1. A tárgyalás fogalmának és szerkezetének tudományos meghatározása
1.3 A tárgyalás szerkezete
A jogalkotó a tárgyalásra – jelentős eljárási szerepe és súlya miatt – az egyes perrendek megalkotása során kiemelt figyelmet fordít. A tárgyalás előkészítettségének, folyamának és szerkezetének részletes szabályai meghatározzák az egész perrend dinamikáját, struktúráját.
Ezen okokból kifolyólag a jogirodalom és a tételes jog több tárgyalási rendszert alkotott meg. A hazai perjogi irodalomban uralkodó nézet szerint két fő tárgyalási rendszert lehet megkülönböztetni: az osztott tárgyalási rendszert és az egységes tárgyalási rendszert, illetve a kettő elemeinek ötvözéséből egy harmadik, ún. vegyes rendszert.57 Itt kívánunk utalni arra, hogy a tudományos rendszerezést meghatározza a tételes jogi környezet, és a perjogtörténet.
A tudomány – a fentebb már hivatkozott – rendszerező funkciója révén elsősorban a hazai perrendek adta fogalmi keretek között kategorizálja az egyes tárgyalási szerkezeteket. Az egyes felállított kategóriákba sorolt perrendek a részletszabályokon keresztül annyi féle szerkezetet tudnak adni, ahány perrend létezik.
1.3.1 Az egységes szerkezetű tárgyalás
Az egységes tárgyalási szerkezet lényege – amint arra az 1952-es Pp.-vel összefüggésben a szocialista perjog rámutat –, hogy a tárgyalást egységes folyamnak tekinti, nem osztja különböző szakokra.58 Azáltal, hogy e rendszerben a tárgyalás egységes lesz, minden tárgyalást főtárgyalásnak lehet tekinteni, ahol a bizonyítékok és indítványok előterjesztése nincs korlátozva. A külföldi eljárásjogi irodalomban e rendszert nevezik „piecemeal trial”
rendszernek,59 amit a magyar perjogi irodalom és gyakorlat egységes tárgyalási szerkezetként ismer.
Kengyel Miklós meghatározása szerint az egységes tárgyalási rendszer a tárgyalást nem különíti el egymástól mereven elválasztott szakaszokra, hanem a tárgyalást egységes folyamatnak tekinti, függetlenül attól, hogy a bíróság egy vagy több tárgyalási határnapon tart-e tárgyalást (ülést).60 E rendszer egységesnek tekinti a perben a tárgyalási szakaszt,
57 Kengyel Miklós 2014. 244-245.
58 Móra Mihály 1962. 227.
59 Anna Nylund: Structure of civil proceedings – convergence through the main hearing model? Civil Procedure Review, 2018/2. 16. (továbbiakban: Anna Nylund 2018).
60 Kengyel Miklós 2014. 245.
32 vagyis Szabó Imre szerint „műértelemben csak egy tárgyalásról beszélhetünk, amely azonban több határnapon való ’ülést’ is jelenthet […] csakúgy ahogy beszélni lehet keresetindítási szakról, jogorvoslati szakról, tárgyalási szakról, amely egyetlen és egységes.”61 Király Lilla szerint e rendszerben a pernek vannak különböző szakaszai, de nincsenek határozottan elválasztott részei, aminek következtében az ügy folyamatos tárgyalásra kerül, vagy akár az első tárgyaláson is döntés születhet.62
E rendszerben a felek a tárgyalás folyamán bármikor végezhetnek perbeli cselekményeket egészen az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztéséig (bezárásáig).63 Ez a kulcsidőpont az elsőfokú eljárásban.64 A felek tényelőadása, jogállítása, valamint a bizonyítás nincs megosztva. A későbbi időpontban végzett eljárási cselekmények nem állnak preklúzió hatálya alatt.65 Az egységes tárgyalási rendszerben a fentebb kifejtett funkciók nem oszlanak meg. A tárgyalás tehát a szerkezet mellett feladat oldalról – peranyag összegyűjtése, véglegesítése, a bizonyítás lefolytatása és a jogvita eldöntése – szintén egységes. Ezek sem időben, sem tartalomban nincsenek elhatárolva egymástól.
