I. Fülek és a ferencesek a XIX. század végétől 1918-ig
3. A ferencesek szerepe a város/térség történetében
3.7. A ferencesek erőfeszítése a Füleki Járásbíróság megőrzésében
A Füleki Járásbíróság és Adóhivatal Salgótarjánba történő áthelyezésének egyik kezdeményezője Szilárdy Ödön salgótarjáni földbirtokos, bányatulajdonos és udvari tanácsos volt. Javaslatára 1890 márciusában bizottságot hoztak létre, amelynek feladata a járásbíróság Salgótarjánba történő áthelyezésének megindítása, megszervezése volt. A járásbíróság és az adóhivatal Salgótarjánba helyezésének érdekében egy huszonöt tagú kereskedő és iparos küldöttség már májusban tárgyalt dr. Flósz Sándor igazságügyminiszterrel. 358
A zárdafőnök iránti tiszteletet és befolyásának elismerését bizonyítja, hogy amikor a királyi járásbíróságot a telekkönyvi hivatallal együtt Fülekről Salgótarjánba akarták áthelyezni,359 a város vezetése felmérte az intézmények áthelyezésének hátrányát, ezért felkérte Kapás Arnold zárdafőnököt, hogy küldöttség élén járuljon Szász-Coburg-Gothai Fülöp herceg elé és kérje meg őt, hogy járjon közbe „ügyükben“,360 akadályozza meg a járásbíróság elvitelét a városból.361 A zárdafőnök erről az eseményről a következőt írja: „1894. július 22-én a herceg ellátogatott Fülekre. Ő fensége Szász Coburg Gothai Fülöp Herceg Füleken időzvén templomunkat meglátogatta s az ott látott tisztaság felett gratulált a zárdafőnöknek. Ugyanez napon a városi intelligencia felkérte a zárdafőnököt, hogy egy deputatiot vezessen ő fensége elé azon alázatos kérelemmel, hogy a járásbíróság továbbra is Füleken maradjon. Ő király fensége megigérte, hogy minden befolyását felhasználja a kérdéses ügyben s tényleg még aznap levelet küldött az igazságügyi miniszterhez.362 Az áthelyezés gondolata egy rövid időre el lett vetve.“
358 Dupák Gábor 1996: Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. Salgótarján, Nógrád Megyei Levéltár, 37.
359 Salgótarján közigazgatásilag a füleki szolgabírósághoz, törvénykezési szempontból a füleki járásbírósághoz, pénzügyi igazgatás tekintetében a füleki adóhivatalhoz tartozott, míg telekkönyvi illetősége Losoncon volt. A település a füleki választási kerülethez tartozott. A salgótarjáni lakosok érthető módon mindent megtettek azért, hogy ezeket a hivatalokat a városukba helyezzék. (Dupák 1996, 26.)
360 A herceg megígérte, hogy ami tőle telik megteszi, ennek ellenére a járásbíróságot elhelyezték Fülekről.
361 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 249.
362 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 231.
94 Szász-Coburg-Gothai Fülöp herceg (1844-1921) August Ludwig Viktor (1818-1881) és Marie-Clémentine d’Orléans francia királyi hercegnő gyermeke. Apai ágon Koháry Mária Antónia (1793-1862) és Szász-Coburg- Gothai Ferdinánd herceg (1785-1851) unokája. Koháry Mária Antónia apja, Koháry Ferenc 1826. június 27-én fiú utód nélkül halt meg.
Egyetlen leánya Koháry Mária Antónia 1816-ban feleségül ment Szász- -Coburg-Gothai Ferdinánd herceghez, aki házassága előtt osztrák katonai szolgálatban állt.
Magyarországon 1827-ben honfiúsították, így Koháry Máriával kötött házassága révén rászállt a hatalmas Koháry vagyon, melybe beletartoztak a Fülek és környékén elterülő uradalmak is.
363
Koháry-Coburg Ferdinánd herceg, utószülött fiúként egy jelentéktelen német hercegségben jött a világra. A család tagjai a 19. század elejétől fényes sikereket arattak, testvérei és azok utódai is fejedelmi trónokra kerültek. Az a hatalmas örökség, amelyhez Ferdinánd és felesége, Koháry Ferenc herceg halála után hozzájutott, a monarchia egyik legnagyobb földbirtokosává tette a Szász-Coburgok osztrák-magyar ágát. A család birtokai közel 150.000 hektárt tettek ki, és túlnyomórészt Szent István koronájához tartozó országokban, részben pedig Alsó-Ausztriában terültek el. Ezáltal 1867-től az alkotmányos kormányzás időszakában a Szász- Coburg-Gothai család tagjainak mindkét parlament felsőházában örökös hely járt. A család a „Koháry” előnevet 1867-ig használta.364 Kapás Arnold azért fordult a herceghez, mert a főrendiház tagja volt, és a járásbíróság ügyében segítséget remélt tőle.
