I. Fülek és a ferencesek a XIX. század végétől 1918-ig
2. Belső rendtörténet
2.4. Olsovsky Mansvét szerepe a pozsonyi magyar identitástudat és közösség
Olsovsky Mansvét számtalanszor kiállt a magyar lakosság érdekei mellett, ezért a szlovákok gyakran kritizálták magyar kollaboránsnak tartották, személyesen és a sajtón keresztül is támadták.:
„1920. augusztus: Egy idő óta a tót hívek kihívó követelésekkel állnak elő; nem ugyan nyíltan, de alattomosan. Azzal fenyegetőznek, ha a tót nyelvű atyák magyarul fognak imádkozni a mise végén ők tótul fognak válaszolni. Még mindig nincsenek megelégedve, daczára hogy minden istentiszteletük megvan.
P. Beda elhelyezése alkalmával arra vetemedtek az egyes tót harmadrendiek, hogy a házfőnök atyát gyanusították, miszerint ő helyeztette el és pedig azért, mert a P. Beda odaadóan működött a tótságért. A szociáldemokrata „Robotnícke Noviny”644 lapban sok rágalommal illették: A tótokat elnyomja; Masaryk köztársasági elnök születésnapján a nemzeti zászlót
641 Schematismus almae provinciae s s. Salvatoris in Slovensko, 1928.
642 Jurovič 2001, 55-57.
643 Dekrétum, FFRK Füleki Ferences Levéltár okiratai 1. doboz.
644 Slovenské robotnícke noviny, 1904-ben adták ki az első számot. Szlovák nyelvű szociáldemokrata újság, szerkesztője Emanuel Lehocky. 1918 után hetente jelent meg Pozsonyban.
174 levetette az otthonról; nem engedi énekelni a tót himnuszt; „nagy maďarón”; Horthy magyar kormányzó megbízottja; lesz gondjuk, hogy ezt az ingyenélő agitátort innen elmozdíttassák;
ajánlják őt a rendőrség figyelmébe. A magyar III. rendiek felszólították a tót III. rendi645 elöljáróságot, hogy a cáfolati iratot írják alá ezt megtagadták mondván: Ha P. Beda visszajön, mindent megcáfolnak és minden tót újságba küldik, de ha nem jön vissza akkor fenntartják.
A csehek az itteni tótságot nagyon befolyásolják, mert sokaknak jó állást adtak.”646 Olsovsky Mansvét igyekezett üldözött, emberi méltóságukban megalázott rendtársain is segíteni. A következő bejegyzése is az államhatalom kegyetlenkedéseinek egyik bizonyítéka.
: „1920. szeptember 29-én déli ½ 1 órakor becsengetett a Bártfa-i zárda házfőnöke P. Hugolin, de senki nem tudta volna, hogy szerzetes, mert egy kopott felöltőben és még egy kopottabb nadrágban jelent meg. Tudnillik amaz órában szabadult ki a katonai vizsgálat alól. Szeptember 26-án este 10-órakor elfogták őt a zárdában, szuronyok mellett a városházára vitték és ott kihallgatás nélkül börtönbe vetették. A börtönben elbeszélése szerint sokat kínozták, ütlegelték, pofozták. Másnap este Eperjesre szállították teherautón és az erdőben egy fához állítva felakasztással ijesztgették. Ezután vonaton kíséret mellett ide hozták, de mivel kihallgatása után nem találták bűnösnek, elbocsájtották.”647
Rövid időn belül a csehszlovák állam látókörébe kerültek az iskolák is. Hatóságai azokat az iskolákat, melyek nem az ő elveik szerint működtek nem voltak hajlandóak behódolni, lassan de biztosan betiltották és felszámolták. Még az erőszakos feloszlatástól sem riadtak vissza.
Csehszlovákia területén maradt egyházi rendeket fokozatosan betagolták, beolvasztották az újonnan alakult Csehszlovák Katolikus Egyházba és rendi tartományokba.
