I. Fülek és a ferencesek a XIX. század végétől 1918-ig
1. A Füleki Ferences Kolostor története és szerepe a város életében alapításától a
1.4. A kiegyezés időszaka és a 19. századi gazdasági fellendülés
Az 1867-es kiegyezés az osztrák-magyar viszonyt új alapokra helyezte. Ferenc József, aki osztrák császár és magyar király is volt, uralkodása révén egyesítette Ausztriát és Magyarországot, így létrejött az egységes Osztrák-Magyar Monarchia. Mindkét ország
155 Egy 1880-as jelentés szerint 989 plébánia állt üresen és 1400 lelkészt, papot, szerzetest űztek el a Német Császárság területéről. Schmidt 1926, 30-31.
156 Majunke 1897, 383-387.
157 Adriányi 1974, 194-195
40 rendelkezett saját parlamenttel, kormánnyal és közigazgatással. A monarchiát irányító három alapvető minisztérium, a külügyi, a hadügyi és a pénzügyi egyközpontúak voltak. Közös miniszterek irányították, akik sem a magyar, sem az osztrák kabinethez nem tartoztak. 158
Az ország irányításával kapcsolatos minden más feladat, ügy a birodalom két önálló országának törvényhozó, végrehajtó és egyéb szerveire tartozott. Magyarországon a törvényhozó hatalmat, az alkotmányos állam szabályainak megfelelően a királlyal együtt, a megválasztott képviselőházból és főrendiházból álló kétkamarás országgyűlés gyakorolta.159
Az egyesületek alakításának és működésének engedélyezése a közigazgatástól és a belügyminisztérium jóváhagyásától függött. Az egyesületek alapszabályzatának elfogadását a belügyminisztériumban csak abban az esetben akadályozták, ha az egyesület alapítói politikai célokat próbáltak a közéletbe átültetni. Gazdasági és kulturális egyesületek szervezése elé általában nem gördítettek jogi akadályt. Ennek köszönhetően a XX. század elejére a monarchia területén több ezer kulturális egyesület jött létre. A dualizmus kori magyar állam a kornak megfelelő modern alkotmányosság szabályai szerint szerveződő államok közé tartozott Európában.160
A kiegyezést követő ötven év a magyar gazdaság szempontjából sikertörténetnek számít. A történészek a fejlődés dinamikájáról eltérően vélekednek, abban viszont konszenzus van köztük, hogy Magyarország elmaradott agrárországból a huszadik század elejére fejlett élelmiszeriparral rendelkező agrár-ipari országgá vált, és a gépipara is gyorsan fejlődött. Az ország agrár jellege miatt először az élelmiszeripar kezdett el ugrásszerűen fejlődni. A magyar malomipar 1860 és 1870 között világviszonylatban is élvonalba került. Budapest az 1890-es évekig a világ legnagyobb malomipari központja volt. A nagyipari fejlődés az élelmiszeripar után leghamarabb a téglagyártásban, gépiparban, papír-és nyomdaiparban bontakozott ki. A dualizmus alatt Magyarországon az ipar fejlődésének késése előnyökkel járt. Az újonnan telepített magyar gyáripar már kiforrott, a termelésben hatékony technikát és eljárásokat telepíthetett a gyárakba. A magyar nagyüzemek külföldi szabadalmak és technológiai eljárások megvételével, valamint önálló fejlesztésekkel próbáltak versenyképes termékeket előállítani az európai piacra.161 A gyáripar termelése 1898 és 1913 között megduplázódott. A nehézipar Magyarországon három térségre koncentrálódott, Felvidéken a Gömör-Szepesi-Érchegységre, Hunyad és Krassó-Szörény megyére, valamint Budapestre és környékére. Ezen a három
158 Gergely András 1998: 19. századi magyar történelem. Korona Kiadó, Budapest. 375-380.
159 Gergely 1998, 375-383.
160 Gergely 1998, 375-383.
161 Fónagy Zoltán 2001: A modernizáció és polgárosodás. Csokonai Kiadó, Debrecen, 130-136.
41 területen volt az ország nehéziparának több mint 60 százaléka. A közlekedés, benne a vasút fejlődése szintén húzó hatással volt a magyar iparra. 1884-ben a hazai gépipari termelés 63 százalékát a közlekedési gépgyártás tette ki.162
A modern közlekedés és hírközlés alapjai ugyanilyen gyors ütemben fejlődtek.
