• Nem Talált Eredményt

Az európai fizetési meghagyás kibocsátása

szemben ellentmondás folytán perré alakult eljárás során

2.2. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása

2.2.1. Az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem vizsgálata Az európai fizetési meghagyásos eljárás kérelemre indul. A kérelmet az EU-Fmh rendelet mellékletében található kötelezően alkalmazandó „A” formanyomtatványon lehet benyújtani.21 Magyarországon a beadványokat kizárólag papír alapon írásban lehet az eljáró közjegyzőnél előterjeszteni.22 A kérelemhez külön bizonyítékokat, mellékleteket nem kell csatolni, azonban a kérelmen fel kell tüntetni a követelést alátámasztó bizonyítékokat [7. cikk (2) bekezdés e) pont]. A (16) preambulumbekezdés értelmében a közjegyzőnek a kérelmet – ekként a joghatóság kérdését is – a formanyomtatványon szolgáltatott adatok alapján kell megvizsgálnia. A 7. cikk (3) bekezdését e tekintetben külön ki kell emelni, mert az kimondja: „[a] kérelemben a jogosultnak ki kell jelentenie, hogy legjobb tudomása és meggyőződése szerint az adott tájékoztatás megfelel a valóságnak, valamint, hogy tudomásul veszi, hogy bármely szándékoltan valótlan nyilatkozat a származási tagállam joga szerinti megfelelő szankciókat vonhatja maga után.”

A közjegyző az európai fizetési meghagyás iránti kérelmet tartalmazó formanyomtatványt az EU-Fmh rendelet 8. cikkében foglaltak szerint bírálja el.

19 RÁK [2018]: i. m. 2786–2787. o., Rák [2020]: i. m. 48–51. o., SZÉCSÉNYI-NAGY: i. m. 598–601. o.

20 Ha a követelés (költségek és kamatok nélkül) nem haladja meg a 2000 eurót, akkor az igény a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló 2007. július 11-i 861/2007/EK parlamenti és tanácsi rendelet alapján is érvényesíthető.

21 Elérhető az e-justice portálon: https://e-justice.europa.eu/content_european_payment_order_forms-156-hu.do.

22 Lásd az Fmhtv. 59. § (10) bekezdését.

Megvizsgálja, hogy teljesülnek-e a 2., 3., 4., 6. és 7. cikkben23 foglalt követelmények, valamint, hogy a követelés megalapozottnak tűnik-e. A rendelet hatályba lépését követően a rendelkezéseinek megszövegezése24 és egymásra tekintettel történő értelmezése miatt a kérelem vizsgálatának terjedelmét illetően bizonytalanságot okozott a gyakorlatban a jogirodalom szerint az, hogy milyen mértékben kell vizsgálni a követelés ténybeli és jogi alapját. Többféle értelemzés lehetősége merült fel a tekintetben, hogy az európai fizetés meghagyás kibocsátása iránti kérelem vizsgálata során csak alaki, vagy a követelés megalapozottságát illetően érdemi vizsgálatot is le kell-e folytatni.25 Az EU-Fmh rendelet magyar szövegváltozatának 8. cikkét érintő nyelvi pontatlanság (a követelés „megalapozott-e”)26 és a nyilvánvaló alaptalanság mint elutasítási ok [EU-Fmh rendelet 11. cikk (1) bekezdés b) pont] miatt valóban nem volt helytállónak tekinthető a követelés megalapozottságának prima facie vizsgálatát előíró értelmezés. A 8. cikk magyar nyelvű szövegváltozatának helyesbítésére27 figyelemmel – álláspontom szerint is – az a rendelkezés helyes értelmezése, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárásban is csak formai vizsgálatot kell folytatni. A közjegyzőnek pusztán olyan hibákat kell kiszűrnie, amelyek magából a kérelemből (annak logikai következetlenségeiből) kitűnnek; bizonyításnak ugyanis nincs helye, a kérelmezőnek a bizonyítékokat csak megjelölnie kell.28

A közjegyző felhívja a jogosultat megfelelőnek ítélt határidő tűzésével a kérelem kiegészítésére vagy kijavítására, amennyiben a kérelemmel szemben támasztott – 7.