Így történt ez Pozsonyban is:
„Szeptember hó 21-én beszüntette a Minisztérium az Orsolyarend által vezetett polgári leányintézetet, mert magyar volt a tanítás. Ugyancsak szeptember 21-én beszüntették a
„Collegium Marianumban” ban / zárdánk II. emeletén a gimnázium I. és II.-ik magánosztályt.
Stefánek648 iskolaügyi Referens négy hivatalos személytől kísérve maga jelent meg és nagy
645 A kapcsolat annak ellenére megromlott a szlovák harmadrendi hívekkel, hogy Olsovsky Mansvét 1918 előtt a harmadrendi szlovák hívek vezetője volt.
646SZNLP Historiae Convectus O. FF. Min., Posoniensis, De annis 1824-1924, Tomus II., 317.
647 SZNLP Historiae Convectus O. FF. Min., Posoniensis, De annis 1824-1924, Tomus II., 317-318.
648 Anton Štefánek (1877-1964) 1918-1924-ig a Szlovák Iskolaügyi Minisztérium teljhatalmú referense volt. 1928-tól 1929-ig Oktatási és Nemzetoktatási Miniszter volt. Az ő nevéhez fűződik a magyar iskolarendszer lerombolása a Felvidéken. Utasítására a magyar iskolák nagy részét szlovák nyelvűre változtatták. Magyar pedagógusok tömegét bocsájtotta el és tette földönfutóvá. Popély Gyula 1998: A magyar iskolaügy kálváriája (Cseh)szlovákiában 1945. In Filep Tamás Gusztáv: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998 II., 1918-1998, Budapest, Ister, 5.
175 csinadratta keretében kijelentette,649 hogy mint zugiskolát nem tűri. A nemes lelkű főgimnáziumi tanár urak eme két osztályt önmaguktól semmi áldozattól nem riadva vissza óhajtották fenntartani.
„Szeptember 30-án a Mária Otthon Árvaházat lefoglalja az állam…650 ..Még aznap délelőtt a városi rendőrök szétkergették651 a „Klempa” magánintézet tanulóit. Már több ízben volt róla szó, de most be is következett…”652
„1921. január 21-én sürgönyt kapott az állami kórház keresztes nővérek főnöknője Schweizból az általános főnöktől, mely imigy szól: >>A Szlovenszkón lévő zárdák ezentúl a morva tartományhoz fognak tartozni653; így kívánja a kormány.<< 16 zárdájuk van Szlovenszkón, melyek Zsámbékhoz, mint magyar tartományházhoz tartoztak. Nagy volt a nővérek meglepetése, mivel több a tiszta magyar és sok a Zsámbékon nevelt nővér,654 így nagy a sírás…
A cseh-egyház mozgalom655 vad dühében itt is kezd pusztítani. Falragaszok jelentek meg az utcák falán felszólítva az embereket a katolikus egyházból való kilépésre s megjelölve a helyiséget a felvételre. Hithű katolikusaink megvetőleg viselkednek emez irányzattal szemben, legfeljebb az ide özönlők között találnak valakit…”656
A háztörténet beszámol a csehek tömeges beáramlásáról Pozsonyba. Főleg hivatalnokok, vasutasok, határőrök érkeztek nagy számban. A népvándorlás rövid időn belül lakáshiányt okozott, amit a cseh hivatalok önkényes lakásfoglalással, rekvirálással oldottak meg. Kis idő elteltével a magyar utcaneveket is szlovákra változtatták. A füleki helyzethez hasonlóan hamarosan Pozsonyban is elszabadultak az árak, legtöbbet az élelmiszerekért kellett
649 Stefánek a magyar tanintézetekben általában az új helyi közigazgatás embereivel jelent meg, sőt a közintézetek átvételekor gyakran rendőri segítséget is igénybe vett. Popély 1998, 8.
650SZNLP Historiae Convectus O. FF. Min., Posoniensis, De annis 1824-1924, Tomus II., 317-318.