Magyarországon 1846-tól 1867-ig 2160 km vasútvonal épült, ami 1890-re 11 ezer km-re emelkedett és 1913-ra már elérte a 22 ezer kilométert. Tehát, ha az adatokat figyelembe vesszük, akkor 1867 és 1910 között a vasútvonalak hossza az országban megtízszereződött.
Magyarország ezzel a vasútsűrűséggel Európa élvonalába került. A vasút gyors fejlődése természetszerűleg magával hozta a nehézipar, a kohászat, az építőipar és a szénbányászat fejlődését, valamint közvetett módon az élelmiszeripar növekedését is. 163
1871 és 1872 között megépült a Fülek-Salgótarján-Zólyom közti vasútvonal. A város bekapcsolódott a monarchia vasúti infrastruktúrájába. A vasút megjelenése elősegítette Fülek iparosodásának kezdetét, ami jelentősen hozzájárult a település további fejlődéséhez.164 Az uralkodónak Ferenc Józsefnek is a vasút volt az egyik kedvenc közlekedési eszköze.
1880. október 17-én Füleken jelentős eseményre került sor. Ferenc József császár rövid ideig a füleki vasútállomáson tartózkodott, ahol fogadta a város delegációját, majd a külön gyorsvonatán tovább utazott.165
A gazdasági növekedés két legfontosabb előmozdítója a modern hitelrendszer és infrastruktúra kiépülése volt. A kiegyezést követő években gomba módra szaporodtak a bankok, a takarékpénztárak és egyéb hitelintézetek. Míg 1867-ben az országban csak 85 pénzintézet működött, és az általuk közvetített tőke 85 millió volt, addig 1890-ben már 1225 pénzintézet 1,2 milliárd tőkét közvetített. Ez a szám 1913-ra 6,6 milliárdra nőtt, amit az ügyfelek számára 5033 pénzintézet biztosított.166
A kiegyezés utáni időszak Magyarország történetében a gazdasági prosperitás időszaka volt. A nemzeti össztermék évente átlagosan 2,5-3 százalékkal emelkedett. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem átlagosan 2 százalékkal növekedett. Magyarország gyors fejlődését mutatja, hogy az európai növekedés átlagát is meghaladta. A magyarországinál magasabb növekedést csak a dán (3,2%), a svéd (3,0%) és a német (2,9%) gazdaság produkált, a nemzeti jövedelem értéke 1900-ra megháromszorozódott, 1914-re pedig megnégyszereződött. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a nyugat- európai országok már jóval fejlettebb gazdasággal
162 Fónagy 2001, 136-137.
163 Fónagy 2001, 139.
164 Drenko 1993,77.
165 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 150.
166 Fónagy 2001, 143-145.
42 rendelkeztek, és nem tudtak már olyan kiugró eredményeket felmutatni, mint a gazdasági fejlődés elején álló Magyarország.167
Egy másik számítás szerint, amely a bruttó nemzeti jövedelemre (GNP) vonatkozik, és a szolgáltatások mellett a külföldről szerzett jövedelmeket is figyelembe veszi, az Osztrák-Magyar Monarchia 1850 és 1910 között 1,51%-os, miközben Európa egésze 1,74%-os évi növekedést ért el. Az egy főre jutó GNP növekedés pedig az adott időszakban a monarchiában átlagosan 0,79 százalék, Európában pedig 0,92 százalék volt. Ezzel az ugrásszerű fejlődéssel az Osztrák-Magyar Monarchia leelőzte a balkáni és a dél-európai országokat, egy súlycsoportba került Belgiummal, Hollandiával, Norvégiával és Oroszországgal.168 Hiába produkált csodás számokat a magyar gazdaság, mégsem mondható el, hogy egyből a gazdag országok közé került. Majdnem 150 év török uralom és a kiegyezésig tartó forradalmakkal teli zavaros időszak, olyan mély sebet hagyott a magyar gazdaságon, amit pár évtized alatt nem lehetett leküzdeni. Bár tény, hogy Magyarország gazdasági hátrányából a nyugati államokkal és Ausztriával szemben nagyon sokat lefaragott, de nem tudta utolérni őket.169 Erre már nem is volt lehetősége, mert a világháború és az utána következő trianoni békediktátum, újabb évtizedekre megakasztotta Magyarország gazdasági fejlődését, mivel 1920 után ipara és piaca jelentős részét elveszítette.