Salgótarján 1898 márciusában ismét kérvényezte a járásbíróság áthelyezését.
Deutschberger Mór és társai beadványban kérték, hogy a képviselő-testület foglaljon állást a füleki járásbíróság Salgótarjánba helyezésének kérdésében. A testület támogatta a kérvényt és a kormánnyal való tárgyalás érdekében megbízták Barella Henrik nagyközségi bírót, hogy állítson össze küldöttséget. Külön felkérték Szilárdy Ödönt, hogy kapcsolatain keresztül az ügynek támogatókat szerezzen.365
Válaszul a beadványra a zárdafőnök vezetésével Fülek lakosai ismét a herceghez fordultak segítségért.:
363 Szirácsik Éva 2015: Koháry II. István, a birtokgyarapító katona. In. Berecz Mátyás - Bujdosné Pap Györgyi - Petercsák Tivadar (szerk.): Végvár és mentalitás a kora újkori Európában . Studia Agriensia 31. ,Eger 217-225.
364 Peter Wiesflecker 2015: Koháry Antónia (1797-1862). A 19. század egy magyar nemesasszonya a 20. századi európai dinasztiák ősanyja. In. Mayer László - Tilcsik György (szerk.): Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére. Magyar Levéltárosok Egyesülete Kiadványai 14., Budapest, 103-105.
365 Dupák 1996, 26.
365 Dupák 1996, 46.
95
„Július 21-én ő királyi Fensége Szász Coburg Gothai Fülöp herceg úr Fülekre jövén ünnepélyes fogadást tartott. Azon alkalomból pedig miután híre járt, hogy Fülekről a királyi Járásbíróságot a telekkönyvvel együtt Salgótartjánba helyezik át- nagy számú küldöttség kereste meg ez ügyben ő királyi Fenségét. A küldöttséget ismét a zárdafőnök vezette- Kit erre a küldöttség kért- Ő fensége elébe, feltárván ezen igazságtalanságot, amellyel élnek azok kik Fülekről az említett bíróságot el akarják rabolni, majd azon kedvező helyzetet tárta fel a szónok, mely feltétlenül Fülek mellett szól- s így Kérve Kéri ő fensége hatalmas közbenjárását az ügyben kifejteni. – ő fensége tőle minden telhetőt megígért-s miután a küldöttség vezetőségével a zárdafőnökkel ez ügyben hosszabban kérdezősködött s tüzetes válaszok után az egész ügyet megvilágosítva látta a küldöttséget- minden egyes tag be lett mutatva- elbocsájtotta.- 366
22-én Ő királyi fenségét távozáskor az indóháznál a zárdafőnököt fogadván egy negyed óráig majdnem kizárólagosan a zárdafőnökkel beszélvén- kezet nyújtva ült a kupéba s külön vonattal ment Balogfalára“367
Az 1900-as évek elején Salgótarján politikai támogatottsága sokkal nagyobb volt mint Füleké. A Fő út mentén álló és a járásbíróság elhelyezésére szolgáló épületre már júniusban előre megkötötték a bérleti szerződést. Tulajdonképpen már ezzel a szerződéssel eldőlt a Füleki Járásbíróság sorsa, s még az év novemberében megkezdte működését a Salgótarjáni Járásbíróság.368
Kapás Arnold az áthelyezésről az utókor számára csalódottan és szomorúan számol be.
A csalódottság részéről érthető volt, mert a járásbíróság megtartásáért mindent latba vetett, s ennek ellenére kudarcot vallott ő is és a város vezetése is.:
„1900. szeptember E hó a füleki népre nagy szomorúságot hozott, mert e hóban hurcolták át a magyar királyi járásbíróságot Salgótarjánba. Fülek és Salgótarján községek már évek óta harcoltak ez ügyben egymással, amíg végre is Salgótarján, mint több adót fizető község-győzött. A zárdafőnök azon tiszteletben részesült, hogy ő királyi Fenségéhez Szász Coburg Fülöp Gotha herceghez egy küldöttséget vezetett- s kérve kérte ő királyi Fenségének hathatós támogatását ez ügyben, de sajnos! Bár megígérte, de kérelmének eredménye nem lett.
Az igazságminiszterhez is elzarándokolt a küldöttség s itt is megtette a zárdafőnök a beléje helyezett kötelességet- remélve jogos kérésük meghallgatását, de kár volt a költségekért. Így Fülekre – a hajdan nevezetes bányavárosok főszékhelyére reáborult a szomorúság és
366 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 264-265.
367 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 265.
368 Dupák 1996, 49.
96 nyomorúság felhője.”369 A zárdafőnök nemcsak mint lelki vezető élte meg a kudarcot, hanem mint lokálpatrióta is, aki átérezte ennek az ügynek a súlyát.