14ik levél.
Haubnerféle lelki szabadság a1 sz. irásra nézve.
Haubner ur' nézeteit az emberi ész' szabad-ságáról a' keresztény kinyilatkoztatás körül előbbi levelemben közölvén, lássuk most ugyanannak v é -leményét a' szent irásra nézve. —
Ő a' IVik pontban ezeket mondatja a' k a t o l i -kusokkal : Ti protestánsok, ti mindig a'sz. irásra, mint Isten' igéjére, mint hitetek' eggediili kútfe-jére hivatkoztok; pedig lehetséges-e képtelenebb
vakmerőséggel bánni valamivel, mint a' ti lelkisza-badságtok a' bibliával bánik ? Micsoda tekintélye lehet az Isten igéjének közöttetek még, midőn azt a hányan vagytok mindenkinek szabad ugy magya-rázni, a' mint neki tetszik ? mivé nem magyaráztak azt méir tudósaitok Luthertől fogva Straussigí Mi maradt abban még szent, a' mit ti isteni je-lentőségéből ki nem vetkőztettelek vohiaí
Ezekre pontonként igyekszik felelni Haubner u r , 's mondja: hogy a1 protestánsok minden időben a' sz. irásra hivatkoznak; mert az nekik Isten' igéje 's hitök' egyedüli kútfeje, ' s épen ebből láthatja kiki,
„hogy a' protestánsok minden magyarázási sza-badságuk mellett még nem vágták le alattuk u fát, még meg van közöttök az ő egész épségében a' teljes biblia, meg is fog az maradni egész a' világ' végezeteig mert a' protestantismusnak „szándéka azt kiír Ihatatlanná tenni.11 — Milly jámbor, milly istenes szándék ez barátom ! 's milly káros ezen szándékot gúnyolni és gyanúsítgatni! De lássuk ügy v a n - e ? mert e' korban nem kell minden léleknek
hinni, hanem szigorún meg kell vizsgálni azokat, valljon Istentől vagynak-e ?
Hogy a' protestánsok a' sz. irásra mint hitök' egyedüli kútfejére hivatkoznak, tudtomra egy k a -tholikus sem tagadta, de hogy gyakorlatilag a' sz.
irást mindenkora' hit egyedüli's kielégítő kútfejének nem ismerték meg a' protestánsok, kitetszik a b b ó l , hogy mindjárt a' reformatio' kezdetével symbolikus könyveket alkotának, mellyeket még a' sz. írásnál is nagyobb erejüekké tevének, mivel a' sz. irásra nem, de a' symbolikus könyvekre hitesküvel is k ö -telezék papjaikat. Szükségtelen is csekély belátásom szerint protestánsoknak, főkép A««£//erfélieknek a' sz. irásra hivatkozniok, 's hitöket ezen kútfőből m e -ríteniük; hiszen kiknek hinniök kell, hogy a' kinyi-latkoztatásban semmi más tanítás nem lehet, mint mellyet az ész megfoghat : azok a' sz. írásnál fölebb állanak, 's azt legfölebb mint a' história literariához tartozó oklevelet tekinthetik ; mikép tekinteni szokta valamelly uj philosophiai rendszer' alkotója a' h a j -dani görög 's romai philosophusok' munkáit, mely-lyekből u j rendszerének ajánlására egy két idézetet hoz föl, vagy pedig azokból a ' hajdani philoso-phusok' bottlásait tünteti ki. Minek 'annak a' sz.
irást kútfő gyanánt idézgetni, ki tudja, hogy az e m -beri észben mindaz megvan, mi üdvösségünkre szük-séges, és ki elhatározottan meri állítani, hogy „Is-ten' országúban az igazán gondolkodni akaró észnek örökre kifejthetetlen titkok egyátalában nincsenek ?" Sőt kinek, ha Isten szól is hozzá,
sza-bad nem csak okul de cZ'd/át is tudakoznia : mi-ért és mire kelljen valamit tennie vagy hagynia iu Ezen esetben okosabban és czélszerüebben cselek-szünk , ha mellőzve az irást, egyenesen 's közvet-lenül az észből, mint kútfőből merítjük üdvösségünk' eszközeit ; ' s ha a' sz. írást tán erkölcsi ébresztésünkre vagy más okból olvassuk is, hasznos és üdvös e s z -köznek tartamijuk talán, de kútfőnek épen nem. IIa
7
én meg volnék arról győződve, hogy p.o. valamelly iró' könyvében csak az van, mi saját eszemben is fölta-láltatik, akkor ugyan soha sem vesztegetném időmet
azon könyv' olvasására, 's nem keresném a' szom-szédban, mit önházamnál föltalálhatok, 's pózná-val nem terelgetném magam felé, mit úgyis kezem-ben tartok. — Hogy a' protestánsok Luthertől fogva Straussig még nem vágták le alattuk a' fát (a' sz.
