Néhány példa a hatékony orális egészségfejlesztésre az Ottawai Charta alapján

− Egészséget támogató közpolitikák

Olyan társadalmi marketingkampányok népszerűsítése, amelyek célja a szájápolási tudatosság növelése. Az egészséges táplálkozás érdekében tett politikai intézkedés például az egészséges táplálkozás alapvető feltételeinek biztosítása a gyermekek számára, valamint a káros élelmiszerek és italok reklámozásának, szénsavas, cukros üdítők és az édességek forgalmazásának a korlátozása. Ide sorolhatjuk a víz fluoridálásával kapcsolatos intézkedéseket és a füstmentes környezet megteremtését támogató politikát is.

− Egészséget előre mozdító kedvező környezet kialakítása

A füstmentes környezet reklámozásának és szponzorálásának ösztönzése hozzájárul a kedvező környezet kialakításához. Az egészséget támogató környezet biztosítaná a fluoridtartalmú fogkrémek elérhetőségét az alacsony jövedelemmel rendelkezők számára is.

A szupermarketek marketing politikájának megváltoztatása is indokolt lehet. Fontos az orális egészség jelentőségének a tudatosítása, mely megvalósulhat népszerűsítő kampányok révén.

− Közösségi tevékenységek erősítése

A közösségi rendezvények hatalmas erővel bírnak, kulcselemei: a partnerség, részvétel és elkötelezettség. Közösségek érhetőek el iskolai szájegészséget célzó programok keretin belül, valamint együttműködés alakulhat nevelési intézményekkel például a biztonságos játszótér kialakítása céljából. Ide tartozik a szponzori tevékenységek támogatása, például egészséges adománygyűjtési lehetőségekkel.

− Egyéni képesség fejlesztése

A készségek fejlesztése segíti az egyént abban, hogy átvegye az irányítást saját egészségének alakulása felett. Arra kell törekedni, hogy felruházzuk az egyéneket olyan ismeretekkel és készségekkel, melyek bírtokában képesek magasabb szintre emelni orális egészségüket.

Ilyen lehet például a hatékony, személyre szabott szájhigiénés gyakorlat oktatása, a dohányzásról való leszokás programszerű támogatása vagy a táplálkozási tanácsadás.

− Az egészségügyi rendszer átszervezése

A megelőző fogorvosi szolgáltatásokhoz való korai hozzáférés megkönnyítése pl.

iskolafogászat által. Széleskörű együttműködés a nem-kormányzati szervezetekkel és

170 szociális szolgáltatókkal az orális egészség érdekében. Indokolt lenne az általános egészségügyi szolgáltatórendszer összekapcsolása az orális egészségügyi ellátórendszerrel.

Az átszervezés része kell legyen továbbá az egészségügyben dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzése (Niranjan és mtsai, 2017)

A fejezet önálló feldolgozását segítő kérdések

• Mutassa be az egészségvédelem, egészségmegőrzés, egészségnevelés, egészségfejlesztés definícióját!

• Nevezze meg az egészségnevelés egyes területeit és funkcióit!

• Gyűjtsön példákat az elsődleges, másodlagos és harmadlagos egészségnevelési fokozatokra!

• Sorolja fel az egészségfejlesztés Ottawai Charta által meghatározott öt fő tevékenységi területét és gyűjtsön példákat ez alapján az orális egészségfejlesztéshez!

• Milyen színtereken tudna elképzelni orális egészségfejlesztést?

• Kutasson az interneten, keressen orális egészségfejlesztési programokat és hasonlítsa őket össze!

Felhasznált irodalom

A közösségi egészségfejlesztés módszertana a védőnői munkában. EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című projekt

„Népegészségügyi ellátórendszer és Szolgáltatások fejlesztése alprojekt” A/II.

Egészségtudatosság fejlesztése a koragyerekkorban (családtervezéstől a gyermek 6 éves

koráig) munkacsoport

https://efop180.antsz.hu/attachments/article/122/K%C3%B6z%C3%B6ss%C3%A9gi_eg%

C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A9s%20m%C3%B3dszertana_ET_V1_Publ.pdf (Utolsó letöltés időpontja: 2020.08.15.)

Ádány R. (2011): Megelőző orvostan és népegészségtan. Medicina Könyvkiadó Zrt.

https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Megelozo_orvostan_nepe geszsegtan/ch09s10.html (Utolsó letöltés időpontja: 2019.12.04.)