cikkben foglalt – tartalmi követelmények nem teljesülnek, kivéve, ha a követelés nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelem nem elfogadható (9. cikk).29 A kérelem módosításáról szóló 10. cikk értelmében amennyiben a kérelemmel szemben támasztott 8. cikk szerinti követelmények csak a kérelem egy része tekintetében teljesülnek, a közjegyző erről30 tájékoztatja a jogosultat, és felhívja az általa megállapított összeget tartalmazó európai fizetési meghagyási javaslat elfogadására vagy elutasítására, tájékoztatja továbbá a jogosultat döntése következményeiről. Ha a jogosult elfogadja a

23 A 7. cikke (2) bekezdés d) és e) pontjainak értelmezéséhez lásd: C453/18. és C494/18. sz. Bondora AS v Carlos V. C. and XY egyesített ügyekben 2019. december 19-én hozott ítéletet, ECLI:EU:C:2019:1118.

24 Lásd a (16) preambulumbekezdést, a 7. cikk (3) bekezdését, a 8. cikket, a 11. cikk (1) bekezdésének (a) és b) pontjait, a 12.

cikk (4) bekezdés a) pontját.

25 Lásd erről részletesebben: HARSÁGI Viktória: Európai fizetési meghagyásos eljárás mint a hatékony jogérvényesítés eszköze? in: Magyar Jog, 2012/12, 764–766. o., RÁK Viktor: A kérelem vizsgálatának terjedelme és a közjegyző ezzel összefüggő döntési alternatívái az európai fizetési meghagyásos eljárásban. in: Ünnepi tanulmányok a közjegyzőség jubileumára (szerk.: Bán Tamásné, Tóth Dóra, Rokolya Gábor), Közjegyzői Akadémia Kiadó, Budapest, 2017, 281–293.

o., Rák [2020]: i. m. 16–19. o.

26 A magyar nyelvű szövegváltozat („a bíróság [...] megvizsgálja, hogy [...] a követelés „megalapozott-e”) eltért a rendelet angol nyelvű szövegváltozatától („whether the claim appears to be founded”) és német nyelvű szövegváltozatától („begründet erscheint”).

27 A 8. cikk első mondatában „a követelés megalapozott-e” megfogalmazást „a követelés megalapozottnak tűnik-e”

szövegtartalom váltotta fel. Lásd Helyesbítés az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, 2006.

december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelethez (HL L 399., 2006.12.30.) OJ L 33, 10.2.2016, p.

39–39 (HU).

28 Erre mutat rá: SZÉCSÉNYI-NAGY: i. m. 604–605. o.. Hivatkozza ezzel összefüggésben a C-215/11.sz. Iwona Szyrocka kontra SiGer Technologie GmbH ügyben 2021. december 13-én hozott ítéletet, ECLI:EU:C:2012:794.

29 A közjegyző ilyenkor a II. mellékletben található „B” formanyomtatványt küldi meg a kérelmezőnek.

30 A közjegyző ilyenkor a III. mellékletben található „C” formanyomtatványt küldi meg a kérelmezőnek.

közjegyző javaslatát, a közjegyző a 12. cikknek megfelelően európai fizetési meghagyást bocsát ki a követelés jogosult által elfogadott részére vonatkozóan31.

A közjegyző a 11. cikk (1) bekezdése értelmében elutasítja a kérelmet,32 amennyiben:

a) a 2., 3., 4., 6. és 7. cikkben megállapított követelmények nem teljesülnek; vagy b) a követelés nyilvánvalóan alaptalan; vagy c) a jogosult a közjegyző által a 9. cikk (2) bekezdése szerint megállapított határidőn belül nem küldi meg válaszát; vagy d) a jogosult a közjegyző által meghatározott határidőn belül nem küldi meg válaszát, vagy elutasítja a közjegyző javaslatát a 10. cikkel összhangban. A kérelem elutasítása33 ellen nincs helye fellebbezésnek [11. cikk (2) bekezdés]. A 11. cikk (3) bekezdése értelmében azonban a kérelem elutasítása nem akadálya annak, hogy a jogosult egy új európai fizetési meghagyás iránti kérelem vagy bármely egyéb, valamely tagállam joga alapján rendelkezésre álló eljárás34 útján érvényesítse a követelését. Az EU-Fmh rendelet e szabályozási megoldással ellensúlyozza az elutasítás elleni fellebbezés hiányát35.

