Korunk az egyházat és clerust érdeklő többféle kérdést idézett e l ő , mellyek nem annyira a ' j ó z a n megfontolás és igaz haladás', mint az ingerültség' korcs szüleményei voltak. Illyen többek közt a' papi jószágok' elvétele. Erre Borsod megye, leginkább a' népnevelést hozván föl ürügyül, fújta meg először a' tárogatót, 's néhány megye a' varázshangtól elka-patva, azt utána harsogtatá. Mások, kik a' dolog' velejébe mélyebben tekintének, a' kérdés' törvényes oldalát, 's a' következményeket komolyan vizsgálva gatione fralrutn ei praefectnram commit tit." (In Joan, hóm- 8 8 . al. 87. n. 1 ) „ P e t r u s ( A c t . 1 , i5.3 utpote fervens , cut y rex u Christo co/icreditus erat, alque ut primus in choro primus semper sermonem orditur."
(In Act- apost. horn. 3. n 1 . )
's fejtegetve, ahhoz nyúlni nem csak nem tanácsos-nak, de ártalmasnak is lenni találták. Az első crisis' multával a' „ Világ'" egyik tudós levelezője nyiltan kimondá, hogy a' vitatkozások után a' papi jószágok olly erős lábon állanak, mint bármikor azelőtt. — Ezt megvitatni a' törvényhatóság' köréhez tartozott, mellynek őrködni kell, hogy kiki törvényes uton nyert tulajdonának békés birtokában maradjon.
De mivel a' kérdésben a' kath. clerus ellen a' népnevelés és közművelődés' elhanyagolt állapotja hozatott f ö l , innét, hiven ragaszkodva a' történet' fonalához, ezen értekezésünk' föladatául, melly a' tárgy' bősége miatt több külön czikkre terjedend, annak történeti kimutatását tüztiik ki : mit tett a' magyar kath. clerus a' népnevelés, tudományok, tudományos intézetek és közművelődés köriil a' magyar alkotmány' kezdetétől a' mostani időig, — magában értődvén, — mit a' történeti hiv előadás is követel — hogy a' nem egyházi férfiaknak is e b -beli érdemeit maga helyén említeni el nem mulasz-tandjuk; melly sorokból a' részrehajlatlan olvasó a' vád' alaposságát, igazságosságát és méltányosságát könnyen megítélheti.
I.
A' püspökségek' káptalanok' és kolostorok' alapításával az iskolák' emelkedése ; különösen az esztergomi, fejérvári, Csanádi, pécsi, veszprémi, pannonhegyi, váczi, pécsváradi, nagyváradi, nyitrai, bakonybéli és tapolczai iskolák.
Őseink Asia' kebeléből e' boldog földre kiköl-tözvén, hosszas villongások és véres csaták után lassanként a' keresztény hit' fölvételével az európai n é -pekhez simulni kezdének. A' szelid jellemű 's békére hajló Gejza kedvelője 's pártfogója lévén a' müveit és tanult férfiaknak több papi egyént és számos mű-kedvelőt hitt külföldről hazánkba. Mennyire hajlandók voltak őseink a' keresztény hit' fölvételére, k i -tetszik Viligrin lorki (Lauriacum) püspöknek VII Benedek pápához intézett leveléből, mellyben a' felöl tudósítja, hogy a' főranguak közül is igen számosan térnek a' kath. egyház' kebelébe. 1) Szent István I ) Piligrin ezeket mondja l e v e l é b e n : „ A b h a c praefata
H u n g a r o r u m genle multis precibus invitabar v e n i r e , aut missos meos in opus evangelii illuc dirigere. Ad quos dum transmitterem satis idom os viros ex M o -nachis, Canonicisque I ' r a e s b y t e r o s , a t q u e de singulis ecclesiasticis gradibus c l e r i c o s , et vita, et omni c o n
-föllépvén atyja' uralkodó székére, minden igyeke-zetét oda forditá, hogy a' keresztény hitnek minél jobban leendő elterjedése által az ország' virágzását előmozdítsa, 's jövendő állása' biztos alapját letegye.
