Problémafelvetés, szakirodalmi áttekintés
E
gy hazai kutatás rámutatott arra, hogy a fi ataloknak kevés ismeretük van a biológi-ai, élettani folyamatokról, a szexuális úton terjedő betegségekről, a fogamzásgátlás lehetőségeiről, a sürgősségi védelemről, a művi abortuszról és következményeiről. A fi úk 62%, a lányok fele egyáltalán nem beszél senkivel erről a témáról, így ismereteiket más úton szerzik be (SIMICH – FÁBIÁN 2011. 2–5.).Ugyanakkor az is kiderült, hogy nincs olyan téma a szexuális ismeretekkel kapcso-latban, amelyben a fi atalok tudásszintje elfogadható mértékűnek mondható. A lányok ismeretei a menstruációról jónak nevezhető, viszont súlyos hiányosságok vannak az ovulációról, a szexuális erőszak elkerüléséről, a nemi betegségekről és azok megelőzé-séről. A fi úknál nem találtak kiemelkedő tudást, de kétharmaduk mégis elégedett a sze-relemmel és a szexualitással kapcsolatos ismereteivel (SIMICH – FÁBIÁN 2011. 2–5.).
Ezek az eredmények is jól mutatják, hogy szükség lenne egy hatékonyabb iskolai szexedukációs programra, de ennél már csak az otthoni keretek között nyújtott sze-xuális felvilágosítás jelentene nagyobb hatékonyságot a fi atalok egészséges nemi fej-lődésében. A családban történő felvilágosítás nem csak a nemi élet későbbi kezdetét, hanem meggondoltabb, felelősségteljesebb szexuális attitűdöt is eredményezett. Azok a fi atal lányok, akik nem kaptak otthon felvilágosítást, ötször nagyobb valószínűséggel számoltak be több szexuális partnerről néhány hónapra visszaemlékezve. Továbbá az is jellemző volt rájuk, hogy 3 és félszer alacsonyabb arányban használtak óvszert, vagy bármilyen fogamzásgátló módszert a szexuális együttléteik során, és 2,7-szer gyako-ribb volt körükben az alkoholos, vagy drogos befolyásoltság alatti szexuális együttlét (CROSBY ÉS MTSAI 2009. 189–192.).
A fi atalok szexuális aktivitását vizsgálva azt találták, hogy az első élmény már 9 éves korban megjelenik, és kiemelkedően magas a 14 éves korosztály, és a serdülők 57,1 %-a 14 évesen, vagy annál fi atalabb életkorban szerezte az első tapasztalatot. Az iskolatípus függvényében megvizsgálva ezt a kérdést, azt találták, hogy a szakiskolába és szakmun-kásképzőbe járó diákok korábban kezdik a szexuális életet, mint a szakközépiskolába, gimnáziumba járó társaik (NÉMETH ÉS MTSAI 2010. 55–58.). A fi úk átlagéletkora az első nemi aktus idején 13,56 év volt, míg a lányoké 13,97 (SIMICH – FÁBIÁN 2011. 2–5.).
Arra is rámutattak a kutatási eredmények, hogy a szexuális tapasztalattal rendelke-ző fi atalok 33,5 %-a már kipróbált vagy rendszeresen használ valamilyen legális egész-ségkárosító szert, különösen kiemelve a dohányzást, míg a szexuális tapasztalattal nem rendelékező társaikra ugyanez nem jellemző (GÁBOR – KISS J 2006. 7–13, 26–31.).
A fogamzásgátlási szokásaikat vizsgálva azt találták, hogy a szexuálisan aktív fi ata-lok közel 60%-a az első alkalommal óvszerrel védekezett, 30% fogamzásgátló
tablettá-val, és 16%-uk nem használt semmit a nem kívánt terhesség elkerülésére (GRITZ 2008.
