Jenák Ildikó - 10. Országos Interdiszciplináris Grastyán konferencia előadásai

Online és ofﬂ ine irodai csomagok a közoktatásban

Az online rendszerek jövője

Bevezetés

N

apjainkban egyre inkább előtérbe kerül az internet használata, ahogy nő a sáv-szélesség, fejlődnek az eszközök. Nem csak e-maileket váltunk, hanem közösségi portálokon, azonnali üzenetküldőn tartjuk a kapcsolatot, gyors és szinte közvetlen a kommunikáció a felek között. Az internet szolgáltatásai hétköznapjainkba is egyre job-ban beférkőznek, megkönnyítik az élet egyes területeit. Így nem csoda, ha már minden szolgáltató, cég és sokszor magánemberek rendelkeznek internetes megjelenéssel.

Ma már általános fogalom a megosztás. Ez nem csak akkor hasznos, ha híreket vagy nyaralási fényképeket teszünk közzé, hanem a közoktatás számára is új kapukat nyit meg. Mint leendő tanár, fontosnak tartok kihasználni minden olyan erőforrást, ami a rendelkezésünkre áll és a pedagógusi munkát segíti. A világháló nyújtotta lehetőségek szinte korlátlanok, érdemes kiaknázni őket.

Rövid történeti áttekintés

A ’90-es évek közepére megjelent az informatika önálló tantárggyá válásának igénye, ami tantervbeli és ﬁ nanszírozási problémákat vetett fel. A NAT-ot 1997-ben kellett volna bevezetni, de végül csak 1998-ban sikerült érvényre juttatni. Ekkor jelent meg a SuliNet program, aminek célja a számítógép- és internet-ellátottság növelése volt, ezt az infor-matikai eszközök vásárlásának adókedvezménnyel való támogatásával kívánták elérni.

Miután az iskolákban elindult az informatika oktatása, a tantárgy széleskörű tema-tikája már tartalmazta az irodai programcsomagok, valamint a hálózatok és azok alap-szolgáltatásainak felhasználói szintű használatát is.¹

Ofﬂ ine csomagok

Eleinte a „vékony szerver, vastag kliens” típusú szoftverfelépítményt alkalmazták.

Abban az esetben, ha olyan hálózattal rendelkezünk, ami egy kicsit gyengébb, lassabb vagy instabilabb, akkor a hálózati forgalmat a lehető legjobban le kell csökkenteni. Az ofﬂ ine programcsomagok lehetővé teszik, hogy a munkaállomáson dolgozhassunk és az adatokat ideiglenesen annak merevlemezén tároljuk. Onnan feltölthetjük a szerverre a kész munkánkat, így kevésbé terheljük a hálózatot. A szerveren megosztott háttértár

1 KOVÁCS – ROZGONYI-BORUS 2001

szolgál az állományok tárolására, a munkaállomáson kell lennie az alkalmazásnak, a motornak.

Igen elterjedt, nagyon sokan használják az ofﬂ ine megoldást. A közoktatás-ban, üzleti életben, háztartásokban is megtalálható. Nagy előnye, hogy nem igényel internetkapcsolatot. Habár ma már szinte mindenhol elérhető a világháló, kényelmes megoldást nyújt.

Az Egyesült Államokban 1990-es évek derekán megduplázódott a számítógéppel rendelkező háztartások száma, megközelítőleg 35%-ra kúszott fel a mérce. Az otthoni internet hozzáférés az 1997-es 22%-ról 2003-ra 42%-ra, 2009-re pedig már 93%-ra nőtt ezen háztartásokban.²

Vegyünk csak példának egy Magyarországon élő nagyvárosi üzletembert, aki reggel otthon letölti az e-mailjeit, a metrón megírja a válaszokat, mikor beér a munkahelyé-re, elküldi őket. A metrón ugyanis vagy nincs Wi-Fi, vagy a szolgáltató lefedettsége nem megbízható minden esetben, így tehát mindenképpen szüksége van egy ofﬂ ine programra. Másik példa lehet egy egyetemista, akinek a kollégiumában nincs szélessá-vú internet hozzáférése, vagy csak gyenge minőségű, akadozó, a kor igényeinek nem megfelelő, így minden jegyzetét és dolgozatát kizárólag egy ofﬂ ine alkalmazás segít-ségével tudja elkészíteni. Ugyanez a helyzet egy alacsony, vagy átlagos költségvetésű háztartásnál.

