vagy : Luthert követő kél férfiúnak türelmes beszélgetései a katholika vallás felől.
V.
Luther is hét szentséget vall ; 's ezzel a' kath.
tanítást igazolja.
A' két jóbarát bizodalmas beszélgetésének ered-ménye az l ö n , h o g y , a' mit Gottlieb Luthernek saját
* ) E ' t ü r e l m e s b e s z é l g e t é s e k ' közlését u g y a n m á r a' múlt évi folyam' második felében megkezdettük ; nem
2 6
szavaival minden kétséget kizárólag bebizonyita , végtére Vilmos is megvallani kénytelenitteték ; azt tudnillik, hogy Luther az anyaszentegyháznak l e g -főbb, es tanitasaiban csalhatatlan tekintélye, annak hagyományilag, a' szentirásokkal együtt hiven m e g -őrzött, 's a' szent atyák' egyező tanúbizonyságából kitetsző hite, továbbá a' romai pápában mindenkor tisztelt látható feje, 's az iránta tartozó engedel-messég felől, józanabb pillanatiban, igen is katho-lice nyilatkozott. Ugy hogy a' következetes maradni kivánó Gottlieb az eddig mondottaknál fogva csak-ugyan nem tarthatott semmit jobbnak, mint Luther' szavait követve, az igaz, vagyis romai-katholika anyaszentegyház' kebelébe visszatérni : — mit azon-ban részéről Vilmos nem vélt helyeselhetőnek, mint-hogy, míkép ő magát kifejezé, „ h a mindjárt a' — szóba hozott pontokat mind elfogadná is . . . sok más van még hátra, miben megegyezhetni soha sem fog." 'S erre vonatkoznak a' beszélgetés' megsza-kadt fonalára visszatérő Gottliebnek eme' szavai :
Gottl. Dél előtt azt mondád, hogy te bár meg-engedve a' tárgyalt czikkeket, sok egyébre nézve nem egyezhetnél meg soha.
Vilm. Ugy v a n , 's ezt ismétlem — most is.
r
Gottl. En tehát kedves Lutherünk' munkáiból fogok majd neked valamit olvasni, mi más gondo-latokra birand téged. A' nyolezadik kötetben 180. a.
lapon áll valami a' szentségekről, mit ő 1544ben irt, — jól megjegyezd magadnak az évszámot; — szavai ekkép hangzanak : „Miért is tisztán 's kereken kimondva, vagy egészen és mindent higyünk, vagy ne higyünk semmit. A' Szentlelket fölosztani 's e l -darabolni nem lehet, hogy egy dologban igazán, másban pedig hamisan tanítson es higyen !" Értet-ted-e jól ?
Vilm. I g e n , és mi következik ebből ?
Gottl. Mi következik? Tüstént megmondom.
A'Szentlélek, mond Luther, azon egyházat, mellv-ben tanitószékét fölállította, nem igazgathatja akkép, hogy azt egyik tárgyra nézve helyesen, a' másikra
olly szoros a z o n b a n köztök az összefiiggés , hogy a z a z o k b a n foglalt tárgyak e g y e n k é n t 's külön is n e k ö z ö l -tethetnének. E ' m e g s z a k a d á s a n n a k o k á é r t 's illetőleg f o l y t a t á s , mellyet m a g a az é r t e k e z é s ' h o s s z a b b r a t e r j e d é s e i s k e r ü l h e t l e n n é t ö n , azon t. o l v a s ó i n k r a nézve s e m f o g , r e m é n y i j ü k , zavart s z ü l n i , kik t a -l á n az e -l ö r e b o c s á t o t t a k a t nem o-lvashatták. S z e r k .
nézve pedig1 hibásan oktassa, mivel őt fölosztani 's eldarabolni nem lehet. Minthogy annakokáért Luther-nek föntebbi tanítása szerint a' romai egyházat a' Szentlélek igazgatja, ' s a ' romai pápának szája Krisztus' szája, szükségkép következik, hogy ezen e g y -ház nem taníthat némelly czikkeket ugyan helyesen, másokat ellenben rosszul; 's ugyanazért nem csupán egy czikkre nézve, hanem egész tanítását illetőleg hitelt kell neki adni.