A 12. cikkben foglaltaknak megfelelően amennyiben a kérelem vizsgálata nem elutasítással végződik, a közjegyző az EU-Fmh rendelet mellékletében található „E”

formanyomtatvány alkalmazásával „a lehető leghamarabb és általában a kérelem benyújtását követő 30 napon belül” kibocsátja az európai fizetési meghagyást.36 Az európai fizetési meghagyásban a kötelezettet tájékoztatni kell a választási lehetőségéről, amely szerint vagy megfizeti a meghagyásban megjelölt összeget a jogosultnak, vagy ellentmondással él az európai fizetési meghagyás részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül a közjegyzőnek megküldött nyilatkozatban [12. cikk (3) bekezdés]. Kiemelendő, hogy a 12. cikk (4) bekezdésének a) pontja értelmében az európai fizetési meghagyásban a kötelezettet arról is kell tájékoztatni, hogy a meghagyást kizárólag a jogosult által nyújtott adatok alapján bocsátották ki, és ezeket a bíróság nem ellenőrizte. Az európai fizetési meghagyáshoz mellékelni kell a kérelmet tartalmazó formanyomtatvány másolatát is. Az európai fizetési meghagyás kézbesítése belföldön az Fmhtv. és a Pp. alapján történik, más tagállamba az 1393/2007/EK kézbesítési rendelet,37 nem uniós országba pedig a vonatkozó nemzetközi egyezmény, ennek hiányában a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.)

31 Az eredeti követelés fennmaradó részét illető következményekre a nemzeti jogot kell alkalmazni.

32 A közjegyzőnek tájékoztatni kell a jogosultat a IV. mellékletben található „D” formanyomtatvány útján a kérelem elutasításának indokairól.

33 Az elutasítási okokról rendszerezetten lásd részletesen: SZÉCSÉNYI-NAGY: i. m. 605–606. o.

34 Lásd a Pp. 603. § (2) bekezdését, amely fenntartja az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem beadásának joghatásait abban az esetben, ha a jogosult a keresetlevelet az elutasító végzés kézbesítésétől számított harminc napon belül a bírósághoz benyújtja.

35 RÁK [2020]: i. m. 159. o.

36 SZÉCSÉNYI-NAGY hangsúlyozza, hogy amennyiben a kérelem alaki vizsgálata nem elutasítással végződik, a közjegyzőnek ki kell bocsátania az európai fizetési meghagyást, az ügy áttételére nincs mód (ha a követelés nem tartozik a rendelet hatálya alá, a kérelmet el kell utasítani, egyéb esetben viszont mindig megalapozott a közjegyzői hatáskör, az illetékesség pedig nem kérdés az Fmhtv. 8. §-a miatt). Lásd SZÉCSÉNYI-NAGY: i. m. 606–607. o.

37 A 27. cikk az EU-Fmh rendeletnek a 1348/2000/EK rendelettel való kapcsolatról így rendelkezik: „Ez a rendelet nem érinti a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről szóló 2000. május 29-i 1348/2000/EK tanácsi rendelet (8) alkalmazását.”

alapján. A kézbesítésnek mindemellett meg kell felelnie az EU-Fmh rendelet 13–15.

cikkében megállapított előírásoknak38 is.