Innét atyjának nyomdokit követvén, egyéb üdvös rendelményeken kivül, hogy a' nép a' lelki oktatá-sokat nélkülözni ne kénytelenittessék, több püspök-séget , apátságot és kolostort alapitott. Igy az esz-tergomi érsekség, a' kalocsai, bácsi, pécsi, vesz-prémi, egri, győri, váczi, nagyváradi, erdélyi és csanádi püspöki megyék alapittatásukat, 2 ) a' nyitrai pedig helyreállittatását szent Istvánnak köszöni. 3 ) Hogy ezen püspökségek, egyéb apátságok és kolos-torok mellett, mellyeket szent István, vagy később utódai, és más egyházi és világi nagyok alapitának, a' kor' kivánata és szükségéhez képest az ifjúság' nevelése és tanítása végett iskolák jöttek létre, okunk van hinni ; mert ez idő tájban egész Európát tekintv e , a' püspökségek és kolostorok mellett létező i s -kolákon kivül mások nem is igen találtattak. Ezekre mutat a' III Sándor pápa alatt tartott III lateranumi közönséges zsinat' ama' végzése, lateranumiszerint s ü r -gettetik, hogy valahol székesegyházak, vagy kolos-torok léteznek, az iskolák helyreállíttassanak, vagy megnyittassanak. 4 ) Es csakugyan a' tizenegyedik és következő században több nyomára akadunk h a -zánkban a' fönálló iskoláknak, mellyek' száma a' sze-rencsétlen tatárpusztitásig mindinkább növekedett.
— Legrégibb nyomára akadunk az esztergomi isko-lának. Szent István gyermeki éveit itt töltvén, a' grammatikát itt tanulta. 5 ) Hogy a' tudományt k e d -velő főpásztorok mint Dominik, Seráfin, Felicián, és Banff y esztergomi érsekek alatt az mindig erősebb lábra kapott, igen hihető ; mert a' sajói szerencsétlen ütközetnél elesett Béla (Adalberlus) esztergomi f ő e s -peresröl Rogerius ugy emlékezik, mint bő
tudomá-v e r s a t i o n e illorum sic o r d i n a l a , q u e m a d m o d u m in g e s t i s Anglorum d i d i c i ; tanlum divina g r a t i a s u i s institulionibus f r u c t u m statim m i n i s t r a v í t , ut ex i i s -dem nobilioribus H u n g a r i s u l r i u s q u e s e x u s c a t h o l i c a fide i m b u t o s , a t q u e s a c r o l a v a c r o a b l u t o s , c i r c i t e r q u i n q u e millia l u c r a r e n t u r , " Inchoffer A n n a l e s E c c l . H u n g , ad a n . 9SO. — 2 ) F r a g m e n t a ad Hist. Eccl.
Hung. Posonii 1S02. p. 50. — 3 ) E p i s c o p a t u s N i t r . e j u s q u e P r a e s u l u m m e m o r i a . P o s o n i i 1835. p. 91. ' s t b .
— 4 ) Fleuri Hist. Eccl. Tom. 28. p . 73. Ed. A u g . Vind. e t O e n i p . 1768—91. — 5 ) Hartvich. Vita S. S t e -p h a n i C. I.
