III.
.4' Hetényi láttál fölhozott történeti adatok is azt bizonyítják , hogy egyedül fenyitéki reformatióra volt szükség , nem pedig hit- 1s egyliázujitásra ,
minőbe Luther és Calvin kezdettek.
A' hit- 's egyházujitásnak Hetényi által erősített mulhatlan szüksége felől ugyan nem, de az ellenkező-ről annyival inkább meggyőződve, — a' Luther 's kö-vetői által létrehozott újításokat teljes jogunk \an,He-tényi' elvei szerint is, nem javításoknak, hanem túlsá-gos, bőszült hévvel tett elferditéseknek tartani. Méltán kérdheti mégis az ezen ujitás' szüksége felől philo-sopháló, hogy : milly viszonyban áll tehát az állító-lag minden ujitást rosszaló kath. egyháza' Hetényi által is emiitett reformatioi törekvésekkel, mely-lyek közönséges zsinatokban is nyilatkozva, a' köz-ohajtás természetének csakugyan nem kétes, kifejezéseül szolgálhatnak? Miért siirgeté t e h á t , k é r -dendi nem e g y , maga a' kath. egyház is a' refor-matiót „in ca/nte et mernbris ? " Avagy tagadni fogjuk-e az orvoslást sürgetve kivánó visszaélések' nem csekély számát ? Tagadni a' javításoknak olly átalánosan elismert szükségét ; hogy e' végett t ö
-mérdek fáradozásokba került zsinatok tartatnának, 's nemcsak a' fejedelmek erőteljesen sürgetnék a'
meggyűlt bajok'orvoslását, de ezt, mikép VI. Ador-ján-, 's III. Pálról Hetényi is vallja, még a' pápák is munkába vennék; pedig olly sükerrel, hogy a' legkiáltóbb visszaélések valóban eltörültetnének ; ' s Hetényi is megismerni kénytelenittetnék , h o g y :
„ e z e n egyház, stabilismusa' ellenére i s , sokat ha-ladott és tökélyesedett az egyházujitás óta." . . . .
1 ) Tagadni? Oh nem. Mi mindezt épen nem t a -gadjuk : sőt inkább mi hozzuk emiékezetökbe az 1) P r o t . 1.184-2.258.1. - É s a' 234.1. azt mondja H„ „ m a g o k
a' pápák eltörlék a' bűnbocsánatnak pénzért á r u l á s á t , "
(tehát csakugyan javítottak !) „ m e l l y alkuimul s z o l -gált az egyházujitás' szükségének á t l á t á s á r a . " F u r c s a , hogy c s a k ez szolgált alkalmul ; holott Hetényi s z e rint már a ' constanzi 's baseli zsinatok is olly t ö k é -letesen meg valának róla győződve ! Egyébiránt igen n a g y o n téved Hetényi, ha hiszi, h o g y a ' kath. e g y h á z és p á p á k ' a k a r a t j á v a l a ' b ű n b o c s á n a t , bármikor i s , pénzért áruitatott volna ; 's mintha csupán L u t h e r ' hitújítása kényszeritette volna a ' p á p á k a t e' k e r e s k e -désseli fölhagyásra. Legfölebb is a r r a szolgált c s a k ez alkalmul , hogy mit mindig t i l t o t t a k , még s z i g o r ú b b a n tiltsák. Hogy a' pápák s o h a sem s z a b a d í t o t -ták föl a ' k a t h o l i k u s o k a t , még a ' reformatio előtt i s , b u c s u k ' osztogatása által a' vétkezésre, sem a ' b ű n bocsánatot pénzért, nem árulák ' s áruitatni nem e n g e -d é k , azt H. a^ prot. Z W a z ' F e r e n c z ' „Mayy.Orsz. polg.