irást) , igaz : de azért nem vágták l e , mert azt a' katholikusok' őrködése mellett nem tehették ; a' mit azonban a' kinyilatkoztatás' egyik isteni kutforrásán emberi merénynek elkövetni lehetett, a' protestán-sok' főbb jelentőségei el is követték. T. i. iparkod-tak ezen fa' ágait letördelni, kővel 's fütykösökkel dobálni, sőt azt ősi helyéből kiásni, 's máshová ültetni, 's az Istentől rendelt eddigi őrt minden uton módon hivatalából kiemelni, sőt gyalázatosan kiűzni.
Avagy mire czéloz a' sz. irás egyes töredékeinek 's egész könyveinek, ha azok a' protestáns dogma-ticus nézetekkel össze nem f é r n e k , a' sz. könyvek' lajstromábóli kirekesztése ? mire a' bibliai társaságok által kiadott bibliák' sokféle megcsonkítása 's megha-misítása ? mellyeket tekintve egy névtelen protestáns imigy nyilatkozik : „Haben wir denn ganz vergessen, dass es die katholische Kirche i s t , welcher wir u n -ser Christenthum verdanken ? was wären wir ohne Sie ? wir datiren erst von drei Jahrhunderten her ; wer hätte uns aber fünfzehn frühere Jahrhunderte hindurch das Evangelium erhalten, wenn nicht die katholische Kirche ? Wem anders als dem katholischen Klerus verdanken wir die Überlieferung der h.
Schriften, so wie die Wissenschaften der Vorwelt, und die Aufzeichnung der älteren Historie ? Lassen wir doch ja die katholische Kirche unangetastet. Wer weiss, wie es über kurz oder lang in der protestan-tischen Kirche aussehen wird , wenn man fortfährt dieselbe nach dem Geiste der Zeit zu modeln, wie bisher ! JVenn dann unsere Nachkommen wieder auf den Gedanken kämen nach dem alten Evan-gelium zu f ragen , an wen sollen sie dann sich wenden, als an die katholische Kirche ? Q. Be-trachtungen eines Protostanten in Preussen 1824.
17 és ISik 1.) Haubner ur ugyan mondja: „ m é g meg van közöttünk (protestánsok között !) az 6 egész épségében a' t e l j e s biblia, két-ségkívül meg is fog maradni a? világ' végezeteig
de az ő szavára, főkép mikor annyi ellenkező
bizonyságot látunk naponként a'Protestantismus' k e -belében emelkedni, mitsem adunk; mertjha Haub-ner ^ r n a k imigy szabad nyilatkoznia : „semmit de semmit sem bizonyítanak ellenünk azok, kik luda-saink és nemtudóluda-saink' írásaiból különbféle ellen-mondásokat hordanak föl. Nekii/ik csuk egyetlen-egy auctoritásunk van, és ez az igazság :" nekünk nagyobb joggal szabad Haubnernek mondanunk, hogy annyi meg annyi tudós protestáns' nyilat-kozata és tette ellen Haubner szavára semmit, de semmit sem adunk; 's mivel nekünk is igazság az auctoritásunk, azért a' logika' szabályai s z e -rint, midőn tényről van szó, hiteles tanukat tartandunk mindenkor az igazság'criteriumául;'s épen ezért t a g a d -juk , hogy a' protestánsok között a' biblia egész ep-ségében és teljében megvan ; mert ha a' katholika egyháztól kellett egykor megtudniok a' protestánsok-nak, hogy létezik áfaián biblia, ugyanezen egyház-tól kellett jogszerüleg megtudniok azt is, mi tartozik az egész, ép és teljes bibliához. Ha tehát a' protes-tánsok a' bibliának mindazon könyveit, mellyeket a' katholikusok ahhoz tartozandóknak vallanak , el nem fogadják, joggal nem mondhatják: „ m é g meg van közöttünk az ő egész épség ében «' teljes bib-lia;" ha csak a' bibliára nézve is olly jogot nem bitorolnak magoknak, minővel élnek a' keresztény kinyilatkoztatásra nézve, t. i. hacsak valamint a' kinyilatkoztatásra nézve kimondhatják, hogy Isten' országában kifejthetetlen titkok egyátalában nincse-nek, ugy a' bibliára nézve is meg nem határozhat-j á k : ezek és ezek a' könyvek, noha az ős keresz-tény egyháztól valóságos isteni könyveknek tartattak 's tartatnak maiglan, a' bibliához nem tartoznak.—'S ha mind e' mellett mégis Haubner ur azzal vigasztalja a' kereszténységet , hogy a' protestantismusnak ,,szándék (l (l s%* iréist kiirthatatlan/iá tenni" a k -kor a' nevetést alig tudom magamban elfojtani.
