Kósa P. Szalvátor konfliktusa a füleki hívekkel

A renden belüli konfliktusokon kívül Kósa P. Szalvátor nevéhez számtalan „füleki affér”

is kapcsolódik, ami eléggé elmérgesítette a füleki lakosok és a házfőnök közötti viszonyt. Az ismertetett konfliktusos esetek alapján nem mondható el, hogy Kósa P. Szalvátor füleki házfőnöksége nyugodt körülmények között zajlott volna. Az új házfőnök röviddel Fülekre kerülése után 1927 októberében „szenvedélyes“ hitközségi közgyűlést tartott. A közgyűlésen a régi vezetőség lemondott, a programon kívül megválasztott új vezetőséget viszont a rozsnyói püspök nem hagyta jóvá. Ezen az ülésen fosztották meg funkciójától Nagy Pál füleki általános

691 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 150.

692 SZNLP Töredékek a szlovákiai szalvatoriánus provincia dokumentumaiból, 1918-1950, fond Érsekújvári ferences kolostor, 2-es doboz, Historia Convectus Érsekújváriensis 1872 -1946, 1938. szeptember 27.

693 SZNLP Töredékek a szlovákiai szalvatoriánus provincia dokumentumaiból, 1918-1950, fond Érsekújvári ferences kolostor, 2-es doboz, Historia Convectus Érsekújváriensis 1872 -1946, 1940 júliusa.

189 igazgató tanítót és kántort, aki a Historia Domus szerint: „kíméletlen modorával magára zúdította az egész falu ellenszenvét.“⁶⁹⁴

Kósa P. Szalvátor 1928 februárjában ismét konfliktusba került Nagy Pállal, aki ellen megrontás vádjával feljelentést tett. A feljelentést az általános iskolába járó gyermekek vallomása alapján tette meg. Nagy Pál vizsgálati fogságba került. A házfőnök a következőt írta az esetről:.

„Másnap két iskolás lány – ebből kifolyólag- azt kérdezte a zárdafőnöktől, vajon vasárnap bemehetnek-e a plébániába tanácsot kérni valamiben. Megengedtetett. Aznap a zárdafőnök meg lett bízva egy küldöttség vezetésével, melynek az volt a rendeltetése, hogy a Tanfelügyelőségnél kérje és követelje Nagy Pál iskola igazgató elhelyeztetését.

Másnap vasárnap délután megjelent a két beígérkezett gyermek. Elmondták kérdezés nélkül, hogy az igazgató úr „csúnya” volt hozzájuk. Ama kérdésben, hogy mennyiben, azt válaszolták, hogy viselkedésben és beszédben is. A zárdafőnök utasította a gyermekeket, hogy mivel másnap a tanfelügyelő eljön Fülekre, jelentsék be neki szintén az esetet.

Február 27-én hétfőn a tanfelügyelő jelenlétében és elnöklésével a községházán gyűlést tartott, melyen Fülek községének minden testülete nyomatékosan követelte Nagy Pál iskolaigazgató innen való eltávolítását, kiemelvén, hogy neki semmiféle egyéb büntetést kiróni nem kívánnak. Ezen gyűlés után a tanfelügyelő három kislányt látogatott meg, akik súlyos vádakkal illették Nagy Pált. A következő nap jelentkezett egy iskolás leányka, hogy Nagy Pál őt erkölcsileg teljesen megrontotta. Ezen tény aznap este a gyermek atyja és két tanú előtt a plébánián jegyzőkönyvbe lett felvéve, s azt a tanfelügyelőségnél bejelentve. Harmadnapon az igazgató megérezvén a bajt, személyesen a nyugdíjaztatását kérte, de ez már nem használt, mert az előbb említett apa gyermekét felvitte Losoncra, ott megvizsgáltatta és az orvosi visum repertumhoz csatolva az előbbi jegyzőkönyvet, feljelentette Nagy Pált a járásbíróságnál, mire Nagy Pált aznap délelőttjén tömlöcbe zárták.

