A joghatóság vizsgálata az ellentmondás folytán perré alakult eljárás során

Ha tehát az európai fizetési meghagyást magyar közjegyző bocsátotta ki, akkor magyar bíróságon a magyar polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban folytatódik az eljárás.⁸³ Kiindulni a Pp. 603. §⁸⁴ (1) bekezdésében foglaltak alapján abból kell, hogy az EU-Fmh rendeletben meghatározott európai fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárás során a Pp. rendelkezéseit a 155. alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A joghatóság vizsgálata szempontjából ez tehát azt jelenti, hogy a bíróság – a Pp. 176. § (1) bekezdés a) pontja értelmében – joghatóságát törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, nemzetközi egyezmény alapján hivatalból vizsgálja.

Az eljáró bíróságnak ehhez elsőként az adott nemzetközi magánjogi tényállásra alkalmazandó – uniós, nemzetközi vagy nemzeti – jogforrást kell meghatároznia, majd e jogforrás rendelkezései alapján kell megállapítania joghatósága fennállását vagy annak hiányát.

A joghatóság vizsgálatával kapcsolatos kérdések közül a joggyakorlati tapasztalatok alapján az ellentmondás folytán perré alakult eljárást érintően a következő három joghatósági ok kerül az alábbiakban részletesebben tárgyalásra: 1) a vagylagos joghatósági okok, 2) a perbe bocsátkozáson alapuló joghatóság, 3) joghatóság az EU-Fmh rendelet 6. cikk (2) bekezdése alapján kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén.

3.2.1. A vagylagos joghatósági okok vizsgálata

A párhuzamos (vagylagos) joghatósági szabályok lehetőséget biztosítanak a felperesnek arra, hogy válasszon: az alperes lakóhelye szerinti állam bíróságaihoz vagy az adott tényállás mellett releváns vagylagos joghatósági ok szerinti állam bíróságaihoz

81 Lásd a Pkk.V.24.628/2021/2. sz. kijelölő végzést.

82 Lásd e tekintetben a C-94/14. sz. Flight Refund Ltd. v. Deutsche Lufthansa AG. ügyben 2016. március 10-én hozott ítélet ECLI:EU:C 2016:148 47., 61–64. pontjait, valamint EH2016.07.P8, BH 2019.3.80. sz. döntéseket.

83 Lásd az EU-Fmh rendelet 17. cikkének rendelkezéseinek megfelelően.

84 Az 1952-es Pp. 323. §-ával lényegében azonos rendelkezéseket foglal magában.

fordul igénye érvényesítésével. A jogosult az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránt kérelem formanyomtatványán a 3. pont alatt több vagylagos joghatósági ok közül is választhat.⁸⁵

Ha az eljáró bíróságnak a joghatóságát a Brüsszel Ia. rendelet alapján kell vizsgálnia, akkor a joghatóságáról ugyanezen rendelet 24. és 27.⁸⁶ cikkeiben foglalt rendelkezései mellett a 28. cikkre is figyelemmel kell döntenie. A 28. cikk (1) bekezdése kimondja ugyanis, hogy „[a]mennyiben a valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező alperes ellen egy másik tagállam bíróságán indítanak eljárást, és az alperes nem bocsátkozik perbe, a bíróság hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, kivéve, ha e rendelet rendelkezései alapján joghatósággal rendelkezik”. Az „e rendelet rendelkezései alapján” fordulatból levezethetően kell az eljáró bíróságnak vizsgálnia egy valamely más tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező alperes ellen indult eljárásban, hogy joghatóságát megalapozza-e valamely a Brüsszel Ia. rendelet szerinti vagylagos joghatósági ok.