A' mit a' rom. kath. egyház már a' reformatio előtt tizennégy 's a' mi fölül van századon át hiven tel-jesített, azt a'protestantismusnak a' reformatio'ne-gyedik századában szándéka" van teljesíteni ! Eszembe jut itt e g y , még gyermek koromban hallott aneedota. Egy evangelikus pásztorember egykor fiá-val predikáczióra ment, 's hallván a' prédikátortól e' vezérmondatot: „az én atyáin'házában sok lakás v a gyon," fiának fülébe sugá : csupán dicsekvés , i s -merem a' prédikátor' apját, háza sincs, nem hogy
1 2 5 1 2 (J
sok lakása volna. — Én is azt mondom Haubner urnák : csupa dicsekvés és szemfényvesztés, ha azt akarja velünk elhitetni, mikép a' protestantismus'
szándéka szükséges arra, hogy a' sz. irás kiirtha-tatlanná tétessék. Jobb volna e' jó és buzgó szán-dékot másra és szükségesebbre használni; mert a' sz.
irás kiirthatásának aggodalmán, Istennek legyen hála, már annyira tul estünk, hogy Haubner urnák bátran mondhatjuk: dormi secure! Mivel azonban a' jó szándékot méltányolni, 's a' mennyire tehetségünk-ben áll viszonozni keresztény kötelességünktehetségünk-ben áll:
azért a' r. kath. egyház mindenkor őrködni f o g , hogy valamint eddigelé a' bibliát a' protestánsok' nyesege-tése ellen egész épségében megoltalmazta, ugy a' keresztény vallás' kiirtására törekedő mindennemű merényeket Isten' segítségével paralyzáljon ; mire annyival inkább szüksége van az emberiségnek, mi-vel a' protestantismusban teljesedésnek indulnak Luther' íme jövendölései : „Hanemha az ítélet' vég-napja megrövidíti a' látszint, Isten elveszi tőlünk igéjét, és olly nagy vakságot bocsátand a ' n é m e t nemzetre, hogy csak gondolni is b o r z a l o m ; " É s :
„Hanemha az ítélet' napja korán eljövend, rosszab-bul leszen mint a' pápistaságban, annyira, hogy még a' doctorok sem fognak valamit tudni Istenről és Krisztustól." — Valóban nem tudom eléggé csodálni az isteni nemesis' működését, melly a' reformatio' történetében látható: egykor a' reformátorok arról vádolák a' r. kathol. egyházat, hogy az a' sz. írást elhanyagolja 's megveti, hogy Krisztus' tanítását megvesztegeti, hogy a' pápa antikrisztus, hogy a' papok lárvák 'stb. Mindezen igaztalan vádak nap-jainkban a' protestantismusban megfoganzottak, 's a' protestánsok ugy jártak mint a. rágalmazók, kik másnak vermet ásván, abba magok esnek belé ; vagy a' torzításokat gunykép utánzók, kiknek arezu-kon a' gyakori utánzás' nevetséges vagy undok bé-lyegei állandóan megmaradnak ; ugyanis hol bánnak vagy bántak valaha a' sz. írással önkényesebben 's méltatlanabbul, mint a' protestánsoknál ? hol vettet-nek meg nyíltabban, 's hol irtatnak ki az evangelium' isteni tanjai mérgesebben, mint a' protestánsoknál ? hol tapasztaltatnak cselszövényesebb antikrisztusi fondorkodások és mesterségesebb megtámadások J é -zus és az ő intézete ellen, mint a' protestánsoknál?
hol aljasodtak az egyház' szolgái ü r e s e b b , mit-sem jelentő lárvákká, mint a' protestánsoknál? —
— De illycsekre Haubner ur azt mondja : hogy ezek visszaélések, mellyek az üdvös törvényt el nem törleszthetik, 's vigasztalásul hozzá a d j a : „ « ' badsággal csali ott lehet visszaélni, a? hol szabadság van," melly vigasztalás hasonló azon k é r -kedőéhez, ki lovának elorzása után azzal nyugtatá meg magát, hogy attól lophatnak lovat, kinek van.
