I. Fülek és a ferencesek a XIX. század végétől 1918-ig
3. A ferencesek szerepe a város/térség történetében
3.9. Monarchia korabeli jelentősebb egyházi események, bérmálkozás Füleken
A füleki és a környező falvakban élő hívő embereket számos egyházi és világi esemény kötötte össze és vezette a templomba. Ilyenek voltak például: a bérmálás, püspöklátogatás, harangszentelés, Lourdes-i barlang felszentelése, ünnepi nagymisék, történelmi személyiségek évfordulói stb. Munkámban megemlítek néhány ilyen jelentősebb alkalmat, hogy érzékeltessem a füleki lakosok ezeken az eseményeken miként vettek részt, hogyan kapcsolódtak be az előkészületekbe.
A város életében a bérmálás fontos eseménynek számított, mert megszervezésében a bérmálkozók és a hozzátartozók mellett kívülállók is részt vettek. 1899 májusában bérmálás volt Füleken. Az egyházi esemény tulajdonképpen népünnepély jelleget öltött. A megyéspüspök fogadásán az egész város részt vett. Kapás Arnold baráti kapcsolatot ápolt a Szegedről már régebbről ismert Ivánkovits János376 rozsnyói püspökkel. Valószínűleg ennek a régi barátságnak is köszönhető, hogy a püspök a házfőnök renoválási kérelméhez mindig pozitívan állt hozzá.
A zárdafőnök 1899. január 9-én Rozsnyóra utazott, hogy meglátogassa a megyéspüspököt, akivel egykor Szegeden mint hitoktató együttműködött, sőt Kapás a püspök édesanyjának Mikula Rozáliának szegedi gyóntatója is volt. A látogatás során megbeszélték a Füleken tartandó bérmálás részleteit.377A bérmálás a város, a közösség életére kiható fontos esemény volt, amit igazol a lakosok készülődése, nagyszámú résztvétele a misén, valamint a püspök fogadásának a módja.
Ivánkovits János rozsnyói püspök 1899. május 24-én az esti hat órási vonattal érkezett meg a Fülekre. A vasútállomáson a papság képviseletében Fábián Kamil esperes, a megye
376 Ivánkovits János (1846 –1910) a 19. század végén meghatározó alakja volt Szeged társadalmi és politikai életének. Szegeden született dalmata származású iparos család gyermekeként, középiskolai tanulmányait is itt végezte. Segédlelkész volt Törökbecsén, 1873-ban Szeged-Belvárosban; 1877-78-ban és 1884-85-ben hittanár volt a reáliskolában és az elemi iskolákban, 1885-ben Szeged-rókusi plébános, ipariskolai igazgató és köztörvényhatósági bizottsági tag, 1887-ben országgyűlési képviselő volt a szegedi II. választói kerületben.
Mikszáth Kálmán, Tisza Lajos és Munkácsy Mihály barátja volt.1888-ban kerületi esperes, 1891-ben Szent-Lambertről nevezett vásárhelyi címzetes apát, 1893. január 1-jétől osztálytanácsos volt a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban. 1895. augusztus 2-án dulcinói választott püspök, 1896. november 22-én kinevezett, december 3-án megerősített, 1897. április 25-étől felszentelt rozsnyói megyés püspök volt. 1897. december 1-jén a főrendiház tagja lett. 1904. augusztus 23-án adósságai miatt a püspökség vagyonát zárgondnokság alá helyezték, október 15-én lemondott a püspökségről és visszavonult. Miklós Péter 2001: Ivankovits János rozsnyói püspök szegedi évei. In Magyar egyháztörténeti vázlatok, Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 121-138.
377 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 257.