2.2.2. A joghatóság vizsgálata az európai fizetési meghagyás kibocsátása előtt

A jogosultnak a kérelem-formanyomtatványon a 3. pont alatt kell megjelölnie, hogy az eljáró közjegyző joghatóságát mire alapozza. A közjegyzőnek az európai fizetési meghagyás kibocsátása előtt joghatóságát az EU-Fmh rendelet 6. cikkében foglaltaknak megfelelően kell vizsgálnia. Amennyiben a közjegyző a 6. cikk (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra tekintettel az európai fizetési meghagyás kibocsátására joghatósággal rendelkezik, az európai fizetési meghagyást a 8. cikk szerinti egyéb feltételek teljesülése esetén kibocsátja. A magyar közjegyző akkor is köteles megállapítani a joghatóságát, ha a joghatóság ugyan egyetlen joghatósági okra sem alapítható, de a joghatósága nem kizárt a 6. cikk (1) és (2) bekezdései szerint.39 Elutasítja mindemellett a kérelmet a közjegyző valamely külföldi államot, nemzetközi szervezetet, diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgárt megillető immunitás fennállása40 esetén is.41 A közjegyző tehát csak a kizárt joghatóság,42 valamint immunitás fennállása esetén utasítja el a kérelmet.

38 Lásd e tekintetben különösen a C119/13. és C120/13. sz. eco cosmetics GmbH & Co. KG és Raiffeisenbank St. Georgen reg. Gen. mbH kontra Virginie Laetitia Barbara Dupuy és Tetyana Bonchyk egyesített ügyekben 2014. szeptember 4-én hozott ítéletet, ECLI:EU:C:2014:2144, valamint a C-21/17. sz. Catlin Europe SE kontra O. K. Trans Praha spol. s r. o.

ügyben 2018. szeptember 6-án hozott ítéletet, ECLI:EU:C:2018:675.

39 Így foglal állást: SZÉCSÉNYI-NAGY i. m. 601., Rák [2020] i. m. 73.

40 Az immunitás eljárási mentességet jelent, joghatóság alóli és végrehajtás alóli mentességet egyaránt [36/2014. (XII. 18.) AB határozat [32] pont]. A nemzetközi jogi értelemben vett joghatóság fennállása előfeltétele a nemzetközi magánjogi értelemben vett joghatóságnak. A külföldi államot, nemzetközi szervezetet, diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság alól mentes külföldi állampolgárt a nemzetközi jog alapján megillető joghatóság alóli mentesség azt jelenti, hogy egy állam bíróságai és hatóságai nem gyakorolhatnak joghatóságot e jogalanyok felett. Az immunitásról lásd részletesebben: A Kúria tájékoztatója a Magyarországon működő külképviseletek bankszámlájára vezetett végrehajtásokkal kapcsolatban az Nmjtvr. 62/C. § c) pontjának és az Nmjtvr. 62/E. § (1) –(2) bekezdéseinek értelmezéséről és a külföldi államok nemzetközi jogon alapuló mentességét sértő jogalkalmazási gyakorlatról, Kúriai Döntések, 2018/6, 851–858., BORECZKI Szabolcs: Immunitással kapcsolatos rendelkezések. in: A nemzetközi magánjogról szóló törvény kommentárja (szerk.: VÉKÁS Lajos, NEMESSÁNYI Zoltán, OSZTOVITS András), HVG-ORAC, Budapest, 2020, 388395. o.; SZŐCS Tibor: A polgári perjog nemzetközi vonatkozásainak belső jogi szabályozása a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvényben (Nmjtv.). in: A polgári perrendtartás és a kapcsolódó jogszabályok kommentárja, III. kötet (szerk.: Varga István), HVG-ORAC, Budapest, 2018, 23192390. o., NEMESSÁNYI Zoltán: A nemzetközi szervezetek immunitása és a joghatóság polgári és kereskedelmi ügyekben. in: Nemzetközi magánjogi rendeletek az Európai Unió Bírósága gyakorlatában (szerk.: Vékás Lajos, Nemessányi Zoltán, Osztovits András), HVG-ORAC, Budapest, 2021, 105–121. o.

41 Erre mutat rá Szécsényi-Nagy, kiemelve azt is, hogy az EU-Fmh rendelet 2. cikke kizárja a rendelet alkalmazásának köréből az „acta iure imperii” alapján keletkezett igényeket, így az állami immunitás kérdése csak igen ritkán merülhet fel. Lásd SZÉCSÉNYI-NAGY: i. m. 114. o., 602. Szécsényi-Nagy megállapításai alapján ki kell emelni: az immunitására a kötelezett az ellentmondás során tud hivatkozni akkor, amikor a kérelem adatai alapján a közjegyző nem tudja megállapítani, hogy a kötelezettet immunitás (nemzetközi joghatóság alóli mentesség) illeti meg.

