I. Fülek és a ferencesek a XIX. század végétől 1918-ig
2. Belső rendtörténet
2.1. A csehszlovák állam magatartása a katolikus egyházzal és a ferencesekkel
Miután a csehszlovák államaparátus a megszállt területeken megerősítette pozícióit, a magyar ajkú lakosokkal szemben megkezdte magyar és egyházellenes rendelkezései bevezetését. A 20 %-os nyelvrendeletre hivatkozva, ott ahol a magyar lakosok száma nem érte el ezt az arányt betiltotta a magyar istentiszteletet, a magyar nyelvű egyházi ügyintézést és a
596 SZNLP Historiae Convectus O. FF. Min., Posoniensis, De annis 1824-1924, Tomus II.,308-309.
597Hock János (1859-1936) katolikus plébános, politikus és író, a tiszavirág életű Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt. 1887-től folyamatosan tagja volt a képviselőháznak. Először a Somogy megyei szili kerületben, mint szabadelvűt, választották országgyűlési képviselőnek. Később a nemzeti párt híve lett, végül ismét a szabadelvű párthoz tért vissza. Bánffy Dezső híve volt. 1910-től a Justh-párt tagja, később pedig Károlyi Mihály híve. Belépett a szabadkőműves mozgalomba is. 1889-től Budapesten kőbányai, majd 1912-től józsefvárosi plébános.
Szónoklataiban az általános választójog mellett foglalt állást. Ellenezte Tisza István politikáját, 1918. november elsején, Károlyi Mihály helyett a Magyar Nemzeti Tanács elnöke lett. Az új rendszerben is csalódott, ezért nyugdíjazását kérte és visszavonult a politikától. A Tanácsköztársaság kikiáltása (1919. március 21.) után először Csehszlovákiába menekült ahol bebörnözték, majd onna Bécsbe és végül az USA-ban kötött ki . Később visszatért Európába és Magyarországra. Lásd Józsefvárosi Plébánia: Hock János http://www.jozsefvaros.plebania.hu/hockjanos.pdf 2018.október 17.
598 SZNLP Historiae Convectus O. FF. Min., Posoniensis, De annis 1824-1924, Tomus II., 308.
161 magyar nyelvű hitoktatást. A nyelvrendelet alkalmazása törvénytelen volt, mivel az a közigazgatásra és nem az egyházakra vonatkozott. Az egyházpolitikai intézkedések közé tartozott a magyar egyházi ünnepek betiltása és a csehszlovák nemzeti egyház propagálása a magyarok lakta területeken.599
A Csehszlovákiához csatolt területen 311 magyar plébánia működött. Ebből 155 a nagyszombati püspökséghez, 44 a rozsnyóihoz, 54 a kassaihoz, 15 a nyitraihoz, a szepesi püspökséghez pedig 2 plébánia tartozott. A szatmári egyházmegye területén 37, a besztercebányaiban pedig 4 vegyes nyelvű plébánia volt. 600
10. táblázat: a füleki lakosság felekezet szerinti megoszlása:
1910 % 1930 %
római katolikus 2186 82 3574 83
református 76 3 119 3
görög katolikus 6 0,3 9 0,2
evangélikus 162 6 283 7
izraelita 214 8 248 6
ortodox 6 0,3 0 0
egyéb felekezetű 58 1,4
összesen 2665 4291
Lásd: Fülek vallási megoszlása 1910, 1930.
http://telepulesek.adatbank.sk/telepules/fulek-filakovo/ Letöltés dátuma 2019. szeptember 7.
A ferenceseknek 1920 januárjában Losoncon hűségesküt kellett tenniük a csehszlovák államra. Lelkileg talán könnyebben viselték, hogy az esküt egy paptársuk előtt tették le.601
A ferences szerzeteseket a hűségeskü elutasítása esetén rövid időn belül kiutasították Csehszlovákiából. A kiutasítást főleg a magyar érzelmű papokkal és szerzetesekkel szemben alkalmazták.