Én ugy gondolom, hogy valamint a' jóra ugy a' rosszra is van mindenütt szabadság, van továbbá szabadsági visszaélés is: de ha a' visszaélést orvosló gyógyszer valamelly egyházban épen nincs meg, ott a szabadsági visszaélések valamint egy részről g y a -koriak ugy más részről veszedelmesek is szoktak lenni. Az alkalmazást hová és kikre kell tenni, nem szükség kimondanom. — E' helyen még azt kellene vizsgálnom, valljon lehet-e a' sz. írást az Isten igéje és hit egyedüli kútfejének állítani ? mit mások után Haubner ur i s , mintegy axióma gyanánt említ. De mivel é tárgyról leveleimben már emlékeztem, 's a' Religio és Nevelés' több számaiban igen alapos értekezések jelentek m e g , * ) csak némellyeket em-lítek : maga dr Plank e' tárgyról imigy ír : „ W e n n es den Reformatoren klar geworden wäre, was alles in dem grossen Grundsatz l a g , und aus dem Grund-satz ausfloss, auf welchen Luther sein neues System hinauf bauen wollte ; so würde Sie ihn villeicht lie-ber wieder aufgegeben , und Luther selbst würde ihn schwerlich aufgefasst haben, wenn er alle Folgen davon] übersehen hätte" (Geschichte der Enstehung des Luth. Lehrb. B. VI. S. 7 0 3 . ) . 'S valóban Krisz-tusnak, ki maga semmit sem hagyott írásban, 's az apostoloknak sem adott az írásra parancsolatot, el-határozott 's nyilvános rendelete az v o l t , hogy a' keresztény religio élő szóval hirdettessék és tartassék fönn ; mert tanítását általánosan mindenekre a' világ' végezeteig kiterjesztetni rendelé, mit egyedül írás-sal elérni nem lehet; 's azért noha több esztendeig az apostolok' idejében semmi irás nem volt, 's utóbb is részenként 's nem egyszerre adattak ki 's pedig többnyire egyes elszigetelt gyülekezetekhez a' szent-írás' könyvei ; noha az apostolok soha ezen iratok' terjesztését vagy összeszedését, som azok' kihir-detését nem kívánók, nem sürgeték, sőt azokat nem is ajánlák : m é g i s , mikép a' protestánsok magok is vallják, e' korban Krisztusnak valóságos, teljes és
* ) P . o . 1 8 4 2 . l s ö f é l é v 4 0 1 . 4 2 3 . 1 . , 2 d i k f é l é v 2 7 , 3 1 3 . 1. ' s t b .
tiszta tanítása le volt téve az anyaszentegyház' k e -belébe. 'S ha csakugyan egyedül a' sz. irás a' hit'
kútfeje, akkor az következik : hogy azon protestáns, ki ezen kútfőket 's pedig eredeti nyelven olvasni nem t u d j a , már nem valóságos protestáns ; mert
egyedül az élő szóvali tanításból meriti hitének á g a -zatjait, 's pedig olly tanításból, mellyet, ha pro-testáns megmaradni a k a r , egyedül emberinek kell megismernie és vallania. Ezekhez hozzá adom, mi-ket e' tárgyról Haas Károly protestáns pap mond :
„Ruht nicht die christliche Religion in ihrem ersten Erscheinen auf diesem Grunde der Fortpflanzung des göttlichen Wortes von Mund zu Mund ? so dass selbst das Schriftwort so lange Zurücktreten musste, bis die letzten Töne apostolischer Predigt verklun-gen waren. Nun erst trat die Schrift in ihren Werth ein. Also die erste Tradition und ihre Giltigkeit können und dürfen auch Protestanten nicht in Abrede ziehen ; Sie, die sogar einen ganz traditionellen Zug in ihrem Glaubensbekenntnisse , das apostolische Symbolum finden, und die Beschlüsse der ökumeni-schen Kirchenversammlungen sich gefallen lassen.