Vilm. Már pedig azt még sem fogja senki t a -gadhatni, hogy a' pápák az igaz keresztény hit' czik-keihez fölöttébb sokat hozzátoldottak.
Gott/. Példának okáért?
Vilm. Példának okáért: Krisztus urunk csupán két szentséget rendelt, tudnillik a' keresztséget és urvacsorát; mint ezt mi lutheránusok tartjuk; 's a' pápák még öt mást toldottak hozzájok.
Gottl. IIa ez igy volna , ugy a' romai egyház szörnyen tévedett volna.
Vilm. Biz' én is azt gondolom.
Gottl. 'S az nem is jutott eszedbe, hogy ez talán nem is lehetséges? 1)
Vilm. Valóban nem; de illyesmi meg most sem jön eszembe. 2 )
1) Nem lehetséges pedig a z é r t , mivel L u t h e r ' szavai szerint i s : .,az anyaszentegyház nem tévedhet; mert Isten' igéje, mellyet t a n í t , nem t é v e d h e t ; " (Rel. és Nev. 1842. II. 406. 1.) hogy pedig ezen a n y a s z e n t -egyház az, mellyet katholikának n e v e z ü n k , ismét ö bizonyitja azon emlékezetes szavaival : Cl- Rel. és Nev. 184-2. 11. 397- 1.) ,,a' p á p a s á g b a n meg van az Isten' i g é j e , az apostoli h i v a t a l , 's — a' szentírást mi is tölök vettiik, valamint a ' k e r e s z t s é g e t , szent-ségeket és predikálószéket is. . . Ugyanazért núlok kell lenni a' hitnek , «' keresztény egyháznak és szent Léleknek is." így irt Luther 1 5 3 8 - b a n , 's ezt
Vil-mosnak nem kellett vala elfelejtenie. S.
2) Hát aznem j u t - e e s z ö k b e m é g az egyiigyiibbeknek i s , h o g y : ha már c s a k u g y a n csalatottnak kell hinnünk az egyik r é s z t , a' mint kell i s , a' tévedés' g y a n ú -j á b a sokkal h a m a r á b b 's mélíábban esik gondolkodó 's értelmes emberek előtt az a* r é s z , melly magával s o h a sem egyezve a' szentségek' számát majd e n n y i n e k , majd a m a n n y i n a k m o n d j a , 's nein tuda t i s z t á b a j ö n n i ez iránt mai napig s e m ; míg a' kath. a n y a -s z e n t e g y h á z , magával é-s a ' régi-séggel egyezöleg , valamint másban , ugy a' szentségekröli tanításában is változatlan m a r a d a ? Kérdezzük iránta L u t h e r t ? Neki egyszer hétre megy a ' s z e n t s é g e k ' száma, m á s
-Gottl. Nem-e ? Majd hát én viszlek illy gon-dolatra téged. Képes vagy-e Luthert hazugnak és csalónak tartani, miután már a' reformatióhoz hoz-zákezdett ?
s z o r nem h a l a d j a a' hát mat ; ollykor csak egyet i s m e r , 's van idő, mikor egyet s e m ; p o. midőn á l -l í t j a , h o g y : „nu-l-lum s a c r a m e n t o r u m septem in ut-eris Utut-eris nomine sacramenti censetur ? (Tom- 1.
Jen. Lat. f. 4 3 6 . ) mi fölöttébb sokat jelent o t t , hol egyetlen kútfő az Írott ige. Ha Melanchtonra h a l l g a -t u n k , n e k i : ,,Numeran-tur haec s a c r a m e n -t a : Bap-tismus , Cnena Domini, Absolutio(Loc. comm. C-de num s a c r . ) sőt nem iC-degen tőle, még negyedi-ket is vallani : ,,Míhi maxime placet eliam a d d i . Or-dinationen, ut v o c a n t-' . . . . 's az A pol. Conf.