Nagy Pál ügyében a vizsgálat tart: védői minden lehetséges fogást kihasználnak, csakhogy kiszabadítsák őt, eddig azonban eredménytelenül.“⁶⁹⁵

Ez a bejegyzés emberi szempontból érthető és P. Szalvátor becsületességét bizonyítja.

Ha viszont a provinciával való levelezést nézzük, P. Szalvátornak az ügyben tanusított magatartása miatt már kicsit árnyaltabb a kép. Nagy Pálné 1928. március 25-én panaszlevelet írt a ferences tartományfőnöknek. Indulatoktól sem mentes levelében nem tagadta a történteket, de két dologra felhívta a tartományfőnök figyelmét.: „A pap nem vizsgálóbíró se nem detektív.

694 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 112.

695 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 114-115.

190 Az ő kötelessége volt, ha bűnt látott, figyelmeztetni a szülőket, de hogy minden pletykát összeszedjen, elhigyjen és terjesszen az igazán nem illik egy tisztasági fogadalmat tett szigorított szerzeteshez.- Számolni kell továbbá azzal is, hogy ha szerepét tovább így folytatja, Nagy Pál az ő felmentése esetén őt beperli és el is marasztalják.” A másik dolog, amit sérelmezett: „P. Kósa szavahihetőségét sértegető könnyelmű ítéletével teljesen eljátszotta.

Meggondolatlan fiatalembernek tartja mindenki. Több tanú előtt dr. Nagy Ivánról úgy nyilatkozott, hogy iszákos, a szóban lévő Nagy Pál igazgató Lenke nevű lányáról pedig azt mondotta, hogy nincsen ilyen családon mit szánakozni, mert hiszen a leánya is Debreczenben a kaszárnyában aludott a katonák között két éjszakát, s ezek miatt T. VI. 182 és 183/28 számok alatt rágalmazás és becsületsértés miatt büntető feljelentést adtunk be ellene a losonczi járásbíróságnál.”⁶⁹⁶

A hitközség újonnan megválasztott tagjai 1928. április 10-én összeültek, hogy megvitassák Nagy Pálné levelét és írásban nyilatkozzanak az esettel kapcsolatban. Az ülésen jelen voltak: Zupkó Mihály világi elnök, Agócs József, Ács József, Benkó János, Eötvös László, Hulita Vilmos, Komár János, Kovács József, Lóska Károly, Molnár Imre, Püspöki Ferenc, Tischler Lajos, Tóth János és Zupkó Sándor.

A hitközség tagjai határozatukban kifejtették, hogy: „Nagy Pálné csak azért tett feljelentést Kósa Szalvátor ellen, hogy férje bűnösségét elhomályosítsa. Nagy Pál a legnagyobb bűnt követte el, amit egy férfi gyermekekkel szemben elkövethet.” Kiálltak P. Szalvátor becsületessége mellett, egyben sajnálták, hogy Nagy Pál bűne miatt családja is szenved és kényelmetlen helyzetbe került.⁶⁹⁷

A Losonci Járásbíróság a TK. VI. 182/28./8-as számú határozatában 1928. december 10-én P. Kósa Szalvátorra büntetést rótt ki. A bíróság Nagy Lenke számára 240, Nagy Iván számára 100 cseh korona kártérítést ítélt meg. A házfőnök a pénzbűntetést esetleg 17 nap fegyházzal válthatta meg.⁶⁹⁸ Az ítéletről és az egész esetről „Elítélték Kósa P. Szalvátort”

címmel egy cikk jelent meg a vásárnaponként megjelenő „A JÖVÖ” című hetilapban. A cikk végén még megjegyezték: „Egyben ezzel kapcsolatban megemlítjük azt is, hogy Kósa P.

Szalvátor gvardián és Kathona Ilona, volt füleki tanítónő ellen, akit büntetésből helyezett át a

696 SZNLP Töredékek a szlovákiai szalvatoriánus provincia dokumentumaiból, 1918-1950, fond SPF 77, 11-es doboz, Levelezések a füleki kolostor előljárójával 1928-1938, Nagy Pálné levele a ferences tartományfőnökhöz, Fülek 1928. március 25.