A Microsoft Ofﬁ ce az egyik legnépszerűbb ofﬂ ine irodai programcsomag. Tartal-maz szöveg- és kiadványszerkesztőt, adatbázis, táblázat- és képkezelőt, levelező prog-ramot, prezentációkészítőt, projektmenedzsert és más programokat. Irodai szinten a leggyakrabban használt funkció a szövegszerkesztés és táblázatkezelés. Nem csak a háztartásokban és a vállalatoknál, de az oktatásban is jelentős népszerűségre tett szert. Ennek okai a Microsoft reklámja és kedvező szerződési feltételei, valamint a könnyű kezelhetőség, felhasználóbarát környezet lehetnek. A közoktatásban legin-kább az Ofﬁ ce termékcsaládot használják, a gyerekek ehhez szoknak hozzá, az érett-ségin is többnyire Ofﬁ ce-környezetben dolgoznak. Kulcsfontosságú az ezen termékek támogatott lincenszvásárlására tervezett Tisztaszoftver Program, amiről a cikk végén bővebben szó esik.

Egy másik fejlesztés az OpenOfﬁ ce.org, ami a Microsoft Ofﬁ ce csomagjával ellentét-ben ingyenes. A felület is hasonló, a modulok szinte megegyeznek és ugyanolyan meg-bízható, mégis kevesebben használják. Talán azért, mert kevesebb reklámot kap, vagy, mert az átlag felhasználó nem bízik az ingyenes rendszerekben, a minőséget csak pénzért várja el, vagy esetleg csak megszokta az Ofﬁ ce használatát. Előnye a Microsoft program-jával szemben az ingyenesség, valamint az, hogy nem csak a saját formátumait kezeli, hanem kompatibilis másokkal. Ám ez sajnos jelenleg még nem tökéletes, leggyakrabban a formázási beállítások megváltozása jelenti a problémát, esetleg a kiegészítő, nem telje-sen alapvető elemek eltérő megjelenése vagy hiánya. Ám fontos megjegyezni, hogy közel tíz év előnye van a Microsoft programcsomagjának az OpenOfﬁ ce.org-gal szemben.

Ezt az előnyt már a Közoktatási Információs Iroda 2003-as adatai is tükrözik, me-lyek szerint az iskolai munkaállomásokon futó jogtiszta Microsoft Ofﬁ ce csomagok szá-ma összesen 77 525, a jogtiszta nem Microsoft irodai programcsoszá-magok szászá-ma pedig 8025.³ Ez azt jelenti, hogy a munkaállomások 90%-a MS rendszert használt.

2 Home Computer Access and Internet Use: http://www.childtrendsdatabank.org/?q=node/298 (Letöltés ideje:

2012.04.11.)

3 Országos informatikai felmérés: https://www.kir.hu/infofelm_terkep/ (Letöltés ideje: 2012.01.24.)

Legnagyobb hátránya az ofﬂ ine programcsomagoknak, hogy nehéz egymással meg-osztani a kész fájlokat, valamint egyszerre csak egy felhasználó szerkesztheti a doku-mentumokat. További probléma, ami a könnyű kezelhetőséget és karbantartást nehe-zíti, hogy a programcsomagot szükséges telepíteni, folyamatosan frissíteni, és ehhez mindenképpen a rendszergazda aktív közreműködése szükséges. Ezen kívül egy plusz támadási felületet ad a vírusoknak, kártékony szoftvereknek. Előnye az, hogy mivel a közoktatásban leggyakrabban az ofﬂ ine rendszereket használják, így az iskolai hálóza-tok nem terhelődnek túl. Sajnos sok intézmény még ma sem engedheti meg magának a szélessávú kapcsolatot, így nekik ez a megoldás marad az egyetlen alternatíva.