42 A Brüsszel Ia. rendelet kizárólagos joghatósági szabályai a többi EU tagállam oldaláról nézve egyben kizárt joghatóságot is eredményeznek (ugyanígy a Luganói Egyezménynél, OJ L 147, 10.6.2009, p. 5–43). A belső jogban ezért vannak külön kizárt joghatósági szabályok harmadik államok viszonylatában. Lásd a T/14237. számú törvényjavaslat indokolással - a nemzetközi magánjogról, a 88–91. §-hoz fűzött indokolást.

2.2.2.1. A joghatóság EU-Fmh rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti vizsgálata Az EU-Fmh rendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint a közjegyzőnek „a joghatóságot a közösségi jog vonatkozó szabályaival, különösen a 44/2001/EK rendelettel összhangban kell meghatároznia”. A Brüsszel Ia. rendelet 80. cikke értelmében ez a – Brüsszel I. rendelet helyébe 2015. január 10. napjától lépő – Brüsszel Ia. rendelettel való összhangban történő meghatározást jelenti. A kommentárirodalom szerint ebből egyészt következik az, hogy a joghatóságra nem csupán a Brüsszel Ia. rendelet előírásai, hanem az uniós jog más rendelkezései is irányadók, másrészt az, hogy a Brüsszel Ia. rendelet joghatósági szabályai a maguk teljességében alkalmazandók.43

A joghatóságról való döntés során elsőként a Brüsszel Ia. rendelet hatályát és VII.

fejezetét kell alapul venni, ezek rendezik ugyanis a rendelet alkalmazási körét és a más jogi aktusokhoz (más uniós rendeletekhez, valamint nemzetközi egyezményekhez44) való viszonyát. Az EU-Fmh rendelet hatályt megállapító 2. cikkének (2) bekezdésére45 figyelemmel az európai fizetési meghagyásos eljárásban a Brüsszel Ia. rendelet mellett az EU tartási rendelet46 joghatósági szabályai is alkalmazandók lehetnek47. A Brüsszel Ia.

rendelet 71. cikkében szabályozottak szerint pedig továbbra is alkalmazni kell azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyeknek a tagállamok részesei, és amelyek egyes különös jogterületeken a joghatóságot szabályozzák; e nemzetközi egyezmények joghatósági szabályai megelőzik a Brüsszel Ia. rendeletet.48 Mindamellett, mivel a 6. cikk (1) bekezdése a Brüsszel Ia. rendeletet a maga teljességében hívja fel, ezért a Brüsszel Ia. rendelet utaló szabályait is alkalmazni kell. A Brüsszel Ia. rendelet 6. cikk (1) bekezdése49 kimondja, hogy ha az alperes nem rendelkezik lakóhellyel valamely tagállamban, a tagállamok bíróságainak joghatóságát az adott tagállam joga határozza meg. Magyarország tekintetében tehát az Nmjtv. joghatóságai szabályait kell ilyenkor alkalmazni, kivéve, ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik(Nmjtv. 2. §).50

Ha a joghatóságot a Brüsszel Ia. rendelet alapján kell vizsgálni, akkor a 27. cikkben foglaltaknak megfelelően a közjegyző hivatalból állapítja meg joghatósága hiányát, amennyiben hozzá olyan kérelemmel fordulnak, amelynek tárgyára vonatkozóan a 24.

cikk alapján más tagállam bírósága rendelkezik kizárólagos joghatósággal. Az európai fizetési meghagyásos eljárásban a Brüsszel Ia. rendelet szerinti kizárólagos joghatósági okok közül egyedül az ingatlan fekvésének helye51 kerülhet felhívásra, mivel a többi

43 RÁK [2020]: i. m. 58. o.

44 Lásd a Brüsszel Ia. rendelet 67–73. cikkeit.

45 Az EU-Fmh rendelet nem zárja ki a tartási kötelezettségen alapuló igényeket a tárgyi hatálya alól.

46 Tanács 4/2009/EK rendelete (2008. december 18.) a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről OJ L 7, 10.1.2009, p. 1–79.