LXI111. 1. ( C o r p u s doctr. Christ. 1561. F r a n k f . ) „ W o man a b e r , ugy m o n d , das Sacrament des Ordens wolt v e r s t e h e n , ein S a c r a m e n t von P r e d i g t a m p t und Evangelio , so hätte es keyn Beschwerung die Or-dinatio ein Sacrament zu nennen." Hogy ezen Apo-lógiában a' s z e n t s é g e k ' száma háromra volt téve , tudjuk. „Vere igitur sunt s a c r a m e n t a / ' mondatik a ' latin szerkezetben „Baptismus, Coena Domini , A b -s o l u t i o , quae e-st -sacramentum poenitentiae : " melly utóbbi szavakat a' német fordításban „világosság' o k á é r t " kihagyták ugyan a' r e f o r m á t o r o k , de az ab-solutist meghagyák mégis valóságos s z e n t s é g n e k . Ezt tanitá Luther is ama' n e v e z e t e s , és a' reformatiót legjobban bélyegző s z a v a i b a n : „ P r i n c i p i o neganda mihi sunt septem sacramenta (ugyan miért neganda ? csak azért, mivel a' romai egyház tanítja ?) et tantum tria pro tempore ponenda , Baptismus , poenitentia ;
Pánit, Quamquam si usu s e r i p t u r a e loqui velim, n o n -nisi unum sacramentum h a b e a m - " (T 11. ed. J e n . 1557.
2 7 L b . ) Tehát :,,pro t e m p o r e ! " . . . és csodáljuk azután, ha később az öt, négy, három kettőre olvadt, 's itt ott ,,pro t e m p o r e " egy sincs? A' dr Sze'kács József k é s z í -tette „Keresztény vallástan' kat.echismusáf'-ban ( P e s t . 1841.) szentségekről nincs szó, hanem csak „ ü n n e p é l y e s v a l l á s i s z o k á s o k / ' ( 1 0 5 . I.) „ ü n n e p é l y e s r e n d -s z a b á -s " - o k , (47-1.) „ ü n n e p é l y e -s -s z e r t a r t á -s o k ' - r ó l ; minőknek a' 47. lapon a' keresztelés és ú r v a c s o r a , (tehát ke/lőj a' 1141 pedig : ,,a' keresztség, a' confir-mai io és ú r v a c s o r a - ' (tehát három) rnondatnak-A' szerző az egész katechismusban, t u d t u n k r a , egyszer él a' szentség szóval, és pedig az — utolsó lapon- (118. 1 ) Yáy András pedig az „ Ó r a m u t a t ó " b a n e' s z e r t a r t á -sok' számát nagyon is r e d u c á l v a , (35- 1.) igy í r : ,,A' protestáns csak azon szertartást t a r t h a t j a lényegesnek, minek módját Krisztus és apostolok r e n d e
-lék meg. lllyet én, az egy vrvacsoráját kivéve — vem ismerek1'. . . . Mi itt csak egyet kérdünk : v a l l -jon mit bizhatunk azon s z e n t i r á s - m a g y a r á z á s í elvekben
101 2 9
Vilm. Én-e ? Nem én soha.
Gottl. 'S ugyan mikor kezdett tehát a' refor-tióhoz ?
Vilm. Ej ! hisz' azt te is tudod ; 1517ben mind-szentnap' előestéjén.
mit hitünk' a m a z , egyedülinek t a r t o t t , kútfeje' h e -lyes é r t é s é b e n ; lia annak olly tudós és s z o r g a l m a s nyomozója — minőnek az „ U r a m u t a t ó ' s z e r z ő j é t tartjuk , egynél több ,,el nem maradható4' e g y é b i r á n t mint m o n d j a , „ ü d v ö s s é g r e inulhatlanul nem szüksé-ges" s z e r t a r t á s ' ismeretére nem vala k é p e s e l j u t n i ; míg m á s o k , pedig s z e n t i r á s m a g y a r á z á s i t u d o m á nyukkal a' katholikusok' ellenében olly g y a k r a n k é r -k e d e t t ' s -k é r -k e d ő protestáns h i ü u d ó s o -k , számtalan ízben ujranyomott k a l e c h i s m u s u k b a n e r ő s í t i k , hogy :
„Krisztus Urunk az Uj Szövetségben — két Sakra-mentomokut szerzett, úgymint a' keresztséget és az Urnák szent v a c s o r á j á t :" 0 - Ker. Catechism. A' ref.
Ekklésiáb. lévőknek kibocs. Rév-Komár. 1821. 114.
1.) a n n y i r a meg lévén eddig e ' hitükről g y ő z ő d v e , hogy az a' melletti állhatatos m e g m a r a d á s r a még esküvel sem kételkednének hilök' sorsosait lekötelezni?