697 SZNLP Töredékek a szlovákiai szalvatoriánus provincia dokumentumaiból, 1918-1950, fond SPF 77, 11-es doboz, Levelezések a füleki kolostor előljárójával 1928-1938A Füleki Hitközség levele a ferences

tartományfőnökhöz, Fülek 1928. április 10.

698 SZNLP Töredékek a szlovákiai szalvatoriánus provincia dokumentumaiból, 1918-1950, fond SPF 77, 11-es doboz, Levelezések a füleki kolostor előljárójával 1928-1938 A Losonci Járásbíróság ítélete P. Kósa Szalvátor rágalmazási ügyében, Losonc 1928. december 10.

191 školský referát (iskolai referens) Péterfalára, a banská-bystricai (besztercebányai) ügyészség TK. V. 262/28/62-es iktatószám alatt kelt határozata értelmében mindkettő ellen bűnvádi eljárást tett folyamatba, az iskolás gyermekeknek hamis tanúzásra való rábírása miatt. Ebben az ügyben is folyik már a vizsgálat.”⁶⁹⁹

A megrontási üggyel kapcsolatban a Historia Domusba legközelebb 1929. júniusában került bejegyzés.: „ június 3-án Besztercebányán, háromszor és megszakított főtárgyalás után Nagy Pál füleki iskola igazgatót kb. 40 tanú kihallgatása után, erkölcstelenségek miatt három évi fegyházra és öt évi hivatalvesztésre ítélte. Ezzel részben befejeződött a piszkos füleki affér.

Ugyanezen bíróság felmentette Kósa P. Szalvátor zárdafőnököt és Kathona Ilona állami iskolai tanítónőt a hamis tanúzásra való rábírás alól. Ezen szemtelen rágalom úgy született, hogy Nagyék két – Nagy Pálra súlyosan valló tanút – megvásároltak s ezek a főtárgyaláson visszavontak mindent, amit a járásbíróságon vallottak azt állítván, hogy őket a pap és a tanítónő tanították be hamis tanúzásra. A bíróság azonban keresztkérdésekkel kivette belőlük az igazságot. Az ítéletet megföllebbezték. Az ítélet megnyugvást okozott a község lakosainak, amely megnyugvás azonban eltűnt, amidőn látták, hogy az elítélt vígan korzózik az utakon. Az elégedetlenségük az ítélet utáni harmadik napon abban nyilvánult meg, hogy plakátok jelentek meg, melyek felhívták az anyákat s másokat, hogy a liliomtiprót ne tűrjék meg a közösségben.

Nem lehet tudni hová fog ez vezetni.”⁷⁰⁰

Az 1929-1930-as évek a kolostor és Fülek életében viszonylag eseménytelenek voltak.

A kolostor és a város életére kiható egyetlenegy kiemelkedő esemény történt. Tomáš Garigue Masaryk cseh köztársasági elnök 1930. szeptember 14-én Fülekre látogatott.⁷⁰¹ A zárdafőnököt

699 A JÖVŐ, Elítélték Kósa P. Salvátort, III. évfolyam 51. szám, Losonc, 1928. december 16.

700 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 122.