99 részéről pedig Plachy József főszolgabíró fogadta. Üdvözlő beszédet a főispán tartott. A püspök a fogadás után Fülekpüspökibe ment, ahol másnap kiosztotta a bérmálás szentségét.378
A megyés püspök és titkára Horváth József május 30-án Sávolyból érkezett meg Fülekre. A vendéget a város határában Szlovák István városi jegyző fogadta. A Borbás-féle keresztnél a füleki hívek „Isten hozott“ felirattal diadalkaput állítottak fel. A város és az iskolaszék nevében a diadalkapunál a vendéget dr. Répássy Béla járásbíró üdvözölte. Az üdvözlések után a püspököt 24 tagú lovasbandérium és lovasfogatok hosszú sora követte a templomig. A főpásztor áldását Fülek lakosai az út mellett térdelve fogadták. A házfőnök a templom előtt magyar nyelven rövid beszédet intézett a vendéghez. A templomban a füleki iparosokból álló dalárda „Isten hozta kis nyájához“ kezdetű éneket adta elő.379
Ivánkovits János másnap reggel 8 órakor a jelenlévő papság segédlete mellett csendes misét celebrált. A mise után a zárdafőnök ünnepélyes beszédet tartott, majd a püspök a jelenlévő 657 megbérmálandónak (307 férfi, 350 nő) kiosztotta a bérmálás szentségét. Az adatbank statisztikai adatai szerint 1900-ban Füleknek 2191 lakosa volt, ebből 1902 volt római katolikus.380 Az 1900-as szalvatoriánus schematizmus szerint a plébániához 2698 római katolikus hívő tartozott. 381 A lakossági és plébániai adatokat figyelembe véve a 657 bérmálkozó létszáma kiemelkedőnek számított.
A püspököt az ünnepség után 65 személy részére adott díszebéddel tisztelték meg.
A házigazda Kapás Arnold az ebéd előtt a füleki hívek nevében megköszönte a főpásztor látogatását.
Ivánkotits János megyés püspök mellett az ebédre hivatalosak voltak többek között:
Horváth József titkár, Török Zoltán főispán, gróf Czebrián Laszló, Stephani Ervin füleki nagybirtokos, Coburg herceg jószágigazgatója Jankovits Sándor, Jászai Géza382 esperes plébános, Várhelyi József383 központi plébános, Nagy Miklós királyi albíró, Telek János bíró,
378 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 257-259.
379 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 260.
380 http://telepulesek.adatbank.sk/telepules/fulek-filakovo/ lásd adatbank.sk Fülek népesség számának változása.
Letöltés dátuma 2019. március 25.
381 Schematismus SS. Salvatoris 1900, 27.
382Jászai Géza (1857- 1914) választott püspök volt. 1880- ban szentelték pappá. Eleméren, Makón, Szeged-Belvárosban volt káplán, 1893-ban ugyanott volt adminisztrátor és Szeged-Rókus templom plébánosa. 1898-tól szegedi esperes. és gimnáziumi hittanár volt. 1900-tól bodrogmonostori apát és iskolai felügyelő, 1907 májusától Szeged-belvárosi plébános, 1911-től szebenikói választott püspök volt. Debreczeni János 1905: A szegedi Szt.
Rókushoz címzett római katolikus plébánia 100 éves története 1805-1905. Szeged.
383 Várhelyi József pápai prelátus, címzetes okrai prépost, esperes, aranymisés áldozópap, a csanádi egyházmegye nesztora, a II. osztályú polgári érdemkereszt és a Signum Laudis tulajdonosa volt. 1859. március 1-én született Gyulán. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon, a teológiát Temesvárott végezte. A csanádi egyházmegye több
100 dr. Répássy Béla járásbíró, Szlovák István jegyző, Fodor Miklós pénztárnok, Lóska Károly közgyám, Pap Gyula ügyvéd, Kovács József ügyvéd, Coburg herceg tiszttartója Ilovszki Ede, Terli Lajos postamester, Palásty József állomásfőnök, Neumann Henrik orvos, Lóska Károly ipartestületi elnök, Benkó Károly kántortanító, Farkas József kántor, Bim Bálint tanító, Kuchinka István földbirtokos, Alk Ferenc földbirtokos, Plathy Antal, Plachy József főszolgabíró, dr. Valihora János losonci esperes plébános, Kovács Nándor esperes, Fábián Kamil esperes, Alk Antal plébános, Mieszl Zsolt esperes, Káposztási Imre plébános, Szokolovszki Vince plébános, Krompaczky István, Kaminszki József plébános, Mieszl György káplán, Fehér Miklós káplán, Paulík Béla adminisztrátor, Szerenci Gyula káplán, Glajk József káplán, Szepessy Károly feledi plébános, Varga Péter plébános, Szlaby János nyugalmazott plébános stb.384
