Tertullián az első keresztény századokból való író ezeket mondja : „Előbb asztalhoz nem ülünk, míg Istenhez emelkedett imádság által az eledelt meg nem áldjuk, ' s kiki csak annyit eszik, hogy éhsé-gét, és annyit iszik, hogy szomját csillapítsa le."
S z e r k e s z t i ' s k i a d j a S z a n i s z 1 ó F e r e n c z . — N y o m t a t j a T r a t t n e r - K á r o l y i u r i u t c z a 4 5 3 .
RELIGIO ÉS NEVELÉS.
Első félcv. 1843. 12® szám.
PESTEK. 12. VASÁRNAP. MARTIUS' lD^n
A' Religio és Nevelés" társával az „Egyházi Tudósításokkal" megjelenik minden vasárnap két iven. Félévi ára mindkettőnek helyben kihordással 2 ft. 40 kr. ; postán nyomtatott boríték alatt 3 ft. 40 kr. e. p. Előfizethetni Budapesten a' „Religio és Nevelés" szerkesztőségénél
Trattner-Károlyi'házban, uri utcza 453. száin alatt második udvarban és emeletben; másutt pedig minden cs. kir. postahivatalnál.
TARTALOM: Szombathelyi levelek. 15ik levél. (—czy~). — Paulai
sz. Yinczéről nevezett egyesület. ( f i — / ) . — Panaszok 's vi-gasztalások. (W. K). — Sz. Ambrus' ritnsa Milanóban.(S). — Testvéri szeretet. — Dávid' 96ik zsoltára. iTúrkúmji Béla).
Szombathelyi levelek.
15ik levél.
Ismét, haubner féle lelkiszabadságról a' ss. irás' magyarázatára nézve.
Miután a' 14ik levelemben érintetteket Haubner előre bocsátá, t. i. hogy a' protestánsok minden idő-ben, valamikor tőlük lelki ügyeikben számot kérnek, a' sz. Írásokra hivatkoznak, továbbá hogy ők minden magyarázási szabadságuk mellett is háromszáz e s z -tendőtől fogva még alattuk a' fát le nem vágták, meglévén közöttük az ő egész épségében a' teljes biblia, mellyet szándékuk kiirthatatlanná tenni, e l -végre hogy ők a' sz. irás' isteni} tekintélyét épen az által biztosítják, ha azt pusztán ugy, a' mint nekik Istentől adatott, szolgáltatják az emberek' kezébe, imigy folytatja bölcselkedését: „az a' szabadság tehát, mellyet anyaszentegyházunk a' sz. Írások•
marp/arázáséira minden keresztyénnek ad, magéi-nak az Isten igéjének épen nincs ártalmára , az emberek' lelki, mi vetődésükre pedig mdlékelhetet -len.11 Én uffyan nem látom, mikép lehet Haubner'' előzményeiből illy következtetésre j u t n i , de ha a' logika' szabályaival megegyeznének is a' mondottak, itt bizonyára az élet kineveti 's helyteleníti Haubner logikáját; mert nem nevetséges-e mondani, hogy a' protestáns anyaszentegyház minden keresztyénnek szabadságot ád a' sz. Írásnak magyarázatára ? vall-jon mellyik anyaszentegyház ezen szabadságosztó
testület? a' láthatatlan nem, mert Haubner szavai-val élve, ez épen mivel láthatatlan, e' testi világban szabadságot nem osztogathat; a' látható protestáns anyaszentegyház még kevesbbé, mert ebben ki vagy kik legyenek a' szabadságosztók, e ' napig
meghatározva nincs, és épen azért közöttük a ' vallási r e n -detlenségek, csomók 's bábeli zavarok nőttön nőnek;
igazán szólva tehát azon szabadság, mellyel a' p r o -testánsok akár a' sz. irás' magyarázatában, akár egyéb vallási ügyeikben élnek, nem az anyaszent-egyháztól adott, hanem minden protestánstól maga magának vett szabadság, mellynek birtokába jut kiki már csak a' protestáns névnél fogva is, és arról nem kételkedhefik , miután Luther nyiltan kimondá : ,,a' keresztényeket joggal semminemű törvények akár emberektől akár angyaloktól származzanak azok, nem kötelezik, hacsak ők nem akarják; mert mindentől szabadok vagyunk" (Christianis nihil ullo jure posse imponi legum, sive ab hominibus, sive ab angelis, nisi quantum volunt, liberi enim sumus ab omnibus).