nyu férfiúról, ki Esztergomban az egyházi törvény-tudományra többeket tanított. 6 )
A ' sz. István által fölállított székesfejérvári iskolák szent István' idejében, és utóbb is a' tanuló ifjúság' nagy száma miatt híresek és nevezetesek voltak. 7 )
Csanádon szent Gellért püspök alkalmas házat rendelvén iskolát állított, és bakonybéli magányából Walther nevü szerzetes atyát magával v i -vén az iskolát gondja alá bízta. Számos fő nemes adta gyermekét Walther' keze alá oktatás végett. Kevés idő alatt i d e a ' lengyelek, csehek, németek, sőt francziák is olly n a g y számmal sereglének, hogy
Walther már elégtelen volt a' tanításra, miért Gel-lért p ü s p ö k , mint életirásában olvassuk, Maurus frátert Székesfejérvárra olly meghagyással küldötte , hogy a'királynál tett tisztelgése után az iskolát m e g -látogassa, és onnét magával Csanádra segédtanítót hozzon. Maurus bemenvén az iskolába, Henrik v i c e -magistert szólította m e g , ki e' fölszólítást elfogadván, könyveivel együtt Csanádra m e n t , hol a' p ü s -pök őt nagy örömmel fogadta, és az iskolában egyik tanítóvá rendelte. 8 )
Ronipert első pécsi püspök Pécsett iskolát állítván, 1009 körül Hilduint Francziaországba olly kéréssel küldötte Fulbert carnoti püspökhöz, hogy az neki, az iskolai oktatásokban leendő használat v é -gett Priscian' könyvéből példányt küldene, 9 ) mit Ful-bert csakugyan küldött is. A' messze vidékről nagy gonddal keresett könyv szép jelére mutat a' tanítás körüli buzgalomnak.
A' veszprémi püspökség mellett is az iskolának, mindjárt alapittatása után létre kellett jőnie; mert Kun Lászlónak 1276dik évben költ oklevele arról ugy emlékezik, mint melly már a' magyar alkotmány' kezdetétől fogva dicsőén virágzik. 1 0 )
Ezen érintettem iskolákon kivül Wallaszky még a' pannonhegyi, váczi, pécsváradi, nagy-váradi, és nyitrai püspökségek és apátságok
mel6) R o g e r i u s . Carmen m i s e r a b l e ; s e u História d e s t r u -ctionis H u n g á r i á é p e r Tartaros f a c t a Cap. 3o. — 7 ) S. G e r a r d i Ep. C h a n a d . Scripta et A c t a . C. Ign. B a t t -h á n y i E p . T r a n s y l . A l b a e Carolinae 1740. p. 530. —
8 ) S . Gerardi E p . Chanad. S c r i p t a et Acta p . 5 3 0 .
— 9 ) P r a y . S p e c i m e n Ilierarch. H u n g . P . I. p. 155-K o l l e r Hist. E p i s c . Q u i n q u e - E c c l . T . I. p. 1 4 . — 1 0 )
K a t o n a Hist. Crit. R. H . Stirpis A r p a d . T. V j l l . In P r a e f .
254
354-lettí iskolákról emlékezik, 1 1 ) mellyekhez Fessier • a' bakonyiéin mellékli. — Hogy Miskolcz körül T a p o l c z á n a ' s z e n t Benedek' rendén lévő szerzetesek' vezérlete alatti tudományos intézet — bonorum ar-tium, literarumque domicilium — a' tatárok' beron-tása előtt lonállott, történeti nyomára akadunk. 1 2 ) Hihető, hogy az érintetteken kiviil ez idő tájban még egyéb helyeken is léteztek közoktatás végett isko-lák, mert szent Benedeknek már ekkor számos kolostoráról emlékezik a' történet. 1 3 ) — Az első i s -koláknak 's nevelő intézeteknek a' püspökök tették le tehát alapját, és a' tudományok a' kolostorok mel-lett találtak pártfogást, menedéket.
De más tekintetből is a' püspökségek, apát-ságok és kolostorok nagy befolyással voltak a' köz-művelődés' előmozdítására. A' szerzetesek által a' mocsárok kiszáríttatván, a' földművelés hathatósan előmozdittatott. 1 4 ) A' püspökök és egyéb főrangú egyháziak Isten' tiszteletére szentegyházakat, k o lostorokat, a' közoktatás és egyéb jótékony c z é -lokra más nyilvános épületeket állítván — mint szent Gellért Csanádon — ez által a' szép művészetet és mesterségeket, millyenek a' föstészet, aranyozás ,
hímzés, melly utóbbiban a' magyarok ez idő tájban első rangúak voltak , megkedveltetvén, és annak gyakorlatára alkalmat nyújtván, hathatósan előmoz-dították. Az épületek' nagyszerű voltát pedig az itt ott fönmaradt düledék falak' bemohosult romjai, mint
Hattaszéken 1 5 ) és egyébhol is eléggé mutatják.
