A tárgyalás változásai

A VIII. Ppn. törölte azt a rendelkezést, mely szerint, ha a keresetet az alperessel egyáltalán nem, vagy nem idejében közölték, vagy ha a felperes a keresetet a tárgyaláson lényegesen

735 Kovács Kázmér: Korreferátum. Gáspárdy László, A polgári perrendtartás reformja c. előadására az 1994.

évi jogászgyűlésen. In: Erdei Árpád (szerk.): Második magyar jogászgyűlés. Budapest, Magyar Jogász Egylet, 1994. 123.

Ez a Kovács Kázmér (ügyvéd) által megfogalmazott gondolat lényegében a plószi tárgyalási szerkezetet hozná vissza.

736 Nyilas Anna 2009. 70.

737 Kengyel Miklós 2014. 246.

738 Egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi CLXXXIII. törvény.

739 Imregh Géza: Gondolatok az előkészítésről. Magyar Jog, 2008/11. 790. (továbbiakban: Imregh Géza 2008).

740 Imregh Géza 2008. 790.

158 módosította, a bíróság az ellenkérelem előterjesztésére az alperes kérelme esetén halasztást ad [139. §, hatályon kívül 2000-óta]. Emellett e novella jelentősen módosította az 1952-es Pp. 151. §-át. Az addig hatályos szabály szerint a bíróság kérelemre valamelyik fontos ok fennállása esetén halaszthatta el a tárgyalást. A tárgyaláson előterjesztett kérelemre a bíróság a tárgyalást csak akkor halaszthatja el, ha a keresetet az alperessel nem, vagy nem idejében közölték, vagy ha a felperes a keresetét a tárgyaláson megváltoztatta, vagy valamely más kérelmét lényegesen módosította és ezzel összefüggésben az ellenkérelem előterjesztésére az alperesnek megfelelő időt kell biztosítani [151. § (1) bekezdés, hatály: 2000]. Lényegében a novella áthelyezte a rendelkezést, de annak tartalmában érdemi változást nem hozott.

Bár a tájékoztatási kötelezettség alapelvi szintű szabályozást kapott, az leginkább a bizonyítással és így a tárgyalással függ össze, ezért annak változásairól e körben értekezünk.

A VI. Ppn. megszüntette az általános tájékoztatási kötelezettséget és azt csak a perbeli jogokra és kötelezettségekre szorította [3. § (1) bekezdés]. Ez kizárja azt, hogy a bíróság a félnek jogértelmező tájékoztatást tudjon adni, illetve a bíróság továbbá nem őrködik afelett, hogy a felek kérelmei megfelelnek-e méltányos érdekeiknek.⁷⁴¹ A VIII. Ppn. az általános rendelkezések között a bíróságra telepítette a tájékoztatási kötelezettséget. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni [3. § (3) bekezdés].

A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 2009-es véleménye szerint „ennek az a célja, hogy a fél a bizonyítási indítványait a jóhiszemű és célszerű pervitel követelményeinek megfelelően előterjeszthesse.”⁷⁴² Molnár Ambrus szerint e bírói kötelezettségnek értelemszerűen meg kell előznie a bizonyítási eljárást. Ennek teljesítése előzetesen az idéző végzésben, majd hangsúlyozottan és konkrétan a tárgyaláson, a felek személyes meghallgatása után történik. Továbbá, minden olyan perbeli fordulattal feléled, amellyel az előző tájékoztatásban foglaltakat meghaladó bizonyítás szükséges.⁷⁴³ Haupt Egon szerint azért, hogy a bizonyítási eljárás célirányos és kerülők nélküli legyen, a tájékoztatásnak a bizonyítási eljárást megelőzően kell megtörténnie.⁷⁴⁴

741 Nyilas Anna 2009. 66.

742 1/2009. (VI. 24.) PK vélemény - A Polgári perrendtartás tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó szabályainak alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről.

743 Molnár Ambrus: A bizonyításra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség a polgári perben. Magyar Jog, 2009/3. 132. (továbbiakban: Molnár Ambrus 2009.)

