3. Az 1911. évi I. törvénycikk tárgyalási rendszere
3.5 A járásbírósági eljárásban alkalmazandó eltérő szabályok
A Tc. nem különítette el önálló fejezetbe. az eltérő szabályokat. Az elkülönítés megnehezíti a törvény áttekinthetőségét. Ez azzal jár, hogy a járásbíró csak úgy „szerezheti meg magának a szükséges tájékozódást, ha a megfelelő szabályt nemcsak a járásbírósági eljárás fejezetében, hanem a törvényszéki eljárás szabályai között is keresi.”455 Ez hátrányos a bíróra nézve, akinek a tárgyalás folyamán gyors tájékozódásra van szüksége.456 Jelen dolgozat ugyanakkor nem a gyakorlati alkalmazást szolgálja, így az eltérő szabályok összegyűjtése és együttes tárgyalása a tudományos áttekinthetőséget nagyban segíti.
Megfigyelhető az a szabályozási technika, hogy ahol a Tc. paragrafusa általános, tehát a törvényszéki és a járásbírósági eljárásra szintén alkalmazandó szabályt ír le, ott általánosan fogalmaz, ahol viszont eltérés van, ott használja a „törvényszéki eljárásban”, illetve a
451 Földes István-FehérváryJenő 1946. 147-148.
452 HercegLajos: Az 1911: I tcz. 222. §-ához. Jogtudományi Közlöny, 1913/17. 149. (továbbiakban: Herceg Lajos 1913).
453 Térfi Gyula 1927. 455.
454 Herceg Lajos 1913. 149-150.
455 Plósz Sándor 1902. 176.
456 Plósz Sándor 1902. 176.
98
„járásbírósági eljárásban” megkülönböztetést, vagyis a járásbíró a paragrafus elején, amennyiben észleli a törvényszéki terminust, tudhatja, hogy a paragrafus végén lesz eltérő szabály a járásbírósági eljárásra.
Fodor Ármin szerint a törvényszéki és a járásbírósági eljárás közötti egyik legfontosabb, sőt talán az egyedüli lényeges különbség, a szóbeliség-írásbeliség szerepe. A szóbeliség fokozott megjelenése miatt az írásbeli előkészítés háttérbe szorul, a tárgyaláson előadottak jegyzőkönyvezése azonban felértékelődik.457 Ezen túl a jegyzőkönyv szerepe minden egyes eljárási cselekménynél, melynél a törvényszéki eljárásban azt írásban kell teljesíteni, felértékelődik. Igaz ez a keresetre, melyet a felperes jegyzőkönyvbe mondhat (135. §). A keresetlevélben közölt és a perfelvételi határnapon előadott kereset közti eltéréseket írásbeli benyújtás hiányában jegyzőkönyvbe kell venni (178. §). Ezt az ügyvédkényszer hiánya indokolja.458 Az ellenkérelmet szóban kell előadni, és azt hivatalból jegyzőkönyvezni kell (185. §).
A perfelvételi tárgyalás cezúráját a Tc. csak a törvényszéki eljárásban juttatja teljesen érvényre.459 Ennek legfontosabb megjelenése, hogy a járásbírósági eljárásban az idézés egyszerre a perfelvételi és az érdemleges tárgyalásra is szól (142. §). Itt ugyanis van külön perfelvétel, de nincs külön perfelvételi határnap, hanem az érdemleges tárgyalás folytatólagosan megtartandó,460 sőt az idézés teljesen egészében kimaradhat a peralapítást előkészítő cselekmények közül, amennyiben a felek a bíróság által meghatározott és közzétett napokon, önként, együttesen megjelennek a bíróság előtt (146. §). Csak a járásbírósági eljárásban fordulhat elő az, hogy a felek minden előkészítés nélkül jelennek meg a perfelvétel céljából úgy, hogy köztük még semmiféle per nincs folyamatban.461 A Tc.