Bármilyen jogalap nélkül egyszerű plébánosokat is könnyen kiutasítottak az országból.
Példa erre a nagyszőlősi plébános Heller Ernő esete. A nagyszőlősi kolostorban egyedül szolgáló szerzetes P. Szábó Jácint 1920. március 10-én elhunyt. A kolsotor felügyelet nélkül
599 Filep 1998, 209-213.
600 Filep 1998, 210.
601 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 53-54.
162 üresen maradt. A kapisztránus rendtartomány és a Szatmári Egyházmegyei Hatóság megegyezett, hogy a Szatmári Püspökség Heller Ernő világi papot küldi a kolostorba egészen addig, míg a ferencesek újra birtokba nem veszik azt.602
Faltin cseh főszolgabíró Radó nevezetű jegyző segítségével a kolostorba 1920 szeptemberében családostól betelepített egy „zsidó fiakkerest”. Heller Ernő plébános mindent megtett, hogy a lakóktól megszabaduljon. Próbálkozásának kiutasítás lett a vége, amiről a Historia Domusba következőt írta.: „Mit tesz a cseh megszállás, megtölti, a Római Katholikus Zárdát izraelita vallású lakókkal, sőt reám nézve nem jó eredménnyel végződött, mert ki utasítást kaptam.”603
Heller Ernő kiutasítása után a kolostor egy időre lakók nélkül maradt. A következő bejegyzés 1924-ből Olsovsky Mansvét provinciálistól származik, aki meglátogatta a nagyszőlősi kolostort.:
„Hálával vettem az eredmények feljegyzését és nagyon kérem a folytatását.
25.VI. 1924. Mansvét Olsovsky ”
A magyar papokkal szemben erőteljesen fellépő újonan létrejött államhatalom hadjáratot folytatott a felvidéki magyar püspökök ellen is. Zaklatásukat sem Csernoch János esztergomi érsek, sem a Szentszék nem tudta megakadályozni. Felvidékről még 1919-ben a békeszerződés aláírása előtt kiutasították Báthy László nagyszombati érseki helynököt, Radnai Farkas besztercebányai, Balázs János rozsnyói, Batthyány Vilmos nyitrai és Novák István eperjesi görög katolikus püspököt. Csak Fischer-Colbrie Ágoston kassai püspök maradhatott haláláig (1925) a püspöki székben. 604
Trianon után a csehszlovák állami szervek az egyházon belül is szinte azonnal megkezdték a magyar emlékezettudat rombolását. Rozsnyóról 1920 augusztusában Fülekre is megérkezett az egyházmegyei hatóság egyházakra vonatkozó 789-es számú csehszlovák kormányrendeletben foglalt utasítás, melynek alapján megtiltották a szerintük eredetileg magyar nemzeti ünnep, Szent István király napjának megünneplését.605
Az új helyzethez alakalmazkodva Füleken 30 taggal és öt póttaggal 1919. június 22-én megalakították a hitközséget, melynek céljául a hitélet felvirágoztatását tűzték ki, s elnökévé
602 SZNLP A nagyszőllősi szt. Ferencrendi szerzetházat érdeklő események följegyzési naplója az 1907-ik év július hó 1-től V. kötet, 58-59.
603SZNLP A nagyszőllősi szt. Ferencrendi szerzetházat érdeklő események följegyzési naplója az 1907-ik év július hó 1-től V. kötet, 59-60.
604 Sebők László : A katolikus egyházszervezet változásai Trianon óta. In Regio - Kisebbségtudományi Szemle 1991. 2. évf. 3.sz ., 5-4.
605 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 53.
