• Nem Talált Eredményt

Az alzálogjoghoz kapcsolódóan felmerülő kérdések és módosítási javaslatok

A fedezett kötvényekről szóló uniós jogi szabályozás és a Ptk. zálogjogi szabályainak kapcsolatáról

3.2. Az alzálogjoghoz kapcsolódóan felmerülő kérdések és módosítási javaslatok

Az alzálogjog zálogjogi szabályozásunk egyik legösszetettebb konstrukciója, melynek alkalmazása során több kérdés is felmerül. Ezek a kérdések elsődlegesen az alzálogjog megalapításához és végrehajthatóságához (érvényesítéséhez) kapcsolódnak.

Alzálogjog zálogjoggal biztosított követelések elzálogosítása során jön létre. Ebben az esetben tehát a zálogtárgy egy olyan követelés lesz, amelyet egy másik zálogjog biztosít. Tipikus esete ennek, ha a refinanszírozott kereskedelmi bank a refinanszírozó jelzálogbank javára a saját jelzáloghitel-követeléseit zálogosítja el.

A hatályos jogszabályi rendelkezéseket álláspontunk szerint úgy kell értelmezni, hogy zálogjoggal biztosított követelések elzálogosítása esetén kétféle zálogjog keletkezik.

Megalapításra kerül, illetve létrejön egyrészt egy követelést terhelő jelzálogjog, másrészt pedig – ezzel egyidejűleg – egy alzálogjog is. A két zálogjog ugyanazzal a jogcselekménnyel, vagyis a követelést terhelő jelzálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzésével kerül megalapításra. A két zálogjognak részben a tárgya is azonos: az elzálogosított követelést ugyanis mindkét zálogjog terheli. Az alzálogjog azonban emellett a követelést biztosító (fő)zálogjogra is kiterjed, az alzálogjog tárgya ugyanis a főzálogjog és az általa biztosított követelés együttesen.71

Ebből következően az alzálogjogosult egyrészt a főzálogjog, másrészt pedig az elzálogosított követelés alapján léphet fel a kötelezettekkel szemben. Az alzálogjogból fakadó igényét gyakorolhatja tehát a saját zálogkötelezettjével (a főzálogjogosulttal) szemben, emellett az elzálogosított követelés kötelezettjével szemben, végül pedig a főzálogjog dologi kötelezettjével szemben is.72

A felmerült kérdések rendezése érdekében elsődlegesen a Ptk. 5:99. § (4) bekezdését lenne szükséges pontosítani. A hatályos normaszöveg első mondata így szól:

„A zálogjoggal biztosított követelés alzálogjog alapítása útján terhelhető meg zálogjoggal.” Ez a megfogalmazás azonban így nem teljesen pontos.

Az alzálogjognak mind az elzálogosított zálogjog, mind pedig az azzal biztosított követelés a tárgya. Az alzálogjog jogosultja tehát egyben egy követelést terhelő jelzálogjognak a jogosultja is lesz. Ez alól csak az önálló zálogjog elzálogosítása jelent kivételt, ekkor ugyanis követelést terhelő jelzálogjog nem jön létre.73

A normaszövegnek ennek alapján azt kellene egyértelművé tennie, hogy a zálogjoggal biztosított követelés elzálogosítása során egyidejűleg kétféle zálogjog jön létre: egyrészt egy követelést terhelő jelzálogjog, másrészt pedig az alzálogjog. A kétféle zálogjog egyidejűleg, a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzés útján jön létre.

71 Ezt a Ptk. 5:99. § (4) bekezdés második mondata mondja ki: „Az alzálogjog tárgya a zálogjog és az általa biztosított követelés…”

72 Az alzálogjogról részletesebben ld.: BODZÁSI Balázs: Az alzálogjogról. in: Iustum Aequum Salutare, 2021/1. szám, 9-26. o.

73 Önálló zálogjog elzálogosítása nem terjed ki automatikusan a biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelésre.

Ennek alapján a feleknek a biztosítéki szerződés szerint kielégíthető követelés elzálogosításáról külön kifejezetten rendelkezniük kell.

Erre tekintettel pontosabb lenne a Ptk. idézett rendelkezését úgy megfogalmazni, hogy az alzálogjog a zálogjoggal biztosított követelés elzálogosításával jön létre.

További kérdéseket vet fel az önálló zálogjog elzálogosítása. Erre ugyanis biztosított követelés hiányában is sor kerülhet. Márpedig a Ptk. 5:99. § (4) bekezdésének első mondata alapján kérdés, hogy az önálló zálogjog elzálogosítása esetén – a biztosított követelés hiánya miatt – egyáltalán alzálogjog jön-e létre.

Az ezzel kapcsolatos esetleges értelmezési viták elkerülése érdekében a normaszövegben célszerűbb lenne az önálló zálogjogra is utalni: az alzálogjog zálogjoggal biztosított követelés vagy önálló zálogjog elzálogosításával jön létre.

A jövőben komoly problémákhoz vezethet a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvény (továbbiakban: Hbnytv.) 7. § (1a) bekezdése. Ez a bekezdés 2019.

július 17-én lépett hatályba és a következőket mondja ki: „A követelés elzálogosítására vonatkozó, az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti hitelbiztosítéki nyilatkozat alapján a követelést terhelő zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzésével a Ptk. 5:99. § (4) bekezdése szerinti alzálogjogot is megalapítottnak kell tekinteni. Ha a zálogjog tárgyául szolgáló követelést az elzálogosításának hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzését követően biztosítják zálogjoggal, e követelést biztosító zálogjog megalapításával egyidejűleg kell megalapítottnak tekinteni a Ptk. 5:99. § (4) bekezdése szerinti alzálogjogot.”