Online csomagok

Az online irodai alkalmazások most törnek maguknak utat. Már a „vékony kliens, vas-tag szerver” típusú felépítményt használjuk a fejlettebb hálózatoknál. Ez azt jelenti, hogy minden munkát a szerveren futó alkalmazás végez el, mi csak egy webes alapú kezelőfelületet látunk. Ma már sok helyen stabil és megbízható az adatátvitel, nem kell attól tartanunk, hogy egy-egy mentés közben megszakad a kapcsolat. A szolgáltatók a gyorsabbnál gyorsabb ajánlataikkal a háztartásokba is eljuttatják a szélessávú hozzáfé-rést, amivel már otthonról is igénybe vehetjük az online alkalmazásokat.

Előnyük, hogy nem foglalják a számítógépen a helyet, mert nem kell feltelepíteni semmit. Egyszerűen egy böngészőből elérhető minden funkció. Ami az ofﬂ ine rend-szereknél problémaként jelent meg, az a megosztás és több-felhasználós hozzáférés és szerkesztés volt, itt ezt mind kiküszöbölték. Egy folyamatosan futó szerveren tárolt állományt bármikor le tudunk tölteni, míg ha egy munkaállomást kikapcsolnak, az ott tárolt adatok nem elérhetőek. Egy online rendszerben tárolt fájlnál be tudjuk állítani, hogy ki, meddig és milyen jogosultságokkal férjen hozzá, nem kell adathordozókon sokszorosítva eljuttatni másokhoz, hanem elég csak a linket megosztani velük.

Az online csomagok másik nagy előnye, hogy platformfüggetlenek, tehát bármely olyan operációs rendszerről elérhetőek, ami graﬁ kus böngészőt integrál. Ma már az okostelefonokról is hozzáférhetőek, ami azt jelenti, hogy egy kávézóban reggelizés köz-ben is hozzáférünk az interneten tárolt dokumentumainkhoz.

2011-ben jelent meg a felhőalapú Ofﬁ ce 365, ami a Microsoft online irodai prog-ramcsomagja, leginkább vállalatok részére fejlesztve, valamint az ingyenes Ofﬁ ce Web Apps, amihez bármely Live ID ﬁ ókkal rendelkező felhasználó hozzáférhet. Ezeket a cég saját 25 GB-os online tárhelyével, a SkyDrive-val támogatja. Ide szöveges doku-mentumot, táblázatot, prezentációt és jegyzetet hozhatunk létre, valamint egyéb fáj-lokat tölthetünk fel saját merevlemezünkről. Ez biztosítja azt is, hogy képeket és vide-ókat is feltöltsünk, például egy pendrive-ot spórolhatunk meg vele, bizonyos állomá-nyokat bárhonnan elérhetünk. Természetesen az itt tárolt fájlokat is megoszthatjuk, és szerkeszthetjük. A kezelőfelület nagyon hasonló a Microsoft Ofﬁ ce termékcsalád programjainak felületéhez, csak néhány funkció hiányzik belőle, ami az ofﬂ ine verzi-óban megtalálható.⁴

Szintén népszerű a Google Docs, ami bármely Google ﬁ ókkal rendelkező személy számára elérhető. A tárhely sokkal kisebb, csak 1 GB, viszont a Google Docs formátum nem számít bele a kvótába, azokból korlátlan mennyiségűt tárolhatunk. Nagy előnye

4 Microsoft Ofﬁ ce magyar nyelvű honlapja: http://ofﬁ ce.microsoft.com/hu-hu/ (Letöltés ideje: 2012.04.11.)

a SkyDrive-hoz képest, hogy kérdőíveket és rajzot is készíthetünk vele. Egyszerű és letisztult a kezelőfelülete.

A közoktatás jelenleg nem használja ki az online kommunikáció előnyeit. Sőt, saját tapasztalataim szerint nem is használják az intézmények ezeket a csomagokat, szinte semmilyen webes kapcsolattartás nincs a diákok és tanárok részéről. Hatékonyságát tekintve érdemes volna kihasználni az internet és e programok adta lehetőségeket, de talán az iskolák azért nem teszik, mert a tanárok vagy nem tájékozódtak ezekről a lehe-tőségekről, vagy nem volt lehetőségük ilyen irányú továbbképzésen részt venni. Harma-dik lehetőség, hogy ha meg is volna a tanári felkészültség és az igény is rá, az intézmény nem engedheti meg magának a megfelelő internetkapcsolat előﬁ zetését.