Milly eltávozás e g y m á s t ó l , milly hitkülönbség, milly szakadottság a' protestantismus' részéről,azonegy v a l -lásfelekezetben,azonegy tartományban, azonegy könyvben; 's milly m e g e g y e z é s e s milly habozás nélküli h a t á rozottság, milly egység más részről a' kath. egyház' k e belében ! Nem egy t a r t o m á n y b a n , nem egy n e m zetnél , nem is egy k o r s z a k b a n csupán ; de m i n -denütt és m i n d e n k o r , az egész föld' k e r e k s é g é n , hol katholikusok élnek ! Bátran intézheted ezek közt a' legkisebb tanulógyermekhez is e ' k é r d é s t ; Hány
szentségek vannak, és miképen neveztetnek '( Bármelly nemzetbeli i s , bármellyik é g a l j alatt született is e' v i l á g r a , mindig 's mindenütt azonegy feleletre t a r t -hatsz számot , h o g y : ,, Hét szentségek vágynák, ések-képe/i neveztetnek : Keresztség , Wermalus ' s l b . " Ha tudod, hogy kutholikus : tudod azt is, hogy a' s z e n t s é g e k r e , de nem csak ezekre nézve — mit hisz. E l -lenben , lia tudod is b á r . hogy protestáns; hitvallására nézve még mit sem állithalsz némi b i z t o s s á g -gal. — Valóban ezen egy t a p a s z t a l á s i a d a t is elegendő lehetne azon ösvénynek c s a l h a t a t l a n k i m u t a t á s á r a , mellyen a m a ' , minden valódi emberbaráttól olly őszintén óhajtóit u n i ó r a , a' hilegységre valaha e l -juthatni szabad reménylenünk. Bizonyára az ezen
unióra vezető ut nem lehet az önvéleményének követ-hetésére fölszabadító Separatismus, hanem egyedül a ' közmegegyezésnek hódoló katholicismus ; és l e h e -letlenséget várnak mindazok , kik a' magany/iézetek' r e m é n y i e n harmóniáján épitik bájos álomképeik' soha sem valósítható tündérpalotáját.
Gottl. Helyesen; már pedig nézd itt munkái-nak első kötetét, a' 144. a. lapot, hol, mint ma reggel magad olvasád, olly szépen irt X. Leo pápá-hoz a' romai egyház felől, nézd itt a' két utolsó s o r t , miket ír v é g ü l : „Az ur Krisztus őrizze meg szentségedet örök időkig. Aldenburgban, martius' 3án 1519." Valljon hazug volt-e akkor Luther és csaló ?
I ilm. Nem, és hetvenhétezerszer nem ! tíottl. Ennélfogva, ha Luther a' reformatio' má-sodik évében hazug nem v o l t , a' romai egyház
1519ben még az igaz tanítás' birtokában vala; ő ugyanis azt mondja, mint ezt ide fönt még egyszer olvashatod : „hogy ezen egyház' hatalma mindenek fölött van, 's hogy annak sem égen sem földön nem lehet semmit is fölibe helyezni, egyéb magát Krisz-tus Jézust, ki ura mindeneknek." Vagy nem maga Luther mondja-e, hogy a' pápaságban sok kereszté-nyi j ó , sőt minden keresztékereszté-nyi javak föllelhetők ; mikép jöhetnének annakokáért abba tévedések és hibák ?
Vilm. N o ' s , hát csak ugy becsúsztak.
Gottl. Ennek Luther után kellett volna csak tör-ténnie; miután az ő idejében a' romai egyház még semmi tévedést sem taníthatott: különben ugyanis iszonyú nagyot vétkezett volna a' tiszta igazság ellen, 's a' reformatiónak — mellyet pedig bizonyosan jó 's igaz szándékkal kell vala neki megkezdenie — mindjárt első éveiben leggonoszabb hitszegő' mód-jára viselte volna magát Isten és annak igéje iránt :
e' tévedésekkel tölt egyház felől olly dicséretesen és szentül irván. Vagy nem igaz ?
Vilm. Nincs különben ; de nekünk lutheránu-soknak még sincs több szentségünk kettőnél.
Gottl. Ezt már helyesen mondod : nekünk lu-theránusoknak; de Luther urunk máskép hitt ám;
mivelő szintúgy, mint a' romai egyház, hét szent-séget vallott.