19–25.). Ennek a felelőtlen viselkedésnek az eredményét tükrözi a KSH kimutatása, mi-szerint 2009-ben 43181 abortuszt hajtottak végre az országban, és ebből 164 esetben 14, vagy annál fi atalabb lánynál végezték a beavatkozást.(WWW.KSH.HU)
Célkitűzés
Kutatómunkánk célja, hogy megvizsgáljuk a kiválasztott iskolák diákjainak szexuali-tással kapcsolatos ismereteit, szokásait és azt, hogy körükben milyen módon történik a szexuális nevelés, honnan szerzik be információikat.
Megvizsgáltuk a kiválasztott iskolák egészségnevelési programját, hogy ebben mi-lyen formában jelenik meg a szexuális felvilágosítás. Arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e kapcsolat a szexualitásra vonatkozó kérdésekre adott válaszaiban, tudásszintjük-ben, és az egészségnevelési tervben leírt szexedukációs program részletessége között.
Továbbá vizsgáltuk, hogy milyen a szexuális attitűdjük és az, hogy a vallásos hitélet protektív hatásként jellemezhető-e.
Vizsgálati anyag és módszer
A kutatásunk keresztmetszeti, kvantitatív vizsgálat, ahol a megkérdezés, egyszerű, nem véletlenszerű mintavétellel történt. A felmérésben részt vehetett minden 14 és 19 év közötti középiskolás, aki tanulói jogviszonnyal rendelkezett valamelyik középiskolá-ban, és még nem szereztek érettségi bizonyítványt.
A kutatást három pécsi középiskolában végeztük. Ezen kívül terveztük még egy vi-déki, szentlőrinci középiskolát bevenni a mintába, de onnan a kérdőívek nem érkeztek vissza. Így a kiosztott 450 kérdőívből összesen 345 darabot kaptam vissza megfelelően kitöltve. Ebből ki kellett vennünk azokat a diákokat, akik érettségi utáni képzésben vettek részt, így a mintánk összesen 299 főt tartalmaz.
Az adatgyűjtést önkitöltős, nemzetközi standardizált kérdőívvel végeztük, melyet az IPPF szakértői készítettek, Magyarországon pedig a Magyar Család- és Nővédelmi Tudományos társaság használt fel. A kérdőívek kitöltése önkéntes és anonim volt.
A kérdőív 39 kérdésből áll, mely a következő kérdéscsoportokat tartalmazza:
Szociodemográfi a adatok; Szexualitással kapcsolatos ismeretek; Szexuális tapasz-talatok.
Az eredmények kiértékelése a Microsoft Excel és az SPSS 18.0 program segítségével történt, ahol a százalékos megoszlást, gyakoriságot és a megbízhatósági tartományokat néztünk, illetve Khí-négyzet-próbát, ANOVA-t alkalmaztuk az adatok elemzésére, és az eredmények értelmezésére.
A p valószínűségi változó érték meghatározását a hazai 2010-es HBSC által megha-tározott módon használtuk, ami a következő volt:
p≤ 0,05 – szignifi káns
p 0,05 – 0,1 között tendenciaszerű
Eredmények Szociodemográfi a adatok
A minta nemek szerinti megoszlása a fi úk 53,2 % (n=159) , a lányok 46,8% (n=140) alkotta.
Az iskolatípusok alapján az egész minta válaszadóinak 40,1%-a (n=120) gimnázi-umban tanuló diák volt, 34,8%-uk (n=104) szakközépiskolás, és 25,1%-uk (n=75) szak-munkás képzőbe járó fi atal. Az átlag életkor 16,75 év volt, a legfi atalabb válaszadó 14 éves, míg a legidősebb 19 éves volt. A szórás 1,32 volt.
A megkérdezettek 14,7%, azaz 44 fő mondta magát vallásosnak, a nagy többség, 71,2% azonban nem vallásos, és 14% nem kívánt válaszolni erre a kérdésre.
Szexualitással kapcsolatos ismeretek
A megkérdezett fi atalok közül majdnem mindenki (99%) részesült már valamilyen mó-don szexuális felvilágosításban, és csupán 1%-uk nyilatkozott úgy, hogy nem kapott információt ezzel a témával kapcsolatban.