744 Haupt Egon 2003. 550., Összekapcsolva ezt az alperesi válasz keretében tett érvelésével a tájékoztatást Haupt Egon már a tárgyaláselőkészítés keretében célszerűnek látja.

159 A bíróságot ezzel a jogalkotó kötelezte, hogy aktívan és tevőlegesen tájékoztassa, orientálja a feleket a perben. Döme Attila szerint „bevezetése korszerű és célszerű kísérlet volt a felek jogérvényesítésének az elősegítéséhez, […] a per koncentrációjához […] mégsem tudta betölteni kellőképpen a rendeltetését, mert elmaradt a valóban hatékony működésének garanciáját jelentő szabályozási környezet megteremtése.”⁷⁴⁵

4.7.4.1 Óvatos lépések a percezúra irányába [141. § (2) és (6) bekezdés]

A VI. Ppn. módosította a 141. § (2) bekezdést. A bíróság – ha ez a tényállás megállapításához szükséges –, a feleket felhívja nyilatkozataik megtételére és lefolytatja a bizonyítási eljárást.

A fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait – a per állása szerint – a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni. Ha a bizonyítás lefolytatása az első tárgyaláson ennek ellenére nem lehetséges, vagy csak részben lehetséges, a bíróság a tárgyalás elhalasztása mellett elrendelheti a per további előkészítését.

Ez tekinthető az érdemi tárgyalás során a bizonyítékok és nyilatkozatok előterjesztésének általános szabályának.⁷⁴⁶

Emellett a VI. Ppn. beiktatta a 141. § (2) bekezdés megsértéséért alkalmazott (6) bekezdésben szereplő szankciót. Ettől kezdve, ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével – a (2) bekezdésben előírt kötelezettsége ellenére – alapos ok nélkül késlekedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül határoz, kivéve, ha álláspontja szerint a fél előadásának, előterjesztésének bevárása a per befejezését nem késlelteti. Ezzel a perrend 141. § (6) bekezdése jogvesztést eredményező szankciót fűz a nyilatkozatok késedelmes megtételéhez, miszerint a bíróság a fél késedelmes nyilatkozata bevárása nélkül is határozhat.⁷⁴⁷ A VI. Ppn. indokolása szerint e jogvesztő szankció az „eljárási fegyelem növelése irányába hathat, s a súlyos szankció kilátásba helyezésével kizárni igyekszik a hanyag felperesi magatartás, illetve az alperesi perelhúzás lehetőségét.”⁷⁴⁸

Nyilas Anna szerint „a joghátrány élét tompítja alkalmazhatóságának két korlátja, illetve feltétele: a vétlen fél nem büntethető, és a szankció csak akkor alkalmazható, ha a fél a

745 Döme Attila: A perkoncentráció kulcsa: a közbenszóló határozat. In: Varga István- Németh János (szerk.):

Egy új polgári perrendtartás alapjai. Budapest, HVG-Orac, 2014. 393. (továbbiakban: Döme Attila2014).

746 Kengyel Miklós 2014. 261.

747 Kengyel Miklós 2014. 261.

748 VI. Ppn. indokolás 15. §- hoz.

160 bíróság felhívása ellenére késlekedik.”⁷⁴⁹ Molnár Ambrus a szankció alkalmazhatóságának négy feltételét állapítja meg, e szerint a) a fél alapos ok nélkül, b) bírói felhívás ellenére, c) késlekedik vagy mulaszt, d) és ezáltal a per befejezését hátráltatja.⁷⁵⁰ Vagyis a félnek meg kell sértenie a 141. § (2) bekezdést, illetve a bíróság figyelmeztetését szintén figyelmen kívül kell hagynia. Molnár Ambrus szerint a bíróság bizonyítási teherre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség gyakorlása után a 141. § (2) bekezdése értelmében megfelelő határidő tűzésével felhívja a feleket a nyilatkozataik megtételére, illetve a (6) bekezdés megállapítja a határidő eredménytelen eltelte esetére a szükséges jogkövetkezményt.⁷⁵¹