A Brüsszel Ia. rendelet 7. cikke szerinti vagylagos joghatósági okok is csak akkor vehetők igénybe, ha az alperes valamelyik tagállamban lakóhellyel rendelkezik. Ha a felperes keresetlevelében a joghatóságot valamilyen vagylagos joghatósági okra alapozza és valamilyen kötelmi követelést jelöl meg kereseti igényként, akkor a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy e vagylagos joghatósági szabály alkalmazási feltétele fennáll-e. A Kolassa ügyben a Brüsszel I. rendelet értelmezésekor – amely irányadó a Brüsszel Ia.

rendelet alkalmazása során is–, az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta: „…a joghatóság-vizsgálat keretében nem kell átfogó bizonyítási eljárást lefolytatni azon vitatott tényekkel kapcsolatban, amelyek mind a joghatóság kérdése, mind az érvényesített igény fennállása szempontjából relevánsak. Mindazonáltal a nemzeti bíróság a rendelkezésére álló összes információra figyelemmel vizsgálhatja joghatóságát, adott esetben az alperes kifogásait is beleértve.”⁸⁷

A vagylagos joghatósági okok sorából e helyütt külön kiemelve, a Brüsszel Ia.

rendelet 7. cikk 1. pontja szerinti „szerződéses igény” és a 7. cikk 2. pontja szerinti

„jogellenes károkozásból vagy a jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekményből eredő igény” az uniós joghatósági rezsimben – ahogy ez már a Brüsszeli Egyezmény, majd a Brüsszel I. rendelet kapcsán is megállapításra került – a nemzeti jogoktól független, autonóm fogalmak. A luxemburgi joggyakorlatnak megfelelően e fogalmakat önállóan, a rendeletek rendszerére és célkitűzéseire figyelemmel kell

85 A formanyomtatvány a Brüsszel Ia. rendeletben felépített joghatósági okok rendszerére épül. A Brüsszel Ia. rendelet a vagylagos joghatósági okokat ’különös’ joghatósági okokként nevesíti, az egyedi munkaszerződéseknél, a fogyasztói szerződéseknél és a biztosítási ügyekben irányadó joghatósági szabályokat pedig speciális joghatósági okként szabályozza. Fontos kiemelni, hogy a gyakorlatban a vagylagos, különös és speciális joghatósági ok terminológia alkalmazása nem egységes.

86 „Valamely tagállam bírósága hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, amennyiben e bírósághoz olyan keresettel fordulnak, amelynek tárgyára vonatkozóan a 24. cikk alapján más tagállam bírósága rendelkezik kizárólagos joghatósággal.”

87 Lásd e tekintetben a C-375/13. sz. Harald Kolassa kontra Barclays Bank plc ügyben 2015. január 28-án hozott ítélet ECLI:EU:C:2015:37 60–65. pontjait.

értelmezni.⁸⁸ Az Európai Unió Bírósága ítéleteiben a két joghatósági ok viszonyát úgy határozta meg, hogy azokat egymást kizáróan kell alkalmazni: azaz, egy igény vagy a

„szerződéses igénnyel” vagy „a jogellenes károkozással és a jogellenes károkozással egy tekintet alá eső cselekménnyel” kapcsolatos joghatósági ok alá tartozik.⁸⁹

Ha az eljáró bíróságnak a joghatóságát nem a Brüsszel Ia. rendelet alapján kell vizsgálnia, akkor az irányadó jogforrás rendelkezései szerint kell megítélnie, hogy az európai fizetési meghagyás kibocsátása iránt kérelem formanyomtatványán a 3. pont alatt megjelölt vagylagos joghatósági okra hivatkozás megalapozott-e.

