I. Fülek és a ferencesek a XIX. század végétől 1918-ig
3. A ferencesek szerepe a város/térség történetében
3.3. A füleki elit meghatározása a XIX. század végétől 1918-ig
Fülek esetében az elitet, más szóval egy közösség színe-javának számító réteget, nem egyszerű meghatározni. Trianon után az új Csehszlovák Köztársaságban elitátrendeződésre és elitcserére került sor. A monarchia hivatalnok elitje, ha nem esküdött fel az új csehszlovák alkotmányra, akkor jobb esetben felmentették állásából, rosszabb esetben kiutasították az országból. A földbirtokos elit egy része szintén elhagyta a Felvidéket és Magyarországra költözött. A magyar egyházi elit egy részét kitiltották az országból, vagy leváltották. A forrásanyagok megsemmisülése miatt a Trianon utáni időszakból a kisebb közösségekről, a városok magyar elitjéről, vezető rétegéről kevés dokumentum maradt fenn. A kevés rendelkezésre álló anyag ellenére megpróbáltam a füleki elit egy meghatározó rétegét feltérképezni. Döntésem az 1906-os választási névjegyzékben szereplő választópolgárokra és azok társadalmi pozíciójának vizsgálatára esett. Az 1874-es választójogi törvény elfogadása után a választási cenzusnak csak egy nagyon szűk réteg felelt meg.
A képviselőház 413 tagját az ország felnőtt férfilakosságának mintegy negyede, azaz az összlakosság 6-7%-a választotta meg. A választójogról az 1874. évi XXXIII. Törvénycikk rendelkezett. A választójogosultság alapfeltétele volt, hogy a választópolgár telek, esetleg földtulajdonos legyen, vagy háromszobás városi házzal rendelkezzen, ezenkívül legalább 105 forint adóköteles évi jövedelmet mutasson fel. Önálló iparosok esetében legalább egy segéd alkalmazása, az értelmiségiek esetében pedig a diploma és az ennek megfelelő állás jogosított választásra. 269
A törvény értelmében jövedelemre való tekintet nélkül választójoggal rendelkeztek a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, a tanárok, akadémiai művészek, tudorok, ügyvédek, közjegyzők, mérnökök, sebészek, gyógyszerészek, okleveles gazdák, okleveles erdészek, okleveles bányászok, lelkészek, segédlelkészek, községi jegyzők, iskolai tanítók és az okleveles kisdedóvók abban a választókerületben, ahol állandó lakhelyük volt. A lelkészek és segédlelkészek a választójogot akkor gyakorolhatták, ha valamely egyházközségben hivatalos alkalmazásban álltak. A tanárok, iskolatanítók, kisdedóvók és községi jegyzők választójoggal
2691874. évi XXXIII. törvénycikk : Az 1848. V. törvénycikk és az erdélyi II. törvényczikk a választási törvény módosításáról és kiegészítéséről, Kiadja Páth Mór, Budapest, 1875.
73 abban az esetben bírtak, ha pozíciójukba hivatalosan kinevezték őket és hivatalukat már elfoglalták.270
Választójoggal nem rendelkezők körét a törvény 10. paragrafusában rögzítették. Ezek közé tartoztak a szülői, gyámi, vagy gazdai hatalom gyámsága alatt állók. Gazdai hatalom alatt levő kereskedők, iparostanoncok, valamint a köz- és magánszolgálatban álló szolgák és cselédek. A 11. paragrafus szerint választójogot nem gyakorolhattak a hadsereg állományában tényleges szolgálatot teljesítő katonák, tengerészek, honvédek, valamint a pénzügy-, adó-, vámőrség tagjai és a csendőrök.
