4. Az 1952. évi III. törvény tárgyalási szerkezete
4.5 A tárgyalás
4.5.6 Az érdemi tárgyalás (141. §)
4.5.6.1 A keresetváltoztatás (146. §)
A keresetváltoztatás és annak megengedhetősége a tárgyalási szerkezet vonatkozásában egy fontos kérdéskör. A jogvita kereteinek meghatározása és rögzítésének az ideje, valamint módja befolyásolja a tárgyalási határnapok számát, illetve azt, hogy a bíróság mikor tudja megkezdeni az érdemi tárgyalást, továbbá milyen körben kell azt lefolytatnia. Az 1952-es Pp. – szintén az anyagi igazság kiderítésére való törekvéssel összefüggésben – a keresetváltoztatást az elsőfokú tárgyalás berekesztéséig bármikor lehetővé teszi.682 A jogviszonyok valósághű feltárása mellett a pergazdaságossági szempontok szintén azt kívánják, hogy feleslegesen ne keletkezzenek új polgári perek, ez a keresetváltoztatás széleskörű megengedésével lehetséges.683 Névai László szerint az 1952-es Pp. nagyon észszerű és formalizmusmentes álláspontra helyezkedik, minthogy a keresetváltoztatást a
677 Varga Gyula 1980. 279.
678 Kapa Mátyás 2006. 612.
679 Varga Gyula 1976. 836-837.
680 Kengyel Miklós 2014. 260.
681 Kengyel Miklós 2014. 260.
682 Schleiffer Pál 1953. 94.
683 Névai László 1974. 305.
144 törvény általában megengedi. Csupán egy időbeli korlátot állít fel, az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését [146. § (1) bekezdés].
A keresetváltoztatáshoz nem szükséges az alperes beleegyezése, az alperes azonban halasztást kérhet a megváltoztatott keresetre történő nyilatkozásra való felkészülésre.684 A keresetváltoztatás a szocialista polgári perben az, ha a felperes az eredetileg felhozott tények helyébe másokat állít, vagy módosítja a kereseti követelést, vagy megállapítás helyett teljesítést, illetőleg teljesítés helyett megállapítást követel, vagyis a kereset tartalmának, a kereseti kérelemnek a módosítását jelenti. Az eredeti kereset tárgytalanná válik, helyébe a megváltoztatott lép. Ezzel összefüggésben – bár nem szükségképpen – módosulhat a kereset tárgya is, vagyis az érvényesített jog, illetve a kereset alapja, a kereseti tényállás.685 Azonban mindegyik esetben a hatályosság feltétele, hogy a megváltoztatott keresettel érvényesített jog ugyanabból a jogviszonyból származzék, mint az eredeti, vagy azzal összefüggő legyen.686 Ezek a keresetváltoztatás anyagi jogi feltételei, az eljárási pedig a keresettel szemben támasztott perjogi követelmények teljesítése.687
A keresetváltoztatással összefüggésben szükséges érintőlegesen szólni a szocialista rendelkezési elvről. Az 1952-es Pp. szerint ugyanis a feleknek távolról sincs meg az az akaraturalma, mint ami a „burzsoá” (itt értsd pld. a Tc.) felfogás szerint a feleket megilleti.688 Hartai László szerint az anyagi igazság kiderítésének elve miatt a felperes már korántsem ura a pernek, a perbebocsátkozást követően pedig a felek rendelkezési joga korlátok közé van szorítva.689 A szocialista rendelkezési elv kereteit az 1952-es Pp 4. § rendelkezései határozzák meg.690 A bíróság a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz általában kötve van. A jogról való olyan lemondást azonban, amely a fél méltányos érdekeivel nyilvánvalóan ellentétben áll, a bíróság akkor sem köteles figyelembe venni, ha a fél azt a bíróság tájékoztatása és figyelmeztetése ellenére is fenntartja. Ugyanez áll a jog elismerésére és az egyezségre is (4. §, hatály: 1953).
E rendelkezés jelentős mértékben összefügg a keresetváltoztatáshoz kapcsolódó kitanítási kötelezettséggel, mely szerint, ha a bíróság megítélése szerint a kereseti kérelem nem meríti ki a felperest megillető jogokat, erre a felperest figyelmeztetni kell, illetőleg magyarázatot
684 Névai László 1974. 306.
685 Névai László 1980a. 248.
686 Névai László 1962. 210-211.
687 Névai László 1980a. 249.
688 Novák István 1953. 160.
689 Hartai László: Az igazság érvényre jutásának problémái a polgári perben. Jogtudományi Közlöny, 1971/6.
292. (továbbiakban: Hartai László 1971).