651 Stefánek, ahogy már előzőleg említettem, ahol ellenállásba ütközött a magyar iskolák felszámolásánál gyakran használt rendőri erőszakot. Ebben az esetben is a karhatalmi erőket vette igénybe. A tanulókat kötelezték, hogy más intézményekben tanuljanak tovább.
652 SZNLP Historiae Convectus O. FF. Min., Posoniensis, De annis 1824-1924, Tomus II., 319.
6531922-ben az “ általános főnöknő“ bejelentette, hogy a kérdés végleges rendezésére Svájcból Pozsonyba utazik.
Addig is átmeneti hatállyal, Theodosia Hosszát teljhatalommal ruházta fel a szlovákiai rendházak irányítására. A Pozsonyból 1922. november 27-én Zsámbékra érkező általános főnöknővel való tárgyalások a magyar nővérekre nézve szomorú eredménnyel zárultak. Az Általános Rendi Tanács úgy határozott, hogy a felvidéki házakat a morva tartományhoz csatolja. Ez a határozat rövid életű volt, mert november végén megszületett a döntés, hogy Szlovákiában 16 kolostorral önálló vikáriátust létesítenek. Vezetésével Theodosia Hosszát bízták meg. ifj. Rabár Ferenc 2008: A Szent Keresztről Elnevezett Irgalmas Nővérek Rendtartománya. Doktori (PhD) értekezés, Debrecen, Debreceni Egyetem BTK..
654A Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek Rendje 1865-ben először Aranyosmaróton telepedett le.
A letelepedés után Magyarországon a rend gyors ütemben fejlődött. A nővérek első közösségének alapítása után Pozsonytól Temesvárig alig fél évszázad múltán már harminchét zárdával rendelkeztek. Lásd A Szent Keresztről Nevezett Irgalmas Nővérek. https://vigilia.hu/regihonlap/2002/5/rabar.html#1 Letöltés dátuma 2019. március 6.
655 Olsovsky Mansvét ebben az esetben a Csehszlovák Nemzeti Egyházra gondolt, amelynek terjeszkedését a csehszlovák állam hathatósan támogatta.
656 SZNLP Historiae Convectus O. FF. Min., Posoniensis, De annis 1824-1924, Tomus II., 320.
176 fizetni. Olsovsky Mansvét is nehezményezte a drágulást az árak mértéktelen emelkedését.:
„Feljegyzésre méltók az anyagi helyzet képei; a drágaság ijesztő, egy métermázsa szén 45 korona, fa 18 korona, burgonya 50 korona, árpa 75 korona, hús 26 korona. Erre ráadásul bekövetkezett pénzbebélyegzés, mely alkalommal a felét visszatartották…
….A lakásrekvirálás egész hajszát idézett elő a városban, mivel a cseh hivatalnokok elözönlötték a várost. Rövid időn belül 20 ezer cseh volt a városban. Láttuk, hogy veszélyben van a II.-ik emeletünk. Ennélfogva szeptemberben kiadtuk Várady Kálmán káplán úrnak bérbe, aki internátust létesített benne. Saját költségén készítette a lépcsőfeljáratot az utcáról és deszkafal által el lett különítve az első emelettől. 10 évre szólt a szerződés évente 10440 koronát fizetett. Sok vele a kellemetlenség, mert nincs fegyelem.” 657
Az 1920-as évek elején a felvidéki magyar ferencesek nehéz helyzetbe, többszörös törésvonal és konfliktus gócpontjába kerültek. Először a magyar szerzetesek és papok kerültek a csehszlovák hivatalok látókörébe, akiket Csehszlovákia területéről egy kisebb hibáért is bármikor kiutasíthattak. A törés a felvidéki magyar katolikus papság, szerzetesség és az újonnan alakult szlovák egyház és püspökség között nemzeti szinten állt be. A kép összetettebbé vált, miután a magyar ferencesek betagozódtak a szlovák egyházba és az újonnan alakult szalvatoriánus provinciába. Részesei lettek a szlovák egyház és a csehszlovák államegyház konfliktusának, és hallgatólagos résztvevőivé váltak a cseh állam és a szlovák egyház autonomista törekvéseinek.