3.2.2. A perbe bocsátkozáson alapuló joghatóság vizsgálata

A perbe bocsátkozáson alapuló joghatóság esetében az alperesnek a fórum előtti – a joghatóság hiányának kifogásolása nélküli – megjelenése megalapozza a joghatóságot olyan esetekben is, amikor az eljáró bíróság joghatósága nem következik a jogvitára irányadó jogforrás rendelkezéseiből, a kizárt joghatóság eseteit kivéve. Ha az eljáró bíróságnak joghatóságát a Brüsszel Ia. rendelet alapján kell vizsgálnia, a 26. cikk⁹⁰ értelmében azon tagállami bíróságnak is megállapítható a joghatósága, amely előtt az alperes perbe bocsátkozik, feltéve, hogy a perbe bocsátkozásnak nem a joghatóság vitatása a célja, vagy ha nincs egy másik bíróságnak kizárólagos hatásköre a 24. cikk szerint.⁹¹ A gyengébb fél védelmét szolgáló speciális joghatósági okok érvényesülése érdekében a 26. cikk a gyengébb félnek szóló kitanítási kötelezettséget ír elő perbebocsátkozás esetére a bíróságnak. A valamely tagállamban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező alperes ellen indult eljárásban a 28. cikk (1) bekezdése azt követeli meg az eljáró bíróságtól, hogy vizsgálja, joghatóságát megalapozza-e az alperes perbe bocsátkozása. Ha az eljáró bíróságnak a joghatóságát nem a Brüsszel Ia. rendelet alapján kell vizsgálnia, akkor az irányadó jogforrás rendelkezései szerint kell döntenie arról, hogy a joghatóságot az alperes perbebocsátkozása megalapozza-e.

A perbe bocsátkozáson alapuló joghatóság vizsgálata az európai fizetési meghagyás kibocsátását követően ellentmondás folytán perré alakult eljárásban összetettebb jogalkalmazói feladat, mert ilyenkor a Brüsszel Ia. rendelet vagy más irányadó jogforrás

88 Lásd e tekintetben a C-147/12. sz. ÖFAB, Östergötlands Fastigheter AB kontra Frank Koot és Evergreen Investments BV 2013. július 18-án hozott ítélet ECLI:EU:C:2013:490 27. pontját és az ott hivatkozott gyakorlatot.

89 Lásd e tekintetben a ÖFAB, Östergötlands Fastigheter AB kontra Frank Koot és Evergreen Investments BV 2013. július 18-án hozott ítélet ECLI:EU:C:2013:490 32. pontját és az ott hivatkozott gyakorlatot.

90 „(1) E rendelet egyéb rendelkezései alapján fennálló joghatóságtól eltekintve, valamely tagállamnak az a bírósága rendelkezik joghatósággal, amely előtt az alperes perbe bocsátkozik. E szabály nem alkalmazható, amennyiben az alperes a bíróság joghatósága hiányának kifogásolása céljából jelent meg a bíróságon, vagy amennyiben a 24. cikk alapján más bíróság kizárólagos joghatósággal rendelkezik.”

(2) A 3., 4. vagy 5. szakaszban említett ügyekben, amennyiben a biztosítási kötvény jogosultja, a biztosított, a biztosítási szerződés kedvezményezettje, a károsult, a fogyasztó vagy a munkavállaló az alperes, a bíróságnak, mielőtt az (1) bekezdés alapján megállapítaná joghatóságát, gondoskodnia kell arról, hogy az alperest tájékoztassák a bíróság joghatóságának kifogásolásához fűződő jogáról, valamint a perbe bocsátkozás, illetve a perbe nem bocsátkozás következményeiről.

91 SIMON Károly László: Kifogás nélküli perbebocsátkozás. in: Joghatóság az átdolgozott Brüsszel I. rendeletben, Kommentár (szerk.: Simon Károly László), Országos Bírósági Hivatal, Budapest, 2016, 208–210. http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/11525/ (2021. június 15-i letöltés).

perbebocsátkozásra vonatkozó joghatósági rendelkezéseit az EU-Fmh rendelet 17.

cikkére tekintettel kell értelmezni. Ilyen esetekben ugyanis a perbebocsátkozás vizsgálatára egy olyan eljárásjogi helyzetben kerül sor, amikor az európai fizetési meghagyásos eljárás befejeződik (megszűnik) és egyúttal automatikusan átalakul a kötelezett ellentmondása folytán polgári peres eljárássá⁹² az európai fizetési meghagyást kibocsátó tagállam bíróságán a polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban. Ezt „érzékelte” nyilvánvalóan a Goldbet Sportwetten ügyben a kérdést előterjesztő osztrák bíróság is, amikor a Brüsszel I. rendelet 24. cikkével (ez a Brüsszel Ia.

