Szűrővizsgálatok

A szűrővizsgálatok jellemzően gyorsan, gyakorlatilag veszélytelenül és viszonylag olcsón kivitelezhető tesztek vagy egyéb eljárások alkalmazásával a teljes populáción, ill. annak egy jól definiált csoportján azzal a céllal elvégzett vizsgálatok, hogy a csoport tagjai között egy adott betegség által valószínűleg érintettek azonosításra kerüljenek.

7.5.1. Szűrővizsgálat fogalma és célja

„Olyan vizsgálat, amelynek célja a betegség tüneteit nem mutató (tünetmentes) személy esetleges betegségének vagy kórmegelőző állapotának - ideértve a betegségre hajlamosító kockázati tényezőket is - korai felismerése." (1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről)

Döbrössy és mtsai (2010) megfogalmazásában a szűrés egészséges vagy magukat egészségesnek vélő, tünet- és panaszmentes személyek vizsgálatát jelenti, amelyet azzal a céllal végeznek, hogy egyes célállapotok fennállását nagy valószínűséggel kizárják, vagy éppen valószínűsítsék.

A szűrővizsgálatok lehetőséget biztosítanak bizonyos állapotok fennállásának valószínűsítésére vagy éppen azok jelenlétének a kizárására. Fontos azonosítani az egyes szájüregi megbetegedések kialakulásában szerepet játszó hajlamosító tényezőket, a betegségmegelőző állapotokat, valamint a kialakulás kezdeti stádiumában lévő kórképeket (Döbrőssy és Budai, 2018).

A szűrés tehát lényegében ráutaló, spontán panasz és/vagy tünet hiányában végzett olyan tevékenység, amely rendeltetése nem a diagnózis felállítása, hanem egy állapot valószínűsítése.

147 A szűrővizsgálatok önmagukban nem diagnosztikus eljárások, hiszen a végleges diagnózis és a kezelés érdekében a pozitív vagy a bizonytalan eredményű egyéneknek további vizsgálatokon kell rész venniük. Célja az egyéni egészségi állapot meghatározása, amely a kockázat azonosítása és a betegség előtti állapotok, valamint a célként kitűzött betegségek kiderítése mellett, a szövődmények, társbetegségek kimutatására is irányul.

7.5.2. Szűrővizsgálatok típusai

A szűrővizsgálatokat többféleképpen csoportosíthatjuk. Szepesvári és Szepesvári (1995) munkájában két alaptípust, az általános és célzott szűrővizsgálatokat különbözteti meg. Más csoportosítás szerint beszélhetünk kötelező és az egyén által kezdeményezett szűrővizsgálatokról, illetve népegészségügyi (tömeges, előirt, célzott) megközelítésben az érintettek köre és a felderítendő megbetegedés alapján.

7.5.2.1. Általános és célzott szűrővizsgálatok

Az általános esetében egyidejűleg történik több betegség szűrése, míg a célzott típusnál egyetlen betegség fennállását szűrik.

7.5.2.2. Kötelező és önkéntes szűrővizsgálatok

A kötelező szűrővizsgálatokat 0-18 éves kor között kerülnek elvégzésre. Ide tartoznak a fizikális, az érzékszervi, a pszichomotoros és mentális fejlődést ellenőrző vizsgálatokat, valamint a veleszületett fejlődési rendellenességek, a csípőficam és a rejtettheréjűség szűrése.

A későbbi életkorokban a testi és pszichomotoros vizsgálatok elvégzése 2 évente ajánlott (Ádány, 2012).

Az önkéntesen igénybe vehető szűrővizsgálatok korcsoporthoz kötöttek (korosztályi bontások: 21 éves korosztály, a 21-40 évesek, a 40-64 évesek és 65 év felettiek). A vizsgálatok között szerepel a cardiovascularis megbetegedéseknek, a diabetesz korai jeleinek és szövődményeinek szűrése, de minden életkorban ajánlott az ajak-és szájüregi szűrés elvégzése is (Ádány, 2012).

148 7.5.2.3. Tömeges, előirt, célzott és alkalomszerű szűrővizsgálatok

A tömeges szűrővizsgálatok elnevezés azt hangsúlyozza, hogy az adott szűrővizsgálat kiterjed a teljes, potenciálisan érintett lakosságra. Jellemző példái az újszülöttek szűrővizsgálata (pl.

fenilketonuriára), a várandósok, ill. a magzat szűrése fejlődési rendellenességek kimutatására (pl. ultrahang vizsgálattal stb.).