47 Rák hangsúlyozza, hogy akkor, ha a tartási igény a felek közötti megállapodás, illetve tartozáselismerés tárgya, és a követelés már lejárt tartásdíjrészletre irányul. Lásd részletesebben: RÁK [2020]: i. m. 64–65. o.

48 Részletesebben lásd Rák [2020]: i. m. 65–68. o.

49 „Ha az alperes nem rendelkezik lakóhellyel valamely tagállamban, valamennyi tagállam bíróságainak joghatóságát, figyelemmel a 18. cikk (1) bekezdésére, a 21. cikk (2) bekezdésére, valamint a 24. és a 25. cikkre, az adott tagállam joga határozza meg.”

50 Részletesebben lásd RÁK [2020]: i. m. 68–69. o.

51 „A felek lakóhelyére való tekintet nélkül valamely tagállam következő bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek:

joghatósági okhoz kapcsolódó eljárás nem pénzkövetelés érvényesítésére irányul52. A 24.

cikk 1. pontjának első fordulata kimondja, hogy az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog vagy ingatlan bérlete, illetve haszonbérlete, kizárólagos joghatósággal rendelkeznek annak a tagállamnak a bíróságai, ahol az ingatlan található.

A „ingatlanon fennálló dologi jog” és az „ingatlan bérlete, illetve haszonbérlete”

fogalmakat autonóm módon53 kell értelmezni.54 A Brüsszel Ia. rendelet 24. cikk 1.

pontjának második fordulatában foglalt rendelkezés értelmében pedig az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő hónapra ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete vagy haszonbérlete, annak a tagállamnak a bíróságai is joghatósággal rendelkeznek, ahol az alperes lakóhelye található. E fordulat alkalmazási feltétele, hogy a bérlő vagy haszonbérlő természetes személy legyen, valamint a bérbeadó és a bérlő vagy haszonbérlő lakóhelye vagy székhelye azonos tagállamban legyen. Ez esetben tehát mind az ingatlan fekvése szerinti bíróságnak, mind az alperes lakóhelye szerinti bíróságnak kizárólagos joghatósága van a felperes választása alapján.55

Ha a jogosult kérelmében joghatósági okként joghatósági megállapodást jelölt meg, az európai fizetési meghagyást lefolytató közjegyzőnek azt nem kell vizsgálnia, hogy a felek között ilyen megállapodás létrejött-e, illetve, hogy az érvényes-e.A közjegyzőnek ugyanakkor ki kell választania a jogforrási rendnek megfelelően azt a jogforrást,56 amely alapján megítéli, hogy a hivatkozott joghatósági megállapodás sérti-e valamely más állam bíróságainak kizárólagos joghatóságát. Ha a Brüsszel Ia. rendelet az alkalmazandó jogforrás, akkor a 25. cikk (1) bekezdése értelmében a megállapodáson alapuló joghatóság a felek eltérő megállapodásának hiányában kizárólagos. A (4) bekezdés értelmében azonban a joghatóságot kikötő megállapodás rendelkezései érvénytelenek, amennyiben azok a bíróságok, amelyeknek a joghatóságát ki kívánták zárni, a 24. cikk alapján

1. az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya ingatlanon fennálló dologi jog vagy ingatlan bérlete, illetve haszonbérlete, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol az ingatlan található.

Azonban az olyan eljárásokra, amelyeknek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő hónapra ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete vagy haszonbérlete, annak a tagállamnak a bíróságai is rendelkeznek joghatósággal, ahol az alperes lakóhelye található, feltéve, hogy a bérlő vagy haszonbérlő természetes személy, valamint a bérbeadó és a bérlő vagy haszonbérlő lakóhelye vagy székhelye azonos tagállamban található;”

52 RÁK [2020]: i. m. 62–63. o.

53 BARKÓCZI Balázs: Kizárólagos joghatóság. in: Joghatóság az átdolgozott Brüsszel I. rendeletben, Kommentár (szerk.:

Simon Károly László), Országos Bírósági Hivatal, Budapest, 2016, 188. o. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/11525/ (2021.

június 15-i letöltés); GOTTWALD, Peter: Brüssel Ia-VO Art. 24. in: Münchener Kommentar zur ZPO (Hgg. Wolfgang Krüger, Thomas Rauscher), 5. Auflage, 2017, beck-online, Rn 14., 19. o.