Lexicon"-kbó\ is (II. D a r . 4 0 2 . 1. N. Várad. 1 8 0 5 . ) m e g t a n u l h a t á , hol Kupi, A n d r á s r ó l többi közt ezeket olvassuk : „Azt k é r t e volt ez az András János p á p á t ó l , hogy mikor ő , és az ő felesége A n n a , a ' h a lál' révén l e s z n e k , az őgyóntatópapjok nekiek m i n -den bűneiket b o c s á s s a m e g ; " ( é p e n azt k é r t e ' t e h á t , mit Tetzel és m á s o k , Luther' idejében h i r d e t t e k , t . i . k é r t : teljes bucsulQ „mellyet ő nékie a' p á p a meg is engedett, hozzá 1410. eszt. küldött l e v e l é b e n ; de igen bölcsen hozzá tette a ' p á p a , hogy ezen e n -g e d e l m é v e l " ( i n d u l -g e n t . ) „korántsem akar nekiek utat nyitni a' bátran való vétkezésre, söt s z ü k s é g , h o g y ezen b ű n b o c s á n a t előtt mindeneknek" ( ' s igy Istennek és e m b e r e k n e k ) „ a ' kiknek mivel tartoznak, mind ő , mind felesége eleget legyenek.'-1 Illy föltétel, a' bűn-bánat ' s elégtétel föltétele a l a t t , nem pedig pénzért adák tehát már a ' r e f o r m , előtt is a ' bűnbocsánatot a' p á p á k , (Vö Rel. és Nev. 1843.1. 6 . s z . ) 's ha m é g XXIII J á n o s , egy simoniával vádoltatott 's fölséges tisztére méltatlannak ítélt p á p a , h a m é g ő sem f e -ledé a z indulgentiák' e r e j é t az ezeket elnyerők' job-bulásától függeszteni föl ; a' kath. egyházat f o g j u k - e
vádolhatni, lia a' m a g á b a n legüdvösebb dologgal m é g i s
egyház' részéről nyilvánított eme' folytonosan ja-vitni törekvést mindazoknak, kik a' katholicismust tespedéssel, visszaélések' pártolásával, vagy L u
-therként Istentöli teljes elszakadással vádolják;
(mert a' katholikusok ellen olly gyakran használt bálványozást vádat még nem tudá a' prot. polémia máig is egészen elfeledeni,) 's egyedül azt cso-dáljuk, hogy mikép lehetnek elleneink olly ügyesek, c' javításokat most ugyan kiemelve, a' reformatio' múlhatatlan szükségének bizonyítására használni ; majd ismét azokat egészen ignorálva, azért vádolni a' kath. egyházat, mivel nem változtat, nem javit, nem ujit semmit, 's a' tökéletesbiilés' útjáról lelépve, a' h a -nyatlás és visszalépés' ( ? ) kórállapotjában sinlik. . . .
Bizonyára, ha a' katholicismusban olly nagy az életerő 's javítási készség, ha az a' tökéletesbiilés' elvét annyira követi, hogy Hetényi szerint is, a' régi visszaélések ma már benne nem láthatók, legalább papjai 's intézetei „ma épen nem azok 's ollyanok, minők voltak a' reformatio előtt;" (mintha volna idő, mellyben a' kathol. egyház olly papok nélkül szűkölködött volna, kik méltók valának az apostolok' utódaiul tekintetni! ' S mintha várhatnánk j o g -gal időre, mellyben szolgái mind illyenek leendnek egyig!) míg más részről a' protestantismus egyre hanyatlik, 's az eredetinél tökéletlenebb : nem f o g -hatni m e g , mikép lehet őt, a' kalhol. egyházat, más értelemben stabilismussal vádolni, (csakhogy e' vád azután legnagyobb dicsősége i s , ) mint : h o g y , ál-landó, változatlan az egyszer átvett isteni tanítás-ban és institutióktanítás-ban ; e' mellett a' hibást mindenkor orvosolni törekedvén, irtván a' v é t k e t , és a' jót is visszaélés üzeték? Azért u g y a n Lutherre nem vala
szük-ség, hogy az efféle visszaélés' kárhozatos volta megis-mertessék ; de nem vala reá megszüntetése miatt is s z ü k s é g , mert megszűnt volna az ő nélküle is, mint rosszaltaték minden illy visszaélés n é l k ü l e és előtte.