Továbbá a' szerzetesek, magányukba vonulva, a' hajdankor'' böcsös irományait gondos kezekkel l e -másolván, azokat a ' b e n n e rejlő tudománynyal együtt az utóvilágra átszálliták. Egyedül iparuknak lehet köszönni, mit a' görög és romai classica literaturá-ból bírunk, m i t a ' görög és romai régi szokásokról, 's a' hajdankor' egyéb nevezetességeiről tudunk, melly irományok' használata a' későbbi nemzedék' 11) Wallaszky. Conspectus Reip. Lit. in Hung. p. 73.
-r-12) Schmitth. Episcopi Agrienses T- I. p. 131. — 1í) %'uxlioíler. Monasterologia. T. I. p. 250. — Pé~
teríFysicr i Concilia P. II. p. 273. — 14) „Die Mönche halfen — úgymond Fessier — dem halbrohen ungri-schert Volke durch Beispiele gezeigt, was es in der Landes-Cultur Ihun sollte, und was es bey gleicher Arbeitsamkeit gleich ihnen geniessen könnte." Die Gesch. 4er Ungern II. Th. 8. 1054. — 15) Kol er.
Ilist. Ep. Quinque-Eccl. T. II. p. 467.
elmetehetségeit fölébresztette, és a'tudományok' f e j -lődését előmozdította. Azon időszak alatt, melly Europa' újjászületését közvetlenül megelőzte, min-den tudomány a' kolostorokba rejtexék 16). — A ' püspökségek, káptalanok és apátságok voltak t o v á b -bá a' hiteles levéltárok, mi által háborús időkben számos oklevelek, minthogy azokat a' szerzetes f é r -fiak az ellenség előtt vagy elrejtek, vagy magokkal kivivék, a' végenyészettől megmentetének.
Ez időből, egész az iszonyú tatárpusztitásig csakugyan több jeles , a' tudományokban jártas, és jámbor életükről nevezetes férfiakat mutathat elő h a -zai történetünk, kikre Sirákfia' ama' szavai: 1 7 )
„ n a g y , a' ki bölcseséget talál és tudományt, de nem haladja meg az istenfélőt" igazán illenek. Ezek k ö -zül említendő Ast rich a' pannonhegyi kolostor' első apátja utóbb kalocsai püspök, és é r s e k ; 18) Deo-dat gróf szent István' nevelője és oktatója; 1 9 )
Dominik esztergomi é r s e k , a' pannonhegyi apátság oklevelének lOOlben írója; Gellért csanádi p ü s pök; Walt her a' csanádi iskola' igazgatója 's t a -nítója ; Bom'pert pécsi első püspök ; 2 0 ) István , Veszprém' első püspöke, ki tudományáról és szent életéről híresnek — celebernek; — továbbá maga Kálmán király, ki könyvesnek neveztetett; ílart-vich szent István' életirója; 2 1 ) Seráfin
esztergo-10) Tudománytár 1S37. XII. 223.1.— 17) Sirákfia' könyve 25, 13. — 18) Noha a' kalocsai megye mindjárt sz.
István által lOOOdik évben történt alapillatásakor ér-seki megye nem volt, és azzá csak összeolvadva a' bácsi érseki megyével leghihetöbben H3-5ben lett:
mindazáltal Astrich, kalocsai érseki névvel diszes-kedett. Igy említi őt sz. Istvánnak loi5-ben költ amaz oklevele, mellyben a' pécsváradi apátságot megerösiti, és adományozza. Ezt itt igazolásul meg-jegyezni szükségesnek tartottam. — 19) Deodat volt
a' tatai várban hajdan létező kolostor' alapitója. Sz.
István őt annyira tisztelte és szerette, hogy közön-ségesen Tata vagy Táti névvel nevezte- Hiti us de re-bus Hungáriáé L. 2.
20) „Der erste Bischof — mond Fessier — dieser Kir-che war Botiipertus, seiner ausgezeichneten Gottse-ligkeit, und Gelehrsamkeit wegen, nicht nur vom Könige Stephan , dessen Hofcapellan und Kanzler
er war, sondern auch von dem ehrwürdigen, from-men, und gelehrten Fulbert, Bischof von Chartres hochgeachtet." Die Gesch. der Ungern. I. Th. 8. 607.