690 Hartai László 1971. 293.
145 kell tőle kérni. A felperest – nyilatkozatához képest – arról is tájékoztatni kell, hogy kereseti kérelmét a tárgyalás folyamán is jogában áll megfelelően megváltoztatni [146. § (3) bekezdés, hatály: 1953]. Novák István szerint e rendelkezés jól mutatja, hogy a bíróság a kereseti kérelemhez kötve van, mégis a rendező tevékenységével a keresettel érvényesített jog helyes alkalmazását a maga széleskörű figyelmeztető és kérdőre vonó funkciója révén erőteljesen befolyásolja.691 A fentebb hivatkozott rendelkezések a szocialista álláspont szerint nemhogy csorbítják, ellenkezőleg: támogatják a rendelkezési elvet, méghozzá a kioktatáson keresztül, mely a fél előnyére válhat.692 E gondolatmenetből – és a 146. § rendelkezéseiből – Novák István azt a következtetést vonja le, hogy a keresetváltoztatás és a rendelkezési elv az 1952-es Pp. szerint szélesebb körű, mint a Tc. szerint, mert a kereset megváltoztatásához nem kell az alperes hozzájárulása.693
Solt Kornél 1965-ben megjelent cikke szerint e bírói kioktatás következményeként a felperes rendszerint felemeli a keresetét. Ez azonban – véleménye szerint – magában hordozza a prejudikálás veszélyét, ez pedig helytelen.694 A bíróság köteles figyelmeztetni a felperest, hogy a kereseti kérelmét a tárgyalás folyamán és a tárgyalás eredményének megfelelően jogában áll megváltoztatni. Ha a felperes a figyelmeztetés nyomán keresetét megváltoztatja, akkor a bíróság annak tárgyalásába bocsátkozni köteles (P.K. 106. állásfoglalás).695 Amennyiben a bíróság a tárgyalás során azt észleli, hogy a kereseti kérelem nem meríti ki a felperest megillető jogokat, erre figyelmeztetnie kell, s tájékoztatnia kell a felperest a keresetváltoztatás lehetőségéről is. A bíróságnak ez a kötelezettsége akkor is fennáll, ha a félnek jogi képviselője van (BH 1985. 431.).696
Schleiffer Pál szerint a bíróság széleskörű kitanító, tájékoztató és figyelmeztető kötelezettsége a gyakorlatban igen jótékonyan érvényesül. Elősegíti az igazságra való törekvés sikerét, valamint a szembenálló felek jogi műveltsége közti eltérést megfelelően kiküszöböli.697 Névai László megfontolandónak tartja a kérelemhez kötöttség elvének
691 Novák István 1953. 161.
692 Novák István 1953. 161.
693 Novák István 1953. 161.
694 Solt Kornél: Az elsőfokú ítélkezés korlátai a polgári perben. Jogtudományi Közlöny, 1965/6. 237.
695 Lásd: Benkő-Jeszenszky-Géczy-Simor-Szepes (szerk.) 1956. 352.
696 A hivatkozott bírósági határozat előtt szintén hasonló megközelítést alkalmazó bírósági döntések születtek:
A bíróság a tájékoztatási kötelezettséget sérti meg és a hatályon kívül helyezésre alapot adó eljárási szabálysértést követ el, ha a felperest nem világosítja fel arról, hogy kereseti kérelme nem meríti ki az őt megillető jogokat (BH 1982. 148.). A felek nyilatkozatait és kérelmeit tartalmuk szerint kell figyelembe venni.
Szükség esetén fel kell hívni a felperes figyelmét a keresetváltoztatás lehetőségére is (BH 1980. 134.). Ha a kereseti kérelem nem meríti ki a felperest megillető jogokat, a bíróságnak erre figyelmeztetnie kell a felet, de arra nincs lehetősége, hogy a kereseti kérelmen túlmenő érdemi döntést hozzon (BH 1979. 304.).
697 Schleiffer Pál 1954. 90.
146 elvetését, tekintettel a széleskörű keresetváltoztatás megengedésére, illetve az ahhoz kapcsolódó felperest figyelmeztető bírói tevékenységre.698
A keresetváltoztatás lehetőségére való figyelmeztetés, és a kereset felemelése mellett külön figyelmet érdemel a keresetleszállítás. Az látható, hogy a felperest megillető jogokról szóló tájékoztatásra nagy hangsúlyt fektet a perrend, a joggyakorlat és a tudomány is. Ennek ellenpárja a leszállítás. Beck Salamon szerint az anyagi igazság kiderítésén nyugvó szocialista polgári eljárással nem fér össze a keresetleszállítás. A fél, ha az őt megillető igényt nem vagy kisebb részben érvényesíti, azzal sérelmet szenved. Ennek orvoslására szolgál a bíróság kitanítási kötelezettsége, valamint az, hogy a bíróság az anyagi rendelkező cselekmények esetén, ha az a fél méltányos érdekeivel nyilvánvalóan ellentétes, nem köteles figyelembe venni azokat.699