Az előírt szűrővizsgálatok a lakosság adott nemű és korcsoportba tartozó egyedeinek megfelelő időszakonként végzett rendszeres szűrővizsgálata, mely egy adott betegség korai kimutatását célozza (pl.: az emlőrák, méhnyak-rák, vastagbél-végbélrák kimutatására szervezett szűrővizsgálatok).

A célzott szűrővizsgálatok olyan csoportok esetében rendszeres időközönként vagy esetenként végzett szűrővizsgálatok, melyeknél káros környezeti expozíció feltételezhető, vagy egy adott betegséggel szemben fennáll a fokozott fogékonyság lehetősége (pl.:

foglalkozásokhoz kötött szűrővizsgálatok, familiáris/etnikai halmozódást mutató genetikai betegségek szűrése stb.). A célzott, szervezett szűrővizsgálatok népegészségügyi programok keretében valósulnak meg, az életkoruk alapján veszélyeztetett csoportba sorolt egyének nyilvántartásba vannak véve, nyomon követik őket és személyes meghívást kapnak az adott szűrésre (Black és mtsai, 2002). A népegészségügyi, célzott szűrővizsgálatok közé az emlő és méhnyak szűrését soroljuk, valamint a kísérleti programként elindított gyomor-bélrendszer és prosztata szűrését. A 25-65 év közötti nők esetében egyszeri negatív szűrővizsgálati eredmény esetén három évente ajánlott a méhnyakszűrés elvégzése. A 45-65 éves korosztályba eső nőknél pedig két évente javasolt az emlő vizsgálata (mammográfia) (Ádány, 2012).

Alkalomszerű szűrés minden bármely más okból történő, a páciens által kezdeményezett orvos-beteg találkozó, mikor az egészségtudatos, tünetektől mentes kliens felkeresi orvosát lehetőséget biztosítva a szűrés elvégzésére (Black és mtsai, 2002).

7.5.3. Szűrővizsgálatok jogi szabályozása hazánkban

A szűrővizsgálatok jogi szabályzása az “51/1997 (XII. 19) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatokról” című anyagban található.

149 7.5.4. A szűrővizsgálatok pszichés hatásai

A szűrővizsgálatoknak az egyénnek nemcsak egészsége szempontjából van jelentős szerepük, hanem egészségtudatosságuk is növelhető azáltal, hogy részvételével az egyén aktív szerepet vállal saját egészségi állapotának alakulásában.

A szűrővizsgálatok pozitív lélektani hatása a valós negatív eredmény esetén az egyén biztonságérzetének növelése, amely azonban nem egyenlő azzal, hogy nem lehet beteg. Azt jelenti, hogy megfelelő tudással felismerné a korai tüneteket, jeleket, e tudásra alapozva pedig időben orvoshoz fordulna. Ez a tudás növeli az egyénben azt az érzetet, hogy mindent megtesz egészsége érdekében, és a betegségek esélyét a lehető legkisebbre csökkentse (Döbrössy és mtsai, 2010).

A pozitív hatások mellett, meg kell említenünk a negatív hatásokat is, pozitív lelet esetén az egyén fél, szorong, pedig előfordulhatnak álpozitív és álnegatív tesztek is. Amennyiben az egyén álteszteredményt kap nagy valószínűséggel a szűrővizsgálatokon való rendszeres részvétele csökkenni fog (Ajkay, 1996). Emellett a hamis pozitív eredmény rettegést hordoz magában, a hamis álnegatív pedig az időfaktor miatt rontja az esélyeket a hamis megnyugtatás által. Az egyén gyakran a szűrővizsgálatok előtt beleéli magát a betegszerepbe, mintha ő maga is rosszindulatú daganatban szenvedne. A tájékoztatás elmaradása ezt a félelmet csak tovább növeli benne, az eredményig eltelt idő alatt a szorongás tovább fokozódhat (Döbrössy és mtsai, 2010a). A szűréseken való részvételt akadályozó tényező lehet még ezeken felül a szűrés lakhelytől való távolsága, az alacsony iskolázottság, az egyedül élők, korábbi negatív tapasztalatok, korábbi álpozitív eredmény. A részvétel szempontjából befolyásoló tényező még az életkor, magatartási és lélektani tényezők, az egészségügyi team tagjainak hiányos kommunikációja, és a rák téves megítélése a köztudatban (Döbrössy és mtsai, 2010b).