21) Hol volt tulajdonkép püspök, bizonytalan. Timon őt bosniai püspöknek lenui állítja. Imago novae
Hung-mi érsek, a1 tudományok' nagy kedvelője és pártfogója;
Alberik szerzetes Kálmán király törvényeinek deákra fordítója, mellyet Serálin érseknek ajánlott; 2 2 ) Béla király' névtelen jegyzője, 2 3 ) ki a' beköltözött hét magyar vezér' történetét, és a' görög h a r -czok' 's trójai veszedelem' történetét irta , melly utóbbi azonban elveszett; Simon pécsi püspök sz.
István görög oklevelének 1109ben Kálmán k i rály' meghagytából deákra fordítója; 2 4 ) Calan p é -csi püspök, ki Attila czimü könyvét i r t a , és még más egyebek. Hihető is, hogy több jeles tulajdonsággal ékeskedő magyar ifju mind hazánkban, mind p e -dig azonintézetben, mellyet sz. István Romában tizen-két kanonok' számára nem csak azért alapított, hogy az olaszföldön utazó magyarok ott tanyát és lakhe-lyet találjanak, hanem hogy egyszersmind a' tudo-mányokban és szép ismeretekben is gyarapodjanak, magát kiképezte. 2 5 ) Hlyen magyar származású t a -nult hét szerzetes férfiak, — viri literati et in hungarica lingua interprétés expediti — lehettek Béla, Fülöp, Henrik, Konrád, Krató , Takló, és István, kik a' pannonhegyi, pécsváradi , bakonybéli, szalavári és zobori apátságból Csanád megyébe mentek a' n é -pet oktatni, 's magoknak Aracson lakhelyet épité-nek. 2 6 ) Illycnek lehettek Otto,Juliéin és több, szent Domonkos' rendebeli, és a ' történetben jártas ama' buzgó magyar szerzetes atyák i s , kik őseik' e g y -kori hazáját, az akkor még Asiában fönlevő nagy Magyarországot {ßlagna Hungariá) két izben is az
C. 8. — A' kéziratot ő cs k i r . főherezegsége országunk' fönséges n á d o r a raajnai Franfurtból, hol a z az egyház' k ö n y v t á r á b a n őriztetett, I S U b e n a ' nemzeti musaeum' számára kegyes volt megszerezni. — 2 2 ) Colomani Decr. L. I. Exord. — 2 3 ) Neve és k o r a felül a ' v é -lemények különböznek: d e h o g y pap volt, á t a l á n o s a z egyetértés. Lásd -Schwandtnerscriptores K e r u m Hung az élőbeszédben- — F e s s i e r öl erdélyi püspöknek lenni állítja. II. Th. S. 3 9 4 . - 24) P r a y . Vita R.
Margarelhae p. 221. 2 2 2 . — 25) InchoíTer. Annales Eccl. Hung. T. I ad an 1007. — 2 6 ) Vita s. G e -rardi E p . Chariad. u. o Vö. Fuxhofferrel P I. p.
230 — 27) Ezen buzgó szerzetes a t y á k részint s z ó -beli traditióból tudták , r é s z i n t pedig olvasták őseik' történetét • és egykori h a z á j o k ' hollétét ; eltökélették
tehát magokat útnak i n d u l n i . Sok viszontagsággal k e l -lett útközben ktizdeniök, ' s többnyire meghaltak.
Az egész t ö r t é n e t e t , hihetőleg a' visszaérkezett Ju-Szerkeszti 's kiadja S z a n i s z I ó Ferenczj
evangelium' hirdetése végett IV Béla király' idejében fölkeresték, 2 7 ) hova hogy utóbb többen nem men-tek, a' tatárok' pusztító serege okozta, melly tornyo-sult sötét felhő gyanánt, vészt rejtvén kebelében, hazánk felé vonult, 's annak fejledező szép napját csakhamar gyászos fátyollal be is boritá.
Paner János.