(Nevezetesen a ' c h a I o n i , 8 1 3 . e . , lyoni, 1274.,constanzi ' s t b . zsinatokb.) — E g y é b i r á n t . h o g y az indulgentiák-kali visszaélés épen c s a k alkalom volt és semmi e g y é b , nem pedig ok a ' protestánsok' e l s z a k a d á s á r a , mi tanusitja j o b b a n , mint azon k ö r ü l m é n y , hogy a' Conf. Aug. egyéb úgynevezett visszaéléseket elősorolva, ezt komolyan még c s a k említeni sem tartá s z ü k s é -g e s n e k ? Nemde, mé-g a ' Hetényi által idézett zsinati követinstructiókban sincs szó róla? P e d i g ezekben még a' breviáriumra is volt g o n d , hogy az a' missaléval , mint Hetényi m o n d j a . hangegyenbe hozassék.
tökéletesbiteni vágyván — nem ugyan a' positiv is-teni igazságokat 's törvényeket illetőkben, hanem arra n é z v e , mi híveiben emberi, t. i. az értelmes^
ségre és erkölcsiségre nézve. De az efféle javítás az egyházujitás' szükségét még nem föltételezi! Mégis azt mondja Hetényi, a' kath. egyháznak utóbbi nemű reformatiói törekvéseit említve : „ezt, úgymond, szí-vökre vehetik azok, kik még a' reformatio' szüksé-gét el nem ismerik." (Prot. lap. 1842. 249. 1.)
És mi szivünkre vettük. . . . De, ha meg kell az igazat vallanunk, mi ugyan az akár fő-, akár közpapok', akár más rendii hívek' javítást igénylő erkölcsi állapotjából a' luther- és calvinféle hit- 's egyházujitás' szükségét még épen nem ismerhetők meg. Hogy az erkölcsök javíttassanak, a' köteles-ségökről feledkezők szigorúbban fenyíttessenek 's rendre igazíttassanak — ennek szükséges voltát igenis megismertük; de hogy ezért uj hittan h o -zassék b e , hogy az egész előbb élt világot téve-déssel, istentagadással, bálványozéissal vádoljuk, ezt ugyan mi annál szükségtelenebbnek itéljiik, mi-nél kétségtelenebb adatokat szolgáltat a' történetírás a r r a , hogy a' ker. egység' megszaggatása, és az egész világ' lángba borítása még soha sem volt elő-mozdítója az erkölcsiségnek, jobb rendnek és közjólét-nek; 's hogy a' régi kath. hittan mellett is voltak igen sok sz. életii keresztények ; míg ellenben amaz uj 's tisztítottnak nevezett vallást követők közt is találtattak igen sok romlott erkölcsű, 's ker. neve-zetre méltatlan emberek; (legalább ollyan szám-mal bizonyosan, mint az ugy nevezett nem-tisztított kath. vallásban élők közt. 2 ) ' S ez volt a' Luther 2 ) Ha ezen állítás' igazsága felől t. Hetényi u r , vagy bárki legkevesebbet is kétkedni t a l á l n a , számos és kétségtelen a d a t o k a t , a ' r e f o r m á t o r o k ' saját vallomá-saival erösitetteket fogunk i d é z h e t n i , mellyekből a' reformatiónak az erkölcsökre nézve épen olly j ó t é kony ( ? ) tisztító ereje fog k i v i l á g l a u i , minőt a ' h i t -ágazatok' tisztításában a' v a l l á s r a nézve tanúsított.