Mit welchem Rechte schneiden sie plötzlich die Tra-dition ein Leben a b , dessen Sie sich selber bisher benöthigt gesehen haben ! Etwa weil das Wort Schrift geworden i s t ? weil die Kirche ihren Canon aufge-stellt hat ? Aber mit welcher Hülfe konnte die Kir-che das Schriftwort auf eine so bestimmte Art fas-sen und abschliesfas-sen, wenn nicht leitende Grund-sätze in der Tradition lagen ? Und diese Sammlung ist auch die unsrige, d. h. wir haben sie auf Treu und Glauben der Tradition von der katholischen Kir-che überkommen. Im Besitze dieser GesKir-chenke, geben wir nun so zu sagen der Mutter den Abschied zu Ehren der Tochter. Den Missbrauch der Tradition kennen wir, aber auch den der Schrift, und er schliesst den rechten Gebrauch nicht aus, sondern verpflich-tet zum letzteren. Heisst es denn wirklich die Schrift höher ehren, wenn wir die Tradition verwerfen?
Ist denn der Strauss'sche Angriff auf die Schrift nach ihrer Entstehungszeit und ihrem Inhalte nicht vom Protestantismus ausgegangen ? Dürfen wir uns auch hier mit der freien Forschung trösten? W o -her alsdann der gleiche Schmerz bei Glaubigen bei-der Kirchen ? Jener Angriff ist die ojfene Darle-gung einer Philosophie der neuesten Zeit in ih-rer Anwendung auf Form und Inhalt der
christ-lichen Religion. Er musste kommen, nicht weil das, was ist, gut ist, sondern weil jede
Verirrnng ihr Höchstes erreichen mnss." (Die Glaubensgegensätze des
Protestantis-mus und KatholicisProtestantis-mus. Stuttgart und Tübingen 1842 61dik és 62dik lap.) Látod barátom, milly nagy ereje van az igazságnak, midőn az ellen-fél' ajakira illy vallomást illeszt! Megvallja Haas, hogy a'keresztény religio kezdetben élő szóval hir-dettetett; — hogy az irás mindaddig használatba nem véletett, míg az apostoli predikálásnak utolsó szavai el nem hangzottak ; — hogy magok a' pro-testánsok traditio' utján fogadják el az apostoli hit-vallást, 's az első ( n é g y ) közönséges egyházi zsinat' végzeteit; — hogy a' sz. irás' canonját ( l a j -stromát) egyedül a' hagyomány' utján határozhatá el egykor az anyaszentegyház; — hogy a' sz. irást a' protestánsok is a' katholika egyház' hitele után fogadák el ; — hogy a' hagyományokkali visszaélés mit sem bizonyít, miután a' sz. írással is visszaél-h e t n i ; — visszaél-hogy azok, kik a' traditiót megvetik, az irást sem tartják tiszteletben, mit Strauss' merényéből, melly egyenesen a' protestantismusból eredett, l á t -hatunk ; — hogy az írás' szabad magyarázata mellett a' protestáns egyházak fájdalommal tapasztalják a' lelki hanyatlást; — hogy Strauss' merénye nyilt kifejezése a' jelenkori philosophia alkalmazásának a' keresztény religio' mind alakára mind tartalmára nézve ; — 's hogy ennek el kell következnie, mivel minden tévelygésnek legfőbb fokra kell emelkednie.
A' mondottakból látható, mit kell Haubner ur'íme' szavairól Ítélnünk : ,,rni azt hiszszük, hogy épen az által biztosítja anyaszentegyházunk a' sz. írás' isteni tekintélyét hívei között, hoy y azt pusztán ugy , a' mint neki Istentől adatott,
szolyá/tatja kezökbeValljon mikor és ki kapta a' protestánsok közül a' sz. irást „az Istentől ? " a' mit még a' bibliából bírnak, kitől kapták kezökbe, ha nem a' romai katholika anyaszentegyháztól ? ezen egyház pedig soha nem hitte , hogy a' sz. irás' i s -teni tekintélyét épen az által biztosíthatja, ha azt
„pusztán szolyá/tatja a' keresztények' kezébe.'1 Csalás tehát vagy csalódás, mikor a' protestáns egy részről a' r. kath. egyházat mint sz. irás-hamisitót, és megvetőt bélyegzi, más részről pedig azon irást, mellyet egyedül a' r. kath. egyháztól vehetett által, neki Istentől adatottnak állítja.
