4. Az 1952. évi III. törvény tárgyalási szerkezete
4.3 A keresetindítás
A peres eljárást – főszabály szerint – a felperes keresetlevelének bírósághoz történő beadása indítja meg. A keresetlevél olyan írásbeli beadvány, amely a kereset mellett a per megindításához szükséges egyéb adatokat is tartalmazza.516 Ujlaki László szerint a keresetlevél benyújtása a felperes egyoldalú cselekménye, mely mozgásba hozza az igazságszolgáltatás gépezetét: megindul a bírósági eljárás.517
A Legfelsőbb Bíróság szerint a keresetlevél a keresetet és a per megindításához szükséges más adatokat tartalmazó beadvány. A keresetlevélnek a bírósághoz történő benyújtása nem perbeli cselekmény.518 Lugosi József szerint ebből arra lehet következtetni, hogy a Legfelsőbb Bíróság a keresetlevél benyújtását és a perindítást nem tekinti egyenlőnek.519 Kapa Mátyás megfogalmazása szerint a keresetlevél benyújtásával veszi kezdetét az elsőfokú eljárás.520 E fogalomhasználattal kiküszöbölhető az a dogmatikai vita, hogy mikortól indul az eljárás peres része, valamint, hogy a keresetlevél a pert vagy az eljárást indítja meg. Az 1952-es Pp. a törvény második részének szintén az „elsőfokú eljárás” címet adja, melyet rögtön a 121. § rendelkezésein keresztül a keresetlevél szabályozásával indít.
515 Kengyel Miklós 2003b. 267.
516 Névai László: A kereset és a keresetlevél (X. Fejezet). In: Beck Salamon és Névai László (szerk.): Magyar Polgári Eljárásjog. Budapest, Tankönyvkiadó, 1962. 214. (továbbiakban: Névai László 1962).
517 Ujlaki László 1997. 444.
518 4/2003. számú Polgári jogegységi határozat.
519 Lugosi József 2012. 73.
520 Kapa Mátyás: Keresetindítás (VIII. fejezet). In: Szabó Imre (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 1952.
évi III. törvény magyarázata. 2. köt., Budapest, Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. 2006. 485.
115 4.3.1 A keresetlevél (121. §)
A 121. § határozza meg a keresetlevél minimális tartalmát, és mint ilyenek vonatkoznak minden keresetlevélre.521 Kellékei, az eljáró bíróság megnevezése; a felek és képviselőjük neve, [foglalkozása], lakóhelyük és perbeli állásuk; az érvényesíteni kívánt jog megjelölése, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával; azok az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható; valamint a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem (kereseti kérelem) (121. §). Ezek lényegében megfelelnek a Tc. 129. § rendelkezéseinek.522 E körben a jogalkotó jelentősen nem alakította át az ekkor új perrendet, meghagyta a keresetlevél klasszikus kellékeit, a szabályozást nem bővítette.
A keresetlevél beadásához fűződnek bizonyos perjogi hatályok, melyek a felperes egyoldalú eljárási cselekményéhez, igényének a bíróságnál kereset útján történt szabályszerű előterjesztéséhez fűződnek.523 Ezek közül egyet emelünk ki, mely szerint a keresetlevél beadásával megindul a peres eljárás, az igazságszolgáltatás folyamata, ezáltal a bíróság köteles foglalkozni a keresetlevéllel.524 Névai László iménti fogalomhasználata szerint tehát a peres eljárás és nem a per indul meg. Ennek következménye, hogy beáll a bíróságnak a keresetlevél megvizsgálásával kapcsolatos sokágú kötelezettsége.525 Mindennek jelentősége pedig az, hogy a keresetlevél beadása elindítja a peres eljárás folyamatát, megteszi annak első lépését. A továbbiakban az eljárási cselekmények legtöbbje a keresetlevélhez viszonyítottan megy végbe, illetve ezzel létrejön a felperes és a bíróság közti közjogi eljárásjogi jogviszony.
4.3.2 A kereset
Az 1952-es Pp. szerkezetileg nem különíti el élesen egymástól a keresetet és a keresetlevelet.