Még talán Pázmány P é t e r ' Kalauzára sem fogunk s z o -r u l n i , nevezetesen a' HI. K. 3. -r é s z 9 és lOik § § a i -r a ; olly bőven vagyunk e' részben bizonyítványokkal e l -látva. De hiszen a' r e f o r m , nem is akart erkölcs-hanem c s a k ///Aijitás lenni- ( I n n e n a* tisztított-vallás nevezet i s , mellyet a ' p r o t e s t a n t i s m u s , nem t u d j u k mellyik confessiót é r t v e , m a g á n a k követel. E' n e -vezetre mindig a' h a j d a n i cafharusok — tiszták — jutnak eszünkbe.) a ' „ p e c c a f o r t i t e r , sed fortius
206
224-előtt élt kereszténység1 közmeggyőződése ! Mert I épen a' Hetényi által fölhozott adatok tanúsítják, hogy a' reformatio, mellyet az egyház in capite et membris sürgetett, mellyet a' fejedelmek zsinatokra küldött követeiknek utasításul adának, — csupán az erkölcsök' javítását, 's az egyházi, módosítható fe-nyítéket, nem pedig a' változatlannak tartott hitet illeté; tanúsítják, hogy csak a'visszaéléseket, mi-nők az emberek közt mindenkor voltak, nem pedig az egyház' ősi alkotmányát, csak a' hivőket, nem pedig magát az egyházat, nem ennek lényegét, t.
i. Istentől nyert hatalmát, törvényeit és szerkezetét, szóval nem azt, mi isteni, — kívánták a' legfölvilágosultabb 's erényesebb férfiak, sőt magok a' n é -pek is reformáltatni ; 's hogy ennél fogva nem is volt olly reformatera szükség , melly egyhhzuji-tás, vagyis az egész egyháznak lényeges változta-t á s a , még kevésbbé A/íujiváltozta-tás, hiváltozta-tbeli válváltozta-tozváltozta-taváltozta-tás, hanem csupán és egyedül : az erkölcsök' javítása lenne; mi az egyháznak minden időben egyetlen
r
czélja volt 's leend is. Epen azért rendelt Urunk egyházat, hogy ez a' benne lévő embereknek, nagy részint fogyatkozásokkal 's bűnökkel terhelteknek, ja-vító üdvintézetül szolgáljon. Ezért ruházá őt föl bünbocsátási hatalommal is; mire szükség nem vala, ha az egyház' tagjai mind jók leendettek és szentek, ha közükbe, még a' legfőbb hatalommal bírók közé i s , soha visszaélések nem csuszhatának, 's ha j a -vitni, tökéletesitni való nem találtatott volna ben-nök, hol : in capite, hol : in membris, hol mind ab-ban, mind emezekben. Illy reformatióra szükség volt i g e n i s , és a' 16dik században talán inkább, mint valaha ; de, mikép az épen e' czélból tartott legré-gibb zsinatok' canonai bizonyítják, volt illyenre szük-ség mindig, és lesz ezután is. Illy reformatio t, de nem hit- nem egyházujitást kívántak a' fejedelmek, ohajtának a' népek, 's vettek munkába a' pápák és zsinatok; illyent ohajtottak azon milliók, kikre nézve fölötte őszintén megvallja Hetényi, hogy „Luther és társai . . . épen nem ezeknek szellemében" kez-dék el az egyházujitást, 's még kevésbbé folytaták —
fide" é p ü l e t e s elvet követöknek nem is lehetett olly igen n a g y érdekükben a ' hívőknek állítólag mitsem á r t h a t ó b ü n ' k i i r t á s a ; melly veszedelmes m e g g y ő z ő -d é s , kivált a' theologiai s p e c u l a t i ó k h o z nem szokott népnél meg i s termé m i n d j á r t Luther' i d e j é b e n k á r -hozatos gyümölcsét.