163 Bálint Benedek zárdafőnököt választották meg. A ferencesek ezt a szervezetet azért hozták létre, mert úgy érezték, hogy a háború következtében kialakult zűrzavaros időben a hívek lelki gondozására nem tudtak megfelelő hangsúlyt fektetni.606
A hitközségnek fontos szerepe volt a ledönötött Orbán szobor rendbehozatalában és a hadi célokra elvitt harangok pótlásában, mert az 1919-es és 1920-as kaotikus haborús időszak a vallási szimbólumokat és a szobrokat sem kímélte. Rendbetételük és pótlásuk fontos volt a közösség számára. A zárdafőnök és a füleki hívek hosszas fáradozása után felújították a Szent Orbán szobrot, amelyet ismeretlenek a forradalom alatt döntöttek le. A márványlapra a következő szöveget írták: „ A forradalom pusztító viharában ledöntött szent szobrot kegyelettel adózva visszaállította Fülek község közössége szent Urbán püspök tiszteletére 1920. május 25.”
(11. kép)607
A szlovák püspöki kar 1921 augusztusában körlevelet adott ki, melyben arra kérte a híveket, hogy bátran tömörüljenek egyesületekbe, mert valahogy gátat kell vetni a szocialisták törekvésének, hogy szétválasszák az államot és az egyházat.608 A körlevelet Bálint Benedek zárdafőnök felolvasta a füleki templomban, aminek nem várt következménye lett.
:
„
A szlovenszkói püspöki kar folyó évi augusztus hó 5-én Zsolnán tartott tanácskozásából kifolyólag közös főpásztori körlevet intézett a hívekhez, amelyben az egyház és állam szétválasztását célzó törvényjavaslattal és a szocialisták féktelen izgatásaival foglalkozott, buzdítva a híveket arra, hogy tömörüljenek keresztény egyesületekbe és szervezetekbe, mert hithű katolikus nem lehet Isten és vallásellenes szervezetnek tagja stb. Ezen közös pásztorlevél az egyházi hatóság rendeletére a szószékről a híveknek fel lett olvasva. No!Lett ebből veszedelem, mert a szociáldemokrata munkásszervezet hangosan tiltakozott az ellen, hogy a templomban a szószékről politizálni lehessen; megírták az esetet a „Kassai Munkás”609 című lapba és Losonczon megjelenő „Népakarat”610 című munkáslapban és a megjelent cikkekben ugyancsak lerántották a zárdafőnök atyát. Fölhívták reá, mint veszedelmes izgatóra, a hatóság figyelmét, és mint olyat tüntették fel, mint aki cseh-szlovák állam eszme ellen izgat.
606 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 50.
607 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 56-57.
608 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 60.
609 A leghosszabb életű kommunista lapot a Kassai Munkást (később: Munkást) még 1907-ben indította a szociáldemokrata párt felső-magyarországi szervezete. A Tanácsköztársaság alatt napilappá avanzsált. 1923-tól 1930-ig újból mint napilap, majd pedig megszűnéséig (1937) hetilapként jelent meg. A húszas években Surányi Lajos, Mácza János, Seiden Ármin, Kassai Géza szerkesztették. A kommunista emigráns írók közül a Munkásba legtöbbet Gábor Andor és Illés Béla írt. A hazai írók közül Fábry Zoltán és Juhász Árpád voltak a lap munkatársai Lásd Lapok és folyóíratok. http://mek.oszk.hu/02200/02228/html/06/457.html Letöltés dátuma 2019. március 3.
610 Losoncon 1921. I. 5. és 1922. VII. között adták ki a Csehszlovák Szocialista Párt, majd Kommunista Párt lapját.
164 De a hatóság nem reagált a fölhívásra és csendesen elsimult az ügy.“611 Érdekes, hogy a ferences rendet már ekkor milyen támadás érte az újonnan megalakult felvidéki magyar baloldali sajtó részéről.