E' protestáns szabadsággal névszerint Haubner jelen czikkelyében olly bőven é l , hogy a' romai katholi-kusokat még a' „keresztyén" névtől is megfosztja ; mert midőn állitja, hogy : „az a' szabadság, mellyet anyaszenteyyházunk a' sz. irás' magyarázására minden keresztyénnek ad, az Isten igé-jének nincs ártalmára, " vagy azt kell föltennie,
hogy nekünk romai katholikusoknak is a' protestáns egyház ád szabadságot a' sz. irás' magyarázatára, melly kegyességgel, megengedjen Haubner u r ! mi nem élhetünk: vagy pedig a z t , hogy mi romai k a -tholikusok keresztyének nem vagyunk ; 's ekkép Haubner, tán szándéka' ellenére, a' magyar közmon-dás szerint a' keresztvizet is levevé rólunk romai katholikusokról; mit lia a' protestánsokon követ e l , alig érdemelne említést, miután a' protestáns e g y -házban szép számmal vannak anabaptisták i s , kik a' már megkeresztelteket is szabadon visszakeresztel-hetik.
De menjünk a' dolog' velejére, 's lássuk bará-tom! valljon azon szabadság, mellyel a' protestánsok a' sz. irás' magyarázatában élnek, nincse á r -talmára magának az Isten igéjének ? 's valljon mellé
12
kelhetetlenül s zükséges-e az az emberek' lelki mive-lődésére, mikép 11 aufm er fönidézett szavaiban állítja ? Nem akarom itt bővebben fejtegetni azon keserű s é r t é s t , mellyel Haubner' ezen állítása által mi r. k a -tholikusok illettetünk; mert miután mi a' protestáns szabadsággal soha nem éltünk, 's élni ezután sem akarunk; sőt a' mi lelki szabadságunk a' protestán-sokéival merőben ellenkezik: természetesen következik, h o g y h a Haubnernek igaza van, a' romai k a -tholikus gyakorlat Isten igéjének ártalmára v a n , 's az emberek' lelki mivelődését akadályozza; ekkép pedig mind fejűnk, mind szivünk igen különösen j e l
-lemeztetik.
Azonban ezeket csak futólag említve , vizsgál-juk j n e g az élet- 's tapasztalásból, valljon igaz-e , hogy azon szabadság, mellyet a' prot. egyház a' sz-írás' magyarázására minden keresztyénnek ád, ollyan;
a' minőnek azt Haubner állítja? Igaz u g y a n , hogy Isten' igéje minden emberi merény' ellenére
megma-rad örökké, 's ezen általános tekintetben semminemű szabadság vagy szabadosság annak ártalmára nem lehet; de e' mellett a' história mutatja, hogy a' sz.
irás a"' romai kath. anyaszentegyház' kebelén kívül soha azon tekintélylyel nem bírt, a' minővel annak az igaz kereszténység' és rendkívüli kinyilatkoztatás' szelleme szerint bírnia k e l l , t. i. hogy hitünk- 's cselekedetünkre nézve biztos és változhatlan üdvsza-bályt nyújtson; sőt a' históriából tudjuk , hogy a' r.
