5. A 2016. évi CXXX. törvény tárgyalási szerkezete
5.2 A kodifikáció során megjelent alternatív tudományos nézetek
5.2.1 A perindítás
5.2.2.1 A perfelvétel
Az osztott tárgyalási szerkezet alkalmazása mellett az sem volt kérdéses, hogy a perfelvétel körébe kell helyezni a jogvita kereteinek a meghatározását, vagyis nem lehet teljesen
804 Varga István – Éless Tamás (szerk.) 2016. 308.
805 Varga István – Éless Tamás (szerk.) 2016. 320.
175 visszatérni a Tc. szabályozásához. A Szakértői Javaslat visszanyúl a Tc. osztott tárgyalási rendszeréhez, azonban felhasználja annak tapasztalatait és figyelemmel van a magyar és nemzetközi jogfejlődésre és példákra. A Tc.-től eltérően a perfelvétel körébe helyezi nemcsak az alaki perfelvételt, hanem a kereset és az ellenkérelem tisztázását is, ezzel tartalmilag jelentősen kiterjeszti a perfelvétel plószi fogalmát.806 Virág Csaba szerint az osztott tárgyalási szerkezet és a Tc.-ben alkalmazott cezúra intézménye, kisebb átalakításokkal, modernizálással és az írásbeliség kiterjesztetettebb alkalmazásával megfelelő megoldást kínál az állítási és a bizonyítási szak elkülönítésére. Ezzel végső soron pedig elérhető, hogy preklúziós hatállyal egyben rögzüljön a per tárgya.807
5.2.2.2 A perfelvétel előkészítése, a (kötelező) alperesi írásbeli ellenkérelem
Arra vonatkozóan, hogy az alperesnek már a perfelvételt megelőzően, azaz a perindítás során vagy a perfelvétel kezdetén kötelezően kell-e előterjesztenie írásbeli ellenkérelmet nem alakult ki egységes álláspont. E bizonytalanságok nyomán jelen keretek között a perfelvétel körében vizsgáljuk e szabályokat, mintegy a perfelvétel előkészítésének tekintve azokat.
„A Szerkesztőbizottság Javaslata rögzíti, hogy a hiánytalan és következetes kereset határozhatja meg a per tárgyát. Csak ehhez képest vizsgálható az alperes érdemleges védekezésnek a terjedelme és relevanciája. E kettő alapján állítható fel a per alapvető logikai egysége, amely nem más, mint a felperes tény- és ebből eredő jogállítása, valamint ezek alapján a bíróság felé intézett, ítéleti rendelkezésre irányuló kérelme, amellyel szemben az alperes tény-, illetve jogtagadása, valamint ítéleti rendelkezésre irányuló kérelme áll. A felek közötti ezen vita tárgyának a meghatározása maga a perfelvétel.”808 Az iménti idézetből levonható az a következtetés, ha a perfelvétel a vita tárgyának meghatározása, akkor a perindítási szakasz a vita tárgyának előterjesztése, lehetőleg mindkét féltől írásban, még a perfelvételt megelőzően.
Annak érdekében, hogy a perfelvétel lehetőleg egy tárgyaláson lezárható legyen már az első tárgyalásra szóló idézésben előírható, hogy az alperes védekezését írásban készítse elő. Ezzel együtt e védekezés tartalmi kereteinek meghatározásakor figyelemmel kell lenni a keresetlevélre. Az alperestől nem várható el több mint a felperestől a keresetlevélben. E szabályozással elkerülhető, hogy a perfelvételi tárgyalást az alperes kifogások adagolásával
806 Varga István – Éless Tamás (szerk.) 2016. 325.
807 Virág Csaba 2014. 376.
808 Szerkesztőbizottság Javaslata - Koncepció 1. sz. melléklet 46.
176 elhúzza. Az írásbeli nyilatkozat elmaradásához preklúzió is fűzhető, így tovább fokozható annak hatékonysága.809
A hivatkozott álláspontnál megfigyelhető, hogy a tárgyalásra szóló idézést és az írásbeli védekezésre való felhívást összekapcsolja. Illetve az a további teljesen logikus elvárás szintén megjelenik, hogy e védekezéssel szemben támasztott követelményeket a keresetlevélnél megismert szabályokhoz kell igazítani. Ennek következtében a keresetlevél szabályozásának szerepe felértékelődik, hiszen annak szabályrendszere kihat erre az iratra is. A két irat együttes(en) pedig jelentős hatást gyakorol a tárgyalási szakaszra.
