Társasági adóalap-, és adókedvezmények az állami támogatások rendszerében
4.1. De minimis társasági adóalap kedvezmények
A de minimis támogatások előnye, hogy a szabályozás úgy tekinti őket, mint amelyek nem felelnek meg az állami támogatás valamennyi követelményének, ezért az ilyen intézkedések nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. Ugyanakkor ez a rendszer nem abszolút, amennyiben a támogatás a valóságban nem felel meg a de minimis követelményeknek, például az összeszámítás miatt túlhaladja a határértéket, akkor a támogatás felhasználását, illetve az azzal kapcsolatos bejelentési kötelezettségeket tekintve más támogatási szabályok (többnyire a csoportmentességi szabályok) vonatkoznak rá.
A társasági adózás területén az adóelőnyt eredményező adóalap csökkentő tételek majdnem mindegyike de minimis kategóriába esik, kivéve, ha kizárás érvényesül (pl. mert a tevékenység mezőgazdasági jellegű, amelyre különös szabályok vonatkoznak) vagy meghaladja a határértéket.
4.1.1.KKV beruházási adóalap kedvezmény
A KKV-k részére számos kedvezmény áll rendelkezésre a társasági adó törvényben.
Igénybe vehetnek beruházási adóalap csökkentő kedvezményt, egyösszegű értékcsökkenési leírást, fejlesztési adókedvezményt, és a beruházási hitel kamatjához kapcsolódó adókedvezményt. A jelen alfejezet a beruházási adóalap csökkentő tétel állami támogatás elemeit veszi szemügyre.
Azon KKV-nek minősülő vállalkozások54, amelyek valamennyi tagja az adózón és az esetleges MRP-n kívül az adóév egészében magánszemély bizonyos beruházások
53 651/2014/EU 9.–12. cikkei
54 2004. évi XXXIV. Tv. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról; 3.§
értékét egyösszegben, a számviteli elszámolástól függetlenül, levonhatja az adóalapból55 az adózás előtti eredmény összegéig. A levonásra jogosító beruházások közé tartozik a korábban még használatba nem vett ingatlan, műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke. Az adóalap csökkentő tétel tehát a beruházás évében vehető figyelembe, függetlenül attól, hogy az üzembe helyezés megtörtént-e, viszont nem alkalmazható üzemkörön kívüli tárgyi eszközök esetén, illetve hibás teljesítés miatti cserére.
Az adóalap csökkentő tételt azért kell állami támogatásnak tekinteni, mert szelektív. A szelektivitás abban nyilvánul meg, hogy csak KKV-k, azon belül is kizárólag magánszemély tulajdonosokkal bíró KKV-k vehetik igénybe, ezért megvalósul az a kitétel, hogy az intézkedés a vállalkozások egy csoportjának biztosít előnyt. Mivel az adóalap csökkentő tétel az adózás előtti eredmény értékében maximált, ezért az átláthatósági kritérium is megvalósul.
Az adóalap csökkentő tétel nagyságrendjétől függően csekély összegű támogatásnak, a csoportmentességi rendeletben megfogalmazottak szerinti, vagy nagyberuházási KKV támogatásnak minősül. Az iparági kizárások köre mezőgazdasági termelést, mezőgazdasági termékfeldolgozást vagy ilyen termék kereskedelmét foglalja magában. A kizárt ágazatok tekintetében az adóalap csökkentő tétel szintén használható, és ugyanúgy állami támogatásnak minősül, csak az összeegyeztethetőség feltételei mások, azokat külön az ágazatra kialakított rendeletek határozzák meg. Bár nem kizárás, de meg kell említeni még a szállítási, árufuvarozási ágazatot56, ahol a de minimis korlát a fele az általánosnak. Nagyberuházásnak minősül KKV-k esetén 7,5 millió eurót (tanácsadás, vásárokon és terülti együttműködési projektben való részvétel esetén 2 millió euró) meghaladó projekt.
Mivel az adóalap csökkentés végleges adóelőnyt eredményez, amely az adott adóévben egy összegben vehető igénybe, ezért az adóalapkedvezmény támogatástartalma megegyezik az adóbevallásban a KKV beruházási kedvezmény soron megjelenített összeggel.
