a katonaság poggyászait Balassagyarmatra- és érdekes módon esti 3 óra tájban gyulladt ki Coburg herceg erdészének lakása, amely alig 8 lépés távolságban van a zárdától- s oly rettentő tűz volt, aminőre Füleken nem emlékeznek öreg emberek se- Az érintett lakás teljesen leégett- disznók szintén elégtek.A padláson mintegy 10 kocsi széna- az udvarban 10 öl fa lett a lángok martaléka. Nagy volt a veszedelem és az ijedtség nincs toll, amely képes volna leírni. A zárda északi ablaka kétszer kigyulladt- Isten után a zárdát renováló ácsoknak, kőműveseknek tulajdonítható, hogy Szűz Máriának egyik legdíszesebb temploma még nem üszkök tanyája.

A sütőház egy része kigyulladt el is égett.- Isten óvja, őrizze az emberiséget az tűztől! Szent Flórián könyörögj értünk.“²⁹⁰

Előfordult, hogy az átutazók hosszabb ideig vendégeskedtek a kolostorban. Ezek közé tartoztak azok a katonák és katonatisztek, akik az 1894 szeptemberi balassagyarmati hadgyakorlaton vettek részt. Kapás Arnold ezt írja a váratlan vendégekről:

„E hó elejétől a végéig a zárda mintegy felfordult- ugyanis a Balassagyarmaton eltartandó nagyhadgyakorlaton óriási számban mentek időközönként a katonák. Több tiszt volt a zárda vendége. A zárdafőnök tiltakozása dacára még 7 közlegényt- lovakkal együtt kvartélyoztak a zárdába – kikkel is igen sok kellemetlenség adta elő magát. A cselédség nem tudott eléggé vigyázó lenni és éjjel különösen a padláson lévő szalmát lopták a huszárok.“²⁹¹ A zárdafőnök a Historia Domusban főleg az átvonuló katonák viselkedését kritizálja, de beszámol a füleki lakosok katonákkal szemben tanúsított viszonyáról is. Olykor bírálóan jegyzi meg a fülekiek gyarló viselkedését. Ebben az esetben a füleki nép nyerészkedését bírálja:

288 Csáky-Pallavicini, őrgrófi család. Pallavicini Roger őrgróf (1814—1874) örökbe fogadta nejének, gróf Vay Euláliának első házasságából született két fiát, gróf Csáky Zsigmondot (született 1842) és Hippolitot (született 1844), akik 1876-ban jogot nyertek a Pallavicini név és címer viselésére. (Brutus-Csát 1912: in Révai Nagy Lexikona, 4. kötet, Budapest, Révai testvérek irodalmi intézet részvénytársaság, 742 .)

289 Őrgróf Csáky-Pallavicini Hippolyt Zsigmond (született 1844. június 27-én) császári és királyi kamarás, valamint százados a magyar királyi honvéd-lovasságnál. Neje klokoczi és trebinjei gróf Voikffy Flóra. Esküvőjük 1869. február 4-én volt Zágrábban. (Keresszegi-Adorjáni 1888: Magyar nemzetségi zsebkönyv 1.rész Főrangú családok. Budapest, Magyar heraldikai és genealógiai társaság, 73.)

290FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 233.

291 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 233.

79

„A tüzérek jobban viselték magukat. A közös hadsereg- és honvéd gyalogság igen ki volt éhezve, s a füleki nép nyerészkedett a kenyéren- mit szomorúan említettek fel a szegény katonák...²⁹²

...Báró Fekete, Horthy²⁹³, Korolje huszár főtisztek- Bolla Kálmán²⁹⁴ dandárparancsnok pápai tábornok és több honvéd főtisztek a zárdánk kedves vendégei voltak.“²⁹⁵

A ferencesek nemcsak a városba látogató és hosszabb rövidebb ideig ott tartózkodó arisztokráciával tartották a kapcsolatot, hanem bizonyos esetekben a füleki szerzetesek más településekre, előkelő családokhoz mentek el gyóntatni, vagy lelkigyakorlatot tartani. Ilyen bizalmas kapcsolat volt például a Károlyi család szolgálata.

„1899. február 3-án Donáth atya Sajó-püspökibe ment gyóntatni a hívőket s ott 26-ig maradt onnan hazajött és tovább ment Rimaszombatba kisegíteni, de innen 28-án távirat útján a zárdafőnök magasabb parancsra hazahívatta. Miután ART Bognár Márktól jött a parancs, hogy Donáth rögtön menjen Parádra gróf Károlyi Gyuláné²⁹⁶ kegyelmes asszonysághoz s mindaddig ott maradjon, amíg a grófné, s gróf Károlyi Mihály s a húsvéti ünnepségeket Parádon töltő uraság kívánja.“²⁹⁷

292 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 233.

293 Horthy István (1851-1937) a későbbi kormányzó testvérbátyja, a család elsőszülött gyermeke, aki az 1919-es budapesti bevonulás egyik kulcsfigurája volt. Az első világháború során lovassági tábornokként szolgált, számos magas kitüntetést kapott. Miklóshoz hasonlóan ő is a Mária Terézia-Rend birtokosa volt. Az ellenforradalom idején Székesfehérvárott szolgált. Mindenben támogatta öccse törekvéseit, visszavonulásától haláláig Jász-Nagykun-Szolnok vármegye törvényhatóságának képviselője volt. Kornitzer Béla 1940: Apák és fiúk. Pesti Lloyd-Társulat könyvnyomdája, Budapest.

294 „Csáford-jobbaházi Bolla Kálmán (1840-1906) 1856-ban lépett be a 35-ik gyalogezredbe. 1858-ban hadnagygyá lépetették elő. Az 1859-es olaszországi hadjáratot végigküzdötte, ezért főhadnagyi rangot kapott. Az 1866-os hadjáratban az északi osztrák hadseregben harcolt. 1877—78-ban részt vett az orosz-török hadjáratban.

Az orosz cár Szent György-renddel tüntette ki. Bosznia megszállásánál az I. gyaloghadosztály vezérkari főnöke volt. Itt szerzett érdemeiért a Lipót-rend lovagkeresztjével tüntették ki, s még ugyanebben az évben vezérkari őrnagygyá, 1881-ben pedig alezredessé léptették elő. 1884-től 1885-ig pedig a 83-ik gyalogezrednél, mint zászlőaljparancsnok működött. 1885-ben ezredessé, majd egy évvel később a 83-ik gyalogezred parancsnokává nevezték ki. 1891-ben vezérőrnagy lett, s e rendfokozatban mint a 80-ik, majd a 79-ik honvéd gyalog dandár parancsnoka volt. 1894-ben a kassai HL honvédkerület parancsnokává, 1895-ben altábomagygyá nevezték ki.

1900- ban nyugdíjazását kérte.“ Pesti Napló, 1906. július (57. évfolyam, 178-208. szám)1906-07-08 / 185. szám 10.

295 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 233.

296 Károlyi Gyuláné született Pálffy Mária Geraldine (1859-1928), gróf nagykárolyi Károlyi Gyula (1837-1890) második felesége, a „vörös gróf“ Károlyi Mihály (1875-1955) mostohaanyja.

297 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 257.

80