Vilm. No már ezt nem hiszem ; nem én, örökké ! Gottl. Hohó! csak még az örökkévalóságon is tul ne menj; meglátjuk, nem fogsz-e valamit leen-gedni belőle. Figyelmezz csak ide; lásd ez itt Lu-ther munkáinak első kötete, 's mint az itt a' 335.
a. lapon, az első sorban mondatik, itt e g y , a' bol-dogult doctor által 1520ban az uj-testainentomról tartott beszéd van. 0 itt azt állítja, hogy a' mise nem egyéb, mint egyedül szentség és szövetség. Majd
én fölolvasom: ,,A' miséket kénytelenek vagyunk c s u -pán szentség- és szövetségül tartani, mellyek nem áldozatok, és illyenek nem is lehetnek, épen olly kévéssé, mikép a' többi szentségek, a' keresztség, bérmálás, poenitentia-tartás, utolsó-kenet, 'stb-nem lehelnek."
Vilm. Hisz' ez csak négy.
Gottl. Csak n é g y ? Oh együgyűség! Avagy nem az urvacsoráról vagy miséről beszéle itt L u -ther, mellyet ő szentségnek, és pedig csak szent-ségnek t a r t ? Ő a' keresztséget, bénnálást, poeni-tentia-tartást és utolsó-kenetet is szentségnek vallja, 's párhuzamba teszi az urvacsorával; végül pedig,
— nézz csak i d e ; még egy „et ceterá-\,u is vet utánok. Tudod-e, hogy ez mit jelent ?
Vilm. Hm ! Ez annyit tesz : és a' többi, vagy, ha szóról szóra fordítjuk : és a' többiek.
Gottl. Helyesen ; ugyan mellyek volnának tehát az urvacsorán, keresztségen , bérmáláson , poeni-tentia-tartáson és utolsó-keneten kivül a1 többiek?
Vilm. A' katholikusok azt m o n d j á k , hogy az egyházi-rend, és házasság azok. 3 )
3 ) De még protestáns irók is mondták ezt. Hogy az A p o -logia' irója MeluncJiton az e g y h á z i - r e n d e t szentségnek tartotta, már fölebb láttuk. A' h á z a s s á g r a nézve pedig legjobb tanúbizonyságul maga Luther szolgál; ki több, e' t á r g y r a tartozó ' s a l á b b idézendő szavain kivül munkáinak első kötetében a ' 170. b. lapon így í r :
„Zum e r s t e n , " t a n í t j a , „ d a s z (die E h e ) ein Sacra-ment ist. Ein S a c r a m e n t a b e r lieiszt ein heiliges Zeichen, d a s da bedeutet etwas anderes, geistliches, h e i l i g e s , himmlisches u n d ewiges D i n g ! gleichwie das W a s s e r der T a u f e , w e n n es der Priester ü b e r d a s Kind g i e s z t , bedeutet die h e i l i g e , göttliche und ewige G n a d e , die d a n e b e n wird g e g o s s e n in die Seele, und Leib desselben K i n d e s , und reiniget ans die Erlsünde" ( ' s az Óramutató' irója mit sem tud mégis a' k e r e s z t s é g r ő l , mint Krisztus és apostolok á l -tal rendelt lényeges, nem is szentségről, h a n e m c s a k szertartásról!) „ d a s z da Gottes Reich innen sey . . . also itt auch der eheliche Stand ein Sacrament".
A z é r t Hetényi ( A t h e n . 70. sz. 1842. II.) h a t á r o z o t -tan k i m o n d j a , mikép : „Minden p a p n a k hinnie k e l l , hogy a' jólkötölt h á z a s s á g valóságos szentség'1 (talán jó volna ezt hinniek n e m - p a p házasoknak is ? vagy
őket a' dolog nem is érdekli ?) „és közvetlen isteni rendelet.'1 Egyébiránt a' protestantismusnak a' s z e n t -ségekröli tanításban eme' habozását három egész század óta szemlélik és s a j n á l j á k a ' katholikusok. tfs ha olvasunk h i t t a n o k a t , mellyekben a' szentségekről
Gottl. 'S e' kettőt kelle Luthernek is az „et ceterá"-jával érteni ; mert kivülök más valamelly szentségekről még senki sem hallott semmit ; és igy megvolna tehát mind a' hét szentség.