A püspök a tiszteletére adott ebéd után Stephani Ervin négyes fogatán indult a vasútállomásra. A fogat előtt lovasbandérium haladt. Az állomásra vezető úton ismét áthaladtak a diadalkapun, amin az „Isten Veled“ felirat volt olvasható. A füleki lakosok búcsúzóul virágokat szórtak a püspök fogata elé. A háztörténet szerint a püspök Kapás Arnoldtól a következő szavakkal búcsúzott: „Jó házigazdám volt- Isten Áldja meg“ 385
A ferencesek szerepét illetően a Historia Domus bőséges információval szolgál az előkészületekről, a vendégfogadásról, a bérmálás lebonyolításáról, vagyis Fülek lakosainak életéről. A város lakóinak többsége részt vett a püspök fogadásán, az ünnepi ebéden pedig megjelent a füleki városvezetés és az arisztokrácia, vagyis a füleki elit színe-java. Kapás Arnold meghívására a bérmálkozási ünnepségen a környékbeli főpapok mellett a szegedi papság is képviseltette magát. A bejegyzés szövegét olvasva az utolsó sorokból kiérezhető, hogy magát a püspököt is mennyire meglepte és meghatotta ez a szivélyes fogadtatás.
A füleki híveknek 1899 decemberében egy rég óhajtott vágya vált valóra. A templomban megépítették a Lourdes-i barlangot. Az építést gróf Czebrián István386 és neje Vécsey Magdolna bárónő finanszírozta. A barlang felszentelésén körülbelül nyolc-tízezer
plébániáján 8 évig plébánoskodott, 1888-ban a Szeged-Rókusi plébániához került Ivánkovits János mellé segédlelkésznek. 1885-ben Kisteleken lett adminisztrátor. 1896-ban az újonnan létesített Szeged felsőközponti plébániának első plébánosa volt. Ottani működése alatt épült a felsőtanyai templom, valamint a plébániához tartozó szatymazi templom is. A pasztoráció mellett különösen a tanyai és vidéki lakosság gazdasági művelésének volt apostola. 1907-ben Szeged-Rókusi plébános. Itt is templomot épített és rövidesen Szeged társadalmi életében is vezetőszerepet játszott. Jászai Géza címzetes püspök halála után egyhangúlag választották meg Szeged-Belvárosi plébánosnak. Békés LXIII. évf. 54. 1931 július 8.
384 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 262.
385 FFRK Historia Domus Filekiensis 1863-1913, 262- 263.
386 Czebrián Ervin honfiúsított nemesi család sarja volt. Elődjét Czebrián Antalt 1827-ben honfiúsították.(Nagy 1858 III., 7.)
101 ember vehetett részt. Ez az ünnepség ismét megmozgatta úgy a város, mint a környező falvak lakóit. 387 A ferences templom 2017-2019-es renovációja során a Szlovák Műemlékvédelmi Hivatal tanácsára a Lourdes-i barlangot eltávolították, és a jövőben sem fogják visszaállítani, mivel a templombelső eredeti állapotát igyekeznek rekonstruálni.
Az egyházi és világi ünnepeken való résztvétel lehetőséget nyújtott, hogy az emberek társadalmi életet éljenek, találkozzanak, ünnepeljenek, vendégeskedjenek. Kapás Arnold házfőnöksége alatt a ferencesek szerepe Fülek kulturális és társadalmi életében jelentősen megnőtt.
1899. december 31-én az óév búcsúztató hálaadó szentmise alkalmából a templom és környéke megtelt emberekkel: „A zárdafőnök minden gyertyát meggyújtatott, a templomban szinte nappali világosság volt. A hívek nagy bizakodással várták az új évszázadot.”388
A rendelkezésre álló dokumentumok szerint a ferencesek Alsósebesen és Pozsonyban ezt a társadalmi státuszt nem tudták betölteni. Viszont figyelembe kell venni, hogy a ferencesek csak Füleken rendelkeztek plébániával, ami a lakossággal jóval nagyobb kapcsolattartási lehetőséget nyújtott.