Fontosnak tartom megemlíteni a prezi.com online prezentációkészítőt is. Ugyan nem egy csomag része, hanem különálló alkalmazás, mégis képes felvenni a versenyt bármelyik ofﬂ ine vagy online bemutatókészítő programjaival. Újszerű megközelítése az előadásnak, igazán ötletes és látványos megoldásokat lehet vele kivitelezni. Szakít a Microsoft által elterjesztett – és a felhasználók tudatába szinte beégett – hagyomány-nyal, azaz az előadás nem bomlik szét diákra, hanem egy faliújságon van elrendezve az anyag, képekkel, videókkal és szöveggel, ahol bizonyos területekre közelítünk rá, emeljük ki őket, mindezt látványos effektusok kíséretében. Ez még egy kezdeti lépés, és ugyan folyamatos fejlesztés alatt áll, már igen kiﬁ nomult és egyedi kezelőfelületet kapott, és a változatos témákat és látványelemeket felsorakoztató menü is bővül.

Jelenleg az ofﬂ ine rendszerek elterjedtsége mellett az online csomagok csak kiegé-szítő vagy helyettesítő funkciót látnak el (pont bizonyos funkciók hiányából, vagy a kezelőfelület kevésbé kézenfekvő volta miatt), azonban egy idő múlva talán átveszik az ofﬂ ine alkalmazások szerepét is. Átalakul az internet szerepe, átalakul a kommuniká-ciónk is, változnak az igények.

Átjárhatóság a kettő között

Az ofﬂ ine és online programcsomagok közötti átjárhatóság sem lehetetlen, a fejlesz-tők az online rendszerek kialakításánál igen előrelátóan ﬁ gyelembe vették az ofﬂ ine alkalmazásokkal való kompatibilitást. Ezzel előkészítették annak a lehetőségét, hogy egyszer majd átálljunk, és az interneten rendezzük be könyvespolcunkat és irodánkat.

Az online rendszerekbe be van építve egy külön szinkronizáló és konvertáló folyamat.

Ez feltöltésnél hasznos lehet, például a Google Docs egy fájl feltöltésénél megkér-dezi, hogy szeretném-e saját formátumba konvertálni és azután menteni. Ez akkor elő-nyös, ha az állomány nem tartalmaz semmilyen különleges formázást, vagy olyan tar-talmat, ami elveszhet a kicsit egyszerűbb, kezdetlegesebb formátumba való átírásnál, mert a Google saját formátumú fájljai nem foglalnak helyet a tárunkban.

Ezen kívül létezik az Ofﬁ Sync nevű program is, ami integrálja Google Docs tár-helyünket a Microsoft Ofﬁ ce-ba. Az Ofﬁ ce moduljain keresztül megnyithatjuk, szer-keszthetjük és elmenthetjük azokat az állományokat, amik nem a számítógép merev-lemezén, hanem a Google szerverén helyezkednek el. Ez a kombináció igen hasznos lehet abban az esetben, ha nem a gépen szeretnénk tárolni a dokumentumainkat, ha-nem az interneten, mégis igénybe szeretnénk venni az asztali programcsomag funk-cióinak bő palettáját.

Megjelenését tekintve nincs benne semmi igazi újítás, mint más bővítmények, az Ofﬁ Sync is csak egy új fület hoz létre a menüben, amin belül lehetőségünk van a

fel-használói ﬁ ókunkhoz tartozó beállításainkat elvégezni, és alapvető műveleteket végre-hajtani. A programnak csak béta verziója érhető el, további fejlődéséről jelenleg nem tudunk semmit, a Jive felvásárolta a terméket.

Megemlíteném még a Zoho-t is, ami egy igen népszerű online rendszer, és szintén rendelkezik egy bővítménnyel, ami integrálható a Microsoft Ofﬁ ce-ba. Ez a szinkro-nizáló modul is fejlesztés alatt áll, egyelőre béta, prezentációt még nem lehet vele készíteni.

Természetesen nem csak arra van lehetőség, hogy ofﬂ ine szerkesszük az online tárolt állományainkat, hanem „igazi” átjárás is létezik. Ofﬂ ine-ból online-ba: egysze-rűen feltöltjük, esetleg közben konvertáljuk a szerveren tárolandó fájlokat. Online-ból ofﬂ ine-ba: letöltjük a dokumentumainkat valamilyen hordozható formátumban.