Vilm. N o , erre ugyan soha sem jöttem volna magamtól.
Gottl. Ha tehát Luther az öt megnevezett szent-séget 's a' többi kettőt szentségekűl megismeri, ugy ő hiszi következésképen azt is, hogy ezek olly jelek, mellyeket Krisztus rendelt ; nemde ?
Vilm. Kétségkívül.
Gottl. 'S e' szerint ö nem hitte, sem nem t a -nította, hogy valamelly pápa uj szentség eket gondolt volna ki, 's azokat a' Krisztus által rendeltekhez tol-dotta volna ?
Vilm. Kénytelen vagyok neked igazat adni.
Gottl. 'S igy a' katholikusok épen ugy szólallak 's tanítanak ma is, mint doctorunk Luther 1 5 2 0 -ban egyik prédikácziójá-ban szólott és tanitott?
emlités sem tétetik, olvashatunk ollyakat is, mellyek-ben a' protestantismus a' kath- tanhoz többé 's ke-vésbbé közeledik. Feddersen (Katechism. d. christl.
Pflichten- und Glaubensl. Husum, 1821.) az erényes és ker. élet' eszközeihez számlálja: ,.die Taufe , die Confirmation, das Abendmahl, die Beichte, die Trauung." Mayer pedig (Blätter für höh- Wahrh. \ . Samml.) a' keresztséget és urvacsorát csak m i n t % -fontosabbukal emelve ki, egyébiránt a' protestánso-kat arrólmeggyözödötteknekállítja: „dasz auch . . . namentlich bei der Weihe, oder Ordination der Leh-rer, der Beichte und Absolution, der Erneuerung des Taufbundes in der Confirmation . . . bei Schlie-szung einer christl. Ehe, und bei einer solchen Ölung der Kranken, welche nach Verordnung des Briefs Jacobi (!) als Heilmittel gebraucht wird, der heilige Geist mit geheimer Wirkimg geschäftig sey.. . " N é -metországban lassanként megszaporodik ismét (a' nem rationalistáknál) a' szentségek' száma; mert már Göthe panaszkodék, hogy : ,der Protestant hat zu wenig Sakramente" . . . már ő panaszkodék, előadva a' katholikusok szentségeinek az egész ember' életét egy szellemi 's vallásos egészszé szövő gyönyörű összefüggését. . . ,,Wie ist nicht dieser wahrhaft gei-stige Zusammenhang im Protestantismus zersplittert ! ' indem ein Theil gedachter Symbole für apokrypisch, und nur wenige für canonisch erklärt werden; und wie will man uns durch das Gleichgültige der einen, zu der hohen Würde der andern vorbereiten ? '' Aus mein Leben. 11. Th. 1S13. Wien.) De : sero sapiunt
Phryges ! S.
101 3 3
Vilm. Hm, hm ! Talán csak régi szokásból e l -hamarkodva beszélt. . .
Gottl. Vilmos, Vilmos! Majd egy tudós férfi, minőnek ő t , a' mi nagy reformátorunkat az egész világ tartja, magát annyira el fogja hamarkodni p r e -dikácziójában, és hamis szentségeket fog előszám-lálni ; miután már két év hosszant reformátorul lépett föl . . . Ez volna ám a' szép reformatio ! 4 )
Vilm. N o , veled az ember nem győz eléggé vigyázni magára.
Gottl. Már bizony, ha egyszer religióról van s z ó , pontosan is kell akkor az embernek mindenben szólani. . . Most pedig arra térek á t , miről csak egy pillanata, hogy szólottál. Azt mondtad te, hogy mi lutheránusok csak két szentséget ismerünk, a' keresztséget és urvacsorát; pedig imént magad is hallottad, hogy Luther kettőnél többet fogad e l , 's hogy ugyanazokat sorolja e l ő , mellyeket a' katholi-kusok mai nap is tartanak. ' S most én még világosabban szemed elejbe kivánom terjeszteni, hogy r e -formátorunk, ha ma e' földre visszatérne, jobban meg volna a' katholikusokkal, mint velünk luthe-ránusokkal , elégedve.
Vilm. Csak be kell bizonyítani.
S.