Éless Tamás és Ébner Vilmos az alperesi írásbeli ellenkérelmet a kereseti kérelem negatívjaként írják le, ennek analógiáján pedig a keresetre vonatkozó szabályok jelentős részének vonatkoznia kell rá. A szerzők szerint az érdemleges ellenkérelem jelentősége abban áll, hogy rá kell mutatnia a kereset megalapozatlanságára.810 Mindazonáltal, ha az alperesi védekezés túlmutat a kereset keretein, akkor átfordul viszontkeresetbe, melynek szintén a keresetre vonatkozó szabályoknak kell megfelelnie.811 Jelezni kívánjuk, hogy a kereset keretein szintén túlmutat az az alperesi védekezés, melyben az alperes a felperesi állítást nem tagadja, pusztán jogszüntető kifogást hoz fel (például elévülési kifogás).
Éless Tamás és Döme Attila véleménye szerint írásbeli előkészítés elrendelésének hiányában az alperes a perfelvételi tárgyaláson köteles nyilatkozni, szintén preklúzió terhével, mely abban áll, hogy a későbbiekben nem terjeszthet elő védekezést, így a bíróság a felperes által előadottak alapján zárja le ezt az eljárási szakot.812 A szerzők ezzel azt szintén kilátásba helyezték, hogy a majdani végleges perrendtartásban elképzelhető, hogy az 1952-es Pp.-hez hasonlóan az alperes csak az első (perfelvételi) tárgyaláson terjeszti elő védekezését, azonban ahhoz szigorú preklúziót társítanának, mely meggátolja a tárgyaláshalasztásokat.
A Szakértői Javaslat az ügy nagyobb terjedelme vagy bonyolultsága esetén lehetőséget teremt a bíróságnak, hogy a perfelvételre szóló idézésben felhívja az alperest, ellenkérelmének előterjesztésére, illetve lehetővé teszi a feleknek az előkészítő iratváltást melyet felenként legfeljebb két irat terjedelemben engedélyez. Az elkészítő irat tartalmára nézve azonban nem fektet le részletező szabályokat, nem kívánja megkötni ezzel a bíróság kezét.813
809 Éless Tamás- Döme Attila 2014. 69.
810 Éless Tamás- Ébner Vilmos 2014. 379.
811 Éless Tamás- Ébner Vilmos 2014. 380.
812 Éless Tamás- Döme Attila 2014. 69.
813 Varga István – Éless Tamás (szerk.) 2016. 322.
177 Jelen címben a perfelvételt megelőző írásbeli ellenkérelemmel kapcsolatos álláspontokat kívántuk ismertetni, mellyel kapcsolatban – mint láthattuk – nem alakult ki egységes álláspont. A megismert tudományos álláspontok bizonyos szempontból indokoltnak látják, más szempontok alapján azonban nem tartják szükségesnek az alperesi ellenkérelmet. Ami közös pont, hogy a perfelvétel során mindenképp meg kell történnie az ellenkérelem előterjesztésének. Azzal, hogy a tudomány mindkét álláspontot támogatni tudta, a döntés a jogalkotóra hárul. A jogalkotó feladata, hogy az alperesi (írásbeli) (érdemi) ellenkérelmet megfelelően helyezze el az elsőfokú eljárásban, az igazodjon a keresetlevél szabályaihoz és harmonizáljon a tárgyalási szerkezettel. A logikai úton levezethető variációkból adódóan így több út állt a jogalkotó előtt: a kötelező írásbeli ellenkérelem megkövetelése, annak opcionális (bonyolultabb ügyekben) megkövetelése vagy annak elhagyása.