„bőszült, tulbuzgóhevökben" ( 2 6 . 2 8 . 1 . ) túllépve a' kellőn.
lm' előnkbe adá Hetényi az utasításokat, mely-lyekct a' trienti zsinatra küldött követek küldőiktől vettek; (Prot. lap. 1842. 22. sz.) előnkbe adá a' vádokat, mellyeket ,,a' bajor herczeg' követei" ho-zának f ö l ; nézzük bár őket sorra, van-e amazok-ban uj hittan' készítésére utasítás, van-e ezekben
«' régi tanitás ellen panasz ? van-e az abbelivágy-nak 's óhajtásabbelivágy-nak nyoma bennök, hog g az ős egy-ház dogmáinak 's törvényeinek félrevetésével olly eyyházujilás létesíttessék, minő Luther és Calvin' ter-vében feküdt ? Találunk-e ezekben csak távolról is olly vallásos elvek' nyomára, minők a' protestantismus' lényegét teszik, akár az ágostai confessiót tekintsük, akár a' helvetiait, a' Hetényi által annyira magasz-taltat? . . . Mindezekről ott szó sincs. Afféle refor-matio t e h á t , minőt a' protestantismus előidézett, 's minő az ágostai vagy helvetiai hitvallásban, vagy a' Niemeyer által előszámlált huszonöt confessiók' bármellyikében is kifejezve áll, 's mint valódi javitás, és Istentőli mű hirdettetik, a'ker. népek', a' milliók' óhajtásában, nem feküdhetett; 's az ezen milliók' k í -vánsága elleni csupán egy résztől helyeselt változtatás, minő Calviné volt, vagy Lutheré, javításnak épen ugy nem neveztethetik, mint múlhatatlan szükségét e l -hinni nem lehet,
„Már a' XVik században a' costniczi és báseli egyetemes zsinatokban kimondaték ez e l v : " mondja Hetényi (Prot. lap. 1843. 26.1.) „meg kell újítani"
(csak reformat e ) „az egyházat főben és tagokban.
Ez közohajtása volt az egész kereszténységnek . . szakadást azonban korán sem akart . . . Az európai népek épen nem akarák, hogy a' ker. e g y -ház' egysége fölbomoljék és az egyháznak egyház tétessék ellenébe. . . Örökre k á r , " ( u g y van : ezt mondják a' kath. i s ; ) „ h o g y a' német reformá-torok e' nagy momentumot elveték szemeik elől, és tulbuzgó hevökben egyszerre minden visszaélést meg akartak szüntetni." Többet ennél mi sem mond-hatunk. — De hát mit akartak Europa' népei? mi volt az egész kereszténységnek közohajtása ? Hetényi azt mondja : „csupán a' papság' romlott erkölcseinek akart gátot vetni a' nőtlenséy' eltörlése, és a' nép' jogait ( ! ) akarta biztositni a' kétszin alatti com-municálás' életbe léptetése által." Tehát csak ennyire volt a' 16ik században szükség, és nem többre; 's
epen erre 's nem egyébre? Egyedül e' két ohaj-tássali da czolás lett volna a' borzasztó emlékű sza-kadás' szülője ? Már hogy mellyik részen volt legyen
a' nagyobb biin (ha ugyan állna is, a' mi Hetényi-' tői mondatik) eHetényi-' szakadásHetényi-' előidézésében : azokén-e,
kik illy követelés miatt készek valának elszakadni, vagy azokén, kik csupán nem gátolák a' szakadást engedvényeik által ; azokén-e, kik — 's ezek Hetényi szerint „Luther és Melanchton" — kik „ a n y a -szentegyháznak anyaszentegyházat akarának ellenébe tenni, a' fát egy vágással — levágni," 's kik „Ká-rolynak az Interimben nyújtott engedményeit kévé-séivé, — pedig mint láttuk" úgymond Hetényi,