A kereset sorrendben a legelső perbeli cselekmény, mellyel az eljárás megindul.526 Ezzel a definícióval lényegében a kereset és a keresetlevél összekapcsolódik, azok egymást feltételezik, a keresetlevél magában foglalja a keresetet. Névai László a szocialista eljárásjogászok gondolatait felhasználva megkülönbözteti az eljárási és az anyagi jogi
521 Névai László: A Keresetindítás (VIII. fejezet). In: Szilbereky Jenő és Névai László (szerk.): A polgári perrendtartás magyarázata. 1. köt. Budapest, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, 1976. 653.
522 Schleiffer Pál: Elsőfokú eljárás az új Pp-ben. Jogtudományi Közlöny, 1952/10. 438. (továbbiakban:
Schleiffer Pál 1952a).
523 Névai László: A keresetindítás. In: Szilbereky Jenő (szerk.): Polgári eljárásjog I. Budapest, Tankönyvkiadó, 1980. 271. (továbbiakban: Névai László 1980a).
524 Névai László 1962. 216.
525 Novák István: A keresetindítás eljárásjogi felelőssége. Jogtudományi Közlöny, 1988/4. 215.
526 Névai László 1962. 203.
116 értelemben vett kereseti jogot. Az eljárási keresetjog jelentése, hogy a felperesnek joga van bírósághoz fordulni, míg az anyagi jogi keresetjog alapján jogosult az alanyi jogának bíróság útján történő érvényesítésére. Amennyiben az eljárási értelemben felfogott kereseti jog hiánya vagy hibája állapítható meg, akkor a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja vagy később a pert megszünteti és ezáltal az anyagi jogi értelemben vett kereseti jog vizsgálatára nem kerül sor az eljárásban. Az anyagi jogi értelemben vett kereseti jog vizsgálata a per érdemére tartozik, annak hiánya érdemi elutasításhoz vezet.527 E gondolatmenet párhuzamba állítható a fentebb hivatkozott Tóth Károly és Plósz Sándor által kifejtett eljárásjogi és anyagi jogi keresetlevél kellékekkel, illetve a Tc.-ben a keresetlevél kettős céljával és az ehhez fűződő jogkövetkezményekkel, tartalmát tekintve a két rendszerezés azonos.
Névai László a keresetnek három elemét különbözteti meg, az alapját, a tárgyát és a tartalmát. Az alapja azok a tények, melyekből a felperes a jogát származtatja [121. § (1) bekezdés c) pont]. E tények összessége alkotja a kereseti tényállítást.528 E vonatkozásban Névai László megjegyzi, hogy a szocialista polgári perben már a keresetlevélben fel kell tárni az ügy eldöntése szempontjából lényeges összes körülményt, ezzel segítve ezek mielőbbi kiderülését. Azonban a keresetlevélbe nem helyes belezsúfolni mindenféle tényelőadást, de az „érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tények” körébe beletartozónak kell tekinteni mindazokat a felperes előtt ismeretes tényeket, melyek szükségesek az objektív igazság megállapításához.529
A kereset tárgya alatt az érvényesíteni kívánt jogot érti, mely lehet egy vitás jog vagy jogviszony.530 Novák István szerint a jog megjelölése terén sem a törvény, sem a gyakorlat nem kívánja, hogy „a felperes a jogszabályt magát is tüzetesen megjelölje. Helyes, ha megteszi, de annak elmaradása semminemű hátránnyal nem járhat.”531
A kereset tartalma pedig a határozott kereseti kérelem, mely a jogvédelem módjára utal [121.
§ (1) bekezdés e) pont].532 A kereseti kérelem lényege, hogy a felperes megjelöli, milyen terjedelemben és milyen keretek között kér jogvédelmet, illetve ezzel összefüggésben kijelöli a bíróság döntési kereteit is.533 Hámori Vilmos szerint a kereset egy egységes
527 Névai László 1962. 205-206.
528 Névai László 1962. 207.
529 Névai László 1962. 207.
530 Névai László 1962. 208.
531 Novák István: A kereset a polgári perben. Budapest, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, 1960. 258.
(továbbiakban: Novák István 1960).