Kiss Gábor szerint a 141. § (2) bekezdése szintén nem az egységes jogalkalmazás irányába hat. A törvény szerkezetében a 141. § (2) bekezdés az első érdemi tárgyalásra vonatkozó szabályok között helyezkedik el. Ennek ellenére olyan általános követelményt fogalmaz meg, amely túlmutat az eljárás ezen szakaszán.”⁷⁵² Czoboly Gergely értelmezése szerint az általános kötelezettség megfogalmazása és a rendszertani elhelyezés közti ellentét feloldására a jogalkotónak lépnie kellene. „Amennyiben a jogalkotó tudatosan azt szeretné, ha a bíróságok már az első tárgyalást megelőzően – preklúziós fenyegetettség mellett – felszólítsák az alperest az érdemi védekezésének az előadására, úgy fontos lenne ennek a világos rögzítése.”⁷⁵³

Németh János szerint az 1952-es Pp. rendelkezései megfelelő keretet biztosítanak: a 141. § (2) bekezdése értelmében a fél köteles a tényállításait, nyilatkozatait, bizonyítékait – a per állása szerint – a gondos és az eljárást elősegítő pervitelnek megfelelő időben előadni, illetve előterjeszteni, a 141. § (6) bekezdése szerint pedig, ha a felek valamelyike tényállításának, nyilatkozatának előadásával, bizonyítékainak előterjesztésével alapos ok nélkül késedelmeskedik, és e kötelezettségének a bíróság felhívása ellenére sem tesz eleget, a bíróság – a tárgyalás újbóli elhalasztása nélkül – a fél előadásának, előterjesztésének bevárása nélkül (is) határozhat.⁷⁵⁴

749Nyilas Anna: A polgári per egyszerűsítésének és gyorsításának eszközei az európai jogrendszerekben, különös tekintettel a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárásokra. Phd értekezés, Debrecen, 2011.

https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/105207/teljesdolgozat_nyilas_pdf_titkositott.pdf?sequen ce=1&isAllowed=y (Letöltve: 2020. augusztus 13.) 98.

750 Molnár Ambrus 2009. 138.

751 Molnár Ambrus 2009. 133.

752 Kiss Gábor: Még egyszer a Pp. 1995-ös módosításának a pervezetésére gyakorolt hatásáról. Magyar Jog, 1999/5. 288. (továbbiakban: Kiss Gábor 1999).

753 Czoboly Gergely 2014. 167.

754 Németh János: Alapvető elvek (I fejezet). In: Németh János- Kiss Daisy (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. 1. köt., 3. átdolg. kiad., Budapest, Complex, 2010. 69.

161 Kiss Zoltán szerint megállapítható, hogy a VI. Ppn. által újrafogalmazott 141. § (2) bekezdésben megfogalmazott általános eljárási kötelezettség és ennek a (6) bekezdésben foglalt eljárási szankciója, valamint az eljárásjogi tájékoztatási kötelezettség [3. § (1) bekezdés], a bírói gondoskodás felelőssége, az officialitás kiszorítsa a polgári perből jelentősen meghatározza a bíróság (szocialista) szerepkörének megtisztulását és a felek rendelkezéseinek a helyreállítását.⁷⁵⁵

Gáspárdy László megjegyzi, hogy „ha a bíróság arra általában nem is lehet képes, hogy elejét vegye („megakadályozza”) a perhúzásra alkalmas magatartás tanúsításának, arra azonban igen, hogy a perlefutás szempontjából hátrányos következményeit, vagyis az ezzel előidézett szükségtelen többletet utólag korlátozza, vagy ellensúlyozza, például a nyilatkozat figyelembevételének mellőzésével.”⁷⁵⁶

Az iménti rendelkezéseken túl azonban valódi hatékony preklúzió nem ösztönözi a feleket a per anyagának mielőbbi bíróság elé tárására és a per kereteinek tisztázására, valamint véglegesítésére. A jogalkotó a problémákat észlelve próbált lépéseket tenni annak érdekében, hogy a jogvita ténybeli és jogi keretei minél előbb tisztázódjanak, ám ezt nem tudta elérni, amit a bíróságok korábbi gyakorlatának lendületén kívül az a körülmény is okozhatott, hogy az 1952-es Pp. egységes tárgyalási szerkezetét már így is pattanásig feszítette az új elvárások sora. Valódi változást, ahogy a jogalkotó felismerte, már ebben a keretben nem lehetett megvalósítani.