Közoktatásbeli lehetőségek

Véleményem szerint a közoktatás egyik legfontosabb feladata, ami ma sokszor nem valósul meg, hogy az onnan kikerülő ﬁ atalok készségszinten legyenek képesek kezel-ni egy számítógépes rendszert, illetve legalább megbirkózzanak annak használatával.

Fontos, hogy megismertessük őket a modern kor eszközeivel és rászoktassuk őket ezek használatára. Ehhez természetesen elengedhetetlen a megfelelő technikai háttér (egy alkalmas géppark) és a tanárok kellő szakképzettsége, felkészültsége.

Ha csak azt vesszük ﬁ gyelembe, hogy jelenleg Magyarországon minden kormány-hivatalnál lehetőség van elektronikus ügyintézésre (kezdve az adóbevallással vagy akár személyi igazolvány igénylésével), nagy segítségünkre lehet bármilyen számítástechni-kai ismeret, tapasztalat, ugyanis az e-ügyintézés lényegesen meggyorsíthatja a hivatali folyamatokat, nem kell több napot rászánnunk az utánajárásra.

Alapvető probléma az, hogy egyre nagyobb a különbség azok között, akik használ-nak számítógépet és azok között, akik nem. Akik használhasznál-nak, egyre otthonosabban mozognak a gépek világban, a többiek viszont túlzottan lemaradtak. A lemaradók sok-szor negatív előítéletekkel rendelkeznek, vagy csak tartózkodnak a számítógép haszná-latával kapcsolatban, ennek oka az, hogy nem érzik sem az előnyét, sem a szükségét.

Persze, miután nem tudják használni, nem is ismerhetik az előnyeit és nem tudják el-dönteni, van-e rá szükségük. Ezt a problémát az iskolák megfelelő és újfajta képzéssel, népszerűsítő programokkal részben kiküszöbölhetik. A ﬁ atalok digitális kompetenciáit a mindennapi használat szintjére kell fejleszteni.⁵

Az oktatásnak lépést kell tartani a technikával, korunk vívmányaival, eszközeivel és ideológiájával. A képzésnek tehát igazodnia kellene mindezen fejlesztésekhez, ám azoktól sajnos mindeddig el volt maradva. Fontosnak tartom ezen területek fejlesztését a közoktatásban, hatalmas tudást kell átadnunk a következő generációnak, aminek bir-toklása már elengedhetetlen az informatika korszakában.

Ehhez a legkorszerűbb eszközök és szoftverek, modellek és elméletek bemutatása és maximális kihasználása szükséges. Ha van az iskolának projektora, a tanárok igen-is használják, készítsenek kivetíthető diasort, mutassanak az anyaghoz tartozó videó-kat, animációvideó-kat, tegyék színesebbé, élvezhetőbbé és könnyebben megtanulhatóvá a tanagyagot a gyerekek számára. Ha az óra menete is változatos, különféle eszközöket

5 Otthon a számítógéppel: http://www.itbusiness.hu//rsscsatorna/Otthon_szamitogeppel.html (Letöltés ideje:

2012.04.11.)

használunk (például akár interaktív táblát), akkor könnyebben felkelthetjük a gyerme-kekben a kíváncsiságot, az érdeklődést.

Ha hozzájuk közel álló területeket sikerül bevonnunk az oktatásba, könnyebb őket motiválni. Így például jó ötlet, hogy a tanárok és diákok közösségi portálokon kom-munikálnak, egy fórumban, vagy egy kifejezetten erre a célra készített webes oldalon, ahol a pedagógus megoszthatja a gyerekekkel az oktatási segédanyagokat. A kulcsszó a megosztás és a mobilitás.

Az iskolai hálózaton tárolt állományokhoz megfelelő jogosultságokkal bárhonnan hozzá lehet férni. Így mód van arra, hogy a tanár az óra megtartása után egyetlen kat-tintással feltöltse a diákok számára összeállított segédanyagot, házi feladat kiírásokat és néhány plusz érdekességet. Mire a gyerekek hazaérnek, már számukra is elérhető az, amit az iskolában tanultak. Ha például egy beadandó dolgozatot kell elkészíteniük, azt feltölthetik a szerverre az arra kijelölt helyre. Nem kell papírokkal, nyomtatással vagy adathordozókkal bajlódni, bárhonnan kényelmesen beadható a feladat.

