I. Fülek és a ferencesek a XIX. század végétől 1918-ig
1. A Füleki Ferences Kolostor története és szerepe a város életében alapításától a
1.2. A Füleki Ferences Kolostor Rozsnyói Püspökséghez való csatolása
Az esztergomi főegyházmegye feldarabolását 1635 körül már Pázmány Péter is tervezte.
Jezsuita szerzetesként 1601-ben még jóval érsekké történt kinevezése előtt néhány hónapot Kassán töltött, ahol missziós munkában is részt vett. Útjai során megtapasztalta, hogy Torna, Szepes és Gömör vármegyében milyen kevés pap szolgálja a híveket.117
Pázmány Péter érseksége alatt (1616-1637) ismét szembesült a keleten kialakult paphiánnyal, és az ebből adódó megoldásra váró nehézségekkel. Egyrészt az érsekségnek nehéz volt tartania a kapcsolatot a török által zaklatott keleti vármegyék plébániáival (Nógrád, Gömör, Torna), másrészt szinte lehetetlen volt hathatósan irányítani őket. A legkiválóbb
114 Az összesen több mint 2400 régi nyomtatványból, valamint kéziratokból álló anyag feldolgozását 2003–2004 folyamán Szelestei N. László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Magyar Irodalomtudományi Intézetének „Régi magyarországi irodalom” specializációban részt vevő tanítványaival kezdte el. A rendház könyvtárának rendezése után a régi állományról kéziratos inventáriumot készítettek. Ebben a munkában részt vettek: Bogár Judit, Jusztin Péter, Ollé Viktória, Pekarik Zita, Schmikli Norbert és Stempely Irén. A kolostor és a Füleki Vármúzeum régi nyomtatványainak teljes feldolgozását 2010-2011 folyamán Martí Tibor végezte el. Martí 2012, 16.
115 Martí 2012, 16-17.
116 Martí 2012, 16-18.
117 Borovi József 2000. Az Esztergomi Érseki Egyházmegye felosztása,Etfo Kiadó és Nyomda, Budapest, 55.
31 munkatársait Érsekújvári Farkast (Hontba), Egri Imrét (Gömörbe), Püsky Jánost (Tornába), Hosszútóthy Lászlót (Szepességbe) küldte keletre, de a kívánt eredményt ők sem tudták elérni.
Az eredménytelenség oka az is lehetett, hogy a keleti végeken aggasztóan kevés felszentelt pap szolgált. Míg a pozsonyi, a barsi, a sasvári és a nyitrai, vagyis a nyugati főesperességek területén 160 felszentelt pap működött, addig a nógrádiban 5, a gömöriben 3, a tornaiban egy sem szolgált, Szepességben pedig csak egy káptalan volt. A keleti és a nyugati rész közti arány a felszentelt papok számát illetően 160:8-hoz volt.118
Pázmány Péter a nagy területű érseki megyéből négy új püspökséget (nógrádi, gömöri, szepesi, zólyomi) akart létrehozni. A legfontosabbnak a szepesi püspökség megalakítását tartotta, mert egyes források szerint Szepesben már volt egy püspökség nélküli püspök.
A szepesi püspökség területe egybeesett volna Szepes, Árva és Liptó vármegye területével.
A püspökség fenntartásának anyagi hátterét a vármegyék által beszedett tizedek és a szepesi prépostság jövedelme biztosította volna. A gömöri és tornai vármegye területén a rozsnyói püspökséget akarta megalakítani. A gazdasági hátteret ebben az esetben is a vármegyék által befizetett tizedekből és az érseki birtokok bevételéből kívánta fedezni. Túróc és Zólyom vármegye területén alakította volna meg a harmadik, a túróci püspökséget. A püspökség jövedelmét szintén a vármegyék tizedéből és a túróci prépostság bevételéből tervezte bebiztosítani. Tervei szerint a negyedik egyben utolsó püspökségként a nógrádit akarta létrehozni, melynek területét maga Nógrád vármegye alkotta volna. A működéshez szükséges pénzt a befolyó tizedekből és a ipolysági prépostság és érseki birtokok jövedelméből kívánta fedezni.119
Pázmány Péter terve az Esztergomi Egyházmegye felosztására, a török ellen vívott háborúk és a harcok következtében kialakult kaotikus viszonyok miatt nem valósult meg.
A nógrádi püspökség létrehozását is a török térhódítása akadályozta meg. A szepesi püspökség megalapítását maga a jezsuita rend akadályozta meg, mivel az új püspökség működéséhez a prépostságnak is hozzá kellett volna járulnia. A prépostság a nagyszombati jezsuita kollégium fenntartására évente 3000 forintot fizetett, amitől a püspökség létrejötte után a kollégium elesett volna.120
Politikai okok egyaránt hátráltatták a püspökség létrehozását, mert II. Ferdinánd erősíteni kívánta főkegyúri jogait, ezért a királyi címhez vissza akarta szerezni az „apostoli királyi“ címet. A Habsburg uralkodó törekvése kiváltotta a pápa VIII. Orbán rosszallását és