Az iskolai kereteken belül zajló felvilágosításnak kiemelkedő szerepe van (84,3%).
Az egészségügyi személyzettől (37,8%), az otthon, szülőktől kapott (36,5%), valamint a barátoktól (34,1%) szerzett ismeretek nagyon hasonló, nagyjából egyharmados arány-ban vannak jelen a fi ataloknál, mint információforrás. Ettől a háromtól némileg lema-radva következik a média 28,1%-kal, ami még mindig rendkívül jelentős.
A nemek függvényében azt találtuk, hogy a lányok szignifi kánsan magasabb arány-ban beszélgetnek erről a témáról a szülőkkel (Khí:20,165 p <0,001) (50%), barátokkal (Khí: 13,338 p <0,001)(45%), mint a fi úk (24,8%).
Az iskolatípusokat összehasonlítva ebben a kérdésben, az láttuk, hogy mind az is-kolából (Khí: 25,894 p <0,001), mind a szülőktől (Khí: 21,661 p <0,001) és mind a médi-ából (Khí: 8,757 p = 0,013) származó információ a gimnazisták esetében szignifi kánsan magasabb százalékban volt jelen, mint a szakmunkás képzőbe járó fi atalok esetében. A szakközépiskolások válaszai minden esetben a másik két iskolatípus körülbelüli átlagát képezték.
A formális, azaz az iskolai kereteken belül megvalósuló szexedukációt és a serdülők tudásszintjét összevetve azt találtuk, hogy azok a fi atalok, akik kaptak szexuális felvi-lágosítást az iskolában, több ismerettel rendelkeztek a fogamzásgátlási módszerekről.
A kapcsolat azonban nem szignifi káns, tendenciaszerű volt. (p=0,069) Azok körében, akik nem részesültek intézményi keretek között felvilágosításban, több mint kétszer gyakoribb volt (25,6%) a hiányos tudással rendelkezők aránya az iskolai szexuális neve-lést kapottakhoz képest (12,4%), (1. ábra).
A leghatékonyabbnak vélt fogamzásgátlási módszerek a válaszadók körében a fo-gamzásgátló tablettát (77,2%) követően az óvszer (76%) volt. Felkerült a listára a pesz-szárium, az injekció, a naptármódszer és a megszakított közösülés is.
A nemek függvényében vizsgálva azt találtuk, hogy a lányok nem csak az egyes fogamzásgátló módszereket ismerik jobban, mint a fi úk, hanem általánosan is szignifi -kánsan magasabb tudással rendelkeznek a lehetőségekkel kapcsolatban. (2. ábra)
1. ábra A fogamzásgátlási ismeretek az iskolai felvilágosítás tükrében (n= 293)
2. ábra A fogamzásgátlók ismerete a nemek függvényében (n= 295)
Az iskolatípusok függvényében vizsgálva ezt a kérdést, szignifi káns különbséget találtunk, a szakközépiskolások között több mint négyszer, a szakmunkások körében több mint hatszor gyakoribb volt a hiányos tudással rendelkezők aránya, mint a gimna-zisták körében.
A szexuális úton terjedő betegségekre vonatkozó tudást vizsgálva nem találtunk szignifi káns különbséget azoknak a fi ataloknak a tudásszintjében, akik részesültek nemi felvilágosításban oktatási keretek között, azokéval, akik nem vettek részt ilyenen.
(3. ábra) A serdülők nagy része (96,6%) tisztában volt vele, hogy a kondom védettséget biztosít a szexuális úton terjedő betegségek (SZTB) ellen. Azonban 10%-uk nem volt tu-datában annak, hogy orális úton is szerezhetőek nemi betegségek. 15%-uk volt abban a tévhitben, hogy a fogamzásgátló tabletták a fogamzásgátló funkciójuk mellett ilyenfajta szerepet is betöltenek, és 5–5%-uk szerint a megszakított közösülés és a méhen belüli eszköz is védelmet nyújt.
