I. Fülek és a ferencesek a XIX. század végétől 1918-ig
3. A ferencesek szerepe a város/térség történetében
3.6. A ferencesek szerepe az oktatásügyben
A füleki ferences barátok a közösségi életben betöltött szerepük mellett az oktatásból is kivették részüket.
Első hiteles adatok egy ötven tanulót befogadó római katolikus iskoláról 1647-ből származnak. Az iskola épülete 1682-ben Fülek ostromakor leégett. A Koháryak a XVII. és a XVIII. században a ferencesek mellett az újonnan alapított katolikus iskola működését is bőkezűen támogatták. Az új iskola 1755-ben a római katolikus templom mellett épült fel. Az iskolában folyó oktatásba a ferences szerzetesek is besegítettek.335
A ferencesek patronálásával a 19. század elején Füleken 93 tanulóval egy egytanerős iskola működött. Az irányítást és az oktatást a kolostor szerzetese végezte. A schematizmus szerint Füleken 1851-ben a helyi iskolát P. Kerchovics Miklós vezette.336
Az iskola épülete a század közepére már meglehetősen lepusztult állapotban volt, ezért 1859-ben két tanteremmel kibővítették. A kántori teendőket is ellátó tanító részére az egyik osztályból szolgálati lakást alakítottak ki. A másik tanteremben létesült osztály vezetésével és az oktatással egy ferencrendi szerzetest P. Ivanics Justinust337 bízták meg.338 Az új iskolát 269 diák látogatta.339 Rupp Jakab 1872-ben Fülekről a következőt jegyezte fel: „A ferencesek a füleki és a losonci népiskolában tanítanak. Füleken az egyik ferencesnek osztálya is van. A guardiánon és a vicariuson kívül még hat tagja van a kolostornak.”340 A füleki iskolába jóró 194 diákot P. Szencsák József tanította.341
Az 1880-as évek vége felé a tanulók létszáma tartósan 240 fő körül mozgott, ezért szükségessé vált, hogy az iskolát egy harmadik osztállyal kibővítsék. 1896-ban a füleki kolostorban már csak 3 páter tartózkodott. Az egyik P. Smóling Péter vicarius volt, aki a helyi iskolai oktatást is irányította.342
335 Drenko 1996, 253.
336 Schematismus SS. Salvatoris 1851, 32.
337 Schematismus SS. Salvatoris 1860, 39.
338 Drenko 1996, 253-254.
339 Schematismus SS. Salvatoris 1872, 39.
340 Drenko 1994, 20-21.
341 Schematismus SS. Salvatoris 1860, 32.
342 Schematismus SS. Salvatoris 1897, 31.
91 P. Péter vezetésével a szerzetesek tevékenyen részt vettek Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alakalmából tartott ünnepség megszervezésében. A millennium emlékére a füleki iskola diákjai a templomtéren három tölgyfát ültettek el. A templomtérre vonuló gyerekek előtt két tanuló nemzeti színű lobogót vitt, a többiek pedig a Himnuszt -Isten áld meg a magyart- énekelték. A házfőnök, aki egyben az iskola igazgatója is volt, a fiataloknak tartott beszédében elmagyarázta az ünnep jelentőségét. A növendékek segítségével elültetett három tölgyfa nemzeti színű szalaggal volt feldíszítve.:343
„Az első kapavágást a zárdafőnök; a másikat „ókorász” Smóling Péter tanító, a harmadikat Benkó János kántortanító és a negyediket Csapkovics János tanító tette. Ezekután a növendékek munkája vette kezdetét, amely egy köpü méhhez hasonlított, s valóban szép látványt nyújtott.“344
A faültetés körülbelül két óra hosszáig tartott.345 A három fát a teljes Szent Háromság nevében ültették el. A zárdafőnök mindegyik fánál beszédet tartott, s mindhárom fának nevett adott. Az elsőt a szent Anna szobor mellé ültették, s az Árpád nevet kapta: „miután ő volt a kedves hazánk megalapítója.“ A fiatalság örömmel hallgatta Árpád nagy tetteiről szóló beszédet. A beszéd végén Kapás Arnold házfőnök felhívta a fiatalság figyelmét, hogy: „ugyan mindenkor- de különösen ez évben- kegyelettel és hálás szeretettel gondoljon Árpádra.“
A második fát szent István királyról nevezték el. A házfőnök részletesen elemezte szent István tetteit, s hogy a magyar nemzet mi mindent köszönhet államalapító királyának. Az ifjúság figyelmébe ajánlotta, hogy mindenkor hálás szívvel emlékezzék első királyunkra szent Istvánra:
„ki Istennek nagy szentje a magyar nemzetet a keresztény katolikus vallásra nevelte és így megismertette népével az igaz Istent és annak egyszülött fiát Jézus Krisztust!“346
A harmadik fa „ Nagy boldogasszony“ nevét kapta. A zárdafőnök róla így elmélkedett:
„hogy mi lett volna a magyarból, ha Szűz Anyánk égi keze nem kormányozza?! Avagy lehet-e szent István király után más nevet a magyarnak ajkaira venni mint Nagy Asszonyunk nevét?