4.7.4.2 A keresetváltoztatás szabályainak módosításai

Az 1952-es Pp. a szocialista eljárásjog idején általánosan megengedte a keresetváltoztatást, ugyanakkor ezzel nem tudta kiküszöbölni az ebben rejlő perelhúzási lehetőséget. Kengyel Miklós szerint „a kötelező jogi képviselet visszaállítása után a jogirodalom és a joggyakorlat is sürgette a keresetváltoztatás parttalanságának a megszüntetését, amelyre a jogalkotó több óvatos kísérlet után csak 2010-ben szánta el magát.”⁷⁵⁷ A változtatás két irányú volt, egyrészt a jogalkotó tartalmilag szűkítette a keresetváltoztatás fogalmat, másrészt időhatárhoz kötötte azt.

Nem keresetváltoztatás az, ha a felperes a) a keresettel érvényesített jog megváltoztatása nélkül annak megalapozására újabb tényeket hoz fel, vagy a felhozottakat kiigazítja, b) az eredetileg követelt dolog helyett, utóbb beállott változás folytán más dolgot vagy kártérítést

755 Kiss Zoltán: A bírói pervezetés és a felek rendelkezései a polgári perben a Pp. 1995. évi módosítása után.

Magyar Jog, 1998/2. 89. (továbbiakban: Kiss Zoltán 1998).

756 Gáspárdy László: A polgári per idődimenziója. Budapest, Akadémia Kiadó, 1989.93.

757 Kengyel Miklós 2014. 228.

162 követel, c) a keresetét leszállítja, illetve az eredetileg nem követelt járulékokra vagy a követeléseknek, illetőleg járulékoknak a per folyamán esedékessé vált részleteire is kiterjeszti, d) megállapítás helyett teljesítést vagy teljesítés helyett megállapítást követel [146. § (5) bekezdés].

Jogi képviselet esetén pedig a felperes a keresetét – bizonyos kivételekkel – az alperes érdemi ellenkérelme előadását követő 30 napon belül változtathatja meg. Ha az alperes beszámítási kifogást, viszontkeresetet terjeszt elő, a felperes a beszámítási kifogás, viszontkereset közlésétől számított 30 napon belül változtathatja meg keresetét. Kivételként jelentkezik, ha az alperes hozzájárul a keresetváltoztatáshoz, ilyenkor a felperes keresetét bármikor megváltoztathatja, illetve, ha a felperes olyan tényre, bizonyítékra, illetve olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkozik, amely önhibáján kívül az első tárgyalást követően jutott a tudomására, és ezt igazolja [146/A. § (1) és (2) bekezdés].

A VI. Ppn. a tájékoztatási kötelezettség eljárásjogi jogokra való szorításával megszüntette azt, hogy a bíró kioktassa a felet, hogy az általa előterjesztett kérelem nem meríti ki az őt megillető jogokat. Továbbá nem lehet kioktatni a felet a keresetváltoztatás lehetőségére sem, ha az anyagi jogi kioktatást jelentene.⁷⁵⁸ Lugosi József a kereseti kérelemhez kötöttség új szabályaiból vezeti le, hogy a bíróság a fél javára többet nem ítélhet meg, még akkor sem, ha tudja, hogy a fél nem meríti ki az őt megillető jogokat, jogszabály alapján több illetné meg.⁷⁵⁹

Kiss Zoltán az általánosan megengedett keresetváltoztatást leszűkítené és azt kizárólag az első tárgyaláson tenné lehetővé, ugyanis véleménye szerint az ügy alapos tárgyalását nem szolgálja, hogy a felek a harmadik, negyedik tárgyaláson terjesztik elő kereset vagy viszontkereset-változtatásukat. Tapasztalata szerint a felek már az első tárgyaláson ismerik a peresített jogviszonyt és annak összefüggéseit. A keresetváltoztatás tilalma folytán elzárt igény külön perben érvényesíthető, ha annak tárgya pedig szorosan összefügg a korábban megindított perrel, a bíróság egyesítheti azokat.⁷⁶⁰