701 Ha a korabeli sajtó cikkeit nézzük, Masaryk kapcsolata a magyarokkal igen ellentmondásos volt. A politikus kontrasztos viselkedését tükrözik a szlovákiai körütjáról megjelent cikkek is. A csehszlovákiai magyar kormánysajtó ideális képet festett a látogatásról. A magyarországi sajtó Masaryk megnyilvánulásait már kritikusabb szemmel nézte. A nemzeti érzelmű újságok (8 órai újság, Nemzeti újság) felrótták Masaryknak, hogy Madáchot szlováknak titulálta, egyben kommentálták Losonc polgármesterével dr. Giller Jánossal kialakult konfliktusát is. Dr. Giller János memorandumot olvasott fel, amiben a felvidéki magyarság sanyarú helyzetét ecsetelte, de felszólalt az elszlovákosítás ellen is. A magyar nemzeti érzelmű lapok hosszasan ecsetelték Masaryk kirohanását a polgármester ellen. A Népszava viszont mérsékelt hangnemben írt a látogatásról, de a losonci incidenst már ők sem hallgatták el.: ^„ Losoncon az elhangzott beszédekre válaszolva, Masaryk hangoztatta, hogy a gazdasági válság legyűrésének egyik előfeltétele az itt élő két nép együttműködése. Az alkotmány és a törvény mindenkinek elég lehetőséget nyújt jogainak védelmére. Gillerhez fordulva, aki a magyarok panaszát hangoztatta, Masaryk elnök magyar nyelven ezeket mondotta: — Ha jól értettem önt, arra a jogra hivatkozik, amely a régi rendszer alatt érvényben volt. Őszinteségre őszinteséggel akarok válaszolni. Ön bizonyára tudja, hogy a régi rendszer a szlovákoknak egyetlenegy állami iskolát sem engedélyezett. Az elnök ezután utalt Madách sírjánál tett látogatására és emlékeztetett arra, hogy a régi rendszer alatt egyizben szuronnyal akadályozták meg, hogy Kollár tót költő sírját megkoszorúzza. Szlovenszkón — folytatta Masaryk — ez a rendszer mindörökre megszűnt.

Masaryk ezután kijelentette, hogy. konkrét panaszokat terjesszenek írásban eléje és a kormány elé.“ Népszava, 1930. szeptember (58. évfolyam, 198–221. sz.) 1930. szeptember 13. Masaryk válasza itt-ott ferdítésekkel van megtűzdelve, mivel nagyon jól tudta, hogy Kollár hamvait Bécsből 1906-ban átszálították Prágába és az Olšansky

192 kérték fel, hogy a díszkapunál a város részéről köszöntse az elnököt. Masaryk az üdvözlésre magyarul válaszolt. Ebből a gesztusból is érzékelhető, hogy Kósa P. Szalvátor ellentmondásos személyisége ellenére, pozíciója révén mindig hatással volt a város életére.

Kósa P. Szalvátor plébánossága alatt a cseh hivatalnokok formai hibákra hivatkozva 1934 januárjában felfüggesztették a nagymúltú Olvasókör és a Dalárda működését, viszont az ő segítségével vezették be 1934 szeptemberében a rendszeres vasárnapi szlovák istentiszteletet.

Az első szlovák misét Füleken a Historia Domus szerint 1922 októberében szolgáltatták.

Az istentiszteletet a helybeli cseh és szlovák nyelvű vasutasok kérték.⁷⁰² Bálint Benedek adminisztrátor beleegyezésével Losoncról Maján nevezetű káplán járt ki Fülekre szlovákul prédikálni és misézni. Mise alatt a kóruson szlovák egyházi énekeket énekeltek, a mise végén pedig elénekelték a cseh és a szlovák himnuszt. A szlovák nyelvű misék kérésre történő bevezetése is bizonyítja, hogy Füleket az 1920-as években zömmel magyarok lakták, mivel előtte senki sem igényelt szlovák szentmisét. ⁷⁰³

Kósa P. Szalvátor szerint a régóta húzódó ügy megoldását akadályozta, hogy nem volt szlovákul tudó káplán: „Továbbra is még mindig egy kérdés megoldatlan a szlovák káplán – valamint a magyar káplán fönntartásának a kérdése. Ugyanis jogilag megállapítandó a szisztematizált kápláni állás kongruás fizetéssel. Ez azonban nehezen fog sikerülni, mert ha itt Füleken szisztematizálnák az állást, akkor máshelyen azt el kellene törölni. Márpedig nincs olyan hely, ahol azt el lehetne törölni, mert ha pillanatnyilag most nincs is betöltve, a közeljövőben feltétlenül szükség lesz rá.