Lehet-e szent Istvánra gondolva nem hallani utolsó szavát a szent Királynak, Szűz Mária, boldogságos szent anya védelmezd, ne hagyd el a magyar népemet. A harmadik fa jogosan kapta Nagyboldogasszonyunk nevét.347 Szűz Mária tiszteletét az ifjúságnak ajánlván az
343 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 240.
344 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913 , 240.
345FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 328-329. Ezek a fák már nem találhatók a templom téren.
Eltűnésük okára eddig nem derült fény.
346 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 240-241.
347 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 241.
92 igazgató- A fákat meglocsolva- azokat az ifjúság és a vének figyelmébe ápolásba ajánlva végül a Szózatot elénekelve az ünnepély véget ért.“348
A szerzetesek oktatóként is aktívan részt vettek az ifjúság életének szervezésében. A fent említett faültetés Fülek művelődéstörténetének egy rövid, de említésre méltó fejezete.
1900-ban Füleken 321 tanköteles gyermek volt, ebből a hat és tizenkét év közöttiek száma 237 volt, valamint 12 és 15 év közötti „ismétlő” diák 84 járt az iskolába. Vallás szerint:
287 római katolikus, 2 görög katolikus 6 evangélikus vagy református és 8 izraelita tanulója volt az iskolának. 1900-ban még mindig csak három osztályban folyt az oktatás. Kettőben okleveles tanító,349 egyben pedig P. Péter Smóling füleki ferences szerzetes tanított.350
A szerzetesi tanítói állást 1904-ben átadták egy okleveles tanítónak, s ezután a ferencesek már csak a hitoktatásban vettek részt. Az iskolát a módosabb fülekiek különféle adományokkal segítették, emellett az államtól is kaptak valamennyi segélyt.351 Általában a mindenkori zárdafőnök volt az, aki az iskolaszék vezetése mellett feladatának érezte, hogy az oktatás is zavartalanul és megfelelő keretek között történjen. A zárdafőnök elnöklete mellett 1907. április 25-én az iskolaszék elhatározta egy új 4 tanteremes iskola építését. Pénz nem volt, ezért az iskolaszék tagjai megkérték az elnököt, hogy a földbirtokosokhoz folyamodjon segítségért. A zárdafőnök a Historia Domusban a pénzhiányról így nyilatkozik: „Ilyen a nyomorúság, de tenni kell!”352 1908-ra elkészült a negyedik osztály is, melynek vezetését Hollósy Borbála tantónőre bízták. Az iskolát 1908-ban 317 gyermek látogatta,353 akiknek a hittant P. Kecskés Donáth tanította.354 A hitotktatást 1909-től P. Bálint Benedek vette át.355
A sok nehézség árán felépült iskolát az egyház 1909-ben kénytelen volt községi kezelésbe adni.356 Az iskola hivatalos neve ezután „Községi Elemi Népiskola- Fülek”lett.
Három év múlva az állam vette át a fenntartói jogot, és a tanintézet neve 1912-től „ Füleki Állami Elemi Népiskolá”-ra változott.357
348 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 241.
349 Dr. Pacséri Károly 1900: Nógrád Vármegye népoktatásának története, Balassa-Gyarmati Könyvnyomda részvénytársaság, Balassa-Gyarmat, 117.
350 Schematismus SS. Salvatoris 1900, 27.
351 Drenko 1996, 255.
352FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 240-242.
353 Drenko 1996, 255.
354 Schematismus Sancti Joannis a Capistrano 1906, 50.
355 Schematismus Sancti Joannis a Capistrano 1909, 29.
356 Drenko 1996, 255.
357 Drenko 1996, 254-255.
93 Az államosítás után a hittantanítást Füleken és a környező falvakban (Ragyolc, Sávoly, Gömörsíd, Béna, Sátoros, Rapp) a ferencesek vállalták fel. A hittant Füleken 1926 után szlovák nyelven is oktatták.