130
224-De lássuk , melly okból mondja Haubner u r , hogy épen az állal biztosilja a' protestáns egyház a' sz. irás' isteni tekintélyét hivei között , mivel azt pusztán u g y , a' mint neki Istentől adatott,
szol-gáltatja a' hivek' kezébe ? Erre nézve imigy nyilat-kozik : „hiszen ellenkező esetben, ha híveit arra kötelezné, hogy akárkinek vagy akárkiknek ma-gyarázata szerint tartozzanak a' sz. írást érteni'
emberi tekintélyt tenne az Isten' igéje fölé.11 Ez ám a' gyomorkeverő logika! IIa én akárkinek vagy akárkiknek magyarázata szerint tartozom a' sz. irást érteni, emberi tekintélyt teszek az Isten' igéje f ö l é . de én protestáns létemre csak magam magyarázom tehetségem szerint a' sz. irást; tehát ezen esetben Isten' igéje fölé emberi tekintélyt nem teszek. Ez Haubner ur' okoskodása, 's azért hozzá a d j a : „ d e iyy minden protestáns keresztyén egyenesen a' vi-lág" megváltóját hallja azujtestamentomban
hoz-zája szólni;" de ha szerencsétlenségére olvasni nem t u d , vagy ha tud i s , de az irást eredeti s z ö -vegében nem olvashatja, már az uj testamentomban is csak embert 's nem a' világ' megváltóját hallja hozzája szólani. De e' nehézségből is könnyen k i e -melkedik Haubner ur mondván: „ugy érti a' pro-testáns keresztyén megváltóját az t / j testamen-tomban, á mint tehetsége engedi; — — mert hogy közöttünk mindenkinek szabadjon az isten' igéjét magyarázni, á mint zabolátlan kénye 's kedve tartja, ez csupa ellenséges rétfogás.11 Én ugyan ollyan eszeveszett egyházi testületet soha nem ismertem, melly híveitől azt kívánta vagy kívánhatta volna, hogy megváltójok' szavát máskép értsék, mint a' mikép öntehetségök engedi, mert ad irnpos-sibilia non datur obligatio ; 's azért a' Corpus juris hungarici-t is senki máskép nem értheti, mint a' mikép tehetsége engedi. De valamint ez utolsó-ból helytelenül következtetném, hogy az a' ma-gyar törvény értelme , mit mindenki tehetsége szerint abban föltalál ; 's hogy a' magyar törvény fölé emelkedik az vagy azok, ki vagy kik azt má-soknak magyarázzák, habár az országosan összegyűlt Karok és Rendek volnának is : ugy hasonlókép hely-telenül következtetném, hogy az uj testamentom' értelme az, mit tehetségem szerint abban föltalálok ; 's hogy akár a' nagyobb tehetségű embereket akár a' Krisztustól rendelt anyaszentegyházat hallgassam, emberi tekintélyt teszek Isten' igéje fölé , mellyet
csak ugy és akkor kerülhetek c l , ha az irást u g y értem a' mint tehetségem engedi.
De hogy a' katholikusok azt állítanák, mint-ha a*' protestánsnak szabad volna az Isten' igéjét
„zabolátlan kénye 's kedve szerint magyaráz-ni ez már valóban különös! Hisz' a' katholikusok csak azt mondják, mit magok a' protestánsok m a -goknak tulajdonítanak. A'prot. lap ( 1 8 4 2 . 1. szám.) nyilván állítja: ,,a' protestantismus' változhatat-lan főelve : a' szentírásnak a' növekedő ismeret szerinti szabad magyarázatai A' protestantis-mus tehát mindenkit fölhatalmaz a' szentírásnak — a' mint kiki azt érti 's belátja — szabad magyarázatára. Már pedig, ha mindenki szabadon m a g y a -rázhat, ugy a' prot. főelv szerint nincs sőt nem is lehet tekintély, mellyhez a' magyarázó magát t a r -tani köteles legyen ; nincs sőt nem is lehet bíró , kinek a' bal és zabolátlan magyarázót megítélni, jobb 's igazabb magyarázatra b í r n i , vagy épen az
engedetlent megfenyíteni joga v o l n a ; mindenkinek szabadsága lévén a' szentírást szabadon 's ugy magyarázni , mint ő érti 's belátja. 'S igy azt sem l e -het tagadni, hogy lia valamelly protestáns az Isten' igéjét zabolátlan kénye 's kedve szerint magyarázná
engedetlent megfenyíteni joga v o l n a ; mindenkinek szabadsága lévén a' szentírást szabadon 's ugy magyarázni , mint ő érti 's belátja. 'S igy azt sem l e -het tagadni, hogy lia valamelly protestáns az Isten' igéjét zabolátlan kénye 's kedve szerint magyarázná