Barna, A. (i.n.): Az egészségfejlesztési ismeretek megalapozása https://slideum.com/doc/1346166/barna-adrienn

eg%C3%A9szs%C3%A9gnevel%C3%A9s--eg%C3%A9szs%C3%A9gfejleszt%C3%A9s (Utolsó letöltés időpontja: 2020.08.16.)

Egyéni egészségfejlesztés módszertana. EFOP 1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” című projekt „Népegészségügyi ellátórendszer és Szolgáltatások fejlesztése alprojekt” A/II. Egészségtudatosság fejlesztése a koragyerekkorban (családtervezéstől a gyermek 6 éves koráig) munkacsoport https://efop180.antsz.hu/attachments/article/120/Egyeni_egeszsegfejlesztes_modszertana_

ET_V1_Publ.pdf (Utolsó letöltés időpontja: 2020.08.15.)

Elekes A. (1983): Az egészségnevelés módszertana. Medicina Könyvkiadó, Budapest

Feith H.J., Falus A. (szerk.) (2019): Egészségfejlesztés és nevelés - A kortársoktatás pedagógiai módszertana elméletben és gyakorlatban. Akadémiai Kiadó, Budapest

171 Fügedi, B. (2015: Állapotfelmérő eljárások, egészségprogramok tervezése, értékelése.

Nyugat-magyarországi Egyetem, Sporttudományi Intézet, Szombathely

Füzesi Zs., Tistyán L. (2004): Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. Országos

Egészségfejlesztési Intézet.

http://www.kka.hu/_Kozossegi_Adattar/Azadatt.nsf/cb64d6a7ffc532248525670c0080efa5/

5366dbb37ebdd816c1256f33004064d1 (Utolsó letöltés időpontja: 2020.08.15.)

Füzesi, Zs., Tistyán, L. (2004): Egészségfejlesztés és közösségfejlesztés a színtereken. Nemzeti Népegészségügyi Program. Országos Egészségfejlesztési Intézet https://mek.oszk.hu/08100/08109/08109.pdf (Utolsó letöltés időpontja: 2020.08.16.)

Gritz A-né (2007): Az egészségfejlesztés kompetenciái a XXI. században. Egészségfejlesztés, 48. évf. 3. sz., p. 3-9.

Holczinger, I-né. (2010): Egészséges életmód, életvitel. Centroszet Szakképzés-szervezési Nonprofit Kft.

Járomi, É., Vitrai, J. (2017): Az iskolai egészségfejlesztés hazai és nemzetközi szemléletének bemutatása. Egészségfejlesztésé. LVIII. Évf. 2017. 1.sz.

Kimmel Zs, Vitrai J. (2015): Mennyire változtatható jogszabályokkal az egészségmagatartás?

Elegendőek-e a szabályozások az egészségmagatartás megváltoztatásához? II. rész.

Egészségtudomány, IIX. Évfolyam, 3. szám

Kósa Karolina (2010): Van-e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés?

Népegészségügy, 88. 1 sz. 3–10.

Naidoo, J. és Wills, J. (1999): Gyakorlati alapok. Medicina Könyvkiadó Zrt., Budapest

Niranjan, V.R., Kathuria, V., Venkatraman, J., Salve, A. (2017): Oral Health Promotion:

Evidence and Strategies.

Pikó Bettina (2003): Magatartástudomány és prevenció: A preventív magatartásorvoslás jelentősége. Magyar Tudomány. 47.évf. 11.sz., 1381-1390.

Ridegné Cseke, I. (2011): Egészségtudatos életmód és az egészséggondozás szemlélete https://www.slideshare.net/glindorph/egeszsg-tudatos-letmd

Szőke J. (2009): Egészségnevelés – mint az egészségfejlesztés és betegségmegelőzés eszköze.

In: Nyárasdy I., Bánőczy J. (2016): Preventív fogászat. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest https://regi.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/2011_0001_524_Preventiv_fogaszat/ch1 1s02.html (Utolsó letöltés időpontja: 2020.07.02.)

WHO (1984): Vitaindító dokumentum. Az egészségfejlesztés. Koppenhága.

World Health Organization (1986): Ottawa Charter for Health Promotion. World Health

Organization, Geneva

https://www.euro.who.int/__data/assets/pdf_file/0004/129532/Ottawa_Charter.pdf (Utolsó letöltés időpontja: 2019.12,10.)

172

9. AZ ORÁLIS EGÉSZSÉGMAGATARTÁS FEJLESZTÉSÉBEN