Támogatási intézkedésekkel kapcsolatos eljárások

Az állami támogatásokat az Európai Unió szigorúan felügyeli. A bejelentés köteles támogatási intézkedéseket, legyen az jogszabályban meghatározott vagy egyedi támogatás, először külön eljárás keretében kell megvizsgáltatni. A bejelentési kötelezettségek alól mentesített eljárások esetén ex-ante programellenőrzésnek van helye. A megvalósult támogatásokkal kapcsolatosan is számos bejelentési kötelezettség merül fel, az ex-post vizsgálatok pedig azt a célt szolgálják, hogy az EU megbizonyosodhasson, a támogatási összegek a jóváhagyott programnak megfelelően kerültek kiosztásra és felhasználásra. Amennyiben egy intézkedés nem került bejelentésre, de fennáll a gyanú, hogy állami támogatást valósít meg, akkor a Bizottság vizsgálati eljárást folytat le. A Bizottság jogellenes támogatásra vonatkozó határozatát az EU bíróság előtt meg lehet támadni. A bíróság által jogellenesnek ítélt támogatásokat pedig vissza kell téríteni.

3.4.1. Támogatási intézkedések bejelentése

Amennyiben a tagállam állami támogatásnak minősíthető intézkedést kíván bevezetni, arról a Bizottságot előzetesen értesíteni kell⁴⁸ annak érdekében, hogy az megvizsgálhassa, a tervezett intézkedés a közös piaccal összeegyeztethető támogatás-e.

A vizsgálat eredményéről határozatot hoz. A tagállam csak megengedő határozat esetén vezetheti be az intézkedést. A megengedő határozat vagy megállapítja, hogy az adott

48 EUMSZ 108. cikk (3)

intézkedés nem minősül állami támogatásnak, vagy a támogatást a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. Amennyiben a Bizottságnak kétségei vannak az összeegyeztethetőséget illetően, akkor kiegészítő információt kérhet, illetve hivatalos vizsgálati eljárást kezdeményez. Ha a tagállam a kért információt nem, vagy nem időben adja meg, akkor a Bizottság az intézkedés bejelentését a határidő lejárta után visszavontnak tekinti. A vizsgálati eljárás⁴⁹ során a Bizottság ad az intézkedésről egy előzetes értékelést, és összefoglalja a kétségeit. A tagállam, illetve egyéb érdekelt felek ezzel szemben észrevételeket nyújthatnak be, véleményt mondhatnak, illetve a Bizottság is kérhet más forrásoktól is információt. A vizsgálati eljárás következményeként a tagállam az intézkedésben módosításokat hajthat végre, illetve a Bizottság is hozhat olyan határozatot, amely csak bizonyos feltételek teljesítése estén ítéli az intézkedést a közös piaccal összeegyeztethetőnek.

Vannak olyan támogatási intézkedések, amelyek mentesülnek⁵⁰ az előzetes bejelentési kötelezettség alól, mivel csekély összegű támogatásnak minősülnek, vagy a csoportmentességi vagy más rendelet alapján általános jelleggel már meghatározásra kerültek az összeegyeztethetőség felételei.

3.4.1.Jogellenes és tiltott támogatások

Jogellenes támogatás minden olyan támogatás, amelyet az EUMSZ értelmében bejelentési kötelezettség terhelt, de az nem került bejelentésre, függetlenül attól, hogy a támogatás utóbb tiltott, vagyis a közös piaccal nem összeegyeztethető támogatásnak minősül. Támogatási intézkedés jogellenességére vagy tiltott voltára vonatkozó vizsgálatot a Bizottság vagy saját jogkörben kezdeményez, vagy benyújtott panasz alapján. A vizsgálat során a Bizottság a támogatást már a határozathozatal előtt is ideiglenesen felfüggesztheti, ha nincs kétsége a támogatás jellege felől, illetve fennáll a helyrehozhatatlan kár kockázata. Amennyiben a bizottság határozata elutasító, a tagállamnak a kedvezményezett vállalkozásokkal a jogellenesen adott állami támogatást vissza kell teríttetenie a megfelelő kamatokkal együtt⁵¹. A támogatást csak akkor nem kell visszafizetni, ha az ellentétes lenne az uniós jog valamelyik általános elvével (pl.

jogbiztonság elve). A támogatás visszafizettetésének a célja a tiltott támogatás előtti állapot helyreállítása. Az állam a visszakapott összeggel szabadon rendelkezik, azt nem kell az Európai Uniónak átadnia. Amennyiben a tagállam nem tartja be a visszatéríttetési határozatot, akkor a Bizottság az ügyet az EU Bíróság elé utalja.