4.1.2.KKV értékcsökkenési leírás elszámolási kedvezmény
Az adóalapmódosító tétel a leghátrányosabb helyzetű települések felzárkóztatását szolgálja azzal, hogy a vállalkozás szabad vállalkozási zónában57 üzembe helyezett új gépek berendezések és teherjárművek beszerzési értékét egy összegben, az üzembe helyezés évében leírhatja. Az intézkedésnek több különlegessége is van. Amint jól látható
55 1996. évi LXXXI. Tv. a társasági adóról és osztalékadóról (Továbbiakban TAO); 7.§ (1) zs), és (11),(12) pontja
56 Nagyon jó összefoglalót ad az ágazati specialitásokról a 2015/72. adózási kérdésre adott válasz. (AVÉ 2015/11)
57 27/2013 Korm. Rend. A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályairól, 1. §
a szövegezésből, az intézkedés nem jelent végleges adómegtakarítást, hanem az adózás halasztását valósítja meg, hiszen az eszközök beszerzési értéke a hasznos élettartamuk alatt egyébként is leírásra került volna. Ennek az a következménye támogatási szempontból, hogy a támogatás összege nem az adóalap csökkentő tétel értékével egyenlő, hanem ki kellene számolni az értékcsökkenések előre hozásának a jelenértékét, és ez adná a tényleges támogatás tartalmat. A jogszabály ezzel szemben más számolási módot alkalmaz, a tárgyi eszköz adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett bekerülési értékének 1 százalékát, jármű esetében 3 százalékát kell állami támogatásnak tekinteni. Az egyszerű jelenérték meghatározásánál a támogatás tartalmat jelentősen befolyásolhatja a diszkontráta58, amely jelenleg nagyon alacsony (2021 január 1-jén 0,8%).
Ha példának egy szabad vállalkozási zónában végzett tíz millió forintos jármű beszerzést veszünk, amelyet az adótörvény évi 20% értékcsökkenés mellett enged leírni, akkor az előrehozott, egyösszegben elszámolt értékcsökkenési leírás a kedvezmény igénybevétele nélküli értékcsökkenési leíráshoz képest 157.475 Ft támogatástartalmat eredményez, ami a beszerzési érték 1,57%-a, vagyis a jogszabályalkotó a jelenlegi diszkont ráta mellett a támogatástartalmat felülbecsülte. Természetesen amennyiben a diszkont ráta jelentősen változik, akkor az állítás ellenkezője is igaz lehet. Például, ha ugyanez a jármű 2020 június elsején került üzembehelyezésre, amikor a diszkontráta 1,78% volt, akkor a tényleges támogatás tartalom 3,44% lenne. A jogszabályalkotó szándéka valószínűleg éppen az ilyen kilengések elkerülése volt, még akkor is, ha ez nincs tökéletesen összhangban az uniós szabályokkal.
Az adóalap kedvezményél ugyanazok a kizárások és értékhatárok érvényesülnek, mint a KKV beruházási adóalap kedvezmény esetén. Vagyis a támogatás ugyan alapvetően de minimis támogatás, az összeszámítás, a támogatás halmozódás vagy a program nagysága miatt más támogatási szabályok is vonatkozhatnak rá. Amennyiben a támogatás a kiemelet ágazatok valamelyikében történik, akkor az ágazatra vonatkozó különleges szabályokat is figyelembe kell venni.
Az adóintézkedés szelektív, mivel csak KKV-k vehetik igénybe, és az igénybevételi lehetőség függ a beruházás helyszínétől is, ezért állami támogatásnak minősül. Az intézkedés átlátható, mivel alkalmazását törvény írja elő, és az összege egyértelműen meghatározható.
4.1.3.Start-up adóalap kedvezmény befektetőknek
Nem a KKV-k beruházásait, hanem a KKV-ba történő beruházást hivatott ösztönözni a korai fázisú (start up) vállalkozásban szerzett részesedéshez kapcsolódó adóalap módosító tétel59. Ahhoz, hogy egy vállalkozás korai fázisúnak60 minősüljön, több feltételnek kell megfelelnie, és korai fázisú vállalkozásként nyilvántartásba kell vetetnie magát. A legfontosabb feltételek, hogy három évnél nem régebbi alapítású, az éves nettó
58 A mindenkori diszkontráta megtalálható a Támogatásokat Vizsgáló iroda honlapján. https://tvi.kormany.hu/referencia-rata
59 Tao. 7. § (1)(m), (8b) és (8d) pontok
60 331/2017 Korm. rendelet 2.§
árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot, legalább 2 és maximum 20 főt foglalkoztat, nincs más társaságban részesedése, innovációs tevékenységet végez és nincs adótartozása. Ezen felül még számos kisebb feltételt ad meg a jogszabály. A szigorú feltételek teljesítése után a részesedés bekerülési értékének háromszorosa vonható le a szerzés és az azt követő három évben egyenlő részletekben azzal a korláttal, hogy az adóévben levont összeg korai fázisú vállalkozásonként nem haladhatja meg a 20 millió forintot.