kath. egyház' kebelén kívül élő minden egyéb ke-resztények mindenkor előre bizonyos vélemények-,
nézetek- vagy philosophiai rendszerekhez ragaszko-dának, mellyekhez mint próbakőhöz mérék a' sz. írás-nak mind tekintélyét, mind pedig szeli emét, mi több, egyes helyeinek magyarázatát, olly a n n y i r a , hogy
ha a' sz.iírásnak valamelly könyvét, vagy pedig egyes helyeit és szakaszait a' legtulcsigázottabb ma-gyarázattal sem használhaták vélemények , nézetök 's philosophiai rendszerök' ajánlatára, készebbek voltak a' sz. írás' egyes szakaszait vagy egész köny-veit is az authentiából kivetkőztetni, hogy sem vé-leményök-, nézetök- 's rendszeröktől bucsut venni;
a' sz. írás' illynemü kezelése pedig, nyíltan ki me-rem mondani, az Isten igéjének emberekre nézve leg-nagyobb ártalmára van; 's ha Istenen kívül nincs bölcseség, nincs erő, a' minthogy nincs, nyíltan ki merem mondani azt is, hogy az az emberek' lelki
mivelődését is nem csak elő nem mozdítja, hanem t e -temesen vissza is tartóztatja.
Készakarva mellőzöm itt azon adatokat, mellye-ket állitásom' bebizonyítására a' hajdani tévelygők' történeteiből idézhetnék, miután erre a' protestan-tismus' legfőbb jelentőségei naponként ujabb 's ujabb bizonyítványokat nyújtanak. A' soknál is többekből álljanak itt némellyek:
Miután Luther a' bűnös' igazulásáról Q'ustifi-catione impii) szóló tanját a' katholikusok' ellenébe fölállította, hogy azt némileg védhesse, a' szoros következetessé g által kényszeríttetve látá magát azt is egyúttal vitatni, hogy az eredendő vétek által az ember' szellemi természete észre 's akaratra nézve teljesen kioltatott; 's mivel a' kath. anyaszentegyház' ezt tagadó tanját elfogadni, határozottan v o -nakodott, mi vala termeszetesb: mint hogy ezen tév—
tanához ragaszkodtában nézetének a' sz. irás' tekintélye alá rendelése helyett inkább az irást, a' k ö -zönséges keresztény anyaszentegyház' hitével ellen-kezve , ferde nézeteire csigázná ; de egyszersmind azon kínos következetlen következetességbe is b o -nyolódnék ; hogy miután szerinte az ember' szellemi természete ész- és akaratra nézve teljesen kioltatott, 's ekkép sem az észnek az igazság' ismeretében, sem a' szabad akaratnak az üdvös cselekedetek' munká-lásában legkisebb cselekvő része nincs : a' kinyilat-koztatás' egyedüli kútfeje egyéb nem lehet, mint maga a' sz. i r á s , és valaki azt olvassa, nem c s a -latkozhatik; mert Luther' állítása szerint nem em-ber olvassa a z t , hanem a' sz. L é l e k , „der heilige Geist liesst in der h. Schrift, nicht d u ; " mellyre vonat-kozva Zwi/tfjli imigy szól: „kik Isten' szavát hallják, Isten'juhai, Isten' anyaszentegyháza 's csalhatatlanok;
mert egyedül Isten' szavát követik, melly semmi-kép nem csalhat;" (qui audiunt,Dei oves sunt, Dei ecclesia sunt, errare nequeunt : nam solum Dei verbum sequuntur, quod fallere nulla ratione potest. De vera et falsa relig. T. 2. f. 1 9 2 ) ekkép pedig mind a z , ki az irást olvassa vagy hallja, csalhatatlanná változik ; mintha bizony ugyanazonegy dolog volna a' csalhatatlan irást olvasni, és csalhatatlanná is változni ! Illy tévtanból magyarázható azon botlás i s , hogy a' reformátorok kezdetben minden phi-losophiának esküdt ellenesei valának, 's Carolo-stadins a' theologia'hallgatóit egyenesen fölszólitá, hogy philosophia helyett valamelly kézi mesterséget
221 224-tanuljanak, nehogy tanulmányaik miatt az isteni
hatás akadályoztassák. Elgondolhatjuk, mikép ma-gyarázák e' nézetekből kiindult 's e' mellett féktelen szenvedélyektől izgatott, de magokat mégis szaba-doknak állított illyféle emberek a' sz. irást !