Az esetleges tiltott állami támogatásokkal kapcsolatosan a nemzeti bíróságok is fordulhatnak előzetes döntéshozatali kérelemmel⁵² az EU Bírósághoz, mivel ennek a bíróságnak az elsődleges feladata az EU alapszerződéseinek az értelmezése, beleértve

49 A Tanács (EU) 2015/1589 Rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, II. fejezet

50 EUMSZ 108. cikk (4) és 109. cikk

51 A TANÁCS (EU) 2015/1589 RENDELETE (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, III. fejezet

52 EUMSZ 267. cikk

annak a 107. és 108. állami támogatásokkal foglalkozó cikkeit. Ebben az eseteben az intézkedés vizsgálatát a nemzeti bíróság kezdeményezi olyan módon, hogy az előtte folyamatban lévő per kapcsán kérdései merülnek fel az alapszerződés értelmezésével kapcsolatban és ezeket nyújtja be az EU Bíróságnak. Az előzetes döntéshozatali kérelmek esetén a bíróság kizárólag a feltett kérdésekre válaszol az alapszerződés értelmezésével.

4. Adóalap kedvezmények

A társasági adó törvény az adóelőnyt kétféle módon nyújtja: adóalapból levonható, és az adóból adóvisszatartás, illetve adójóváírás keretében igénybe vehető kedvezmények formájában. A legfontosabb különbség az adóalapból és az adófizetési kötelezettségből igénybe vehető ösztönzők között az, hogy az adóalapból nem mindig keletkezik tényleges adófizetési kötelezettség ezért az adóalapból elméletileg nagyobb összeg vehető igénybe.

Ráadásul az adóalap csökkentő tétel következtében esetleg keletkező negatív adóalapot a következő évek nyereségével szemben is fel lehet használni a veszteség elhatárolás intézményén keresztül, míg az adóvisszatartás formájában igénybe vehető adókedvezmény tényleges igénybevétele az adott év adófizetési kötelezettségének a százalékában van meghatározva.

Az adóalapot módosító ösztönzők jellemzője, hogy a számviteli elszámolás során ráfordításként már elszámolt összeget adóalap csökkentő tételként még egyszer (esetleg többszörösen, vagy csak részlegesen) figyelembe veszik. Ezzel adózási szempontból a ténylegesen felmerült ráfordításnál nagyobb összeg kerül elismerésre.

Az adóalap és adókedvezmények nem mindegyike valósít meg állami támogatást, csak azok, amelyek megfelelnek az állami támogatás feltételeinek. Nyilvánvaló, hogy az adótörvényben nyújtott adóelőnyt az állam nyújtja, és nem kérdéses az sem, hogy a kedvezményezettek vállalkozások, hiszen a társasági adóalanyok közös tulajdonsága az, hogy vállalkozási tevékenységet végeznek, vagy végezhetnek. A versenytorzító hatás elméletben mindig fennáll, ezért az alapvető kérdés az adóintézkedések esetén a szelektivitás. Azok az adóintézkedések, amelyek nem minősülnek szelektívnek, nem tekinthetők állami támogatásnak sem. Természetesen adóelőny nemcsak a társasági adózáson keresztül nyújtható, de az egyéb adótörvények által nyújtott előnyök vizsgálata kívül esik a jelen elemzés keretein.

Ahhoz, hogy egy adóintézkedés mentesüljön a bejelentési kötelezettség alól az EU rendeletekben felsorolt összes feltételt vizsgálni kell. A feltételek a programra, a tevékenységre és a kedvezményezetti körre egyaránt vonatkozhatnak. Ki kell zárni a nagy költségvetésű programokat, a nemzetközi versenyt befolyásoló tevékenységeket (pl.

export ösztönző támogatások, hazai termékek felhasználásának a támogatása import termékekkel szemben stb.), és a külön elbírálás alá eső ágazatokat (pl. mezőgazdaság, halászat, vízgazdálkodás, szénbányászat). Kizárás alá esnek a nagyberuházások is, amelyek meghaladják a határértékeket és ezért bejelentés kötelessé válnak.

Természetesen a határérték kiszámításához a támogatás teljes összegét figyelembe kell

venni, az esetleges támogatáshalmozással és összeszámítással együtt, beleértve a nem adóintézkedés formájában nyújtott támogatásokat is. A kizárások második nagy csoportja a kedvezményezettekre vonatkozik: ki kell zárni azokat, akik jogellenes vagy tiltott támogatást vettek igénybe, és azt nem fizették vissza, illetve a nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat (ezekre külön támogatási forma vonatkozik, amely csak nagyon szigorúan meghatározott esetekben adható).

A bejelentési kötelezettség alóli mentesüléshez az adóintézkedésnek átláthatónak kell lenni. Adóalap- és adókedvezmények esetén ez akkor valósul meg, ha a kedvezményt jogszabály írja elő, és létezik egy egyértelműen meghatározható felső korlát, amelyet nem lehet túllépni. Az intézkedés ösztönző funkciójának is egyértelműen bizonyítottnak kell lenni. Adóintézkedés esetén ez akkor valósul meg, ha az intézkedés objektív kritériumok alapján, mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát, és az intézkedés az adott projekt megkezdésekor már hatályos volt. Az állami támogatásnak minősülő adóalap és adókedvezményekhez az állam oldaláról közzétételi, jelentéstételi és ellenőrzési kötelezettség is kapcsolódik⁵³.