A felvidéki ferencesek gyakran kerültek a katolikus egyház és a csehszlovák állam közötti konfliktus kereszttüzébe. Példa erre az alsósebesi ferencesek esete. Nem megfelelő viselkedése miatt 1925 júliusában P. Agáp Malkussák elküldte az alsósebesi kolostorból Steiglík Prokop novíciust. Steiglík bosszúból P. Malkussákot feljelentette eperjes kerület csendőr parancsnokánál Dvoržák főhadnagynál, hogy Malkussák Masaryk elnökkel kapcsolatban többször kijlentette: „Egy hitehagyott emberért nem fog misét tartani és születésnapját megünnepelni”. A helyi szervek lázításnak vették a kijelentést és július 3-án pénteken kiszálltak az alsósebesi kolostorba, hogy kihallgassák a gyanusítottakat. A faluban hamar híre ment az eseménynek és a falusiak összegyűltek, hogy megakadályozzák a ferencesek elvitelét. A cseh csendőröket sikerült elzavarni, s még aznap Finta és Sebeskellemes lakói is a kolostor köré gyűltek, hogy megvédjék a ferenceseket. Hétfőn hajnalban július 6-án a ferencesekért már erősítéssel tértek vissza a csendőrök. A tömeg többszöri felszólítás után sem oszlott fel, ráadásul elkezdte dobálni a rendfenntartó erőket. A csendőrök a tömegbe lőttek és szétzavarták az ellenállókat. A két szerzetest ezután elfogták és előállították. Az incidensnek 2 halottja és több sebesültje volt.612
Füleken a cseh hivatalok 1925 júniusában eljárást indítottak613 a kolostorban élő magyar ferencesek ellen. Csehszlovákia területéről megpróbálták őket kiutasítani. Az általuk alkalmazott módszer nem volt ismeretlen a rend és a világi papság előtt, mert a csehszlovák hivatalok 1919-től sok papot és szerzetest üldöztek el hasonló módon. Főleg azok a papokat és szerzeteseket utasították ki, akik a magyarság mellett fogaltak állást és a miséken nyilvánosan is szót emeltek a magyarság érdekében. A teljhatalommal bíró szlovák miniszter a ferencesek illetőségének elismerése iránti kérelmet azzal az indokkal utasította el, hogy korábban sem a zárdafőnök, sem a vikárius nem kérte a községbe való felvételüket. A losonci kerületi hivatal felszólította a ferenceseket, hogy hatvan napon belül kérjenek magyar útlevelet, majd annak alapján igényeljenek a főispántól tartózkodási engedélyt, mert különben kitoloncolják őket. A prágai magyar nagykövetség az útlevél iránti kérelmüket azzal az indokkal utasította el: „hogy a magyar állampolgárság nincs kellőképpen igazolva”614. Miután Magyarország elutasította
611 FFRK Historia Domus Filekiensis 1913-1945, 63.
612 Kassai Újság, 1925. július 7.
613 Több mint valószínű, hogy a cseh hivataloknak nem tetszett a ferencesek közösségépítő tevékenysége.
614 Ha a zárdafőnök magyar útlevelet kapott volna, akkor a főispán nem adott volna letelepedési engedélyt és mint magyar állampolgárt visszatoloncolták volna Magyarországra.
165 útlevél iránti kérelmüket a ferencesek az elutasító határozattal 1925. szeptember 26-án a főispánhoz fordultak, akitől kérték a tartózkodási engedély megadását. A tartózkodási engedélyt 21 cseh korona lefizetése után megkapták. Az engedély megadásában fontos szerepe volt Olsovsky Mansvét provinciális közbenjárásának,615 aki figyelemmel kísérte a füleki eseményeket. Bálint Benedek a tartózkodási kérvény másolatát elküldte a provinciálisnak Pozsonyba.616
Véleményem szerint a ferencesek közösségépítő tevékenységére és a város életében betöltött központi szerepére felfigyelhettek a cseh központi szervek. Részükről a tartózkodási engedély megadása körüli huzavona valószínűleg csak egy próbálkozás volt, hogy a közösségből eltávolítsák a magyar ferenceseket.