A diákok munkáikat és fontos iskolai állományaikat is tárolhatják az iskolai há-lózaton. Az órán létrehozott fájlt otthonról is elérik, elvégzik vele a házi feladatukat, megtanulják, felkészülnek belőle, és következő nap sem kell azon aggódni, hogy a gye-rekek elfelejtik elhozni a felszerelésüket, a házijukat otthon hagyják, mert minden a szerveren van. Azonnal ellenőrizhető, gyors megoldás. Ha az iskola nem tud a diákok részére tárhelyet nyújtani, használható például a Google Docs is. Itt a kompatibilitá-si problémák is megszűnnek, hiszen a Google Docs ugyan saját formátumban tárol, de bármikor letölthetőek a legnépszerűbb formátumokban az ott lévő állományok.

Természetesen fennáll annak a lehetősége is, hogy betörnek az iskola rendszerébe és hozzáférnek az ott tárolt adatokhoz, persze megfelelő óvintézkedések mellett csökken ennek a veszélye. Az online rendszerek további előnye, hogy a kellő védelem érdeké-ben a szükséges lépéseket nem az iskolának kell megtennie, hanem a programcsoma-got üzemeltető vállalatnak.

Bármilyen típusút is vesznek igénybe a gyerekek, az irodai programcsomagok ki-használtsága magas fokú, hiszen nem csak informatika órán, hanem szinte minden más tantárgy kapcsán kell prezentációt, házi dolgozatot és egyéb előadásokat, statisztikákat készíteniük. Egy e-mail megírásánál is egy online szövegszerkesztőt vesznek igénybe, és egy középiskolás korú diáktól már elvárható mindennek a megfelelő kezelése. Az ez-zel a tudással rendelkező diákoknak is könnyebbséget jelentene, ha nem kellene meg-vásárolniuk, vagy telepíteniük egyéb csomagokat otthon, hanem az iskolai online felü-letet használhatnák, így a házi feladat megírása is biztosan legális szoftveren történne.

Ma Magyarországon az előbb felvázolt iskolai példa már reális, hiszen minden má-sodik háztartásban van számítógép internet csatlakozási lehetőséggel. A gyermekes családok majdnem mindegyike rendelkezik legalább egy személyi számítógéppel, ahol legalább egy ﬁ atal van, elérhető az internet is, még akkor is, ha a család nagy része nem felhasználó.⁶

A 15 évesnél idősebb felhasználók körében több mint 60% használja a számítógépet tudásszerzési célokra is.⁷ Ez a KSH Népességtudományi Kutató Intézet adataival össze-vetve azt jelenti, hogy megközelítőleg egymillió-kétszázezer gyerek tanul a világháló segítségével.⁸ Ez az arány növelhető lenne, amennyiben az oktatási intézmények – és

6 Pc és net otthon: http://www.bellresearch.hu/content.php?content=609 (Letöltés ideje: 2012.04.11.)

7 Az információs társadalmi befogadás magyar oldala: A magyarok fele nem találkozik számítógéppel: http://

einclusion.hu/2010-01-30/a-magyarok-fele-nem-talalkozik-szamitogeppel/ (Letöltés ideje: 2012.04.11.)

8 HABLICSEK 2009

talán a családok is – egy modernebb, újszerű látásmódot sajátítanának el, miszerint az infokommunikációs technológia nagy segítségünkre lehet a mai világban, hatékonyab-bá tehető vele mind a képzés, mind a hétköznapi teendők megszervezése.

Konklúzió

Az ofﬂ ine rendszerek elsősorban a megszokást szolgálják. Sok funkcióval rendelkez-nek, könnyű őket kezelni, a nagy teljesítményű asztali gépek segítségével pedig kiszol-gálják minden átlagos igényünket. Ám az átjárhatóság, a mobilitás, a globális kommuni-káció és így az információ megosztása csak kisegítő bővítményekkel megoldott, a jövő

In document 10. Országos Interdiszciplináris Grastyán konferencia előadásai (Pldal 165-173)