De lássunk néhány ujabbkori adatokat. Röhr weimari superintendens „Briefe über den Rationalis-mus" czimü könyvében mondja: „Die Schrift ist ihm nicht mehr, als jedes andere menschliche Buch. Er lässt sie nur gelten, wo sie mit seinen Überzeugungen übereinstimmend ist, und zwar nicht als E n t -scheidungsgrund für dieselben, denn diese sind ihm ihrer Vernunftbeweise wegen wahr, sondern blos als eine Erläuterung, dass auch andere weise Männer der Vorzeit so gedacht und geglaubt haben. " Már ki ezen nézetből kiindulva a' sz. irás' magyarázatához járul, nem fog-e azon szabadsággal, mellyet a'
protestantismus a' sz. irások' magyarázására minden k e -reszténynek á d , magának az Isten igéjének ártalmára é l n i , sőt magát az Isten' igéjét isteni tekintélyétől ipso facto megfosztani? nem fogja-e mindazt, mi nézeteivel a' szent írásban megütközik, tiszteletle-nül félre vetni ? — Bretschneider gothai superinten-dens „Der st. Simonismus und das Christenthum "
czimü könyvében a'jelenkor haladásának eredményeit vallási szempontból tekintve abban helyzi : „Nicht nur die Auslegung der Schrift der Wissenschaft a n -heim zu geben, sondern auch den durch die Schrift-auslegung ermittelten Inhalt der Schrift nach den Wissenschaften zu beurtheilen ; " e' szerint tehát nem az irás ád üdvösség' dolgában irányt embernek, hanem a' sz. irás' kitalált tartalmát is a' tudományok szerint újra meg kell itélni. — Dr Paulus és vele a' bibliai naturalisták' nagy serege, ide számítva a' keresztény 'rationalistákat, mythistákat 's pantheis-tákat, millyenek Wegscheidel-, Bauer, Feuerbuch, Strauss 'stb. a' jelenkori protestantismusnak mind megannyi fénypontjait, ' s a ' protestáns szabadságnak legszigorúbb de legkövetkezetesebb practicus alkal-mazóit , mindezek philosophiai rendszerűknél fogva eleve kimondják, hogy rendkívüli kinyilatkoztatás, csodák, jövendölések, titkok nem is lehetségesek ; de épen azért a' sz. irás' magyarázatához f o g v á n , ha abban valamelly titkot, csodát vagy jövendö-lést látnak, a z t , mint nézetűkkel meg nem férhe-t ő k e férhe-t , a' sz. irás' isférhe-teni férhe-tekinférhe-télyére miférhe-tsem a d v a , vagy határozottan félrevetik, vagy ollv formán
ma-gyarázzák, hogy végre nézetökkel 's philosophiai rendszerökkel az irás' szavai 's történetei öszhang-zásba jöhessenek ; 's mikép egy német tudós írja :
„die göttliche Urkunde wird von neologischen Scharf-richtern auf Rad und Folter gelegt, um den heiligen Geist zu zwingen, dass er spreche, wie es jedem beliebt. " Igy p. o. mivel Lázár' föltámasztása vagy urunk' föltámadása az evangélistáktól előadott k ö -rülállásokkal valóságos csoda volna, de a' protes-táns rationalisták szerint szoros értelemben vett csoda lehetetlen: ugy magyarázzák a' sz. irás' ezen történeteit, hogy sem Lázár sem Krisztus meg nem haltak, hanem csak ájulásba e s t e k , noha az evan-gélisták erről nem csak legkisebbet nem tudtak, sőt teljes meggyőződéssel állítják, sőt a' keresztény vallás' isteni tekintélyével legszorosabb kapcsolatba hozzák azt , hogy Lázár és Krisztus bizonyosan meghaltak, 's amaz Krisztus' hatalmával, emez pedig önerejével ismét életre jöttek. Illyés példákat, a' sz.