A fogamzásgátlók ismerete a nemek függvényében (n=295)
fiúk
A fogamzásgátlási ismeretek az iskolai felvilágosítás tükrében (n=293) (p=0,069)
Hiányos tudással rendelkezik
Elfogadható tudással rendelkezik
Megfelelő tudással rendelkezik
3. ábra A szexuális úton terjedő betegségek az iskolai felvilágosítás tükrében (n= 291) Ezt a kérdést vizsgálva a nemek függvényében, jelentős különbséget találtunk a fi úk és a lányok tudásszintjében, de szignifi kánsnak nem mondhatjuk, mert a khinégyzet-próba feltétele nem teljesül. A lányok fele megfelelő tudással rendelkezik ebben a témá-ban, míg a fi úknak csak 31,2%-a mondhatja el ugyanezt magáról, náluk az elfogadható tudás dominál.
Szexuális tapasztalatok
A fi atalok átlagosan 11,39 évesen hallottak arról, hogy kell szexuális kapcsolatot léte-síteni, és volt közöttük olyan, aki 6 évesen szerzett már ebben a témában ismeretet. A válaszadó fi atalok 68 %a már élt nemi életet (n=270), ami a nemek arányában szignifi -káns különbséget mutatott. Míg a fi úk 76,7 %-ának már volt szexuális kapcsolata addig a lányok 58,1 %-a vallotta ugyanezt magáról. Ugyanakkor majdnem kétszer annyi lány (41,9%) nem szerzett még tapasztalatot e téren, mint fi ú (23,3%).
Az iskolatípusok függvényében vizsgálva ezt a kérdést, szignifi káns különbséget ta-láltunk. A szakmunkás képzőbe járó fi atalok több mint másfélszer többen létesítettek már szexuális kapcsolatot (87%), mint gimnazista kortársaik (53,1%). A gimnazisták közel felének (46,9%) nem volt még tapasztalata az adatfelvételkor, ami közel 34%-kal haladta meg a szakmunkás képzőbe járó fi atalok arányát (4. ábra).
A mintában szereplő fi atalok átlagos életkora az első élményszerzéskor 14,77 év volt, ami a nemek függvényében nem mutatott szignifi káns eltérést (p=0,201), a fi úk 14,68 évesen, míg a lányok 14,93 évesen veszítették el a szüzességüket (n=172).
Az iskolatípusok függvényében elemezve az eredményeket, szignifi káns eltérést ta-pasztaltunk a gimnazisták (15,18 év) és a szakmunkás képzőbe járók (14,46 év) első szexuális élmény megjelenésének átlag életkorában (p=0,01).
Megvizsgálva, hogy az iskolatípus befolyásolja-e a szexuális kapcsolat létesítéséről való ismeret szerzésének és az első szexuális élmény bekövetkezésének életkorát, szig-nifi káns különbséget találtunk (p <0,001). A szakmunkás képzőbe járó fi ataloknál ez az eltelt idő szignifi kánsan kevesebb volt mind a szakközépiskolásokkal, mind pedig a gimnazistákkal összehasonlítva.
Az SZTB-k ismerete az iskolai felvilágosítás tükrében (n=291) (p=0,828)
kapott felvilágosítást nem kapott felvilágosítást
4. ábra Szexuális aktivitás az iskolatípusok függvényében (n=270)
Azt vizsgálva, hogy azok a fi atalok, akik értesültek a tömegtájékoztatás révén a sze-xualitásról, korábban hallottak-e arról, hogy kell szexuális kapcsolatot létesíteni, nem volt szignifi káns kapcsolat.
A média hatását vizsgálva a serdülők első szexuális élményszerzésének időpontjára, azt találtuk, hogy azok a fi atalok, akik a médiából szereztek információkat a szexuá-lis felvilágosítást illetően, szignifi kánsan (p=0,02) későbbi életkorban létesítettek nemi kapcsolatot, mint azok, akik a médiából nem értesültek ilyen témákról (5. ábra).