azonban szintén módot nyújt arra, hogy a cezúrának az előnyei a járásbírósági eljárásban is érvényesülhessenek és megengedi az érdemleges tárgyalás elhalasztását.462
Fontos eltérő szabály, hogy a pergátló kifogások elvetése tárgyában a bíróság végzéssel dönt, mely ellen fellebbezésnek nincs helye, az az ügy érdemében hozott határozat elleni fellebbezés során vitatható463 (181. §). A pergátló kifogásnak helyt adó bírói döntés ítélet formájában történik.464 A fellebbezési jog kizárásával elengedő a végzés határozati forma,
457 Fodor Ármin 1902. 242.
458 Plósz Sándor 1902. 203.
459 Plósz Sándor 1902. 34.
460 Jancsó György 1912. 400.
461 Magyary Géza 1924. 346.
462 Plósz Sándor 1902. 216.
463 Jancsó György 1912. 423.
464 Magyargy Géza- Nizsalovszky Endre 1939. 337.
99 hiszen ekkorra a fentebb Plósz Sándor által kifejtett aggályok – nevezetesen, hogy a végzés elleni fellebbezéssel kapcsolatos részletszabályokat meg kellene alkotni – nem jelentkeznek.465
A szóbeliség elve még fokozottabb szerepet kap a kereset és az ellenkérelem előadásakor.
Mindkét eljárási cselekmény esetén elengedő azokat szóban megtenni, ezek után pedig azok jegyzőkönyvbe foglalása következik (178. §, 185. §). Az ügyek egyszerűbb volta és az eljárás nagyobb rugalmassága indokolja, hogy az érdemleges tárgyalás rendszerint azonnal a perfelvételi tárgyalás után megtartandó.466
A járásbírósági eljárásban a perfelvételi és az érdemleges tárgyalás közti előkészítés nem alkalmazandó, a Tc. hatálybalépéskori szövege azt egyszerűen kizárta (205. §). Ez egyrészt levezethető a tárgyalási időköz elhagyásának lehetőségéből. Ekkor tekintettel a két szak egymás utáni megtartására fogalmilag kizárt. Másrészt, ahogy fentebb láttuk, az indok itt szintén ugyanaz, mint eddig minden intézménynél, az ügyek egyszerűbb volta, illetve a kötelező jogi képviselet hiánya.467 Szűk körben azonban, az okiratok előzetes közlése útján való előkészítésnek járásbírósági eljárásban is helye van468 (202. §).
A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy nagyobb értékű perekben a járásbíróság előtt szintén célszerű lenne az előkészítő iratok váltása.469 Ezért a Tcn. kiegészítette e rendelkezést, ettől kezdve, ha az érdemleges tárgyalást az előkészítés hiánya miatt el kell halasztani, a bíró az olyan perben, amelyben az ügyvédi képviselet a törvény (94. §) szerint kötelező, elrendelheti előkészítő iratok közlését és erre határidőt tűz. Egyebekben az előkészítésre a 194-203. §-ok a járásbírósági eljárásban is megfelelően alkalmazandók, valamint a bíró, ha a tárgyalást el kell halasztani, előkészítő iratok közlésének elrendelése nélkül is meghagyhatja bármelyik félnek, hogy azokat az okiratokat, amelyeket használni kíván, bizonyos határidő alatt a bírósági irodában tegye le, hogy az ellenfél megtekinthesse (Tcn. 5. §, Tc. új 205. §). A 204.
§ szerinti előkészítő intézkedéseket a bíróság szintén megteheti a járásbírósági eljárásban (Tcn. 5. §).
A Te. indokolása szerint a Tcn. általi módosítások oda vezettek, hogy a járásbírósági eljárás nagyrészt írásbelivé vált, a bíróság jegyzőkönyvvezető hiányában akkor is elrendelte az előkészítő iratok előterjesztését, ha arra feltétlenül nem volt szükség.470 Erre tekintettel a Te.
465 Vö.: Plósz Sándor 1927. 135.
466 Jancsó György 1912. 428.
467 Meszlényi Artúr 1915. 10-11.
468 Magyary Géza 1924. 248.
469 Fabinyi Tihamér 1931. 427.
470 Fabinyi Tihamér 1931. 427.
100 szigorít és csak bizonyos, bonyolultabb természetű ügyekben (melyeket külön nevesít a Te.) lehetséges, amennyiben ez a vitás követelések vagy ellenkövetelések nagy száma miatt szükséges (Te. 15. §). A perrend tehát a bonyolultabb ügyekben – ahogy a Te. indokolása fogalmaz – kénytelen a járásbírósági eljárásban is teret engedni az előkészítő iratoknak, enyhítve ezzel a bíróság jegyzőkönyvezési kötelezettségén.471