Ennek alapján jelenleg az alzálogjogot egyrészt nem kell a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyezni, másrészt arról a feleknek sem a zálogszerződésben, sem más módon, külön rendelkezniük sem kell. Nyilvánvaló, hogy ez komoly veszélyeket rejt magában az alzálogjogosult számára. Emellett az is egy indokolt elvárás, hogy az alzálogjog a forgalom résztvevői számára is felismerhető, publikus legyen. Ennek hiányában az alzálogjog jogosultja a főzálogjog jogosultja, illetve a főzálogjog kötelezettje ellen indított csőd- vagy felszámolási eljárásba sem feltétlenül tud zálogjogosult hitelezőként belépni. Ehhez ugyanis alzálogjogának fennállását valamilyen módon igazolnia kellene. Ez viszont nehézségekbe ütközhet, ha az alzálogjog sem a felek közötti szerződésben nem került külön nevesítésre, sem semmilyen nyilvántartásba nem került bejegyzésre.

Bejegyzési kötelezettség ugyanis más nyilvántartások – így az ingatlan-nyilvántartás – irányában sem áll fenn. Az ingatlan-ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI.

törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 17. § (3) bekezdése ugyanis így fogalmaz: „Ingatlant terhelő jelzálogjoggal biztosított követelésre, illetve önálló zálogjogra aljelzálogjog jegyezhető be.” Ebből következően azonban aljelzálogjog kapcsán az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés csupán deklaratív hatályú.

Mindezekre figyelemmel a Hbnytv.-ben azt kellene kimondani, hogy az alzálogjogot a hitelbiztosítéki nyilvántartásba be kell jegyezni. Ez a bejegyzés konstitutív hatályú lenne, vagyis az alzálogjog alapítására a bejegyzés útján kerülne sor. A hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzés publikussá, mindenki számára felismerhetővé tenné az alzálogjogokat, amely emellett egy fontos bizonyítási eszköz is

lehet egy esetleg eljárás (így a felszámolási eljárás) során. Ezzel egyidejűleg a Hbnytv. 7. § (1a) bekezdését hatályon kívül kellene helyezni.

A Ptk. 5:99. § (4) bekezdése azt is kimondja, hogy az alzálogjogra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a zálogjogra vonatkozó szabályok irányadók. Ebből, valamint a Hbnytv. javasolt módosításából (az alzálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való kötelező bejegyzéséből), továbbá a Ptk. 5:88. §-ából az is következne, hogy a feleknek az alzálogjog megalapításáról külön (zálog)szerződésben kellene rendelkezniük.

Mindez természetesen még önmagában nem orvosolja azt a problémát, ha a felek az alzálogjog alapításáról nem közokiratban rendelkeznek. Ebben az esetben ugyanis nem teljesülnek az azonnali végrehajthatóságnak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 23/C. §-ában foglalt feltételei. Ezt önmagában a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzés kötelezővé tétele sem orvosolja.

Az egyértelműnek tűnik, hogy egy sehová be nem jegyzett és semmilyen megállapodásban (okiratban) nem nevesített alzálogjog alapján végrehajtási eljárást nem lehet indítani. A közvetlen végrehajthatósághoz legalább a Vht. 23/C. §-a szerinti feltételeknek teljesülniük kell. Ennek biztosítása érdekében pedig a jogosultnak a zálogszerződést vagy az alapján a zálogkötelezett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatát közjegyzői okiratba kell foglaltatnia.

Mindezen túlmenően a Ptk.-ban azt is egyértelművé kellene tenni, hogy ha az alzálogjogosult kielégítési joga megnyílik, akkor a főzálogjogosult helyébe lép. Erre azért lenne szükség, hogy az alzálogjogosult közvetlenül a főzálogkötelezettel (vagyis a főzálogjog dologi kötelezettjével) szemben fel tudjon lépni. Jelenleg ugyanis kérdéses, hogy ezt megteheti-e.

A főzálogjogról készített közjegyzői okiratot záradékoló közjegyző számára a fenti rendelkezés kimondása egyértelmű helyzetet teremtene: ebben az esetben ugyanis meg tudná állapítani az alzálogjogosult jogutódlását és így az alzálogjogosult kérésére is záradékolni tudná azt az alapokiratot, amely a főzálogjog megalapításáról rendelkezik.

4. Összegzés

A Ptk. és a Hbnyt. fent vázolt módosításaival, valamint a Jht. megfelelő kiegészítésével megteremthetőek lennének az új típusú refinanszírozási modell jogi alapjai. A refinanszírozási hitelezés új alapokra helyezése mellett mindez a hazai jelzálogbankok, illetve más hitelintézetek által a jövőben kibocsátandó fedezett kötvények külföldi befektetők részére történő vonzóvá tételét is elősegíthetné.

Mindennek még nagyobb perspektívát adhat az ún. zöldjelzáloglevél-piac kiépülése, amely már Magyarországon is kezdetét vette.74

74 Erről ld.: NAGY Gyula László – BOZZAI Rita – TÓTH Illés – INCZE Zsombor: Zöld? Jelzáloglevél? Zöldjelzáloglevél!

Gazdaság és Pénzügy, 2021. március, 8. évfolyam, 1. szám, 2–25. o.

A joghatóság vizsgálata az európai fizetési meghagyás