rendelet szerinti 25. cikk) összefüggésben tette fel az EU-Fmh rendelet 17. cikkére vonatkozó értelmezési kérdéseit. Az Európai Unió Bírósága ítéletében pedig az EU-Fmh rendeletet a Brüsszel I. rendeletre figyelemmel úgy értelmezte, hogy egyrészt az EU-Fmh rendelet 6. cikkét a 17. cikkel összefüggésben magyarázta, másrészt az EU-Fmh rendelet e rendelkezéseit a Brüsszel I. rendelet 24. cikkére tekintettel világította meg.⁹³

A perbe bocsátkozáson alapuló joghatóság megalapozottságát az európai fizetési meghagyás kibocsátását követően ellentmondás folytán perré alakult eljárásban tehát az EU-Fmh rendelet 17. cikke útján felhívott magyar polgári peres eljárásra vonatkozó szabályokkal összhangban kell vizsgálni. A Pp. 603. § (1) bekezdése útján felhívott 240.

§⁹⁴ (2) bekezdése értelmében a 240. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazása során nem tekinthető írásbeli ellenkérelemnek a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás. A Pp. azzal, hogy kimondja, nem tekinthető írásbeli védekezésnek a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás, kifejezetten kizárja a joghatóság arra alapítását, hogy a kötelezett ellentmondást terjesztett elő, azaz, az ellentmondás benyújtását nem lehet perbe bocsátkozásként értékelni.⁹⁵ A Pp. 240. §-ában foglalt rendelkezések tehát a fizetési meghagyásos eljárásra vonatkoznak, de a Pp.

603. § (1) bekezdésének utaló szabálya révén az európai fizetési meghagyásos eljárásból perré alakult eljárás során is irányadók. Az utaló szabály útján alkalmazni rendelt magyar eljárásjogi rendelkezések összhangban is vannak az Európai Unió Bíróságának a már hivatkozott Goldbet Sportwetten ügyben hozott döntésével. Az ítélet ratio decidendije szerint ugyanis az európai fizetési meghagyással szembeni olyan ellentmondás, amely nem vitatja az európai fizetési meghagyást kibocsátó tagállam joghatóságát, nem tekinthető perbebocsátkozásnak. Az Európai Unió Bírósága értelemzésében az ellentmondás első védekezésnek történő megfeleltetése ugyanis annak elismerését

92 Lásd az EU-Fmh rendelet (24) preambulumbekezdését: „A határidőn belül benyújtott ellentmondás megszünteti az európai fizetési meghagyásos eljárást, és az ügy automatikusan átalakul polgári peres eljárássá, ...”.

93 Lásd e tekintetben a C‑144/12. sz. Goldbet Sportwetten ügyben 2013. június 13-án hozott ítélet EU:C:2013:393, 35–43.

pontokat.

94 240. § [Az eljárás hivatalból történő megszüntetése]

… b) magyar bíróság joghatósága egyetlen joghatósági ok alapján sem állapítható meg, ugyanakkor a joghatóság az alperes perbe bocsátkozásával megalapozható, de

ba) az alperes írásbeli ellenkérelmet nem terjesztett elő vagy bb) az alperes a bíróság joghatóságának hiányát kifogásolja, …

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazása során nem tekinthető írásbeli ellenkérelemnek a fizetési meghagyással szemben előterjesztett ellentmondás. Az alperes az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti joghatósági kifogását legkésőbb az írásbeli ellenkérelmében, az érdemi védekezéssel egyidejűleg terjesztheti elő.