5. ábra A média hatása az első szexuális élmény megjelenésére (n= 170)
Azt feltételeztük, hogy azok a fi atalok, akik vallásosnak mondták magukat, keveseb-ben rendelkeznek szexuális tapasztalatokkal, mint a nem vallásos társaik. Ez a feltétele-zésünk azonban nem bizonyosodott be, hiszen nem találtunk szignifi káns különbséget a vallásos illetve nem vallásos fi atalok válaszaiban, ugyanis a magukat vallásosnak valló
53,1%
volt szexuális kapcsolata nem volt szexuális kapcsolata
Szexuális aktivitás az iskolatípusok függvényében (n=270) (p<0,001)
gimnazista szakközép iskolás szakmunkás
A média hatása az első szexuális élmény megjelenésére (n=170) (p=0,02)
fi atalok majdnem ugyan olyan százalékban (65,9%) rendelkeztek szexuális tapasztalat-tal, mint a nem vallásos társaik (66,5%) (6. ábra). A mintában szereplő vallásos fi atalok ugyan később kezdték a nemi életet, de a különbség csupán 0,27 év volt.
6. ábra Szexuális aktivitás a vallásosság függvényében (n=232)
Vizsgáltuk az első szexuális aktus alkalmával használt fogamzásgátlási módszert.
39 fi atal, azaz a serdülők 21%-a vallotta be, hogy az első alkalommal elmulasztotta a védekezést, amit a legtöbb fi ú (44%) azzal indokolt, hogy nem érezték fontosnak, a legtöbb lány (48%) pedig azzal, hogy nem volt felkészülve az aktusra. Ugyanakkor az látszik, hogy a rendszeres nemi életet élőknek több mint 1/3-a nem minden együttlét alkalmával védekezik.
Megbeszélés
Eredményeink alapján elmondható, hogy az iskolai egészségnevelés a vártnál alacso-nyabb mértékben, de pozitívan befolyásolja a fi atalok szexualitással kapcsolatos isme-reteit, hiszen azok, akik kaptak szexuális felvilágosítást az iskolában, jobb tudással ren-delkeztek a fogamzásgátló módszereket illetően. A fi atalok elfogadható tudással rendel-keznek a fogamzásgátlók hatékonyságát nézve, itt azonban nem találtunk összefüggést az iskolában kapott felvilágosítás és az erre vonatkozó tudást illetően. Ugyan kevesen (5,6%), de ebbe a kategóriába sorolták a megszakított közösülést és az esemény utáni tablettát is. Itt megjegyeznénk, hogy az utóbbinak ugyan alacsony a Pearl-indexe (0,5– 2,5), de a posztkoituális fogamzásgátlót nem sorolnánk ebbe a kategóriába.
Nem találtunk szignifi káns összefüggést a szexuális úton terjedő betegségek isme-rete és az iskolai felvilágosítás között, ugyanis nem rendelkeztek jobb tudással azok, akik részesültek az iskolai keretek között felvilágosításban, mint azok, akik nem kaptak ilyen oktatást. Összességében elfogadható, vagy jó tudással rendelkeztek a serdülők ebben a témakörben, de némely területeken súlyos hiányosságokat találtunk a tudá-sukban. A megkérdezettek 15%-a gondolta úgy, hogy a fogamzásgátló tabletták a nemi
65,9%
34,1%
66,5%
33,5%
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
vallásos nem vallásos
Szexuális aktivitás a vallásosság függvényében (n=232) (p=1)
volt szexuális kapcsolata nem volt szexuális kapcsolata
úton terjedő betegségek ellen is védenek. Ennek a tévhitnek a veszélyére mutat rá az a hazai kutatás, miszerint a serdülők egyharmada az első szexuális együttlét alkalmával, fogamzásgátló tablettával védekezik. Minden tizedik fi atal gondolta úgy, hogy orális közösülés útján sem lehet ezeket a betegségeket elkapni. Ezek a hiányosságok magya-rázatot adnak a fi atalkorúaknál a szexuális betegségek incidenciájának emelkedésére (GRITZ 2008.19–25.). Úgy gondoljuk, az lenne a cél, hogy a fi atalok olyan tudással le-gyenek felvértezve, ami szükséges ahhoz, hogy a mindennapok során adódó problé-mákkal, nehézségekkel könnyebben meg tudjanak birkózni, és a tudatlanság miatt ne legyenek kitéve veszélyeknek.