Ugyanúgy, mint az előbbi esetekben, a támogatás szelektív, hiszen a befektetők bizonyos csoportját támogatja, azt amelyik start-up vállalkozásokba fektet be. A támogatás átlátható, hiszen a feltételei egyértelműen meghatározottak és a támogatás összegének felső határa van.
4.1.4.Mikrovállalkozások létszámnövelése
Kisvállalkozások esetén különösen fontos, hogy a vállalkozásra a munkaerő foglalkoztatása ne rójon aránytalanul magas terheket és ezzel ne lehetetlenítse el a növekedést, vagy ösztönözze a kisvállalkozást a feketén történő foglalkoztatásra.
Majdnem minden adórendszer tartalmaz olyan ösztönzőket, amelyek a legkisebb vállalkozások foglalkoztatással kapcsolatos terheit enyhítik. Mikrovállalkozásnak61 a 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató és legfeljebb 2 millió euró árbevétellel vagy mérlegfőösszeggel rendelkező vállalkozások minősülnek. Azon mikrovállalkozás, amelynek az átlagos állományi létszáma a megelőző adóévben legfeljebb 5 fő és az adóév utolsó napján nincs az állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, csökkentheti a társasági adó alapját az adóévi létszámnövekmény és a havi minimálbér adóévre számított összegének szorzatával62. A létszámnövekménybe természetesen nem tartoznak bele a korábban más jogviszonyban (pl. egyéni vállalkozóként, társas vállalkozóként) vagy kapcsolt vállalkozásnál foglalkoztatottak.
Az igénybe vett támogatás ebben az esetben is de minimis támogatásnak minősül.
A szelektivitás megvalósul, hiszen a kedvezmény igénybevételére csak mikrovállalkozások jogosultak. A törvény ugyan nem ad számszerűen kifejezett felső határt, azonban a határ egyértelmű, hiszen a minimálbért minden évben jogszabály63 határozza meg. Az adóalap csökkentő tétel 2021-ben maximum 10.044.000 Ft lehet, ami egy mikrovállalkozás életében jelentős tétel, ám a vállalkozás a nagyságrendjénél fogva nem alkalmas jelentős versenytorzításra, és a vállalkozási kedv élénkítésének az általános európai uniós céljának megvalósítása nagyobb hasznot eredményez az Unió szempontjából, mint az esetleges versenytorzulás.
61 2004. évi XXXIV. Tv. a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról; 3.§ (3)
62 Tao. 7. § (1)(y), (19) és (20) pontok
63 2021-re a minimálbért a 731/2020 (XII. 31.) Korm. Rendelet írja elő, és a mértéke havi 167 400 Ft.
4.1.5.Kutatás-fejlesztés ösztönzése
A kutatás-fejlesztés-innováció támogatása az Európai Unió fő célkitűzései közé tartozik64. A kutatás-fejlesztés éppen ezért egyike azon horizontális céloknak, amelyre a közös piaccal összeegyeztethetőnek minősíthető állami támogatás adható.
A társasági adóalap csökkenthető a saját tevékenységi körben65 végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés66 közvetlen költségének a kapott támogatással, valamint a más adóalanytól igénybe vett kutatási szolgáltatással csökkentett összegével67. Ez utóbbi azért szükséges, mert az adóalap kedvezményt ebben az esetben a másik adóalany már igénybe vette. Az adóalap csökkentése független a K+F költség számviteli elszámolásától, vagyis az adózás szempontjából ez a költség kétszeresen vehető figyelembe. Sőt, amennyiben a vállalkozás a K+F tevékenységet felsőoktatási intézménnyel, kutatóintézettel közösen végzi, írásos szerződés alapján, akkor a fenti összeg háromszorosa, de legfeljebb 50 millió forint vonható le az adóalapból. Vagyis ebben az esetben az adózás szempontjából a költség összesen négyszer kerül elszámolásra, egyszer a számviteli elszámoláson keresztül, egyszer pedig a háromszoros adóalap csökkentő tételen keresztül! Amennyiben a kutatás-fejlesztés értéke aktiválásra került, akkor adóalap csökkentés nemcsak egy összegben alkalmazható, hanem választható az aktivált érték értékcsökkenési leírásával arányos alkalmazása is. Az adóalap csökkentő tétel megosztható a kapcsolt vállalkozások között68, illetve a kutatás megrendelője és szolgáltatója között is feltéve, hogy igazolni tudják, hogy a kedvezményt együttesen csak egyszer használták fel.
A közösen végzett K+F adóalapkedvezménye csekély összegű támogatásnak minősül. A támogatástartalom megegyezik az adóalap csökkentő tétel értékének és az adókulcsnak (9%) a szorzatával.