95 MOLNÁR: i. m. 466. o.

jelentené, hogy „…az európai fizetési meghagyásos eljárás és az azt követő polgári peres eljárás főszabály szerint egy és ugyanazon eljárásnak minősül. Márpedig ilyen értelmezés nehezen egyeztethető össze azon körülménnyel, hogy ezen eljárások közül az első az 1896/2006 rendeletben előírt szabályokat követi, míg a második – amint az az említett rendelet 17. cikkének (1) bekezdéséből kitűnik – a polgári peres eljárás szabályainak megfelelően folytatódik”. Az Európai Unó Bíróságának egy további érve szerint az ellentmondás perbebocsátkozásként való elismerése „ellenkezne azzal a ténnyel is, hogy jóllehet e polgári eljárás – a joghatóság alperes általi vitatásának hiányában – a származási tagállamban folytatódik, de nem szükségszerűen ugyanazon bíróság előtt, mint az európai fizetési meghagyásos eljárás”.⁹⁶ Visszautalva a bevezetőben írottakra, abból, hogy az európai fizetési meghagyásos eljárást és az ellentmondás folytán perré alakult eljárást nem egy eljárás két szakaszának, hanem két külön eljárásnak kell tekinteni,⁹⁷ következik az is, hogy a joghatóságot külön-külön kell vizsgálni mindkét eljárás során.

3.2.3. A joghatóság vizsgálata az EU-Fmh rendelet 6. cikk (2) bekezdése alapján kibocsátott európai fizetési meghagyás esetén

Ha az EU-Fmh rendelet 6. cikk (2) bekezdése alapján kibocsátott európai fizetési meghagyással szemben a kötelezett ellentmondással él és az eljárás perré alakul, a joghatóság vizsgálata újabb megoldandó értelmezési kérdésekhez vezet. Az európai fizetési meghagyás kibocsátásakor a joghatóság vizsgálatánál az uralkodó – és fent már ismertettet – értelmezés szerint úgy kell eljárni, hogy az EU-Fmh rendelet 6. cikk (2) bekezdése a 6. cikk (1) bekezdésének utaló szabályához képest különös rendelkezésnek minősül. Emiatt a 6. cikk (1) bekezdése által felhívott uniós jogi normákat, így a Brüsszel Ia. rendelet rendelkezéseit (még annak kizárólagos joghatósági szabályait is), vagy egy, a 6. cikk (2) bekezdésével ellentétes joghatósági kikötést⁹⁸ is figyelmen kívül kell hagyni.

A jogirodalomban vita tárgyát képezi, hogy az eljárás ellentmondás folytán történő perré alakulás esetén mi történjen az európai fizetési meghagyás kibocsátásakor a 6. cikk (2) bekezdése miatt háttérbe szorított joghatósági szabályokkal (kizárólagos joghatósági szabályok, a fogyasztói szerződésekre irányadó speciális joghatósági szabályok, kikötött joghatóság). A kizárólagos joghatóság kapcsán a vita úgy foglalható össze, hogy az egyik álláspont szerint az EU-Fmh rendelet 6. cikk (2) bekezdése csak az európai fizetési meghagyásos eljárást lefolytató bíróság (közjegyző) joghatóságát határozza meg, a peres eljárás során eljáró bíróságnak a joghatóságát már a Brüsszel Ia. rendelet (illetve az egyéb, joghatóságot szabályozó normák) alapján kell vizsgálnia. Ekként, ha a peres eljárásra irányadó joghatósági szabályok alapján más tagállam bírósága rendelkezne kizárólagos joghatósággal a per lefolytatására, mint amelyben az európai fizetési meghagyást kibocsátották, akkor – mivel az ügyek tagállamok közötti áttételére nincs lehetőség – a

96 Lásd e tekintetben a C‑144/12. sz. Goldbet Sportwetten ügyben 2013. június 13-án hozott ítélet EU:C:2013:393, 38, illetve a 36–43. pontokat.