Azt vizsgálva, hogy mely tényezők hatnak még a fi atalok szexualitással kapcsolatos tu-dására, az iskolatípusok, és a nemek függvényében szignifi káns összefüggést találtunk.
A gimnazistáknak sokkal magasabb szintű tudásuk van, mint a másik két iskola-típusba járó társaiknak, akik közül a szakmunkás képzősök rendelkeztek a legkeve-sebben megfelelő tudással. Ezzel párhuzamban említendő, hogy a gimnazisták közül vallották a legtöbben, hogy az iskolában kaptak felvilágosítást, míg a legkevesebben a szakmunkásképzősök nyilatkoztak így. Ezeket az eredményeket a várakozással ellen-tétben a pedagógiai programban találtak nem támasztottak alá, sőt megcáfoltak, mivel a gimnáziumban volt a legkevesebb utalás a szexedukációs foglalkozásra, és a szakmun-kás képzőben fordítottak erre a legtöbb fi gyelmet. Itt azonban megjegyeznénk, hogy nem az iskolákban tartott felvilágosítás minőségében látjuk a fő okot, hanem a fi atalok eltérő attitűdjében, ami nagyban függ a családi háttértől.
Ezt igazolja a tudásszint nemek között talált szignifi káns eltérése, hiszen a lányok, akik sokkal nagyobb arányban kaptak a szülőktől információkat a szexualitásról, sok-kal magasabb szintű ismerettel rendelkeztek a fogamzásgátlásról és a szexuális úton terjedő betegségekről is. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az otthoni keretek között nyújtott szexuális felvilágosítás sokkal hatékonyabb szerepet játszik a fi atalok egész-séges nemi fejlődésében, mint az iskolában megvalósuló felvilágosítás, ami egy angliai kutatás eredményei is megerősítenek (CROSBY ÉS MTSAI 2009. 189–192.). A leghaté-konyabb eredményt a jól szervezett iskolai szexedukációval és a családban zajló nemi neveléssel együttesen lehetne elérni. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a fi atalok a szemé-lyes kapcsolataikban – főként a szülőkkel – merjenek beszélgetni erről az intim témáról, amihez azonban a szülők nyitottsága is elengedhetetlen.
Eredményeink rámutattak arra – ami várakozásainkkal ellentétes volt – hogy azok a fi atalok, akik a médiából értesültek a szexualitásról, szignifi kánsan később kezdték a nemi életet, mint azok, akik nem szereztek ilyen jellegű információkat a tömegtájékoz-tatás révén. Így vizsgálati eredményünk nem támasztotta alá annak a hazai kutömegtájékoz-tatásnak az eredményét, ahol a motiváló tényezők között jelentős százalékban (> 30%) jelent meg a kíváncsiság, aminek a médiából sugárzott pornográfi a lehet az egyik forrása (GRITZ 2008. 19–25.). Ezeknek az eredményeknek a birtokában felvetődik bennünk a kérdés, hogy akkor a média, védő faktorként jelenik meg a korai szexuális aktivitással szemben? Vagy egy gátlást alakít ki a fi atalokban, ami több kárt okoz, mint amennyi hasznot? Érdemesnek tartanánk ezt a kérdést tovább vizsgálni, kitérve arra, hogy mely műfaj van leginkább hatással a fent említettekre.
Azt vizsgálva, mely tényezők befolyásolják a fi atalok szexuális aktivitását, az elő-zőekhez hasonlóan az iskolatípusok, és a nemek függvényében is találunk szignifi káns különbségeket.