118 Borovi 2000, 48-54.
119 Borovi 2000, 58-59.
120 Borovi 2000, 73-74.
32 ellenállását. Pázmány csak abban az esetben alapíthatott volna új püspökségeket, ha tervét a király elé terjeszti, a király pedig a pápát kéri meg, hogy alapítson új püspökségeket. Az adott politikai helyzetben ez elképzelhetetlen volt.121
Pázmány Péternek az Esztergomi Főegyházmegye egy részének felosztására szőtt tervét később Mária Terézia valósította meg. A sors fintora, hogy az újonnan létrehozandó püspökségek anyagi hátterének jelenetős hányadát az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend vagyona és jövedelme alkotta. A Magyarországon elkobzott és zár alá helyezett jezsuita vagyon
„massa jesuitica“ körülbelül 7,762,521 forintot tett ki.122
Az Esztergomi Főegyházmegye felosztásának elkészítésével Richwaldszky György esztergomi kanonokot bízták meg. Richwaldszky a 63 ívből álló tervezetet 1774. április 7-én nyújtotta át királynőnek.123 A tervezetben Jászót jelölte meg a rozsnyói püspökség központjaként, mivel szerinte könnyebb lett volna püspöki székhely rangjára emelni, mint bármelyik más várost. Az államtanács ezt a megoldást nem fogadta el és Rozsnyót jelölte ki a püspökség székhelyének.124
Mária Terézia 1776-ban Batthyány József kalocsai érsekkel ismertette az Esztergomi Főegyházmegye felosztásának tervezetét, és haladéktalanul kinevezte őt esztergomi érsekké.
Batthyány József elfogadta az uralkodó döntését és elfoglalta az érseki széket.125 A közigazgatási változtatásokat az úgynevezett Vegyes Bizottságok készítették elő. A Vegyes Bizottság a rozsnyói püspökség területét Batthyány érsek tanácsára jelölte ki. A püspökség 70 plébániából, 15 kápláni állomásból és hat esperesi kerületből állt.126
A Vegyes Bizottság 1775. december végén befejezte előkészítői munkáját, ezek után akadálytalanul hozzáfoghattak a felosztás végrehajtásához. A felosztásról már csak Rómát kellett hivatalosan értesíteni. Mária Terézia Bécsben a királyi palota lovagtermében 1776.
január 1-én jelentette be, hogy jóváhagyta az Esztergomi Főegyházmegye egy részének feldarabolását. A bejelentéssel egyidőben kinevezte a három új püspököt, Besztercebányára gróf Berchtold Ferenc pozsonyi prépostot, Rozsnyóra Galgóczy János esztergomi nagyprépostot, Szepesre Szalbek Károly váci nagyprépostot. A kinevezés valószínűleg meglepetésként érte a három új megyéspüspököt. 127
121 Borovi 2000, 70-72.
122 Borovi 2000, 90.
123 Borovi 2000, 93-95.
124 Borovi 2000, 112-113.
125 Borovi 2000, 117-118.
126 Borovi 2000,181.
127 Borovi 2000,194-196.
33 Mária Terézia a püspökségek létrehozásakor figyelmen kívül hagyta a protokollt, ennek ellenére VI. Pius a felosztás tényét nem fogadta ellenségesen. A pápa az Esztergomi Egyházmegye felosztását, és a három püspökség (besztercebányai, rozsnyói, szepesi) megalakítását az 1776. március 13-án kiadott pápai bullában rögzítette. A pápa az uralkodónőnek és utódainak átengedte a jogot, hogy az új püspökségek élére ezekután ők nevezhessék ki a püspököket.128 A pápai oklevél értelmében a rozsnyói püspökséghez Nógrád megyéből hozzácsatolták a Füleki, a Losonci, a Gácsi járást és a Szécsényi járásból néhány községet. Galgóczy János 1776. január 15-én kapta kézhez az uralkodó leiratát, melyben értesítette, hogy a Rozsnyói Egyházmegye első püspökévé nevezte ki. Galgóczi János még hivatalos beiktatása előtt 1776. április 5-én elhunyt.129 Ennek ellenére őt tekintik Rozsnyó első püspökének, utódjául az uralkodónő Révay Antalt (1776-1780) nevezte ki.
Fülek a rozsnyói egyházmegyéhez került és ezáltal elveszítette a szentkúti kolostor adminisztrációját, amely továbbra is az esztergomi főegyházmegye alá tartozott. A füleki konvent többször kisegítette a szentkúti atyákat, s valószínűleg ez is hozzájárult ahhoz, hogy annak idején 1781. július 26-án Szent Anna ünnepén őket bízták meg a szentkúti kegyhely irányításával és adminisztrációjának vezetésével.130
Megjegyzendő, hogy Szentkút adminisztrációját Fülek 1781-ben annak ellenére kapta meg, hogy a kolostorok már két külön egyházmegyéhez tartoztak. A kegyhely irányítását rövid ideig végezhette a füleki kolosotor, mert 1790. február 1-jén Konde Miklós esztergomi általános helynök a szentkúti templom adminisztrációját elvette a füleki konventtől. A helynök azért adta át a szentkúti templom adminisztrációját a szécsényi konventnek, mert Fülek az Esztergomi Főegyházmegye területén kívül helyezkedett el. A szentkúti adminisztráció először a szécsényié, rövid ideig a füleki konventé volt, majd újra a szécsényihez csatolták, végül 1811-ben a gyöngyösihez került.131