97 RÁK [2018]: i.m. 2800–2801. o.

98 A Brüsszel Ia. rendelet 19. cikke csak a Brüsszel Ia. rendelet 17. cikke szerinti fogyasztói szerződések esetében biztosít védelmet a fogyasztónak a joghatósági megállapodásokkal szemben.

származási tagállam per lefolytatására hatáskörrel rendelkező bíróságának a peres eljárást kizárt joghatóság miatt meg kellene szüntetnie. A másik álláspont kiindulópontja viszont az, hogy mivel az EU-Fmh rendelet 17. cikk (1) bekezdése egyértelműen úgy rendelkezik, hogy az eljárás a származási tagállam hatáskörrel rendelkező bíróságán alakul perré, s mivel a tagállamok közötti áttételre nincs lehetőség, az EU-Fmh rendelet 6. cikk (2) bekezdésének joghatósági szabálya a peres eljárást lefolytató bíróság joghatóságát is megalapozza. Ennek megfelelően a perpetuatio fori elve⁹⁹ alapján a fizetési meghagyás kibocsátására joghatósággal rendelkező bíróság a kapcsolódó perre is joghatósággal rendelkezik. Ugyanez a dilemma merül fel a 6. cikk (2) bekezdésben széleskörűen szabályozott fogyasztó-fogalom miatt is akkor, ha az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban a kötelezett már nem minősülne a Brüsszel Ia. rendelet 17. cikke szerinti szűkebb fogyasztó-fogalom okán fogyasztónak, s ekként őt már nem védenék a speciális, csak a fogyasztókat megillető joghatósági szabályok. A jogirodalom szerint „a 6.

cikk (2) bekezdésének joghatósági szabálya a peres eljárást lefolytató bíróság joghatóságát is megalapozza” értelmezés ellen szól az, hogy ezáltal megkerülhetővé válnának a kizárólagos joghatósági szabályok vagy egy esetleges joghatósági kikötés.¹⁰⁰

A német kommentárirodalomból érdemes ugyanakkor kiemelni azt az értelmezést, amely a német Zivilprozessordnung (ZPO)¹⁰¹ 1090. §-ára¹⁰² hivatkozással a következő álláspontra helyezkedik: csak az európai fizetési meghagyás kibocsátásakor kell a joghatóságot az EU-Fmh rendelet 6. cikke szerint vizsgálni, az eljárás peres eljárássá alakulása esetén pedig ismételten vizsgálni kell a joghatóságot, de már az erre az eljárásra irányadó joghatósági szabályok szerint, és ha ennek eredményeként a peres eljárást lefolytató bíróság joghatósága kizárt lenne, az eljárást meg kellene szüntetni. A német kommentárirodalom szerint a kérelmezőnek eleve gondolnia kellene arra, hogy az európai fizetési meghagyás kibocsátásához elegendő, az EU-Fmh rendelet 6. cikk (2)

99 Maciej Szpunar főtanácsnok a C‑716/17. sz. ügyben tett indítványának 47. pontjában (ECLI:EU:C:2019:262) ekként magyarázat meg az elvet: „A perpetuatio fori elvének nevezett szabály szerint ugyanis, ha már a joghatósággal rendelkező bírósághoz fordultak, akkor az abban az esetben is megtartja joghatóságát, ha a joghatóság megállapításának alapjául szolgáló kapcsolótényező a bírósági eljárás időtartama alatt megváltozik.”

100 A külföldi jogirodalom, különösen a német kommentárirodalom alapján lásd: HARSÁGI i. m. 764., Rák [2020] i. m. 70–

72.

101 https://www.gesetze-im-internet.de/zpo/ (2021. július 30)

102 § 1090 Verfahren nach Einspruch

(1) Im Fall des Artikels 17 Abs. 1 der Verordnung (EG) Nr. 1896/2006 fordert das Gericht den Antragsteller mit der Mitteilung nach Artikel 17 Abs. 3 der Verordnung (EG) Nr. 1896/2006 auf, das Gericht zu bezeichnen, das für die Durchführung des streitigen Verfahrens zuständig ist. Das Gericht setzt dem Antragsteller hierfür eine nach den Umständen angemessene Frist und weist ihn darauf hin, dass dem für die Durchführung des streitigen Verfahrens bezeichneten Gericht die Prüfung seiner Zuständigkeit vorbehalten bleibt. Die Aufforderung ist dem Antragsgegner mitzuteilen. Für den Fall, dass der Antragsteller nicht innerhalb der ihm hierfür nach Satz 2 gesetzten Frist das für die Durchführung des streitigen Verfahrens zuständige Gericht benennt, ist der Europäische Zahlungsbefehl aufzuheben.