írásnak protestánsok által valamint lelketlen ugy nevetséges elcsavarását, ha a' szükség kívánná, szám nélkül lehetne fölhozni. — Sőt miután maga Haubner kimondá, hogy Isten' országában az emberi észnek örökre megfoghatatlan titkok egyátalában nincsenek, nem lép-e ő is alaptalan nézettől elfogulva, a' sz.
irás' magyarázatához ? 's nem mondja-e ez által ki a priori, hogy a' sz. írásban titkokat józan eszű em-bernek találni nem lehet, 's ha találna is, azokat el-fogadni csupa esztelenség? Igazán fölkiálthatunk az irás' szavaival : Domine ! dissipaverunt legem tuam! Illyncmü protestáns merényeket szem előtt tartván Brescius superintendens, de azokat a' sz.
irás' isteni tekintélyével összeegyeztetni nem tudván, olly expediensről gondoskodott, 's pedig a' protes-tantismus' szellemét tekintve a' leghelyesebbről, melly szerint a' protestánsok minden sz. írási bonyolódás-ból igen könnyen kivergődhetnek. 0 t. i. imígy okos-kodott : csalhatatlan isteni könyv, csalhatatlan gyarázót is tételez föl; már pedig csalhatatlan ma-gyarázó nincs, nem is lehet: tehát a' sz. irás csal-hatatlan isteni könyv lenni megszűnt. A' keresztény sziv ugyan megháborodik a' következtetésen, de te-kintve a' sz. irás' magyarázatát kezelő protestáns szabadságot, 's annak életbe vágó practicus ered-ményeit, a' sz. Írásnak szóval ugyan állított isteni tekintélye nem tetetik-e gyakorlatilag tönkre a' protestáns szabadság által? nem szentnél szentebb
»
igazság-e, mit e' tárgyról Leuchte Samu tudós pro-testáns mond : „Jeder Thor nimmt an der Bibel einigen Antheil, und erblickt oder findet begründet in diesem Buch seine Verkcrtheit. Daher die mannigfaltigsten und widersinnigsten Ansichten des Inhalts der Bi-b e l ? " — Ezen protestáns szaBi-badság' használata mel-lett ki csodálhatja, ha p. o. egy protestáns költész a' budapesti Árvizköny' 5ik kötetének 350ik lapján Mózes' 7ik törvényét, talán a' nagy vész után hála-éneket akarván zengedezni, galádul travestálja? Ki csodálhatja, ha a' P. L. 1842ki 5dik számában k.
Tóth Mihály sz. Pálnak a' házasságról 1. Kor.
7. adott parancsát magyarázván, az apostolról ugy emlékezik, mintha annak fejében mindennemű hete-rogen iskolák' tévtanai összevissza zagyválva talál-tatnának. „ M i n d e z e k r e " úgymond „ a z t kell meg-jegyezni , hogy Pál apostol olly iskolábol keriilt ki, mellyben az anyagra s érzéki hajlamokra nézve stoico-pharisaeusi alaptételek uralkodtak.
Továbbá mint Naziraeus, a' szigorú és érzéki-séget elfojtó fogadások' becséről magas képzetei voltak. Ezenkívül olly megtértekkel volt egybe-köttetésben, kik minthogy azelőtt Essenusok va-lónak, a' házasságot illetten és szentségtelen do-lognak tartották annyira, hoy y inkább ideyen gyermekeket neveltek, mint sem hív társ' és atya!