„ezek voltak a' sarktanok — erről hallani sem akar-t a k ; " (Proakar-t.lap. 1843. 27.1.) vagy pedig az engedni mármár kész katholikusokén ? — nem akarjuk jelenleg keresni.A' felelet reá különben is könnyű. Elég az,hogy Hetényi mindezek' ellenére is azt hiszi, mikép „a pá-pák' ellenszegülése, a' fejedelmek' engedékenysége
miatt egyik sem sikerült" (tehát a'pápák' ellenszegülése miatt nem sikerült ? ! 'S nem inkább azok' nyakas-sága miatt, kik azon engedményeket Hetényi' állí-tása szerint keveselve, rólok hallani sem akartak ?) ,,'s az egyház' sőt Europa' békéje századokig fölháborittaték." ( 2 6 . 1.) Milly sokat lehet mondani a n -nak, ki nem tartja szükségesnek arra vigyázni, mit az előbbi lapon, vagy épen sorban állított! De valljon olly határozottan erősítheti-e Hetényi, hogy kath. részről azon két dologra nézve megegyezve, a' protestantismus kielégítve lett volna? Nincse előtte tudva, hogy v a -lamint az ágostai confessióban a' legnagyobb suly nem ezekre, hanem a' cselekedetek nélküli hitre, az igazuléisróli tanításra helyezteték, ugy a'későbbi, kiengesztelődést megkísértő uniói próbák' alkalmával i s , még a' trienti zsinat' tartása előtt, nem ezen kí-vánság' megtagadása, hanem más dogmaticus külön-bözések miatt nem sikerült az egyesülés; következő-l e g , hogy az egész reformatio' következő-lényege csak /í/íújí-tásban állott, 's épen ezen njitás lön a' szakadás' egyetlen oka? Mikép is történhetett volna különben, hogy a' Luthert követők a' zwinglianusokat még i n -kább gyűlölnék, mint a' katholikusokat; 's őket még az utóbbiakkal kötött békeség' áldásaiból is kizárni vagy kizáratni engedni elég keményszivüek lennének ? Hisz' ők a' papok' házasulhatására és a' kétszin alatti
commu-nicálásra nézve csöppet sem különböztek, és ma sem különböznek egymástól ; és még sem egyezhetének, és
az unió ma sincs létesítve közöttök ! Hiszi-e Hetényi, hogy egymás közt és a' katholikusokkal jobban ki-békültek 's megegyeztek volna, ha a' katholikusok az emiitett két pontra nézve azonnal, még a' trienti zsinat előtt engednek? — Midőn 1530ban, a ' c o n -fessio' benyújtása után mindjárt, kísérlet tétetnék az egyezés' létrehozására, a' k é t ( kath. és prot.) ellenfelet képviselő t a g o k , köztök Eck és Melanchton is — három pontot kivéve, minden más vitás kérdésekre nézve megegyezének már. 'S valljon e' három pont miben állott? talán a' papok' nőtlenségét és kétszin alatti communicálást illeté ? koránsem! „Sie betra-fen , mondja Christ. Gottl. Heinrich, „sie betrabetra-fen die N o t w e n d i g k e i t der Genuythunng} die Verdienst-lichkeit der Werke, und die Privatmessen;" 's hozzá teszi : „Freilich aber waren es gerade die Punkte , auf denen das ganze Gebäude des römischen Lehrbe-griires, und des röm. Gottesdienstes ruhe t e , und durch deren Folgen die Kirche bisher die meisten Vortheile gezogen, ihr Ansehen am meisten befes-tigt und ihre Macht über ihre Glieder am ansehn-lichsten erweitert hatte." 3 )
3 ) Allgem. Welfgesch. W i e n 1794. XC. Bd S- 446. Ebből is látni, milly éles eszűek és j ó a k a r ó k némelly prot.