1.3.2 Az osztott szerkezetű tárgyalás
E tárgyalási szerkezet – ahogy a neve mutatja – az imént kifejtett időbeli és tartalmi egységességet bontja meg, és a tárgyalás bizonyos eljárási cselekményeit mind időben, mind tartalomban elkülöníti egymástól. E rendszernek ez a legfőbb jellemzője, közös pontja a sokféle gyakorlati megvalósíthatósága ellenére. Minden további, így az egyes részek elnevezése, tartalma és szétválasztásuk módja azonban perrendenként eltérő lehet.
A magyar dogmatikában ismert fogalmaink szerint az osztott tárgyalási szerkezet a tárgyalást két külön részre, a perfelvételre és az érdemi tárgyalásra osztja. Az időbelileg és tartalmilag is elkülönülő két rész közé esik az ún. permetszés vagy percezúra.66 Ez tekinthető alapvetésnek. Érdekes dogmatikai, fogalmi kérdés, hogy az egyes szerzők milyen összefüggésben használják az osztott tárgyalási szerkezetet és azt milyen elemekre, szerkezeti egységekere bontják, milyen fogalmakkal írják le.
A Pp. kodifikálása előtt – az 1952-es Pp. hatálya alatt – készült hazai tankönyvek szerzőinek fogalmait idézve Kiss Daisy osztott tárgyalási rendszerről ír, melyet két önálló szakaszra –
61 Szabó Imre 2013. 236.
62 Király Lilla: Az új magyar polgári perrendtartás megszületése és legújabb szabályai (Kodifikáció vagy reform?). JURA, 2017/2. 102. (továbbiakban: Király Lilla 2017).
63 Móra Mihály 1962. 227.
64 Udvary Sándor: Új Pp. - új Perszerkezet. Advocat, 2017/1-2. 9. (továbbiakban: Udvary Sándor 2017).
65 Móra Mihály 1962. 227.
66 Kengyel Miklós 1992. 60.
33 perfelvétel és érdemi tárgyalás – bont.67 Kengyel Miklós szintén osztott (vagy bontott) tárgyalási rendszernek nevezi, és két részre bontja, perfelvételi és érdemleges tárgyalásra.68 Varga Gyula szintén osztott tárgyalási rendszerről ír, melyet két szakaszra (részre) oszt, perfelvételi szakaszra és érdemi szakaszra.69 Névai László bontott tárgyalási rendszer néven írja le, perfelvételi tárgyalás és érdemi tárgyalás részekre különíti el.70 Kapa Mátyás szerint az osztott tárgyalási rendszer perfelvételi és érdemi tárgyalási szakaszból áll.71
Az itt bemutatott tankönyvi és kommentári szerzők abból az alapvetésből indultak ki, hogy az eljárás tárgyalási szakaszát szabályozza és osztja meg az osztott szerkezet. Ennek következménye, hogy „osztott tárgyalási rendszer” néven írják le ezt a modellt.
A fogalmi kérdések mellett figyelemre méltó szempont, hogy e felsorolt szerzők és dogmatikai felosztások mindegyike a perelőfeltételek és az érdemi kérdések közti választóvonalként jelölik meg a percezúrát. Ez véleményünk szerint azzal indokolható, hogy a magyar perjogtörténetben a Tc. az osztott tárgyalási szerkezet e modelljét valósította meg, ez volt a hivatkozási alap az osztott tárgyalási szerkezet leírására.