Hierdurch endet das Verfahren nach der Verordnung (EG) Nr. 1896/2006.

(2) Nach Eingang der Mitteilung des Antragstellers nach Absatz 1 Satz 1 gibt das Gericht, das den Europäischen Zahlungsbefehl erlassen hat, das Verfahren von Amts wegen an das vom Antragsteller bezeichnete Gericht ab. § 696 Abs. 1 Satz 3 bis 5, Abs. 2, 4 und 5 sowie § 698 gelten entsprechend.

(3) Die Streitsache gilt als mit Zustellung des Europäischen Zahlungsbefehls rechtshängig geworden, wenn sie nach Übersendung der Aufforderung nach Absatz 1 Satz 1 und unter Berücksichtigung der Frist nach Absatz 1 Satz 2 alsbald abgegeben wird.

bekezdésében foglalt joghatósági szabály a kötelezett esetleges ellentmondása esetén már nem fogja megalapozni a peres eljárás során eljáró bíróság joghatóságát.¹⁰³

E jogértelmezési kérdés kapcsán indokolt felhívni a már hivatkozott Goldbet Sportwetten ügyben hozott, a perbe bocsátkozáson alapuló joghatóság megalapozottságával kapcsolatos döntést is. Indokolásában az Európai Unió Bírósága ugyanis rögzítette: az európai fizetési meghagyásos eljárás és az ellentmondás folytán perré alakult eljárás nem minősülhet „főszabályként egy és ugyanazon eljárásnak”.

Azokat tehát – lehet ebből következtetni – nem egy eljárás két szakaszának, hanem két külön eljárásnak kell tekinteni¹⁰⁴. Ebből álláspontom szerint levezethető továbbá az is, hogy függetlenül attól, hogy az európai fizetési meghagyás kibocsátását az EU-Fmh rendelet 6. cikk (1) vagy (2) bekezdése alapozta meg, a joghatóságot újra kell vizsgálni az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban.

A joghatóság ismételt vizsgálata mellett érvelő értelmezés kapcsán ki kell emelni:

ha az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az eljárást meg kellene szüntetni a kötelezettel szemben, egy vele szemben indított új, a nemzeti jog szerinti fizetési meghagyásos vagy polgári peres eljárásban¹⁰⁵ a kötelezett nem kerülne hátrányosabb helyzetbe. Az új eljárásban ugyanis eleve a Brüsszel Ia. rendelet alapján vizsgálnák, hogy a fogyasztói szerződésekre irányadó speciális joghatósági szabályok biztosította védelem őt megilleti-e. Az eljárás megszüntetése a jogosultra nézve pedig azzal a következménnyel járna, hogy a követelését bár ezen az úton nem tudja érvényesíteni, de nincs elzárva attól, hogy bármely joghatósággal rendelkező fórumnál követelését az adott

ha az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az eljárást meg kellene szüntetni a kötelezettel szemben, egy vele szemben indított új, a nemzeti jog szerinti fizetési meghagyásos vagy polgári peres eljárásban¹⁰⁵ a kötelezett nem kerülne hátrányosabb helyzetbe. Az új eljárásban ugyanis eleve a Brüsszel Ia. rendelet alapján vizsgálnák, hogy a fogyasztói szerződésekre irányadó speciális joghatósági szabályok biztosította védelem őt megilleti-e. Az eljárás megszüntetése a jogosultra nézve pedig azzal a következménnyel járna, hogy a követelését bár ezen az úton nem tudja érvényesíteni, de nincs elzárva attól, hogy bármely joghatósággal rendelkező fórumnál követelését az adott