i r ó k , a' kath. egyháznak bármilly ősi tanítását illető n e m - e n g e d é s é b e n c s u p a haszonlesést és uralkodási vágyat látni! Mintha nemesebb inditóokból már nem is l e h e t n e , legalább k a t h o l i k u s o k n a k , védni az i g a -zat, 's meggyőződésükhöz híveknek maradni ! Mintha csupán a' protestánsok' tagadási állhatatosságát volna szabad 's kellene az igaznak mindenek fölötti b ö c s ü -léséből származtatni ; a' katholikusok' n e m - e n g e d é s e ellenben nem e g y é b v o l n a , mint n y a k a s s á g , földi hasznokat számba vevő politika, 's hierarchiai t ö r e k -vés. Hogy Hetényinek egyházujitási philosophiája egészen hasonló föltevésen f o r o g , mint s a r k o n , azt a' Prot. lap. 1 8 4 3 . 3. sz. tartalma mutatja. De e r r ő l ez úttal hallgatunk. P e d i g ha a ' kölcsönös m e g e g y e -zés és kiengesztelődés' gátjait vizsgálni a k a r n ó k , sokkal könnyebben föllelnők azokat a' reformatio' f e j é nek Luthernek azon példás (?!) lelkületében 's p o l é miájában, mellyről/Vaz/c/. után a ' f ö n t i d é z e t t , k a t h o l i kusoknak kedvezni bizonyosan nem akaró prot. t ö r ténetirónál olvassuk : „ E r CLuther) vertheidigte ( E r a s -mus ellen) offenbar falsche S ä t z e , mit schwachen G r ü n d e n , s e t z t e den Einwendungen seines Gegners manche schale Antwort e n t g e g e n , und e r l a u b t e sich gegen ihn so manche Kunstgriffe und W e n d u n g e n um seine Vorstellungen recht gehässig vorzutragen, und ihn recht schmerzhaft verwunden können.
Glück-2 0 9
224-Nem olly egyházujitást ohajtott tehát a' keresz-ténység, minőnek elvei a' Hetényitől ugy nevezett
„igen derék helvét" hitvallásban, Prot. lap. 1843.
28. 1. (vagy akármelly más prot. confessióban) ki vágynák fejtve. Nem ; illy reformatio nem ohajtaték a' milliók által. Hiszen ez is csak ugy fölbomlasztá az egyház' békéjét, a' kereszténység közötti egyessé-get ; ez is csak ugy egyházat tön egyház' ellenébe,
mint Luther' tanítása, mint az ágostai confessio.
Ne áltassa tehát Hetényi magát azzal, hogy csupán licher Weise " ( ' s ezt a' protestantismus még s z e r e n cséjének vallhatá ! Talán még ma is dicsekedik h a s o n -lóval?) „verstanden die Z u s c h a u e r des Streites n u r wenig von der S a c h e , über die gestritten wurde, und der f e s t e , zweifelfreie, entscheidende T o n , " (mihez j ó a d a g . . . . kelle) „ mit welchem Luther seine Meinungen behauptete , gewann alte diejenigen f ü r ihn , die nicht fähig waren, die gegenseitigen Gründe zu prüfen und abzuwägen. Auch w a r der Partheigeisl unter Luthers Anhängern so verstärkt, und die W a h r
-heit mit dem Interesse (!) derselben schon so s e h r verflochten, d a s s ihnen zehn solche G e g n e r , wie E r a s m u s w a r , Luthers A n s p r ü c h e nicht hätten v e r -dächtig machen können." S. 218. Vö. Planck Th. II.
S. 104—134. Iiiyen volt azon p á r t ' szelleme, mellyel a ' kath. egyháznak egyezkednie kellett volna; 's illyen volt sokkal előbb,hogysem a' fejedelmek a' Hetényi által emlegetett engedvényeket kérék. 'S f o g j a - e valaki
h i n n i , hogy e' p á r t százszor olly nagy engedvények' ellenére is nem m a r a d t volna m e g s z a k a d á s t eszközlö, Luthernek vakon hódoló lelkülete 's véleményei m e l l e t t ? Nem a ' p á p á k ' engedni nem akaró s z e r e t e t l e n s é g é n tört meg tehát a' fejedelmek' ama' szcp r e -ménye , mellyet concessiók' adásával valósithatónak hittek, hanem megtört azon nem-emberi rosszaságon, ' s igazsággal játszó s z i v t e l e n s é g e n , melly L u t h e r r e l ( a ' trienti zsinat előtt sokkal) mondatá : „ p e r g e m u s contraria illis et docere et f a c e r e , eo m a x i m e , quo scimus eis maxime displicereazon, nem t u d j u k , minek n e v e z z ü k , mindenesetre szánandó e l h a t á r o z á
-son , miszeriut Luther és p á r t j a előlegesen el vala t ö k é l v e , azon esetre , ha a' concilium c s a k u g y a n e n g e d n e , épen az ellenkezőt tenni 's p a r a n c s o l n i . Lesz i d ő , mikor nem fogják a ' j o b b lelkek h i h e t n i , hogy volt ember, (még pedig egy, pártjától egekig m a -gasztalt reformátor, ki az Ur Jézus' isteni müvének/«*«-tását vállalá m a g á r a ) , ki száján kibocsátni meré, h o s y azon esetre : ha a' zsinat „id s t a r u e r e t aut p e r m i t t e r e t , tune minime omnium nos velle ntruque speciepotiri-, imo tuneprimum in despectum tum concilii quam statuti sni vellemus aut alterutra tant um aut neutra, et ne-quaquam utraque potiri," Form miss, pro Eccl.