A Pp. kodifikációjával összefüggésben született jogirodalmi munkákat idézve Éless Tamás osztott tárgyalásról ír, melynek két része a perfelvételi szak és az érdemi tárgyalási szak.72 Zsitva Ágnes szerint az osztott perszerkezet két szakaszra tagolja a tárgyalást, perfelvételi szakra és érdemi tárgyalási szakra.73 Király Lilla az osztott perszerkezetet perfelvételi szakaszra és érdemi tárgyalási szakaszra osztja.74 Wopera Zsuzsa szintén osztott perszerkezetként hivatkozza, melyet perfelvételi és érdemi tárgyalási szakokra oszt.75 E szerzők már a Pp. fogalmi rendszerén keresztül írják le az osztott szerkezetet.
Az imént idézett három szerző már nem csupán tárgyalási, hanem perszerkezetről ír. Ebből levonhatjuk azt a következtetést, hogy e szerzők a tárgyalás fogalmát meghaladva a per szakaszolásaként tekintenek az osztott szerkezetre. Véleményünk szerint a perszerkezet
67 Kiss Daisy 2014. 539.
68 Kengyel Miklós 2014. 244.
69 Varga Gyula 1980. 276.
70 Névai László: A tárgyalás (XII. fejezet). In: Névai László és Szilbereky Jenő (szerk.): Polgári eljárásjog. 6.
változatlan kiad., Budapest, Tankönyvkiadó, 1980. 335-336. (továbbiakban: Névai László 1980).
71 Kapa Mátyás: A tárgyalás (IX. fejezet). In: Szabó Imre (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény magyarázata. 2. köt., Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. 2006. 573. (továbbiakban:
Kapa Mátyás 2006).
72 Éless Tamás 2018. 805.
73 Zsitva Ágnes: Újjászületett elsőfokú eljárás a perkoncentráció jegyében. Advocat, 2017/különszám. 8.
(továbbiakban: Zsitva Ágnes 2017).
74 Király Lilla 2017. 96-101.
75 Wopera Zsuzsa: Az új polgári perrendtartás karakterét adó egyes megoldások európai összehasonlításban.
Advocat, 2017/különszám. 5. (továbbiakban: Wopera Zsuzsa 2017c).
34 fogalom tágabb, mint a tárgyalási szerkezet, azáltal, hogy átfogja az eljárás alperes bekapcsolódását – perindítás hatásainak beálltát – követő, de még a tárgyalást megelőző részét. E tágabb fogalommal helyesebben írható le egy olyan perrend szakaszolása, melyben az osztott szerkezet egyes szerkezeti elemei nem feltétlenül tárgyalásos formában nyilvánulnak meg. A Pp.-vel kapcsolatos jogirodalomban a szerzőknél már tartalmi oldalon megjelenik az, hogy a perfelvétel tartalma nemcsak a perelőfeltételek vizsgálata, hanem egyszerre a jogvita kereteinek tartalmi rögzítése is.
1.3.3 A vegyes szerkezetű tárgyalás
Kiss Daisy szerint a két rendszer vegyüléseképpen létrejött vegyes rendszer sajátja, hogy
„elválik a perfelvételi és az érdemi szakasz, de nem olyan élesen, mint az osztott tárgyalási rendszernél. Itt egy tárgyalási napon tartott tárgyalás osztódik két szakaszra, amennyiben a perfelvételi szakaszban az ügy nem nyer befejezést, lehetőség van az érdemi tárgyalás azonnali megkezdésére.”76 Kengyel Miklós szerint a vegyes rendszer ötvözi a két tárgyalási rendszer előnyeit. Enyhít a cezúra szigorú alkalmazásán és a perfelvétel lezárását követően nyomban lehetővé teszi az érdemi tárgyalás megkezdését.77
Ha a vegyes rendszer fogalmából visszakövetkeztetünk az egységes és az osztott tárgyalási szerkezetre azt láthatjuk, hogy az osztott szerkezet lényege az időbeli és tartalmi cezúra.
Ettől eltérően a vegyes rendszer csak az egyik elkülönítést alkalmazza, míg az egységes egyiket sem.