A szakmunkásképzőbe járó fi atalok magasabb százalékban rendelkeznek szexuális élménnyel és szignifi kánsan korábban is kezdik a nemi életet, mint a
szakközépisko-lások, vagy a gimnazisták, akikkel összehasonlítva találtuk a legszembetűnőbb eltérést.
Érdemes lenne vizsgálni, hogy mik azok a tényezők, amik motiválják a fi atalokat az egyre korábbi életkorban kezdett szexualitásra. Ezek ismeretében még hatékonyabbá lehetne tenni a szexedukációt felhasználva ezen a tényezőket fi gyelembe véve a nemi nevelés területén.
Nem mondható ki, hogy a vallásnak protektív hatása lenne sem a szexuális aktivi-tást, sem pedig a nemi élet kezdetét illetően, mivel azt találtuk, hogy közel azonos szá-zalékban élnek szexuális életet a vallásos (65,9%), illetve nem vallásos fi atalok (66,5%), és az első élményszerzés időpontjában sem volt számottevő a különbség a két csoport között. Ezért fontos lenne, hogy a felekezeti fenntartású iskolákban is korszerű nemi nevelésre kerüljön sor, nem kerülve a vallásban tabuként kezelt témákat sem.
A serdülők védekezési szokásaira vonatkozó eredményeink is azt bizonyítják, hogy szükség lenne egy hatékonyabb szexedukációs programra, ami nem csak tudást, de a fi atalok felelősségtudatát is növelné. Azt találtuk, hogy az általunk megkérdezett fi ata-lok 21%-a nem védekezett az első alkalommal, amit a fi úk többsége azzal magyarázott, hogy nem érezték fontosnak, míg a lány azzal indokolták, hogy nem volt felkészülve az aktusra. Hasonló eredményekről számolt be egy kutatás, mely szerint a fi atalok 16%-a nem használt semmit a nem kívánt terhesség elkerülésére (GRITZ 2008. 19–25.).
A rendszeres nemi életet élőknek több mint egyharmada nem minden együttlét al-kalmával védekezik, ami magyarázatul szolgálhat a fi atalkorúak körében végzett művi terhesség megszakítások magas számára.
Javaslatok
Összességében tehát elmondható, hogy egy átfogó, szervezett iskolai szexedukációs program kidolgozására lenne szükség, hogy a fi atalok nemtől, és iskolatípustól függet-lenül megfelelő szintű tudással vértezhessék fel magukat a szexualitás témakörében. Ez alól az egyházi fenntartású iskoláknak sem szabadna kivételt képezniük, mert a vallá-sos hitélet ma már nem jelent protektív hatást a fi atalok szexuális attitűdjét, aktivitását illetően. Ugyanakkor fontosnak tartanánk, hogy a nevelésnek ez az aspektusa ne csak a 8. évfolyamosok tananyagában jelenjen meg, hanem a serdülők szexuális szokásaira vonatkozó kutatások eredményeit fi gyelembe véve akár már korábbi évfolyamokban is.
Itt azonban felvetődik a kérdés, hogy meddig beszélhetünk preventív hatásról, és mely életkortól válna ez a tevékenység kontra produktívvá azáltal, hogy túl korán irányítaná a fi gyelmet a szexualitásra.
Irodalomjegyzék
CROSBY ÉS MTSAI 2009 = Richard A. CROSBY – Amy HANSON – Kristin RAGER: The Protective Value of Parental Sex Education: A Clinic-Based Exploratory Study of Adolescent Females, J Pediatr Adolesc Gynecol 22 189–192.
GÁBOR – KISS J 2006 = GÁBOR Edina – KISS Judit: A drogfogyasztás hazai tendenciái a ’91-es évektől napjainkig 3. Egészségfejlesztés, XLVII. Évfolyam, 2006. 4. szám, 7–13.
GÁBOR – KISS J. 2007 = GÁBOR Edina – KISS Judit: Mentális egészség és
GÁBOR – KISS J. 2007 = GÁBOR Edina – KISS Judit: Mentális egészség és