Wilt-a' német reformátorok veték el szemeik elől amWilt-a' nagy momentumot, miszerint a' kereszténység' köz-ohajtása nem azegyesség' eltépésében, hanem csak a' nőtlcnség' eltörlésében's a' kétszin alatti commu-nicálhatás' jogában központosulj — elveték biz' e' momentumot a' schvveizi reformátorok is; és merjük állítani, még nagyobb mértékben, mint a' n é metek. Hisz' még a' lutheránusok is túlságosnak t a -lálák a' sacramentariusok' ujitását ! — 'S az előbbiek soha sem voltak a' keresztény egységnek olly elke-seredett, olly vérengző marczangolói, mint Calvin zord szellemének örökösei, mellyet a' hugonották , puritánok' 'stb. kiirtó háborúkra fajuló türelmetlen-ségében örökit, hála az égnek, hogy csak — a'' história.
A' kereszténység'közohajtása volt, hogy a' r o -mai curia reformáltassék, ' s a' protestantismus e' curiát, „totam istam roinanae Sodomae colluviem,"
mint Luther magát kifejezé, gyökerestől kiirtatni ki-váná. A' kereszténység' óhajtása reformatio volt in capite et membris; 's a' protestantismus, (bármelly confessiójut értsen Hetényi,) ezen főt, e' caput-ot nem reformálni, de megtagadni határozá, 's antichris-tusnak kiáltá ki a z t , kit az egész kereszténység Krisztus' helyetteseként tisztele. A' ker. fejedelmek a' bibornokok' számát csupán leszállittatni kivánák, 's Luther őket „hos cardinales, hos papas" fegyver-rel kiirtandóknak itélé, kezeit vérökben megmosni vágyódván. (T. 1. Jen. ed. 1556. f. 71. b. Valóban evangeliumszerü k í v á n s á g ? ! ) A' kereszténység a' dispensatiókkali visszaélést kiváná megszüntetni; 's a' protestantismus azok adásának hatalmát is eltagadá;
a' kereszténység a' püspököket székesvárosaikba k i váná vissza, hogy főpásztori gondoskodásuk' á l d á sait annál inkább élvezhesse ; a' protestantismus p e -dig egészen nélkülözni akarva őket, a' püspöki hatalmat megsemmisité ; a' kereszténység a' mise, breviárium, böjt 'stb. körül, Hetényi' adatai szerint némi mó-dosításokat ohajta; 's a' protestantismus a' miséből, mellyet a' kereszténység annyira tiszteletben tartott, hogy annak a' püspökök által személyesen tartatását követelné, sátán' találmányát csinála, böjtöt imádságot (a' canoni órákat tudnillik) egészen mellőzve ! H i t -ágazatok' változtatásáról, mint kívánatosról, soha sem vala szó akár a' constanzi, akár a' baseli, vagy m á s , reformatiót kívánó gyülekezetekben; 's a'protestantis-mus uj hittannal lép föl, az egész előtte élt
keresztény-séget tévedéssel, Istentől 's annak sz. igéjétőli
keresztény-séget tévedéssel, Istentől 's annak sz. igéjétőli