532 Névai László 1962. 208.
533 Novák István 1960. 259.
117 gondolati egész, a keresetben előadottak a maguk egészében képezik annak tartalmát, amelyen belül megkülönböztetendők az egyes elemek, ezért nem célszerű a kereset általános tartalmán belül annak egyik elemét szintén a tartalmának nevezni.534
Névai László 1980-ban megjelent tankönyvében e három ismertetett elemhez hozzáteszi a címzettet, illetve az alanyt. A felsoroltak olyan lényeges alkotórészei a keresetnek, melyek hiánya csonkává és céljának elérésére alkalmatlanná teszik.535
4.3.3 A perindítás hatályainak beállta (128. §)
A perindítás hatályainak beálltát az 1952-es Pp. a Tc.-hez képest előrébb hozza. A Tc. esetén
„a per akkor jött létre, ha [keresetét] a felperes akár a járásbíróság előtt, akár a megyei bíróságnál evégből kitűzött perfelvételi határnapon szóval előadta, illetőleg, ha az alperes perbebocsátkozása már megtörtént.”536 Az 1952-es Pp. a 128. § rendelkezéseivel azonban
„szakít ezzel a formalizmussal és a pert már a keresetlevélnek az alperes részére történt kézbesítéssel létrejöttnek tekinti.”537 Ez azt mutatja, hogy a korábbiakhoz képest megnőtt az írásbeliség szerepe, hiszen a perindítás hatályai az írásban közölt keresethez kapcsolódnak, annak szóbeli előadására e vonatkozásban nincs szükség.
A keresetlevelet a bíróság az idézéssel együtt közli az alperessel,538 ezzel perindítás hatályai beállnak. E hatályok beállta az alperes keresetindításról való tudomásszerzéséhez kapcsolódnak, vagyis amikor az eljárás kétoldalúvá válik.539 Hámori Vilmos szerint a
„perviszony” a felperes és a bíróság között már a keresetlevél benyújtásával létrejön, az alperes vonatkozásában ez pedig a keresetlevéllel ellátott idézéssel jön létre.540
Lugosi József kritikával illeti a normaszöveget, amiért a „per megindítását”, a tulajdonképpeni keresetindítást és a „perindítást” azonos fogalmakkal kezeli. Az előbbi ugyanis a keresetlevél bírósághoz történő beadását [121. § (1) bekezdés] jelenti, utóbbi pedig az annak ellenféllel való közlését (128. §) takarja.541 Lugosi József a „következetlen”
fogalomhasználattal kapcsolatban megjegyzi, hogy ha egyszer egy esemény elkezdődött
534 Hámori Vilmos: Anyagi jog és kereset. Jogtudományi Közlöny, 1978/10. 618.
535 Névai László 1980a. 241.
536 Schleiffer Pál 1952a. 438.
537 Schleiffer Pál 1952a. 438. Itt megjegyzendő, hogy a Tc. 147. § esetén is a perindítás hatályai (feltételesen, későbbi szóbeliváltoztatás hiányában) a keresetlevél alperes részére történő kézbesítésével álltak be.
538 Névai László 1962. 208.
539 Névai László 1980a. 270.
540 Hámori Vilmos: A keresetjog és az eljárásjogi jogviszony a polgári perben. Jogtudományi Közlöny, 1979/8.
523.
541 Lugosi József: A rendelkezési elv (a fél rendelkezési joga) és a keresettől elállásra tekintettel történő permegszüntetés közötti jogszabályi összeütközés a hatályos Polgári Perrendtartásban. Magyar Jog, 2009/7.
394.