Az 1885. évi VII. Törvénycikk bevezetése után a felnőtt arisztokrata férfiak már nem automatikusan, hanem csak akkor lehettek a főrendiház tagjai, ha legalább évi 3000 forint, majd később 6000 korona föld- és házadót befizettek.271
Az 1874-es választási törvény rendelkezéseit figyelembe véve, a választási jegyzékben szerepelő egyének Fülek város módosabb rétegét képviselték. Füleken 1906-ban 107 választásra jogosult egyén volt. Ebből 46 választó földtulajdon (4 földbirtokos, 4 háztulajdonos, 32 földész, 3 földművelő, 3 földtulajdonos), 46 jövedelem (1 mészáros, 1 vendéglős, 1 virág kereskedő, 1 téglamester, 3 vashivatalnok, 1 ács, 2 cipész, 3 csizmadia, 4 szabó, 3 szatócs, 3 pályafelügyelő, 3 vaskereskedő, 6 kereskedő, 1 fakereskedő, 2 vegyeskereskedő, 3 kovács, 1 pék, 1 állomásfőnök, 1 postamester, 1 molnár, 1 földbérlő, 1 gazdatiszt, 1 hentes, 1 magánzó) alapján szavazhatott. Ezenkívül még 15 értelmiségi (1 erdész, 2 gyógyszerész, 1 közorvos, 1 háztulajdonos, 3 tanító, 1 gazdatiszt, 1 rabbi, 2 lelkész, 1 ügyvéd, 1 közjegyző, 1 orvos) szavazhatott.272
Ha a választás névjegyzékét összehasonlítom a Historia Domusban található bejegyzésekkel, akkor egyértelműen beazonosítható annak a néhány füleki lakosnak a személye, akik anyagiakkal, vagy munkával támogatták a kolostort, vagyis tevékenyen részt vettek az egyházi életben.
270 1874. évi XXXIII. törvénycikk : Az 1848. V. törvénycikk és az erdélyi II. törvényczikk a választási törvény módosításáról és kiegészítéséről, Kiadja Páth Mór, Budapest, 1875.
271 Gergely 1998, 375-383.
272 MNL NML. IV. 404. 1906. évi országgyűlési országgyűlési képviselőválasztók állandó névjegyzéke. Fülek
74 5.táblázat: Az 1906-os névjegyzékben szereplők nevei, akiket a Historia Domus megemlít mint támogatókat:
Név választási jog egyházi szerep Foglakozás
Ács József jövedelem hitközség tagja és
karitász választmányi tagja
Szatócs
Benkó János értelmiségi kántortanító Kántortanító
Csaba József jövedelem hitközségi főgondnok Szatócs
Kovács József földbirtok hitközségi tag Földész
Lóska Károly jövedelem katolikus olvasókör főpénztárnoka
Szabó Stephany Ervin földbirtok A kolostor nagylelkű
támogatója: 1000 Čk adomány az új harangra 1924. 2100 Čk adomány az orgona felújítására 1925. 500 Čk a templom
villamosítására 1927.
4800 Čk adomány az orgona elektromos befújójára.
nagybirtokos, gyártulajdonos
Forrás: MNL NML. IV. 404. 1906. évi országgyűlési országgyűlési képviselőválasztók állandó névjegyzéke. Fülek FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945.
A táblázatban szereplő néhány egyénen kívül a támogatók jóval többen lehettek, de több név nem volt beazonosítható. a háztörténetben kevés információ szerepel az adakozókról, ennek ellenére elmondható, hogy a füleki elit egy része úgy anyagiakban, mint akciók megszervezésében támogatta a ferenceseket, vagyis az egyházat. A ferencesek a mindenkori zárdafőnökkel az élen igyekeztek az elittel és a nagybirtokosokkal jó kapcsolatot ápolni.
A Stephani és a Czebrián család rendszeresen nagy összegekkel támogatta a füleki kolostort.
Például 1925-ben Czebrián Magdolna 5291 cseh koronát adományozott a harangok elkészítésére, és még ugyanebben az évben 2000 cseh koronát ajánlott fel a templomtető megjavítására.
75