kötelességeit teljesítsék. Végre — és ez igen fontos megjegyzés — Pál apostol1 mayunyvéleményét szülte Krisztus' nem sokára történendő vissza-jövetelének várása, és az ezt megelőző vészteljes
kor' közellétének hivése.11 A' nagy apostolról illy lealacsonyitólag nyilatkozni csak protestáns szabad-ságnak lehet és szabad, mellynek hatalmában áll a' sz. irást még nagyobb bitangra bocsátani, mint ha-zánkban a' corpus juris bocsáttatik a' legtulzóbb pártól, melly törvény gyanánt idézi annak czikkelyeit, ha Ínyére vannak, de tüstént avas obscuritások közé számítja, ha vérmes óhajtásaival ellenkeznek, sőt pillanatnyi ingerültség, taps és dicsőség' fejében, a' köz tanácskozás' helyén a' kitárt corpus jurisból nyílt szemekkel nem átaljaa' plerosque potentes sza-vakat clericos potentes-re változtatni.
Ha mindezek után Haubner imigy nyilatkozik :
„mit használna a' sz. irás, minden isteni tekin-télye mellett is azoknak, kiknek azt fejtegetni, magyarázni, és megérteni nem volna szabad? és ha te valakivel az egész bibliát szórni szóra
meg-tanultatnád is, mit építenél azzal rajta, ha annak szellemét föl nem fognáí annak minden tauulma—
nya csak olly an volna , mint az olaj a' vízben, melly mindig fölül úszkál, de vele sohasem egye-sül; olly un volna, mint a' fösvénynek elásott kincse, melly fölött haszonvétlen őrködve éhen hal meg a' gyáva t" én viszont H. úrtól ezeket kérdem : mit használhat a' sz. irás minden isteni t e -kintélye mellett is, kiknek azt elferdíteni, balra jobbra magyarázni, érthetetlenné tenni ex principio szabad ? mit építhetünk valakin a' sz. irás által, ha az annak igazi szellemét föl nem fogja, sőt a' protestantis-mus' fő elvét tekintve föl sem is f o g h a t j a , ha csak azt nem állítjuk, hogy Isten a' sz. írás' szavaival semmi objectiv igazságot össze nem kapcsolt, hanem a' sz. irás igaz szellemének és értelmezésének azt kívánta tartatni, mit kiki abból kimagyarázgatni, vagy abba bemagyarázgatni méltóztatik ? Az illyen hasonlítana ahhoz, ki napóráját mindig a' pinczében tartaná, 's hogy az a' tulajdonos' kénye kedve sze-rint mutasson, gyertyáját ugy illesztené az óra mellé, hogy az árnyék épen azon órát mutassa, mellyet ő akar, 's pedig azon igen egyszerű okból, mivel 5 magában eltökélé, hogy a' részegségre hajlásának zabolázására egy pohár jó bort csak akkor iszik, ha az óra p. o. négyet mutat. 'S hogy H. ur' második hasonlatosságára se maradjak adós, még hozzá adom, hogy az illyen hasonlítana azon csőd alá kerülendő banquier-hez, ki vagyonbukását ugyan jól tudja már, de hogy a' világot még egy ideig vakíthassa, 's n é -hány embertársát jégre vezethesse, nagyobb fény-űzéssel él most, mint bármikor annakelőtte.
Okoskodását folytatva Haubner ezeket mondja :
„ Talán csak abban ütköztök meg, hogy anya-szentegyházunk ezt a szabadsáyot : a' sz. irást magának magyarázhatni kivétel nélkül még a' tudatlan köznépre is kiterjeszti ? Mi protestánsok nem ismerünk a lelkiekben köznépetMents Isten, hogy ezen megütköznénk, sőt inkább a' protestán-sok ellen mindenkor sürgettük, és sürgetni meg sem is szűnünk, hogy a' protestáns tudósok a' protestan-tismus' fő elvéhez hiven ragaszkodva, e' jogában a' népet ne bolygassák ; mert ha a' logikában erősebb argumentum nincs mint deducere ad absurdum, mi is bizton reménylhetjük, hogy a' protestantismus' teljes alaptalansága akkor fog leginkább kitűnni, ha annak fő elve a' köznép által is az élet' mezejére át
2 2 5
224-fog plántáltatni. Mert mikép a' democratia' szörnyei addig nem láthatók, mig a' democratiát egyedül a' tudósok ajánlgatják", sőt az sokak előtt tetszetős is lehet : ugy a' protestantismus' káros eredményei mind-addig kitűnni nem f o g n a k , míg azt a' szobatudósok kezelendik egyedül, 's a' nép annak káros követ-kezéseit tettleg be nem bizonyitandja. — De valljon igaz-e H. ur' állítása : hogy a' protestánsok a' lel-kiekben nem ismernek köznépet? melly szavak annyit tesznek, hogy a' sz. irást kivétel nélkül még a' köznép is szabadon magyarázza ? Hiszen e' tárgyról az 1839ki Figyelmező' 5 lik számában]máskép nyilat-kozott Fíísüs András akkori szathmári református pap az athenaeumi névtelen recensens ellen. Füsiis ur t. i.