118 vagy megindult, akkor annak utóbb nem kell még egyszer létrejönnie.542 Azzal, hogy az 1952-es Pp. – a fentiek szerint – a 121. § rendelkezéseinél szintén a per kifejezést használja az eljárás keresetlevél ellenérdekű féllel való közlése előtti szakaszát szintén pernek tekinti, amikor a perindítás hatályai még nem álltak be.543
Gáspárdy László szerint „nincs szó perről a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása esetén.”544 Ujlaki László szerint, ha a keresetlevelet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja, akkor azt úgy kell tekinteni, hogy a jogvita nem került a „per” stádiumába, bár kétségtelen, hogy a bíróság végzett eljárási cselekményeket, de az eddigi eljárás egy peren kívüli eljárásnak tekinthető.545 Lugosi József szerint a peres eljárás első szakasza a perindítás hatályainak beállásáig tart, ezzel veszi kezdetét a második szakasz. A két szakasz lényegesen eltérő jellemzőket mutat, a legfontosabb különbség azonban az alperes tudomásszerzése az eljárásról, a kereset közlése, vagyis a perindítás hatályainak beállítása.546 A keresetlevéllel nem a pert, hanem az eljárást indítja meg a felperes, a per abban az esetben indítja meg, ha a keresetlevél alapján beállnak a perindítás hatályai.547 A keresetlevél benyújtása felfüggesztő feltételhez kötött perindítás: ahhoz a kondícióhoz van kötve, hogy a bíróság a keresetlevelet elutasítja-e idézés kibocsátás nélkül vagy nem.548
Véleményünk szerint a per létrejötte egy két lépcsős és több változótól függő folyamat. Az első lépést a felperes teszi meg, amikor keresetlevelét a bírósághoz benyújtja, azaz elindítja a per létrehozásának folyamatát. A keresetlevél alperes részére történő közlése pedig lezárja ezt a folyamatot, vagyis ténylegesen létrehozza a pert, beállnak a perindítás hatályai. A két lépés közti szakaszt dogmatikailag úgy jellemezhetjük, hogy a per létrehozásának szakasza.
Tartalmát a perrend meghatározott rendelkezései adják, az 1952-es Pp.-ben ezek a keresetlevél bírósági elbírálása a befogadhatóság szempontjából, azaz a bíróság megállapítja, hogy az alkalmas-e az idézés kibocsátására. Pozitív irányú elbírálás esetén kibocsátja az idézést, ezzel egyidejűleg közli a keresetlevelet és benne a keresetet az
542 Lugosi József 2012. 68.
543 Lugosi József 2012. 74., Lugosi József ebből végső soron azt is levezethetőnek tartja, hogy a per fogalmához így nem tartozik hozzá a kontradiktórius jelleg, a tényleges érdemi vita a felek között, idézés hiányában az alperes védekezési lehetőségének biztosítása. Mindezek ugyanis csak a perindítás hatályainak beálltát követően lehetségesek, de az azt megelőző eljárási cselekményeket is a per fogalma alá veszi a perrend. Lásd: Lugosi József 2012. 75.
544 Gáspárdy László 1987. 105.
545 Ujlaki László 1997. 445.
546 Lugosi József: A polgári (peres) eljárás szakasziról és a polgári nemperes eljárásról. JURA, 2012/1.184.
(továbbiakban: Lugosi József 2012a).
547 Lugosi József: Keresetjog és kereseti jog. Jog, állam, politika, 2016/4. 169. (továbbiakban: Lugosi József 2016a).
548 Lugosi József 2012a. 181.
119 alperessel. Ellenkező esetben átteszi az ügyet más bírósághoz, hiánypótlásra hívja fel felperest vagy a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja. A perindítás hatályainak beállta ezáltal alapvető személyi és tárgyi változásokat hoz az eljárásban, ezzel véget ér a per létrehozásának szakasza.
A perindítás egyik legfontosabb eljárásjogi hatása a perfüggőség beállta, ennél fogva a felperes ugyanazon jog és tény alapon nem indíthat keresetet bíróság előtt, illetve a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül vissza kell utasítani.549 Továbbá rögzül a vagylagos illetékesség. A felperest megillető szabad bíróságválasztási jog a kereset közlésével megszűnik (BH 1985. 270.). A per megszüntetésére csak a perindítás hatályának beállta után van lehetőség, azt megelőzően csak a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasítására kerülhet sor, ha annak valamelyik feltétele fennáll (BH 1999. 182.). A bírósági tárgyalásra való szabályszerű idézés kézbesítésének hiányában nem állnak be a perindítás hatályai, ezért ilyen esetben nem érvényesülhet az a rendelkezés, amely szerint a tárgyalás megtartását, illetőleg a határozathozatalt a felek távolléte nem gátolja (BH 1984. 418.). Nem lehet a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítani, ha azt a bíróság már kézbesítette az alperes részére (BH 1984. 34).
Ujlaki László szerint, ha a bíróság a keresetlevelet perindításra alkalmasnak találta, megtörtént az ellenérdekű féllel való közlés, akkor következik a tárgyalási szakasz, vagyis a per.550