A szlovák istentisztelet bevezetésével a templomi rend így alakult: - hétköznap semmi változás; vasárnap és ünnepnapokon: 8-kor csendes mise magyar énekkel; ½ 9-kor szlovák nyelvű szent mise utána szlovák nyelvű szent beszéd 10-kor magyar prédikáció utána magyar énekekkel nagymise.“⁷⁰⁴

A magyar ferenceseknek problémát jelentett egy teljesen ismeretlen, idegen nyelv gyors elsajátítása. Az 1930-as évek elején szlovák nemzetiségű, vagy szlovákul beszélő káplán nem szolgált a környéken.⁷⁰⁵A szlovák istentiszteletet elsősorban az 1920 után államilag betelepített szlovák lakosok, hivatalnokok, vasutasok, határőrök és katonák igényelték.

temetőben helyezték örök nyugalomra. Nem valószínű, hogy Prágában szuronyokkal akadályozták volna meg a sír meglátogatását.

703 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 76.

704 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 149.

705 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 146.

193 Kósa P. Szalvátor házfőnöksége alatt saját népművelési programmal 1934 decemberében megalakult a Szlovákiai Katolikus Ifjúsági Egyesület. A házfőnök szerint: „az egylet alakítása a püspöki általános rendelete folytán történt meg.“ Majd még hozzáfűzte:

„részben azonban folytatása lett a Katolikus Olvasókör és Legény Egyletnek.“⁷⁰⁶

A dokumentumokban foglaltak alapján megállapítható, hogy a ferencesek tevékenysége nem mindig volt pozitív hatással Fülek társadalmára. Megosztó személyiség esetén, mint Kósa P. Szalvátor inkább ártott, mint használt. Szerepük a közösségi élet alakításában attól is függött, hogy a magyar kisebbség, vagy a csehszlovák állam érdekeit tartották-e szem előtt. P.Kósa Szalvátor az utóbbit részesítette előnyben, aminek hatása meg is látszódott Fülek közösségén.

A Historia Domus szerint a Kósa P. Szalvátor házfőnöksége alatt beszüntett Katolikus Olvasókör működését 1937-ben Szilágyi Bernát próbálta újraindítani. A háztörténetben a próbálkozásról ez olvasható: „Már az év első napján a Katolikus Olvasókör három évi szünetelés után fölszólítást kapott az Országos-Hivataltól, hogy rendezze, illetve tegye jóvá hibáját. A közgyűlést január 1-én délután 3 órára hívták egybe. Szilágyi P. Bernát administrátor Megnyitó beszédében a legnagyobb óvatosságra inti a közgyűlést és követeli az alapszabályok pontos betartását. Majd Hulita Vilmos, a füleki zománcgyár igazgatója, a Katolikus Olvasókör nevében lojális nyilatkozatot olvasott fel, mely az Országos Hivatalhoz lett felküldve. Egyúttal kijelölték a fegyelmi bizottság tagjait.“⁷⁰⁷

Az első világháború utáni időszakban felértékelődött a füleki magyar ferencesek szerepe. A hívek lelki gondozása mellett összetartották az Anyaországtól elszakított területeken bizonytalanságban élő magyarokat. Központi szerepet töltöttek be a civil szervezetek életében, elősegítették magyar kulturális programok szervezését. A cseh hivataloknak gyakran szemet szúrt a magyarok érdekében végzett tevékenységük, ezért többször megpróbálták a magyar barátokat ellehetetleníteni, vagy kiutasítani az országból.

A füleki zárda 1927-es „reformja után” az új lakók a fő hansúlyt a javításokra és a kolostor belső berendezésének felújítotására helyezték. Kósa P. Szalvátor életvitele és az emberekkel szembeni viselkedése sokban eltért az elődökétől. Szerepe a füleki magyar közösség életében nem építő, inkább romboló hatású volt.

706 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 142.

707 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 154.

194