54 Az „ingatlanon fennálló dologi jog”, valamint az „ingatlan bérlete, illetve haszonbérlete” fogalomra vonatkozó értelmezést illetően lásd: Report by Mr P. Jenard on the Convention of 27 September 1968 on jurisdiction and the enforcement of judgments in civil and commercial matters. Official Journal C 59, 5 March 1979,. 35.; Report by Professor Dr Peter Schlosser on the Convention of 9 October 1978 on the Association of the Kingdom of Denmark, Ireland and the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland to the Convention on jurisdiction and the enforcement of judgments in civil and commercial matters and to the Protocol on its interpretation by the Court of Justice. Official Journal C 59, 5 March 1979,. 120–123.; BARKÓCZI: i. m. 187–190. o.; GOTTWALD: i. m. Rn 11–16., 20. o.

55 BARKÓCZI: i. m. 190–191., Gottwald: i. m. Rn 17–19.

56 A jogforrási rendről lásd BÁN Dániel: Kommentár a 99. §-hoz, In: A nemzetközi magánjogról szóló törvény kommentárja (szerk.: Vékás Lajos, Nemessányi Zoltán, Osztovits András), HVG-ORAC, Budapest, 432–433. o.

kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. Munkaviszonyból eredő követelések esetén57 pedig a Brüsszel Ia. rendelet 23. cikkének58 univerzális hatályára59 tekintettel e munkavállalót védő rendelkezés akkor is alkalmazandó, ha a felek egyébként nem tagállami bíróság joghatóságát kötötték ki.60

2.2.2.2. A joghatóság EU-Fmh rendelet 6. cikk (2) bekezdése szerinti vizsgálata Az EU-Fmh rendelet 6. cikk (2) bekezdése értelmében61 a közjegyzőnek azt is kell vizsgálnia, hogy a követelés fogyasztó által, gazdasági vagy szakmai tevékenységén kívül eső céllal megkötött szerződésre vonatkozik-e. Ugyanis amennyiben a kötelezett fogyasztó,62 kizárólag azon tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal, amelyben a kötelezett – a Brüsszel Ia. rendelet 62. cikk (1) bekezdése értelmében – állandó lakóhellyel rendelkezik. E fogyasztót védő joghatósági szabály63 a fogyasztó kötelezett lakóhelye szerinti tagállam bíróságának kizárólagos joghatóságát állapítja meg. Az EU-Fmh rendelet tehát kizárja annak lehetőségét, hogy a fogyasztónak egy másik tagállamban folyó eljárásban kelljen védekeznie. A jogirodalom szerint ennek az a magyarázata, hogy az európai fizetési meghagyás közvetlen végrehajthatósága64 (a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás hiánya) miatt magasabb fokú védelmet indokolt biztosítani a fogyasztónak.65 A közjegyzőnek el kell utasítani a kérelmet tehát akkor, ha más tagállam bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal a fogyasztó kötelezettel szembeni igény érvényesítésére előterjesztett kérelem elbírálására.

A Brüsszel Ia. rendelet 62. cikk (1) bekezdése útján felhívott nemzeti jog rendelkezései csak a fogyasztó lakóhelyének megállapítása céljából hívhatók fel, a fogyasztó fogalmának meghatározása szempontjából nem. A 6. cikk (2) bekezdése alapján kell ugyanis a joghatóság vizsgálata körében dönteni arról, hogy egy szerződés fogyasztói

A Brüsszel Ia. rendelet 62. cikk (1) bekezdése útján felhívott nemzeti jog rendelkezései csak a fogyasztó lakóhelyének megállapítása céljából hívhatók fel, a fogyasztó fogalmának meghatározása szempontjából nem. A 6. cikk (2) bekezdése alapján kell ugyanis a joghatóság vizsgálata körében dönteni arról, hogy egy szerződés fogyasztói