a' protestantismus' nemleges és igenleges elvéről a' névtelen recensens ellen, értekezvén, ki azt mondá :
„hogy a' protestantismus a' sz. írásnak nem csak egyes helyeit, hanem annak egész szellemét is kinekkinek önbíráskodása alá b o c s á t j a / ' mondja:
„nemleges elv : szernétges auctoritásnak a' sz. irás' értésében nem hódolni. — — Igenleges elv:
szentírás' helyes értelmét magából a' sz. írásból keresni ki, az illető fölvilágosító tudományok' eszközlésével mitiernüek a' keleti nyelvel* alapos tudománya, régi történet- 's földirati és régiség-tudomány , sz. írók' hiteles életirásai, topogra-phia 'stb. az ezeken épült egészséges eritica,
szó-val a' teljes készületii józan exegesis 'stb. — — Hát vájjon a' kiuekkinek-ek bírhatnak-e mindnyá-jan az emiitettem tudományos készülettel ? nem világosán tanitja-e a' helvetiai hitvallás: — — Judiciis nonnisi spiritualiurn hominum ex verbo Dei petitis aquiescirnus.íl íme ezek szerint a' köz-népnek a' protestantismus' nemleges elvét használni nem szabad, miután a' confessio helvetica kimondja : judiciis nonnisi spiritualiurn hominum aquiesciinus ;
mert noha ezen szavakból nem tudhatni, kiket ért a' confessio a' szellemi emberek alatt, annyi bizo-n y o s , hogy általábabizo-n a' közbizo-népet bizo-nem értheti, miu-tán e' szavakból Fíísüs a' névtelen recensens' állítása
•ellen harczol ; — de a' mondottakból az is látható, hogy. a' protestantismus' igenleges elvét a' köznép-nek használni nem lehet, 's igy a' nemleges elvtől a' confessio által, az igenlegestől pedig tudományos készületlcnsége miatt a' protestáns köznép kiszorit-tatván, nem áll Haubner' véleménye, t. i. hogy a' protestánsok a' lelkiekben nem ismernek köznépet;
ha csak be [nem bizonyítja, hogy ő a' proteslantis-must jobban ismeri mint Fíísüs András. — De ha csakugyan igaz Haubner' állítása, kérdem : milly joggal adhatnak ki a' prédikátorok kátékat? milly joggal taníthatják ezt vagy amazt, mint a'
protes-tantismushoz tartozandót ? milly joggal állithatják egyházi szónoklat vagy magányos tanítás' alkalmá-val, hogy Isten szavának ez vagy amaz az értelme?
hiszen ha a' lelkiekben köznépet, engedelmeskedő anyaszentegyházat nem ismerünk, 's a' sz. írás' magyarázatára kivétel nélkül mindenkit fölszabadí-tunk, és pedig azért, mivel Haubner' állítása szerint.
hiszen ha a' lelkiekben köznépet, engedelmeskedő anyaszentegyházat nem ismerünk, 's a' sz. írás' magyarázatára kivétel nélkül mindenkit fölszabadí-tunk, és pedig azért, mivel Haubner' állítása szerint.